Kezd magára találni az Andrássy út belső része: egyre-másra nyílnak a luxusmárkák üzletei. 2006-ban nyílt meg a Louis Vuitton táskaüzlete az Operaház szomszédságában. A közelben megnyílt a Gucci (Andrássy út 23.) és a Burberry (Andrássy út 24.) üzlete. Az első luxusüzlet, a Brioni még a Gresham palotában nyílt meg, de ez az üzlet még inkább csak a külföldi elitet célozta meg, ezért inkább a Vuitton üzlete (Andrássy út 24.) tekinthető mérföldkőnek. A cég közleménye szerint a budapesti márkabolt sikere felülmúlta várakozásaikat. Az Escada a Dorottya utcában nyitott üzletet, az Ermenegildo Zegna az Andrássy út 15. alatti üzlethelyiséget választotta. A Gucci megnyitót követi a Roberto Cavalli (a Gucci üzete mellett) és a Vertu (Andrássy út 36.), illetve a Nagymező utca - Andrássy út sarkán a Dolce and Gabbanaszaküzletének átadása. Mindezeken felül a TAG Heuer, a Chanel és a Dior is megjelenhet az Andrássy úton, amelynek belső szakasza ismét régi fényében ragyoghat - már ami az üzletek sorát illeti. Az üzletek megjelenését nem a hazai vásárlóerő inspirálja, hanem a külföldi, elsősorban távol-keleti turista és üzleti forgalom élénkülése.
2007 végére "nyílt meg" a Deák Ferenc utcában a Fashion Street, itt nyitott üzletet a Tommy Hilfiger, a Boss, a Byblos, a Rocco Barocco, a Karl Lagerfeld, a Just Cavalli és a Gianfranco Ferre is - és ez még nem is a teljes lista. Boltot tervez nyitni az Armani is. Most van egy üzlet, ahol árulnak Armani ruhákat, de ez nem hivatalos "flagship store". A legújabb bejelentés szerint pedig a Nautica (Deák F. utca 23.) is üzletet nyit a Fashion Street-en, a megnyitó október végére várható. Az üzlet különlegessége lesz, hogy a legújabb amerikai koncepció szerint alakítják majd ki, és ebben az üzletben jelenik meg először Magyarországon a női ruhakollekció.
Miért nem a Váci utca lett a luxusmárkák központja? Mert az már "lecsúszott": míg a 80-as években ez volt a nyugati cikkek és a külföldi turisták célpontja, mára inkább csak a tömegigényeket kiszolgáló üzletek vannak itt. A luxusmárkák pedig nem csak az árakkal és a márkákkal, de a helyszín megválasztásával is igyekeznek elkülönülni a "pórnéptől". Ez tette sikeressé a Fashion Street-et.
Magyarországon a legsikeresebb luxusmárkák a Diesel, a Calvin Klein és a Gucci. A magyarok közül pedig Náray Tamás és Zoób Katilettek a legsikeresebbek.
De nem csak az üzlethelyiségek világában, hanem a lakáspiacon is létezik a luxus kategória. Ezek azok a helyek, ahová a nemzetközi és hazai elit költözik. A milliós kategória a Belgrád rakparton kezdődik - itt már 800 ezer - 1 millió forint körül tart a Dunára néző, panorámás nagylakások négyzetméterára. Az Andrássy úti Avenue Gardens-ben már 1,2 millió forint a négyzetméterár. A gondozott zöldfelületek közelsége is igencsak árfelhajtó hatású: a Szabadság tér, vagy a Szent István park jó tájolású, felső emeleti lakásai is 1 millió Ft/nm körül járnak, de a "lélektani határ" felett jár a Vörösmarty tér 1. alatti új tömb felső emelete és a Dorottya utcai Palazzo Dorottya is. Persze a hagyományos elitközpontokról se feledkezzünk el: a Várnegyed, a budai hegyek egy része stabilan méregdrága. A jelenlegi legdrágább projekt a rózsadombi SZOT szálló helyén épülő Excelsior: itt a négyzetméterár 1,65 millió forinttól indul. Egy másik nagy projekt a mára már kissé megkopott fényű Rózsadombot húzza ismét a luxus kategória felé. A Seven Arts-ban társasházi lakások épülnek, a beruházó a Neocity Group. A központi terekben elhelyezendő nagyméretű üvegfelületeken a kortárs építészet motívumai tűnnek majd fel, a koncepció kidolgozója Fónagy Dóra műhelye. Az épületek nevei: Glassart, Lightart, Metalart, Plastart, Stoneart, Texart, Woodart lesznek. Az épületek között egy kis mesterséges tó is létesül majd. A zöldövezeti jelleggel ebben a kategóriában már nem lehet lódítani, így itt megmarad a 20 százalékos beépítettség, és 1,6 hektáron ősfás park marad a házak között.
Ez a fellendülés azonban az amerikai hitelválság begyűrűzésével Budapesten is visszájára fordult: a külföldieket a pénzügyi válság, a belföldieket a várható vagyonosodási vizsgálat tartja távol a vásárlástól. Így a fent említett beruházásoknál sok lakás maradhat üresen. Az egyik kiút lehet, ha a lakások egy része helyén inkább irodaterületeket létesítenek, mások az egész projekt eladása mellett döntöttek.
A Népoperát 1911-ben kezdték el építeni, Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső voltak a tervezők. Az épület mindössze 9 hónap alatt megépült (!), a megnyitót 1911. december 8-án tartották. 1917-ben átépítették. Gyakran váltott funkciót, igazgatót, társulatot a sokat látott színház. Az 1930-as években még bokszmeccseket is rendeztek itt! 1951 óta tartozott az Operaház alá. 1953 óta hívják Erkelnek. 1959 és 62 között jelentősen átépítették, a nézőtér ekkor csökkent 3200 fősről 2400 fősre. Ekkor kapta jelenlegi homlokzatát is. Az átépítést Kotsis István tervezte. 2007-ben volt itt utoljára előadás, azóta üresen állt.
Az új épület már egy valamivel nagyobb telekre épül majd. Erről annyit lehet tudni, hogy ideiglenesen az Operaházat is befogadja majd néhány év múlva, amikor nekilátnak az Opera alapos felújításának. Az új épület konferenciák megtartására is alkalmas lesz, de operaházként és színházként is funkcionál majd. És természetesen meg kell hogy feleljen a mai biztonsági és építési előírásoknak. Hamarosan kiírják a tervpályázatot, a megnyitást most 2012-re teszik. (2007-ben még 2011-ről volt szó.) A megvalósításba és az üzemeltetésbe a magántőkét is be szeretnék vonni, ehhez az állam 25 év alatt 19,2 milliárd forinttal kíván hozzájárulni.
A szocializmus éveiben nagyszámú egy, vagy legfeljebb kéttermes mozi működött a fővárosban. 1965-ben 216, 1971-ben 159 fővárosi mozi üzemelt. Mára kevesebb, mint 20 "hagyományos" mozi maradt, a többi a multiplexek nyomása alatt bezárásra kényszerült. A változásokat őrzi Marco Ferreri Budapesten forgatott Ezüstnitrát c. filmje (1996).
Az első átváltozási hullám a rendszerváltás környékén volt. A 80-as évek végén megszűnt a mozik üzemeltetésének normatív támogatása, majd 1995-ig folyamatosan csökkent a nézőszám. 1989-ben kilenc filmszínházat "leválasztottak" a többiről, ezekből jött létre az Art mozihálózat. Akkoriban sokan tiltakoztak (a multiplexek térnyerése és) a művészfilmek "gettósítása" ellen - ma viszont nagyon örülünk a mozihálózat többarcú, változatos voltának. Ma a hálózat 14 tagú.
A rendszerváltás óta bezárt mozik nagy többsége funkciót váltott vagy üresen áll. A Broadway moziból színház lett, a volt Bástya mozi helyén Erste bankfiók található, a kelenföldi Olimpia régóta nem látott filmvetítést - csupán rendezvényteremként hasznosítják. A Bartók mozi már nem létezik, helyén Simplon néven kávéház nyílt. A Bástya mozi extra vastag betűs felirata is eltűnt: ma bankfiók van a helyén. A Metro mozi (az egykori Szikra) nem bírta a közeli multiplex konkurenciát, néhány évi üresen állás után színház lett belőle - csakúgy, mint a Broadway mozi (azelőtt Filmmúzeum) esetében. A Duna moziból Odeon-Lloyd lett, ma is üzemel. Hogy az Erzsébet körúton a Horizont moziból mi lett, azt már nem is tudom követni. Hol ez, hol az csücsül benne. Az Európa még létezik, de meglehetősen arctalan és lerobbant állapotban. A József körúton a Graffiti mozi bezárt, legutóbb valami használtruha boltot láttam a helyén. A Bem mozi él még a Margit híd budai oldalán, de ráférne egy nagy átalakítás - bár az előtere így is hangulatos. A Tabán mozira is ráférne egy alapos felújítás. A Cirko-Gejzír a Lőrinc pap térről néhány éve a Balassi Bálint utcába költözött. A Művész ma is fontos underground központ. A Kultiplex mozija viszont a Kultiplex-szel együtt teljes elbontásra került 2008-ban.
Az Urániát, a Vörösmarty-t, a Szinbádot (ma Kino), a Puskint, a Toldit, az Örökmozgót viszont sikerült felújítani, és a Corvin mozi is régi fényében tündököl. Szeretek nem középszerű, nem sablonos mozikba járni, de azért elvárásom, hogy ne egy romkocsma vagy használtruha bolt hangulata vegyen körül. Imádom a Puskint, az Örökmozgót, az Urániát, és új kedvencem lett a Toldi.
Az új bevásárlóközpont építésekkel párhuzamosan a multiplex mozik piaca is több változást élt meg. Az átrendeződés már 2005-ben beindult. Ebben az évben 15 százalékkal csökkent a látogatók száma, és a látogatók száma azóta újabb 10 százalékot esett. A Cinema City kivonult a Csepel Plázából, mivel egyik évben sem tudtak megfelelő látogatottságot elérni. 2006-ban ugyanez a cég zárta be moziját az Új Udvar bevásárlóközpontban. Azt beszélik, hogy a MOM park mozija is bezárás előtt áll, de hivatalos bejelentés még nem történt. A Palace Cinemas már május óta árulja a teljes budapesti hálózatát. Közben új multiplex nyílt az Arena Plázában, de itt egyelőre jónak mondják a forgalmat - valószínűleg az IMAX mozi újdonsága hozza be a közönséget, miközben az üzletek forgalma a megnyitót követően elmaradt a várakozásoktól. A piacon még mindig van remény: az egykori Budai Skála helyén épülő bevásárlóközpontban is lesz többtermes mozi.
Az Átrium mozi a Margit körút 55. szám alatt, frekventált részen várja, hogy valaki végre érdeklődjön iránta. 1935-36-ban épült Kozma Lajos tervei alapján. A háború után 1947-ben Május 1. mozi néven nyitották újra. A rendszerváltás után (1990-től) felújítva, és ismét Átrium néven üzemelt, amíg 2002-ben be nem zárták. Egyszer már próbálták eladni - de senki nem adott 292 millió forintot a moziért. Most új pályázatot írtak ki, immár ár megjelölése nélkül. A pályázati dokumentációt augusztus 29-ig lehetett megvásárolni. Szerettem ezt a mozit, kár hogy bezárták. Bírom a 30-as, 40-es évek (korabeli) modern építészetét. Nagy terű, tágas mozi volt - csak hát manapság napi 2 előadással, egy teremmel csak nagyon kevesek élnek meg. Még a luknyi kis Cirkó is két teremmel működik. (Megjegyzem, valószínűleg az övék Budapest legkisebb, 25 székes terme.)
Szeptember 25-én nyílt meg ismét a Kino mozi. A telken 1911-ben nyílt meg az Elite mozi, amely főként szórakoztató filmeket játszott. A kezdeti sikert az első világháború törte meg. A 20-as, 30-as években a mozizási kedv igencsak lecsökkent. A 40-es évektől Mesevár néven, majd az államosítás után Tanács moziként üzemelt. Ez később Tanács - Magyar Filmek Mozija névre módosult, és akkoriban kizárólag magyar filmeket vetítettek itt. Az 1980-as évek végén a mozi becsatlakozott az Art hálózatba, a rendszerváltás óta Szinbád néven üzemelt. Az átépítés feladatait Mundruczó Kornél, Petrányi Viktória és Balassa Péter vállalta magára. Nem csak mozi, de sok egyéb program, így például kerekasztal-beszélgetések vagy színházi előadások is helyet kapnak itt. A TÁP színház és a Krétakör is felvette a kapcsolatot a Kinóval. A mozi bérleti díja több mint 600 ezer forint havonta, a tulajdonos és bérbeadó a Budapest Film Zrt. Szeretnék (újra) megszerezni az Art mozi jelzőt is, ehhez még idén beadják a pályázatot. A nagyobb teremben 91, a kisebben 41 fő nézheti a blu-ray minőségű digimozit. A legdrágább jegy 950 forintos lesz, szerdai napokon egységesen 600 forintosak lesznek a filmek. Októberben, a Budapesti Őszi Fesztivál keretében Fassbinder vetítés-sorozat egyik helyszíne lesz a mozi.
Ott jártam pár napja, akkor készültek az alábbi képek:
A programok alapján érdekes, új közönséget vonzani képes helynek tűnik a Kino. Bár az új, fénycsöves Kino felirat a homlokzaton nagyon tetszik, a belső térből nekem hiányzik valami az otthonossághoz. Jó, hogy van teázó, jó, hogy le lehet ülni az előtérben, de a diszkógömb, a vetítős fal, a régi mozijegyeket mozaikként ismétlő burkolat a mozitermek ajtajain, a Thonet-székek és az egyedi világítások külön-külön mind jók, de valahogy az elemek nem állnak össze egységes egésszé. Nekem ez az eklektika inkább kakofónia benyomását kelti. Te milyennek találod? Írd meg!
A Toldi mozi 4 és fél hónapon át tartó "átöltözés" után megújulva nyílt meg az Arany János utcai metróállomásnál. Rá is fért már: 15 éve volt a legutóbbi felújítás. Október 2-ától a Budapest Film E-Cinema hálózatának a premiermozija: már digitális formátumban is tudnak vetíteni, de BlueRay DVD technikát és Dolby hangrendszert is kiépítettek. Ezen felül új kávézó és két moziterem (a Nagyterem 200 fős, a Kisterem 60 fős) várja a látogatókat. A mozi a hagyományos filmek mellett az új, digitális formátumú filmeket is képes lesz majd leadni. Ide költözik a filmklik.hu is, hogy közelebb legyenek a közönséghez, és hogy segítsenek megismertetni a digitális forgalmazást. Nagyon tetszett, amikor tavaly animációs film sorozatot szerveztek, akkor tetszettek meg nagyon Hayao Miyazaki filmjei. Úgyhogy már alig várom az Anilogue 2008 animációs filmfesztivált. Ősszel táncfilm fesztivált rendeznek EDIT 2008 címmel, de ez lesz az emberi jogi témájú Verzió 5 helyszíne is. Azért a hazai art mozis világ anyagi helyzetére jellemző, hogy a felújítás költségét a Kultiplex eladásából fedezték.
A Toldi 1932-ben nyílt meg az akkori Vilmos császár útján, City mozi néven. A II. világháború idején egy rövid időre átkeresztelték Szittya mozira. Aztán új idők, új szelek: Úttörő mozi lett belőle. Aztán City-Toldi, majd az 50-es évektől Toldi. A 80-as évekre rájöttek, hogy ha sikeresek akarnak lenni, akkor nem csak a más mozikban is játszott filmekkel kell foglalkozniuk, így elkezdtek kultikus, kicsit művészibb filmeket is vetíteni a fiataloknak - így akár az Art mozihálózat elődjeként is tekinthetünk a Toldira. 1992-ben választották le a korábbi egy, nagy teremből a kistermet, azóta üzemel kéttermesként. 2004 őszétől a mozi üzemeltetését a tulajdonos Budapest Film végzi, ők intézték az idei felújítást.
Ez alkalommal nagyon bátran belecsaptak a lecsóba a tervezők: az új mozibelső radikálisan új, tele harsány, élénk narancs, zöld és szürke színekkel, nagy figurákkal. Nem a régit "tupírozták fel" - bár az is jó volt -, hanem gyökeresen újat alkottak. Kicserélték az egész elektromos hálózatot, új hűtő-fűtő rendszert építettek be, kényelmesebbre cserélték az üléseket és akadálymentesítették az egész mozit. A megújult kávézó pedig ingyen wifi-vel fogadja a szórakozni vágyó fiatalságot és idősséget. Érdemes mielőbb elnézni: mivel a Moziünnepről pont lemaradtak, október 3. és 9. között 450 forint a jegyár! A mozi felújítása szerintem remekül sikerült, szerintem a budapesti underground egyik új találkozóhelye is válhat az előtérből. Az egyetlen gyenge pont a hungarocellből kivágott betűk minősége - ez egy kicsit amatőrnek tűnt (ld. a mosdók felirat a YouTube videón). Gratulálok a felújítóknak!
DigimoziA mozik digitális átállása elkezdődött. Az E-Cinema mozikban az új gépek nagy felbontású, a korábbi 35 mm-es filmekhez hasonló felbontással tudnak mozgóképet vetíteni. A digitalizálás előnye, hogy egy filmet akár 30 teremben is el lehet indítani, nem kell mindenhová újabb filmkópiát szállítani. Így a filmterjesztés jóval olcsóbb lesz. Szállítás közben nem romlik a film minősége, nem lesz karcos a filmtekercs, mint a régi időkben, ugyanis a film az internetről letölthető. A képminőség a valamivel kisebb felbontás miatt egy hajszálnyival rosszabb lesz - bár ezt állítólag a nézők 98 százaléka nem fogja észrevenni.A filmklik.hu pedig a VoD (video-on-demand) technológiát kínálja. Ennek lényege, hogy a felhasználó az interneten választja ki, hogy melyik filmet szeretné megnézni, és hogy mikor. Egy film akár már 500 forintért megnézhető, a kínálat természetesen folyamatosan bővül.
Az elmúlt években többször is arról lehetett olvasni, hogy kevés az igazán komoly befogadóképességű konferencia-helyszín a fővárosban. Mostanában arról lehet olvasni, hogy egyre-másra jönnek az ilyen témájú beruházások: miközben a lakáspiac pang, az irodapiac egyre nagyobb telítettségű és kockázatú, addig ez a szegmens még reménytelinek mondható. Konferencia-létesítmény épül a Syma csarnok mellé, a Hajógyári-szigetre, a Megyeri-híd tövébe, de konferenciák megtartására is alkalmasra tervezik az új Erkel Színházat (erről hamarosan bővebben) is, hogy csak néhány példát említsünk. És ez nem is rossz fejlemény: a konferencia turizmus sokkal "zsírosabb" közönséget vonz ide, mint mondjuk a fapadosok. Érdemes tehát ez irányban fejleszteni.
Az M1-M7-M0 autópályák alkotta "háromszögben" 400 millió forintos beruházással a legnagyobb kiállítási csarnokok közé szeretne bekerülni a Tópark projektet is jegyző Walker and Williams Investment Group. A 36 hektáros terület beépülésével Budapest a régió rendezvényközpontjává válhat. A projekt építészeti különlegessége, hogy a kiállítóterek és az azokat összekötő alagutak a föld alatt épülnek meg. 30 000 nm nyitott és 37400 nm zárt tér jön létre.
Egyedi fénytetők a kiállítási térben. (A kép forrása)
A felszínről lótuszvirágot mintázó, üvegfalú fénygyűjtő óriásbuborékokon keresztül jut majd le a fény a lenti kiállítóterekbe. Az autós megközelítés az autópályák közelségének köszönhetően kiváló, a tömegközlekedéssel történő megközelítéshez pedig sűrűbb BKV és Volán járatok, valamint új MÁV állomás is dukál majd. A Tóparkban 150 bérlakás, nettó 12 000 négyzetméteren irodák, egy óriási bevásárlóközpont, oktatási- és konferenciaközpont, szállodák, fedett sétálóutca és sportközpont is épül. Az új kiállítótér átadása 2012-re várható, a teljes projektköltséget 400 millió euróra becsülik. A projekt összterülete 180 hektár - ez közel azonos Monaco területével!
Ami miatt aggályos lehet ez a projekt, az a generált többletforgalom. A Tópark felé újabb tömegek fognak megindulni azokon az utakon, amelyek ma is zsúfoltak. Ideális eset az lenne, ha kizárólag a környéken lakók dolgoznának itt, de erre nyilván kevés az esély. A mai tömegközlekedés pedig nem jelent vonzó alternatívát azoknak, akik ma autóval járnak be a munkahelyükre. Az viszont nagyon szimpatikus, hogy a LED-es világítástól az alternatív fűtési rendszerig több ponton is igyekeznek környezettudatosan építkezni - erről bővebben lásd a fejlesztő cég alelnökével elkészített interjút. Kár, hogy ma ez Budapesten nem általános, nem előírás, de még a megrendelők sem követelik meg magunkak.
2008. szeptember 30-án átadásra került a Megyeri híd, Budapest legújabb hídja. Ezzel megvalósul a körgyűrű összekötése a 2-es út és a 11-es főút között. Ezzel az idei nagy sztrádaavatások le is zárulnak, már csak az M7-es Letenyénél levő határhídjának avatója maradt hátra. A Megyeri híd messze a leghosszabb híd: eddig a 928 méteres Árpád-híd számított annak, mától a lehosszabb fővárosi híd hossza több mint megduplázódik. A Megyeri-híd folyó feletti szakasza 1860 méter, a két part közötti, felhajtókkal együtt számított teljes hossz 3,2 kilométer. A híd két éven át épült, a kivitelező a Hídépítő és a Strabag alkotta M0 Északi Duna-híd Konzorcium, a tervező az Unitef-Céh Kkt. volt. A beruházás nettó 62 978 078 673 forintba került. Az új hídon a forgalmat napi 57 ezer járműre becsülik.
Az önkormányzatokkal folytatott több hónapos vitát követő kormányhatározat értelmében azonnal meg kell kezdeni a Pomázt és Budakalászt elkerülő út építésének előkészítését, Szigetmonostor pedig közúti helyett kerékpáros- és gyalogoshidat kap Szentendre felé.
(A felvételek a szeptember 13-iki nyílt napon, az esti képek október 1-én készültek. Forrás)
A hidat Litkai Gergely is felavatta. A jövőbeni fejlesztésekről, a tervezett új utakról egy összefoglaló táblázat itt található.
Őszintén örülök az új hídnak! Nem csak a környéken lakóknak jelent nagy segítséget, hogy nem kell az Árpád-hídig lejönniük, és onnan visszamenni, hanem egész Budapest kapott egy nagyon fontos és építészetileg is értékes új alkotást. Menj ki, nézd meg, fantasztikus ott állni a 100 méteres A betű tövében!
Furcsa fordulatokat hoz az élet: a Kormányzati Negyed elbukott, meg nem valósuló első helyezett terve díjat nyert a Holcim Foundation for Sustainable Construction (Holcim Alapítvány a Fenntartható Építészetért) európai pályázatán! Janesch Péter Madridban vehette át a díjat és a hozzá járó 100 000 dollárt.
Közben a Financial Times cikke is arról számolt be, hogy pont az nem épül meg, ami jelentősen előrevihette volna Budapestet, és az valósulhat meg (bevásárlóközpont bővítés, irodák), amire már nincs kiugróan nagy igény. A Trigránit hajlandó volt hatalmas összeget beruházni, de a polgármester még többet akart, az építő pedig nemet mondott. Jajjanyám, annyira magyar, annyira retrográd...
A spanyol ingaltanpiac megroppant, magával rántva a Fadesát is. A részvényük árfolyama egy hónap alatt zuhant a felére, és miután egy bank megtagadta hitelkérelmüket, csődvédelmet kértek Madridban. Az anyacég a külföldi leányvállalatoknak akár a felétől is megválhat. Jó, jó, de mi közünk nekünk mindehhez? Úgy, hogy a magyar leányvállalat nemrégiben jelent meg Budapesten.
Az első a Király utca elején a Central Passage volt. Szerintem az egyik legbénább új épület Budapesten. A passzázsba belépve nem az volt az érzésem, hogy de jó itt vásárolni, vagy hogy de jó lehet ide hazajönni, hanem az, hogy jé, itt a Nagyvárad téri metróállomás 40 évvel későbbi változata. A projekt már megvalósult, az utolsó lakások értékesítése folyik. A XIII. kerületben a Danubio Park lakótelepet építették a Cserhalom utcában. Ezt a projektet 59 millió euróért eladták: Fadesa helyett D&B Real Estate olvasható a táblákon, a projekt neve pedig Danubio Parkról Duna Sétánnyá változott.Csepelen a sziget északi csúcsán vásároltak be.
Bár korábban azt kommunikálták, hogy az anyacég csődjét a kelet-európai projektek kompenzálhatják, ma már inkább kelet-európai kivonulásról beszélhetünk: a cég a régió összes országában eladja projektjeit.
Az ORCO már második közleményében cáfolja, hogy likviditási gondjai lennének. Ugyanakkor a cég több mint 80%-os árfolyamesést élt át, és 200 millió euró értékben tervez eszközöket értékesíteni. A társaság több irodaházat is árul, így kérdésessé válhat a Szervita téri Zaha Hadid tervezte óriáskavicsmegépítése is - őszinte bánatomra, hisz egy húzóprojekt esne így ki a belvárosban. Az Avenue Gardens lakásai egy csomagban kerültek eladásra.
Források:
Repedés a spanyolfalon. Heti Válasz, 2008. augusztus 7.
-Túl van a táv felén a Capital Square irodaház építése a Váci út 76. szám alatt (a Dózsa György út metróállomásnál). Közel 38,5 ezer nm bruttó alapterület, 650 férőhelyes parkoló 3 mélyszinten. Az átadás 2009 nyarára várható. A beruházás becsült költsége 71 millió EUR.
-Szintén a Váci úti irodaházak sorát bővíti majd a Forgách utcai metróállomásnál épülő új irodaház, a Cornerstone. Az alapkőletétel 2008. július 29-én volt, az építés folyamatban van. Az A kategóriás irodaház fejlesztője, az SBI a balatoni Club Aliga tulajdonosa is egyben, de nevükhöz fűződik az Új Udvar bevásárlóközpont és a Stefánia Ház is. Az irodahelyiségek mellett a földszinten üzlethelyiségeket is kialakítanak, és egy 250 négyzetméteres bérelhető konferenciaterem is helyet kap majd az épületben. A bérlők kényelmét szolgálja majd ezen felül a parkosított belső udvar és a kávézó-étterem is. Az első szakasz átadása 2009 végére várható.
-2008. május 28-án ünnepélyes keretek között került sor a Galéria irodaház alapkőletételére. A 27 080 négyzetméter összterületű irodaház különlegességét az adja, hogy a földszinten egy hatalmas, nyilvános tér kerül kialakításra: itt kiülhetünk kávézni, beugorhatunk egy bankba vagy akár egy új művészeti galériába is. A Gestesa Magyarország 30 millió eurós beruházásának a kivitelezője a Fomento de Construcciones y Contratas - ők építették meg a Santiago Calatrava tervezte Természettudományi Múzeumot Valenciában.
-Július 24-én került a Központi Tervtanács elé a Bajcsy-Zsilinszky út 57.szám alatti 19. századi ház irodházzá alakításának terve, amelyet Basa Péter és Fernezely Gergely készített el. A tömb belseje felé haladva az épület egyre magasodik, igazodva a tűzfalak emelkedéséhez. A régi épületre egy visszahúzott előtető kerül. Az épületegyüttesen fedett passzázs húzódik majd végig. A homlokzat elé rozsdamentes acéhálóból készülő modern árnyékolók kerülnének, ezzel még eklektikusabbá varázsolva az eredetileg is eklektikus stílusban megépített házat. Az acélhálót és az előtető méretét érte elsősorban kritika, de összességében jónak, megvalósítandónak ítélték a tervet.
-A volt Úttörő Áruházat elbontották, a helyére irodaház és szálloda kerül. A 35 millió eurós építkezés 2009 tavaszára lesz kész. 2008 július elején tartották meg a bokréta ünnepséget. A szálloda 190 szobás lesz, és a First Site Hotel nevet kapta. Ehhez csatlakozik majd egy A-kategóriás irodaház.
-A Wing Zrt. a Planetárium közelében, a Könyves Kálmán körút - Benyovszky Móric - Reguly Antal utca által határolt területen építi a k3 irodaházat. 16000 négyzetméteren négy irodatorony és egy központi épület épül. Itt végre elkezdődik az, ami Nyugat-Európában már inkább standard: napkollektor elemeket szerelnek az épület falára, felhasználják az esővizet, és a korábban megszokottnál jobban szigetelik az épületet - így a ház melegvíz ellátását és fenntartását környezetbarát módon biztosítják.
-A Lágymányosi öböl partján, a félszigeten megvalósult fejlesztésről korábban már írtam. Most az öböl másik fele, a Budafoki út - Kelenföldi Hőerőmű - Déli vasúti híd által körbevett terület kerül terítékre: ide tervez irodaházakat építeni a WING Zrt. (korábban Wallis). A projekt első eleme az "Öböl Project PU 6.3" jelű irodaház, ennek tervei 2008. június 26-án kerültek a tervtanács elé. A több mint 100 méter hosszú, 30 méter magas tömb 15 000 nm bruttó alapterületű lesz. A ház a terület fennmaradó részének nyújt takarást, védelmet, de igyekeztek a hosszú tömböt többször megtörni, a homlokzatokat változatossá tenni, hogy az épület ne tűnjön embertelen monstrumnak. Az épület alatt 3 szinten 300 férőhelyes parkolóház kap majd helyet.
Az irodaházak kihasználtsága az elmúlt egy évben lassan csökkent, miközben a kínálat az utóbbi években lényegesen nagyobbá vált, mint az alábbi ábra is mutatja:
A budapesti irodapiac mérete elérte hamarosan eléri a 2 millió négyzetmétert. Jelenleg Budapesten kb. 50 focipályányi irodaterület nincs kiadva, a kihasználatlanság foka 12,6%-os.
A Szervita tér és a Petőfi Sándor utca sarkán nemrég nyílt egy kávéház Café Martinelli néven. Miért Martinelli? A név a közeli Főpolgármesteri hivatalnak székhelyül szolgáló Városháza épület tervezőjére, Anton Erhard Martinelli-re utal. A Szervita tér korábbi neve Martinelli tér volt.
A tér építészete elképesztően sokszínű: van itt templom a 18. századból, van századfordulós eklektikus bérház, van szecessziós mini-palota - tetején Budapest legnagyobb kültéri mozaikjával, van a 40-es években épült, akkor botrányosan újszerűnek tartott bérház, és van két épület a szocializmus évtizedeiből. Az OMFB székház és a kapcsolódó parkolóház talán jövőre elbontásra kerül. Az ORCO korábban azt jelentette be, hogy egy Zaha Hadid által tervezett új irodaház épül a ma a KÉK-nek ideiglenes otthonául szolgáló irodaház helyére, az utóbbi hónapokban azonban gyanúsan nagy lett a csend a projekt körül. A másik épület a templomot öleli körül, és a Petőfi Sándor utcai posta épületéhez csatlakozik - ez a Belvárosi Távbeszélő Központ épülete. A Kulturális Örökség Napjain egy séta keretében ezzel a házzal is meg lehetett ismerkedni.
Az épület megépítését a Posta bővítése indokolta. A házat Jeney Lajos és Bán Ferenc tervezte. (Nota bene: ez nem az a Bán Ferenc, aki az Erzsébet téri Nemzeti Színház terveit jegyzi.) A tervezés 1971 augusztusában ért véget, az épületet 1976-ban adták át. Főbb adatai:
-Belsőépítész: Tell Márta
-Kivitelező: Középületépítő Vállalat
-Az épület térfogata összesen: 48100 m3
-Az épület alapterülete összesen: 11500 m2
-A beruházás költsége: 545 500 Ft
A korra igencsak jellemző, hogy zártkörű, titkos tervpályázaton írták elő, hogy "a templom teljes kiszabadítása indokolatlan, sőt kedvezőtlen, ezért az épület a Martinelli tér felől zártsorú jelleggel csatlakozzék a templomhoz, míg a Városház utcai oldalon megfelelő hosszúságú homlokzatot kell kialakítani, mellyel a templom szentélyét takarni kell", ill. "a templomhoz csatlakozó minden toldalékot le kell bontani". Az épületbe funkciójának okán rengeteg kábelt vezettek be, ezek három irányból - a Martinelli tér felől, a Petőfi Sándor utca felől, és a Városház utca felől érkeztek a földszinti kábelfelvezető aknán át az I. emeleten levő kábelrendezőbe, majd a II. és a III. emeleten elhelyezett géptermekbe. A két géptermi szint magasabb beltéri magassága miatt az utafront felől 3 irodai szint került kialakításra.
A szerkezet természetesen monolit vasbeton. A belső terekben meghatározóak voltak a piros fabútorok, a sötét márványburkolat, az edzett üveg, a krómacél és a Luxalon álmennyezet. A korszerűség jele volt, hogy a gépek hűtésének igényéhez kapcsolódóan nem csak a gépteremben, de az első emeleten, a tudakozóban és az étteremben is volt eredetileg légkondicionálás - ami akkoriban egyáltalán nem volt elterjedt. A ház tetején nagyon komoly gépészet van, ezt a KÉK-be érkezők a tetőteraszról "megcsodálhatják": ez nem csak a ház, de a szomszédos postaépület fűtését is biztosítja.
A Petőfi Sándor utcát a Városház utcával összekötő átjáróba került Józsa Bálint és Kovács Ferenc szobrászművészek domborműve, míg a Martinelli téri homlokzatra Bohus Zoltán és Csiky Tibor szobrászművészek készítettek krómacél művet.
A Magyar Nemzet cikksorozata annak járt utána, hogy mi lett azzal a szoborral, amit 2004-ben Medgyessy Péter avatott fel a Sándor-palota előtti téren. A szobor már fél éve nincs a helyén. 2004 április 30-án, Magyarország Uniós csatlakozásának előestéjén avatta fel Varga Imre alkotását Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter miniszterelnök. A szobor a tetején két harangban végződött, az egyiket 1496-ban, a másikat 1596-ban öntötték (ismeretlen mesterek) Magyarországon, és a Nemzeti Múzeumtól kerültek a szoborra. A szobor felelőse a Budai Várgondnokság Kht. lett. Az alkotás az összefogást és a békét volt hivatott jelképezni. Varga Imre elmondta, hogy az alkotás soha nem is készült el teljesen. Eredetileg 7 ágon 7 harang lógott volna, és nem a Sándor-palota előtt, hanem a Sikló tetejénél állították volna fel. A járulékos elektronika sem készült el soha, az avatón valaki "beintett", hogy na akkor most kellene harangozni egy kicsit. A tervek elkészítésére és a kivitelezésre mindössze 10 nap (!) állt rendelkezésre. Az avatás után hamar feledésbe merült az alkotás, nem igazán kellett senkinek, nem foglalkozott vele senki. Olyannyira nem, hogy Vargának nem szólt senki hivatalosan az eltávolításról sem, ő is csak a sajtóból értesült a tényről, amivel - bármilyen furcsán hangzik is ez - ő maga is egyetértett. Sosem érezte igazán sajátjának a "harangvirágos" alkotást. Más sem: a gazda Miniszterelnöki Hivatal egy ideig keresett a szobor működtetésére és őrzésére vállalkozókat, de hiába. Végül kaptak az alkalmon, amikor a KÖH jelezte, hogy ásatásokat szeretnének végezni a területen, és elszállították az egészet.A virág szárai jelenleg egy monori öntödében várják sorsuk végső beteljesülését, a harangokat pedig visszavette a Nemzeti Múzeum. A másik EU-csatlakozási emlékmű, az Időkerék sorsa sem sokkal fényesebb: az alkotás még áll az 56-osok terének egy sarkában, de már nem igazán érdekel senkit, az emberek szilveszterkor nem oda mennek bulizni, hogy megnézzék az átfordítást, és a működtetése körül is sok gond akadt.
