Szomorú hírről értesülhettünk júniusban: bezárt az Andrássy úton Budapest egyik legszebb gyógyszertára, az Opera Patika. 1889-ben alapította Török Sándor (akkor még a 29-es szám alatt) gyógyszertárát, tehát jövőre az üzlet beindulásának 120. évfordulóját ünnepelhettük volna. 1931-től már itt, a 26-os szám alatt működött a patika, és itt dolgozott Lám Elemér, aki a pemetefű cukorkát feltalálta. Ekkor egészítették ki az eklektikus-neoreneszánsz stílusú bútorzatot a koloniál galériával és annak lépcsőjével. A bútorzat már 1967 óta védett. 1993-ban privatizálták a korábban állami gyógyszertárat, ami idén áprilisban még nyitva volt.
Az épület május 5-ike óta van ideiglenes műemléki védettség alatt, a gyógyszertár jelenlegi tulajdonosa ez ellen adott be fellebbezést. Ő ugyanis kávézóvá alakítaná a helyiséget, majd eladná. A műemléki védelem ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a jövőben is kötelező lenne patikaként üzemeltetni a helyiséget, a funkcióváltás elképzelhető. Az ideiglenes védelem 1 évre áll fenn, utána még 1 évre meghosszabbítható.
Egyszerűen nem értem, hogy miért nem lehet egy ilyen helyet Budapesten fenntartani. Fontos turistalátványosságként mutogatni és ajánlani kellene, nem bezárni, és elhordani. Van még egy nagyon szép patika a Lukács fürdő mellett - remélem, az nem jut az Opera Patika sorsára...
Az Arena Plaza óta nem nagyon lehetett hallani új bevásárlóközpont nyitásáról Budapesten. Az amerikai jelzáloghitel-válság érezteti hatását, de ez azért kicsit afféle vihar előtti csend. Az adott lakosságszámhoz viszonyított pláza összterület ugyanis még mindig az európai alatt (és jóval az amerikai alatt) van, így aztán a beruházók még mindig látnak lehetőséget újabb bevásárlóközpontok nyitásában.
Eddig jó üzlet volt idejönni: 15 év alatt nagyott nőtt Közép-Európában a jövedelem-szint, a kereskedelem viszont csak lassabban követte le ezt a növekedést: a 90-es években nagyon sokan megjelentek, de sokan kivártak a Magyarországra jövetellel.
Az tény, hogy ma már jóval óvatosabbnak kell lenni, vannak példák buktatókra is: a Lurdy ház felső szintjén a válság jelei uralkodnak (kiadatlan üzletek, funkcióváltás irodai hasznosítással), az Új Udvarban az emeleti szinten nagy a csend és a mozi is bezárt már, és az Arena Plazában is több bérlő panaszkodott a várakozásaiktól elmaradó forgalomra. Mások, például a Nyugati Bevásárlóközpont köszönik szépen, nagyon is jól vannak. Furcsa év volt a 2007-es: míg a fogyasztói bizalom ötéves mélypontra zuhant, a legtöbb kiskereskedelmi területet ebben az évben adták át 1996 óta. Közben több bevásárlóközpont, köztük a Mammut és az Europark, eléri a tinédzser kort, így kénytelenek lesznek újratárgyalni a hosszú távú szerződéseiket. Nem lesz könnyű dolguk: miközben 200 négyzetméternél kisebb üzletekkel vannak tele, az új bérlők már inkább a nagyobb alapterületű üzleteket keresik, alacsonyabb négyzetméter árak mellett.Pillantsunk rá az új központokra!
1) A Határ úti megállónál épülhet fel a Neo Center. 15 milliárd forintos beruházással 40 ezer négyzetméteres központ épül az Europark szomszédságába. Különlegessége az 5000 nm-es sportrészleg lesz, ahol fedett és szabadtéri sportpályák, fitneszterem, tetőterasz és a kicsiknek egy játszótér kap majd helyet. 17000 négyzetméteren pedig irodák is lesznek. A megnyitó 2009 elejére várható.
2) A KÖKI Terminál, mint neve is mutatja, a 3-as metró végállomása mellé épül. Várhatóan 2009 végén kerül átadásra. A 25 milliárdos beruházás végére lesz itt egy új közlekedési csomópont, egy új barkácsáruház és egy háromszintes bevásárlóközpont. Egy nagy méretű képet itt lehet megnézni a jövőbeli állapotokról.
3) Az új piaccsarnok mellett épül a régi Budai Skála helyén az Újbudai Városközpont. Az Allee néven is emlegetett központban a főbb bérlők között már említhető az Interspar, a Libri, a Marks&Spencer, a Peek&Cloppenburg, és a Cinema City 13 termes mozija.
4) Tudtad, hogy Budapest geometriai középpontja a Mázsa téren van? Erre a térre épül az Origo City nevű bevásárló- és irodaközpont. A kivitelezés már 2008 február óta tart, az átadást jövő év első felében tervezik. A több mint 1500 autót befogadni képes parkolóház külön épületben lesz. A bevásárlóközpont és irodaház 47 ezer négyzetméteres lesz.
5) A már megépült Árkád is bővülhet az Örs Vezér terén: 2010-re újabb 17000 négyzetméterrel lenne nagyobb. Az új üzlethelyiségekre már most több mint kétszeres a túljelentkezés.
6) A Corvin sétányon épül a Corvin Átrium bevásárlóközpont, vagy inkább üzletsor. Közel 60 ezer négyzetméteren (!) kereskedelmi, vendéglátó, sport és szabadidős létesítmények épülnek. Két része lesz: a Corvin Atrium fedett sétáló- és bevásárló utca, és a Corvin sétány két oldalán végighúzódó üzletsor alkotja majd az új pénzköltési központot.
7) Nem klasszikus bevásárlóközpont, de meg kell említeni a zuglói Mundo kerületközpontban létesülő új üzleteket is - ez a Bosnyák téren nyílik majd meg. Lesz itt üzletközpont, önkormányzati tömb, parkolóház, mozi és éttermek. A kivitelezés 2009 tavaszán kezdődik, az első rész átadása 2011 végére várható.
Nem tudom, ti hogy vagytok ezzel, de szerintem lassan már le kellene ezekkel állni. Park alig van Budapesten, a zöldfelületek állapota többnyire siralmas, és közben minden csak csontra beépül... Ebből nem lesz élhető város. Több városban kifejezetten korlátozzák, vagy tiltják a nagy központok építését a város belső részein. Épüljön pláza - de ne a Nyugatinál, hanem az Örsnél, és ne számolatlanul, és ne úgy, hogy közben lassan már a fél Nagykörút üres portálokkal és húgyszagú bejáratokkal "hívogat". Szerencsére egyre inkább igazam lesz a jövőben - egyszerűen elfogynak a kellően nagyméretű üres telkek a városmagban. A lényeg: nem a bevásárlóközpontok léte ellen tiltakozom, csak értelmes várostervezést és élhetőbb várost szeretnék találni, ha kimegyek az utcára...
"Budapest Közép-Európa kulturális és szellemi fővárosa lehetne. Azért vagyunk vele folyton elégedetlenek, mert érezzük, hogy jóval több lehetőség marad kihasználatlanul, mint amennyi megvalósul. Ennek ellenére be kell vallanunk, hogy Budapest még így is nagyszerű, de valahogy nem akarjuk látni és elismerni, hogy igenis fejlődik. Ezt a külföldről rendszeresen hozzánk látogatók mondják. Valljuk be: elfelejtettünk örülni. Pedig, ha több mosolyt, előzékenységet és türelmet tanúsítanánk az utcán, ha büszkék lennénk arra, ami tényleg szép és jól sikerült, és nem csak azt néznénk, hol lehet kritizálni és becsmérelni azt, ami épül, vagyis ha hagynánk, hogy néha a jóérzés is eluralkodjon rajtunk, ha mernénk szeretni és óvni ezt a várost, talán minden jobban menne, mi is jobban éreznénk magunkat, és nem kerülnek semmibe."
Meggyesi Tamás Széchenyi-díjas építészmérnök, az MTA doktora
A Baross tér ma Budapest egyik legrosszabb helye. A metróépítés miatt alig lehet közlekedni, mindenhol kerülni kell, minden koszban úszik, ráadásul a terelések viszonylag gyakran meg is változnak. Ha módom van rá, igyekszem elkerülni, vagy csak átbuszozni rajta.Így aztán le is maradtam arról, ami nagyon szép a téren. A Keleti pályaudvar nagy oldalcsarnokában elkészült a Lotz Károly és Than Károly mesterek által készített freskók restaurálása. A terem sarkaiban található nyílások eredetileg a központi hűtés-fűtési rendszer légbefúvók ablakai voltak. Ezt már néhány évtizede nem használták, a nyílásokat eltömték. Így viszont szépen el is vizesedtek a falak. Ész, ész, hová mész... De sebaj, a felújítás mindössze 7 év alatt (!) elkészült, és ez a lényeg.
A Keleti pályaudvart Központi Indóház néven 1884 augusztus 15-én adták át. A napokban lett 124 éves. A terembe került galambriasztó rendszer, új utastájékoztató elektronikus táblák, és a MÁV teremőrt fog alkalmazni a terem szép állapotának megőrzése érdekében.
A Gozsdu Udvar épülete már romos állapotában is feltűnt nekem, még sok évvel azelőtt, hogy az Autóker megvette volna. Nem sok olyan ház van ugyanis Budapesten, amely több belső udvarral rendelkezik, és két utca felé is van kijárata. Konkrétan a Király utcát köti össze a Dob utcával. Az elhelyezkedése nagyon jó annak, aki a belvárosra vágyik: a Deák tér kb. 10 perc séta.A Gozsdu Alapítvány (ld. lent) az alapító halála után 32 évvel, 1902-ben építtette a Király utca 13. és a Dob utca 16. szám közötti épületeket és az azokat összekötő udvarokat. Az épületegyüttest Czigler Győző tervezte, akinek a Gozsdu Udvar mellett fontosabb munkái a Gourmand eszpresszó és a Széchenyi fürdő voltak.
Évekig zajlott a vita a tulajdonlás körül. 2002-ben még úgy állt, hogy a Gozsdu Alapítvány vagyona, így ez az épület is román tuladjon lesz. A román állam csak 2006-ban indította el az államosított vagyonok rendezését. Az ingatlanok 2004-ben, a Magyar Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Kft.-vel kötött szerződéssel kerültek az Autóker Holding Zrt. tulajdonába.
Itt nyit wellness központot a Holmes Place azoknak, akiknek a Margitsziget büdös. Akarom mondani, akik magas színvonalú mozgásstúdióban kívánnak tudatosulni egészségügyileg. De lesz itt gourmet kajabolt, kávézók, lakberendezős luxusbolt, 238 férőhelyes parkolóház (Holló utca 6.), és a Holló utca 10-14. alatti épülettel együtt 249 lakás is. (A honlap július 15-ei állapota szerint már csak 26 lakás eladó.) A főbb adatok: 60 000 nm beépített terület, 12 000 nm kereskedelmi terület, 200 méter hosszú belső folyosó ("sétány" a honlap szerint). A honlap azt is írja, hogy a belső udvarok "átlátszó tetőrendszerrel lefedhetőek lesznek" - lefedésnek azonban az égvilágon semmi jele. Ja, és lesz "spa" is. Ezentúl így fogom hívni a fürdőszobámat is :-)
Egyszer majd azért beülök ide egy kávéra. Ezek a belső udvarok nagyon csendesek tudnak lenni akkor is, amikor a Károly körúton mindenki mindenkit szidalmaz éppen. 2007 július 17-én tartottak egy kis megnyitó programot, ekkor készítettem az alábbi kis videót az egyik belső udvarban:
Ki volt Gozsdu?Gozsdu Manó román kereskedő család sarja volt. 1802-ben született Nagyváradon. Pozsonyban végzett jogot, majd Vitkovics Mihály pesti ügyvéd és költő alkalmazásába került. Így került kapcsolatba a magyar irodalom olyan nagyjaival, mint Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, és Fáy András. De a Grabovsky-ház (jó név, nem? :-)) szalonjába is bejáratos lett, itt a román kultúrával ismerkedhetett meg. 1836-ban már menő elismert ügyvéd, aki román származása ellenére a magyar nyelv használatért küzd. Vagyonát ingatlanokba kezdte fektetni, 1832-ben vette meg Wilhelm Sebastian Király utcai házát, majd a körülötte levő telkeket is. Ezeken építtette fel a mai is meglévő szecessziós házakat, amelyeket ma őrá emlékezve hívunk Gozsdu-udvarnak. A pesti román kultúra bőkezű támogatója lett. 1860-ig politikai szerepet is vállalt, de végül visszatért a gazdasági életbe: a Concordia gőzmalom társaság tagja és a Pesti Biztosító Társaság elnöke lett. Az országgyűlésben Deák Ferenc politikájának híve volt. 1870 február 3-án hunyt el, a Kerepesi temetőben nyugszik. Még előző év végén végrendelkezett, ebben vagyonát egy létrehozandó alapítványra bízta, hogy egyházi és világi felügyelet mellett a magyar és az erdélyi görögkeleti vallású diákokat támogassák belőle. 1871 és 1919 között több mint 5600 ösztöndíjat osztottak ki, ezzel jelentősen segítve a román értelmiség fejlődését. Trianon kettészakította az alapítványt: a vagyon Budapesten, a kuratórium Nagyszebenben maradt. Hosszas viták után, csak 1937-re sikerült megegyezni. Majd jött a világháború, majd jött a kommunizmus, és 1952-ben minden vagyont államosítottak. A rendszerváltás után indult újra a vita, melynek végső nyertese az Autóker lett.
A Fővinform dugófigyelő rendszer kiépítésén gondolkodik. A rendszer lelke egy sebességmérő hálózat - autókba szerelt GPS-ekkel állapítanák meg, hogy milyen sebességgel halad a forgalom (irányonként), és ezek az adatok egy központi adatbázisba futnának be. Itt három kategóriába sorolódik a sebesség:
-0-15 km/h haladási sebesség: piros -15-30 km/h: sárga -30 km/h felett: zöld
Az autók adataiból a központi szoftver szimulálná a forgalmi helyzetet. A pillanatnyi helyzet megtekintéséhez internet kapcsolat vagy navigációs rendszer szükséges. Így, ha a rendszer használóinak száma elér egy kritikus tömeget, akkor már alkalmassá válhat arra, hogy az autósokat a legrosszabb helyszínekről jobban járható utakra terelje át. A terv egyelőre csak papíron létezik, mivel a felállításához nincs forrás. Hasonló rendszer már működik Párizsban, Bécsben és Berlinben is.Egy hasonló dugófigyelő rendszert viszont már teszteltek az Origo munkatársai: a TCM teszt itt olvasható.
Valamikor egyszerű volt itt az élet: az eladók leterítettek néhány pokrócot, és arról árulták portékáikat. Tudja fene, kaját azért nem szívesen vásároltam volna így. És ők sem. Legalább is erre utal, hogy 1931-ben Szabó Jenő építész és Krendsei Géza fővárosi műszaki tanácsos tervei alapján csarnokot építettek a térre. Ez állt itt egészen a 2003 december 31-iki bezárásig. Addigra már olyan lerobbant állapotba került az épület, hogy teljesen jól beilleszkedett a környezetébe. A régi épületet 2004-ben elbontották, helyére egy teljesen újat húztak fel. Az építkezés 2005-ben kezdődött, és már több hónapja véget is ért, de a megnyitót az engedélyeztetés elhúzódása miatt csak 2008. augusztus 14-én tarthatták meg. (A tűzoltókkal sokáig nem tudtak megállapodni, több módosításra is szükség volt.) Az építésben a kerületi önkormányzaton kívül a Pendola Holding Center Kft. vett még részt.
Az új épületben már nem csak piac van. Az első pinceszinten azért van piac is, ez alatt 3 szinten mélygarázsokat alakítottak ki 636 autónak. A földszint afféle kis bevásárlóközpont lett a piacot kiegészítő üzletekkel, Budapest Bankfiókkal, vendéglátóhelyekkel. Az első emeleten üzletek és irodák is vannak. A második emelettől felfelé pedig lakásokat alakítottak ki, a legfelső lakások saroktornyokban kaptak helyet, ezekhez tetőkert is csatlakozik az új épület tetején. A szintek között mozgólépcsőkön és liftekkel lehet közlekedni. A lakók külön liftekkel közlekedhetnek, nekik a bejárat is más oldalon van. A 236 lakásból 232 már el is kelt, dacára az eléggé lerobbant környéknek. Végül is befektetési szempontból nem lehet rossz: megveszem, kiadom, aztán a 4-es metró átadása után eladom felárral. A piacon van gombavizsgáló, de egy őstermelőtől még virágport is lehet kapni. A korábbi bérlők java visszatért, így a törzsvásárlók ismét találkozhatnak a törzsárusokkal. (Az átadásig a Rottenbiller utcában kaptak ideiglenes helyet.)
A kerület következő terve a Klauzál téri vásárcsarnok felújítása.
Azt mondjuk nem annyira értem, hogy egy ekkora épület felhúzásához miért kell a 21. században 4 és fél év. Max. kettő lenne a reális. Na de ha állam bácsi is beszáll, akkor az mindjárt más szokott lenni.
Pénteken elmentem egy kis helyszíni szemlére. A földszint nagyon rendben van, van lift és mozgólépcső, működnek is (azta!). Az egyik kedvencem lett az a a női ruházati üzlet, ahol pontosan ugyanolyan szabású blézer van 10 különböző anyagból a kirakatban. Elég viccesen néz ki, mintha még mindig a szoci ruházati ipar világában élnének. A piros és fehér falfestések jók, a csempék jól lettek felrakva. Csak az üzletek nagy része még tök üres - még az sincs kiírva, hogy mi nyílik majd ott. A -1 szinti piac eléggé zegzugosra sikerült, de egy piacnál ez nem is baj. Itt az ember ne siessen, hanem andalogjon, nézelődjön, beszélgessen. És kutasson érdekességek után. Jelen állapotok szerint farostlemez lapokat és rácsszerelőket látni a leggyakrabban, de azért lesz itt minden aminek egy piacon lennie kell, ne aggódjunk. Csak várjunk még úgy szeptember közepéig-végéig, amíg az üzletek berendezkednek. Mintha senki se szólt volna nekik, hogy "Fiúk! Megnyitó augusztus 15-én!" Szóval még javában fúrnak-faragnak.
Az örök optimista felem azt reméli, hogy ez a beruházás hozzásegítheti Budapest egyik részét a felemelkedéshez. A közlekedés jó, csak a környékbeli házak (és lakóik egy része) nagyon lerobbant. A Garay utcán a sok köttötáru bolt, ruházati nagyker és török lakástextiles üzlet üzlet között sétálva az volt az érzésem, hogy itt már rég megvalósult a Fashion Street - illetve annak lerobbant változata. De egy olyan új "sziget", mint az új Garay piac, segíthet felemelni a környéket is. Ezzel a képzavarral búcsúzom mára :-)
Júliusban egy bő hetet Frankfurt am Mainban voltam nyaralni, ez adta az apropót, hogy csináljak egy szubjektív összevetést a két városról.
Frankfurt nagyon karakteres európai város, két fő "arculati elemmel": egyrészt Európa 3 legnagyobb repterének egyike található itt, tehát légiforgalmi központ, másrészt pedig pénzügyi központ, többek között az Európai Központi Bank székhelye is. A frankfurti reptér forgalma 2006-ban 52,8 millió utas volt, Ferihegyé (1 + 2A + 2B) kb. 8-9 millió utas. Frankfurtban a vásárközpont is európai szintűvé nőtte ki magát, a HungExpo még regionálisnak sem igazán nevezhető. Budapesttel kapcsolatban említhetők kiemelt témák - gyógyvizek, turizmus stb. - de ezek egyike sem kiugróan erős.
Kb. 667 000 lakos lakik magában Frankfurtban (50-es zóna a tömegközlekedésben), de az agglomerációval együtt már 2 millió feletti a lakosság száma, így nagyjából összevethető Budapesttel. A város területe 248,3, míg Budapesté 525 négyzetkilométer. (Szégyen, de a Budapest.hu portálon a város számokban rovatban minden szirszar elégedettségi meg szociális mutató fent van, de a legalapvetőbb statisztikai adatokra nem találtam rá.)
TömegközlekedésMíg Budapesten egyelőre a BEB szintjén leragadtunk, Frankfurtban komoly zónarendszer működik, regionális tömegközlekedési vállalat van (RMV) és a Deutsche Bahnnal közös jegyekből is van választék. Frankfurt városa az 5000-es zóna, a környékén több tucat kisebb zónával. A jegy- és bérletárak aszerint alakulnak, hogy hány zónára érvényesek.
Egyes S-bahn járatokon még van egy üvegfallal elválasztott kis fülke - ez az első osztály. A BKV ilyet már nem ismer. A sima menetjegy Budapesten egy járművön egy utazásra szól. Frankfurtban meg kell adni, hogy honnan hova utazol, és ennek megfelelő a tarifa, de közben annyiszor lehet átszállni, amennyiszer csak szükséges - az persze feltétel, hogy a kiinduló állomásról folyamatosan a célállomás felé kell haladni. Nekem ez szimpatikusabb megoldás, mert szerintem Budapesten marhára igazságtalan az, hogy ha többször kell átszállnom, többszörös pénzt kell fizetnem - pedig lehet, hogy csak rövid távra utazom. Ennek persze az az ára, hogy a német városban el lehet szöszölni a jegyautomata előtt egy ideig, mire kiválasztod, hogy milyen jegyet kérsz és hová.
Budapesten 3, Frankfurtban 7 metróvonal van. Ehhez Budapesten egy erősen hiányos és félbemaradt, Frankfurtban a belvároson is áthaladó, kiterjedt HÉV (S-Bahn) hálózat csatlakozik. A felnőtteknek szóló teljesárú havibérlet Frankfurtban 70,9 EUR (csak az 5000-es zónára), Budapest innen nézve kábé félárú a maga 8250 forintos tarifájával. Ami még nagyon tetszett, az az ügyfélekezelés egyszerű, de jól működő rendszere: pölö tudsz online bérletet venni, nem csak a jegy- és bérletfajtákról tájékozódni. A város két pontján infoközpont van - a képeken a Hauptwachén található Deutche Bahn + RMV infoközpont és benne az ingyen elvihető járat-menetrendek állványa látható:
Amiben Budapest sokkal jobb, az az éjszakai tömegközlekedés. Frankfurtban csak néhány éjszakai buszjárat van, ami ráadásul csak azokon a napokon közlekedik, amikor másnap nincs munkanap (tehát pénteken és szombaton este, valamint ünnepnapokat megelőző estéken).Ehhez képest Budapesten 2005 szeptembere óta igen komoly hálózat van.
Privát közlekedés
Frankfurtban 1000 lakosra 636 személygépkocsi jut. Budapesten 593 ezer járműt birtokol kb. 1,7 millió lakos, azaz 1000 főre kb. 350 autó jut. Míg Budapesten a 60-as, 70-es évek során egyértelműen a várost átszelő "autópályák" építését részesítették előnyben (BAH csomópont - Erzsébet híd - Rákóczi út, rakpartok stb.), addig Frankfurtban a belsőbb részeken viszonylag kevés az ilyen típusú út, és a nagyon fejlett német autópályahálózat részeként Frankfurtot elkerülő autópályák épültek ki. Mindkét városban igen gyakoriak a forgalmi dugók reggel befelé, a munkaidő végén kifelé. Frankfurtban a rádióban külön rovat a hírek, az időjárás-jelentés és a forgalmi hírek után a dugójelentés (stau reportage). A parkolásért ott is kell fizetni, de Budapesttel ellentétben itt kiterjedt parkolóház hálózat áll rendelkezésre.
Ugyanakkor sokan nem az autót, és nem is a tömegközlekedést választják. A kiterjedt, jól kiépített kerékpárút-hálózat népszerű közlekedési forma. Gyakorlatilag minden komolyabb tér és utca elérhető kerékpárral. Kerékpárkölcsönző rendszer is beindult pár éve. Budapesten minderről csak szó van, eredmény alig: a hálózat hiányos és nem alkot összefüggő rendszert, a kölcsönző-rendszerről pedig egyelőre csak beszélnek.
A város állapota
A számomra legszembeötlőbb különbség a két város tisztaságában rejlett. Frankfurt nem csak jóval gazdagabb város, de egyben sokkal fegyelmezettebb is. Van itt is firkálás és szemét, de lényegesen kevesebb. A közterületek jóval rendezettebbek. A vandalizmus elleni küzdelem itt kiemelten fontos, a metrón kihelyezett matrica szerint akár 500 euróra is büntethetnek érte, és ingyenes telefonszámon lehet bejelentést tenni:
A közparkok sávja, ami egy belső gyűrűt alkot a városban, rendezett, tényleg használható park, nem kell kutyaszaros fűcsomók között sétálni. Míg Budapesten a zöldfelületek nagy részét 3 óriáspark (Népliget, Városliget, Margit-sziget) adja, addig Frankfurtban inkább több kis park a jellemző, a Palmengarten kivételével.
Frankfurtra gondolva az embernek persze azonnal eszébe jutnak a felhőkarcolók. Ez a belvárosi építészet máig komoly építészeti viták tárgya. Budapesten a szabályozás tiltja a felhőkarcolók belvárosba telepítését - szerintem ez jól is van így. Ehhez persze tegyük hozzá, hogy Frankfurtot 1944-ben porig bombázták, szinte nulláról indult az újjáépítés, és így nem maradtak olyan "mércék" a városban, amihez igazodni illett volna. Budapest szerencsére kevesebb kárt szenvedett, az új építésű házaknak van mihez igazodniuk. Ez egy nagyon fontos különbség! Frankfurtban az "óváros" gyakorlatilag a Römer nevű térre és mellette a Dómra korlátozódik. Emellett még az Operaház és még néhány régi épület maradt meg jó állapotban, és kész.
A turizmusban Budapest jóval erősebb, sokkal több a látnivaló, a történelmi jelentőségű épület. Frankfurtban nincs török időkből megmaradt fürdő vagy várnegyed. Budapesten sokkal később ér a turista a látnivalók végére.
Ami még nagyon tetszett Frankfurtban, az a folyópart. Budapesten a XIII. kerületben utcát neveztek el arról a Reitter Ferencről, akinek a rakpartok kiépítését köszönhetjük. Ez a múlt századforduló egyik legnagyobb építkezése volt, ennek köszönhető, hogy ma nem önti el a Duna a várost. Ugyanakkor a rakpartokra terelt forgalom meg is öli a Duna partját. Frankfurban ezt a hibát nem követték el: a Majna partján széles sétány húzódik, itt kötnek ki a folyami hajók, és innen indulnak a folyó feletti gyalogoshidak:
Míg Budapesten a folyó partját elsősorban közlekedésre, addig Frankfurtban elsősorban sétányként, zöldfelületként használják.
Végül egy apróság: nézd meg ezt a gombot. Ezt kell megnyomni, ha át akarsz kelni egy kisebb gyalogosforgalmú kereszteződésben az úton. Egyértelmű, egyszerű, vandálbiztos, és működik. Budapesten van vagy ötféle, és egyik sem működik jól...
Kormánydöntés alapján a kiemelt projektek közé került a 14 milliárd forint költségvetésű Budapest Szíve program, így jövő nyáron elkezdődhet a turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű belvárosi területek rehabilitációja. A cél egy új központ kialakítása a Városháza parkban, és a belváros tehermentesítése az átmenő forgalomtól. A projekt 20 százalékát az V. kerületi önkormányzat és a főváros, 80 százalékát az EU biztosítja. Ebből megvalósul a Kiskörút menti közterek rendezése, a Kecskeméti utca "új pesti főutcává" alakítása, és a Március 15. tér rendezése is. Új, észak-déli gyalogos tengely jön létre a Honvéd utca - Szabadság tér - Október 6. utca - Erzsébet tér - Bécsi utca és Petőfi Sándor utca - Ferenciek tere - Kecskeméti utca - Egyetem tér forgalomcsillapításával. A listából kikerült, önálló projektté vált a Városháza Park beépítésével megvalósuló Városháza Fórum, amely PPP konstrukcióban épül majd meg. A pályázat első köre lezárult, 20 pályázó jutott tovább, köztük olyan nagy nevek, mint pl: Mérték, Finta, Egeraat, Zoboki, Teampannon, Oosterhuis, és a fiatal tervezőket tömörítő Sporaarchitects is.
Tudtad? A Nemzeti Színházat eredetileg az Erzsébet térre tervezték, ekkor született az a megállapodás a kerület és a főváros között, hogy a Városháza tér és az Erzsébet tér közül az egyiket beépítik, a másikat parkosítják. A színházi terv bedőlése után ez helyet cserélt: nem az Erzsébet tér épül be egy színházzal, hanem a Városháza melletti park egy új "városközponti" épülettel.
A második fordulóban már lezajlott egy helyszíni szemle és a kérdések határideje is lejárt. A tervpályázatok beadási határideje 2008. szeptember 23, eredményhirdetés november 3-án lesz, ekkortól egy kiállításon meg is tekinthetjük majd a nyertes pályaművet.
Én nagyon szurkolok ennek a projektnek, azt hiszem, végre a megfelelő irányba indul el Budapest fejlesztése. Csak azon aggódom, hogy a kerület és a főváros együtt tud-e majd működni sok éven át, vagy ez a projekt is kifullad egy nagy kezdeti lelkesedés után. Te hogy látod?
Lóverseny szempontjából kifürkészhetetlenné vált. 2008. május 30-án, egyszeri halasztás után végül nagy érdeklődés mellett zajlott le a Nemzeti Vágta a Hősök terén. Ám félő, hogy ez a rendezvény sem lesz képes megmenteni a Széchenyi István által 1827-ben alapított hazai lóversenyzést. A Kerepesi úti pálya már bezárt, helyére épült az Arena Plaza. Mára a Kincsem Park sorsa is kérdőjelessé vált.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) a Kincsem Park meghirdetésekor először úgy írt ki pályázatot, hogy a lóversenyzés megmaradhasson, ez azonban sikertelenül zárult. A több érdeklődőből csak egy pályázó maradt, de ő olyan alacsony árat adott volna a területért, hogy pályázatát nem fogadták el. Ezért most attól tartanak a civilek, hogy egy második pályázaton már nem lesz kötelező megtartani a lóversenypályát - ez a hazai lóversenyzés végét jelentené. Az MNV mindenképpen szeretné üzleti alapra helyezni a lóversenyzést, hogy megszűnjön az évi egymilliárd forint körüli veszteség. A civilek szeretnék, ha a 3 éve megtörtént 3 milliárdos fejlesztés nem veszne kárba, hanem további fejlesztés valósulna meg: szeretnék, ha nem csak a helyszínen, hanem interneten is lehetne fogadni. Továbbá szeretnék, ha a vagyont a kincstár venné át, mert akkor nem kellene évi 180 millió forintnyi adót fizetniük a X. kerületnek. Elterjedt a pletyka a hendikepperek között, hogy egy cég 70 milliárdot is megadna a területért, ha bevásárlóközpontot és lakóparkot építhetne ide. Ezért 2008 április 13-án kiáltványt tettek közzé az interneten és a nyomtatott sajtóban. Két hét alatt több mint 10 000 támogatót szereztek!
Már 2005-ben is azt tervezte az állam, hogy eladja a veszteséget termelő lóversenypályát, vagy 2006-tól koncessziós pályázatot írnak ki a fogadásszervezésre és a versenyek megrendezésére. A Nemzeti Lóverseny Kft. végzi a versenyszervezést, a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. pedig a fogadások lebonyolítását végzi. (A Kincsem Park budapesti területéhez tartozik még a 84 hektáros alagi edzőpálya is. A két terület együtt hatalmas, egybefüggő területeket jelent. Értékcsökkentő hatású, hogy a mai szabályozás alapján csak sportcélú hasznosítás lehetséges. Amennyiben ez a korlátozás megszűnne, a terület értéke azonnal többszörösére ugrana. Ekkora egybefüggő telekhez Budapestnek ennyire belső részén ma már nem lehet hozzájutni. Ennek tudható be, hogy a területet hol 20 milliárdra, hol 50 és 100 milliárd forint közé értékelik.) Akkor azt írták, hogy Bernard Schreier angol üzletember és a Ladbrokes Ltd. lenne a beruházó - az úriember tulajdonában van többek között a Danubius szállodalánc is. Átvállalta volna a fogadásszervezést, ha megkapja hozzá a Tippmix-et a Szerencsejáték Zrt.-től. Olyan verzió is felmerült, hogy a Szerencsejáték Zrt. venné át a lovit, de a cég enyhén szólva sem rajongott egy veszteséges üzletág ötletéért. A legújabb, idei változatban nemzetközi pályázatot írnak ki a két lóversenyes kft. eladására és a fogadás koncesszióba adására. Ezzel párhuzamosan - nyilván az értékesítést elősegítendő - lehetővé tennék az országos tévéközvetítéseket, erről már alá is írtak egy megállapodást a UPC+ csatornával. Ez a UPC információs csatornája, a műsorát egy alvállalkozó készíti, és jelenleg több mint 400 000 háztartásban fogható. Egy ideje már adnak közvetítéseket lóversenyekről, de ezek hivatalosan csak próbaadások.
Mindezzel szemben a lovas társadalom abban bízik, hogy ha sikerülne kb. 1,5 milliárd forintnyi beruházást kicsikarni az államtól, akkor ki lehetne építeni egy országos, internetes fogadási rendszert, ami új fogadókat vonzana, és ez 5 éven belül nyereségessé tehetné a lóversenyzést.
A megújulást furamód még egy ló is segítheti. Új Kincsemként emlegetik ugyanis Mikóczi Zoltán lovát, "Overdose"-t. Tavaly nyáron Pozsonyban 6 hosszal darálta le a nemzetközi mezőnyt, később a Kincsem Parkban már 16 hosszat vert a mezőnyre, pedig az év legjobb lovaival küzdött.
6) A Corvin sétányon 
Míg Budapesten egyelőre a BEB szintjén leragadtunk, Frankfurtban komoly zónarendszer működik, regionális tömegközlekedési vállalat van (RMV) és a Deutsche Bahnnal közös jegyekből is van választék. Frankfurt városa az 5000-es zóna, a környékén több tucat kisebb zónával. A jegy- és bérletárak aszerint alakulnak, hogy hány zónára érvényesek.
Kormánydöntés alapján a kiemelt projektek közé került a 14 milliárd forint költségvetésű Budapest Szíve program, így jövő nyáron elkezdődhet a turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű belvárosi területek rehabilitációja. A cél egy új központ kialakítása a Városháza parkban, és a belváros tehermentesítése az átmenő forgalomtól. A projekt 20 százalékát az V. kerületi önkormányzat és a főváros, 80 százalékát az EU biztosítja. Ebből megvalósul a Kiskörút menti közterek rendezése, a Kecskeméti utca "új pesti főutcává" alakítása, és a Március 15. tér rendezése is. Új, észak-déli gyalogos tengely jön létre a Honvéd utca - Szabadság tér - Október 6. utca - Erzsébet tér - Bécsi utca és Petőfi Sándor utca - Ferenciek tere - Kecskeméti utca - Egyetem tér forgalomcsillapításával. A listából kikerült, önálló projektté vált a Városháza Park beépítésével megvalósuló Városháza Fórum, amely PPP konstrukcióban épül majd meg.