Miért pont "Lipót" a Lipótmező? Mert a terület eredetileg Göbl Lipót tulajdona volt. 1868-ban Ludwig Zetti tervei alapján készült el itt az épületegyüttes, köztük a Róth Miksa üvegablakokkal és szecessziós freskókkal díszített kápolna.
 
Miért pont oda épült az Országos Tébolyda? Talán azért, mert akkoriban az északi szeleket gonosz, elmebajt okozó szeleknek tartották, ez a hely pedig védett az északi széllel szemben. Eredetileg 500 ember számára tervezték az épületet. 1995-ben műemlékké nyilvánították, ez talán megmentheti az épületeket a lebontástól. 2007 elején zárták be a benne működő OPNI-t, azóta üresen áll. Hogy mi lesz a sorsa, még nem dőlt el, de a legvalószínűbbnek a privát hasznosítás tűnik: tán szálloda vagy exkluzív lakópark lesz az új funkciója...
 
Csak az érdekesség kedvéért: azért ellen lehet állni a befektetői nyomásnak. Edith Macefield Seattle-ben haláláig nem adta el 1900-ban épült házát, hogy kereskedelmi központ és parkolóház épülhessen a helyén, pedig kerek 1 millió dollárral is megkínálta a befektető:

(A kép forrása)

Voltak hasonló esetek Kínában is, erről a témáról bővebben itt olvashatunk.

Források:

http://www.hg.hu/cikk/a_bolondok_kincse_lipotmezo_opni_epulet_jovo

http://seattlepi.nwsource.com/local/367335_obitmacefield18.html

http://www.hg.hu/cikk/nincs_az_a_penz
 

Átépítik Kőbánya-Kispest állomást. Már átalakították a volt Metalimpex-székházat. Jövőre elbontják a Szervita téri irodaházat. 2001-ben átépítették Dózsa György úti volt MÉMOSZ székházat. És még folytathatnánk a sort: a 60-as, 70-es, 80-as évek építészete részben eltűnőben, részben olyan modernizáció alatt van, amelyek eredményeképpen a kor legjellegzetesebb épületei tűnnek el a szemünk elől. Ezek az épületek túl öregek ahhoz, hogy modernnek tekinthetnénk őket, de még túl fiatalok ahhoz, hogy eséllyel pályázhatnának védettségre. Ráadásul sokszor gyenge minőségű anyagok is beépültek, ami felgyorsítja állaguk romlását. Mi marad az utókorra ebből az időszakból?
 

Az eredeti épület, amelynek a bontásába néhány hónapja kezdtek bele, a MÁV Tervező Intézet (MÁVTI) berkeiben, Kővári György és munkatársai - Koppányi Imre és Koppányi Miklós - tervei alapján épült. 1978-ban fogtak neki az építkezésnek, az avatásra 1980. március 29-én került sor, a 3-as metró Nagyvárad tér - Kőbánya-Kispest közötti, II/A szakaszának átadásakor. A metrón utazók száma 1980-ban - az újabb szakaszok átadásának eredményeképpen - 60 százalékkal haladta meg az 1975-ös szintet. Az akkori sajtó szerint "a pálya minden kilométere - a hozzá tartozó üzemeltetési és karbantartási költséggel együtt - 1,5 milliárd forintba kerül." Egy metróvezető akkoriban 6000 forintot keresett havonta. A nagy forgalmű csomópont nem csak az érintett X. és XIX. kerületnek nyitott új közlekedési lehetőséget, hanem az átszállóforgalom céljait is szolgálta: kapcsolatot jelentett a belváros, a környék, a repülőtér és a MÁV vasútállomásnak köszönhetően a vidék felé is. A végállomásra eleve csak gyalogosforgalmat terveztek, az autó- és buszforgalom a Sibrik Miklós úti felüljárón át haladt és halad ma is. A gyalogos felüljárót nem csak közlekedési, hanem egyéb funkciókkal is ellátták: ide kerültek a jegypénztárak, de volt itt ABC áruház, újságos, ajándékárus, nyilvános WC is.
 

Az alsóbb szintekről felfelé mozgólépcső segíti a közlekedést. A gyalogos felüljáró előre gyártott, a helyszínen szerelt acélszerkezetű vázas, könnyűszerkezetes födémmel. Oldalait egyes részeken üveglapokkal, más részeken az akkor korszerűnek számító műanyag lapokkal borították. Mára talán kicsit megutáltuk és gagyinak tartjuk a túl sok műanyagot, de emlékezzünk vissza a tévében sugárzott "Mert ez műanyag..." reklámra: az anyaghasználat nagyon is jellemző a korra. Jellegzetes homlokzati elemmé vált a narancssárga műanyagból kialakított szendvicspanel, benne a nyolcszögletű, alumíniumkeretes ablakokkal. A műanyag homlokzati elemeket a balatonkenesei SIRÁLY Vas- és Műanyagfeldolgozó Szövetkezet készítette a vitorlás hajók készítéséhez kifejlesztett technológiával. A kivitelező a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat volt. Az épület később egy, ugyanilyen stílusban megépített, lábakon álló bővítménnyel gazdagodott, ide egy húsbolt került. (A bővítmény vitatott tulajdonviszonyai tavaly perbe torkollottak.) Megjegyzendő, hogy akkoriban még a sok üzlet nem takarta el a nyolcszögletű ablakokat, így eredetileg sokkal szellősebb, világosabb tereken át lehetett eljutni a vonattól a buszig. Ma is a MÁV vágányok feletti folyosó a legvilágosabb rész, mivel ide már nem került üzletsor, míg a legzsúfoltabb és legsötétebb rész a metró és a BKV buszvégállomás közötti szakasz. Érdemes megnézni a régi fotókat (itt, itt, és itt), amelyeken látszik, hogy a növénytartó edényekben növények voltak, a metró és a buszok közötti mozgólépcső felett pedig egy világos és tágas, szinte egy tengerparti villa hatalmas üvegfelületeit idéző fedett terasz kapott helyet.
 

Ez az épület több évtizeden át szolgálta az utasokat, ám időközben a karbantartására nem költöttek eleget, nagy felújítást sosem kapott, így egyre lerobbantabbá vált az épület, ahová az emberek nem találkozókat beszélnek meg, inkább csak sietve átmennek rajta. A hely egyre kevésbé emlékeztet forgalmi csomópontra, inkább egy lerobbant hajléktalan-szállóra hajaz. Finoman szólva is időszerűvé vált az épületcsoport átalakítása: egy 2006-os kisebb tűz után a tűzoltóság vizsgálata megállapította, hogy egy erősebb tűz esetén az épület állékonysága mindössze kb. 1 óra (!).
 

Először 2006-ban egy 100%-os beépítéssel számoló terv készült el, majd - erős lakossági tiltakozás nyomán - újratervezték az épületegyüttest, és 70%-ra csökkentették a beépítettség fokát. A tervezés nem volt kis feladat - részben a több funkció, részben a terület nagysága miatt. Óriási közlekedési csomópontot kellett áttervezni: itt van a 3-as metró és 18 buszjárat BKV végállomása, egy MÁV állomás, és az autóforgalom is jelentős. Naponta közel 200 000 ember halad itt át - ez kb. annyi, mintha megkérnénk Kecskemét teljes lakosságát, hogy kétszer haladjon át a téren. Minden nap. A KÖKI buszpályaudvara naponta 1100 busz indítását/érkezését bonyolítja le.
 

Összesen kétszázezer (!) négyzetméter összterületen épül egy OBI áruház, 200 üzlet, új BKV végállomás és új metrókijárat (a meglévő mellé) is. A parkolási gondokat enyhítheti, hogy az újonnan megépülő parkolóhelyek között 330 darab P+R (park and ride) parkoló és 60 darab B+R (bike and ride) is épül majd. Összesen több mint 500 parkolóhely áll majd az autósok rendelkezésére - így valamelyest csökkenhet a P+R parkolók hiánya a fővárosban. A helyszín ideális P+R parkolóknak: kiválóak a tömegközlekedési kapcsolatok, mégis eléggé kint van a városközpontból ahhoz, hogy mentesítse a belvárost. Gondoltak a mozgáskorlátozottakra és babakocsival közlekőkre is - az új épület legnagyobb része akadálymentes lesz, a metró és a vasútállomás fölé nyúló részen 4 lift is beépítésre kerül majd. A terület rossz levegőjén az épületek tetején elhelyezett tetőkertek lesznek hivatottak javítani. Van is mit javítani: a közlekedésből adódó légszennyezés igen magas fokú, a szomszédos erdőterület pedig inkább emlékeztet szemétlerakóra, mint erdőre.

Jelen állapotok szerint a bontásokat már el is kezdték, a szükséges engedélyek beszerzése, a régészeti feltárás, és a lőszer-mentesítés már megtörtént. A bontásokba néhány hete egy daruskocsi is besegített: egy le nem húzott emelőkar magával rántotta az egyik acélgerendát, így ezt a részt omlásveszélyessé vált állapota miatt mielőbb el kellett bontani. Reméljük, ennél több baj már nem lesz arrafelé.

Kővári György 1934. május 3-án született, diplomáját 1957-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. A diploma megszerzése után a MÁVTI-nál helyezkedett el, így munkái együtt követik a MÁV 60-as, 70-es évekbeli történelmét. 25 évesen készítette el a Kazincbarcikai vasútállomás terveit, 1967-ben a balatonfüredi vasútállomást és a budapesti Baross téri aluljáró-rendszert tervezte meg. A 70-es években a metrót építő METRÓBER-nél dolgozott, a kapcsolódó létesítmények tervezésével foglalkozott. Budapesten az akkori Marx tér (ma Nyugati tér) áttervezése fűződik még a nevéhez. 1961-62-ben, majd 1969-ben az ő vezetésével építették át a Déli pályaudvart. 1980-ra tervezte meg a Kőbánya-Kispest metró végállomást, amelyet 1981-ben adtak át a forgalomnak. 1982-ben a Demján Sándor nevéhez is kapcsolt Skála Metró építésze. Kővári György 1982 január 26-án hunyt el, akkoriban a MÁV kórház rekonstrukciós tervein dolgozott.

Források:

Csonka Sándor: Kőbánya közúti közlekedésének története. Bp, 1987.

http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=14921

http://www.nol.hu/budapest/cikk/472613

http://budapestjovoje.freeblog.hu/archives/2008/03/10/Megujulhat_Kobanya-Kispest_allomas_a_Koki/

http://www.index.hu/politika/belfold/budapest/koki7757

http://kozlekedes.freeweb.hu/publikal/budapest/bpro0000.htm

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08742.htm
 

Korábban már volt szó ezen a blogon a Margit-híd felújításáról. Most kezdjünk két híranyaggal. Az első 2007 végéről:

(Forrás)

És egy frissebb videó, 2008 júniusából:

(Forrás)

A Margit-hídon 50 000 autó halad át naponta. Plusz a villamos, a buszok, a gyalogosok, és a bicajosok. A helyreállításnál igyekeznek az eredeti állapotot helyreállítani: az eredeti kandeláberek és díszek kerülnek vissza - ennek nagyon örülök, szerintem sokkal karakteresebb, szebb lesz a híd összképe. Az északi oldalt kiszélesítik, a híd közepén pedig az eddigi - igencsak rossz állapotú - aluljáró helyett lámpás gyalogos-átkelőhelyet alakítanak ki. A gyalogos aluljárót nem építik vissza. A lámpákat természetesen összehangolják majd a két hídfő lámpáival. A kapcsolódó közművek is megújulnak. A villamosvágányokat 3,4 méterről 3,8 méteresre szélesítik, így középen lesz majd hely egy felsővezeték-tartó oszlopsor számára. (Ezzel nyilván eltűnnek a veszélyessé vált régi villanyoszlopok is.) A kivitelezés október 30-án indul, az autóforgalom 2009 elejétől 2010 májusáig szünetel majd a hídon. A gyalogosforgalom, a BKV villamosai és buszai azonban végig megmaradnak. A teljes beruházás 12 milliárd forintba kerül, ennek felét EU-s forrásból reméljük beszerezni.
(A kép forrása)

Én speciel nagyon örülök a felújításnak, még akkor is, ha a felújítással nyilván egy újabb adag bosszúság is szakad a nyakunkba. És te?
A Margit híd története
Budapest második hídját 1876 április 30-án avatták fel, 5 évvel a tervpályázat kiírása után. A híd érdekessége, hogy mivel a Margitszigetet is érinti, a Duna két ágának folyási irányához igazodva a híd két fele megtörik. A szigeti lehajtó csak 1900-re készült el, addig csak csónakon lehetett oda eljutni. A hidat 1935-37 során kiszélesítették, azóta 2x2 sávos, és azóta halad rajta középen a villamos. (Azelőtt a hídpálya két szélén voltak a vágányok.) 1944. november 4-én a Dunába robbantották a Pest felőli részét - a délutáni csúcsforgalom idején nagyon sok ember halt meg ott és akkor. A robbanást ugyanis nem ekkorra tervezték: a villamos kerekén levő áramszedő hozzáért a sín alatt futó alsóvezetékhez, amihez a gyújtózsinórokat kötötték, és ez okozta a robbanást. Aztán 1945 január 18-án a budai ágat is felrobbantották. A háború utáni felújítás során 1947 őszén a fél hidat már átadhadták a forgalomnak, a teljes felújítás 1948 nyarára készült el. Legutóbb 1978-ban volt komoly rekonstrukció a hídon, ezért mára nagyon lerobbant állapotúvá vált.Érdekesség, hogy ha vesszük a hídközepet és Margit-szigetet összekötő szakaszt, és az úpályát tartó szerezetet megtükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel torony képe.
Források:

Július 31. és augusztus 6. között a 8-as busz vonalán utazók egy különleges buszra lelhetnek. A BKV ugyanis egy új típusú buszt kapott tesztelés céljára a Mercedes buszgyártól. A közel 12 méter hosszú, nem csuklós Mercedes Conecto busz megítélésekor a BKV az úri közönség szíves véleményezését is várja. A nyájas olvasó, illetve törzsutas* véleményét a (1) 258-4636-os távrecsegő számon, illetve az ugyfelszolgalat@bkv.hu elektronikus címen várja székesfővárosunk tömeges személyszállítmányozási egylete. A buszról készített photographiai felvételt e helyt tekintheti meg a b. nagyközönség:

(A kép forrása)

Források:

http://www.fn.hu/auto/20080801/mercedesek_bkv_nal/

http://index.hu/politika/belfold/budapest/merc6889/

(*se keze, se lába, és a buszon ül. hehe)

Ebben a bejegyzésben annak próbálok utánajárni, hogy milyen új kisebb-nagyobb utcai tárgyak vesznek minket körül a közeljövőben.

A legnagyobb vitát az utóbbi időben a postaláda téma váltotta ki. A Magyar Posta 2008-ban nekikezdett a szerintük elavult, a városvédők szerint viszont nagyon is értékes régi postaládák cseréjének. Az új ládák kétségkívül silányabbak, gyengébb anyagúak - egyik alkalommal magam mentem be a Petőfi Sándor utcai postára, hogy szóljak nekik: tárva-nyitva áll a vadonatúj postaláda az épület falán, simán kiveheti bárki a bedobott leveleket. Kb. úgy viszonyul a régihez az új, mint a 2-es metró állomásainak régi és új változata. A régi, felújítandó, de eredetileg igényesnek mondható állomások / postaládák helyére új, de nagyon gagyi, olcsó anyagokból elkészült új kerül. A nagy postaláda üzlet bonyolítói a H-Safes.
 

A Fővárosi Csatornázási Műveknél oldalbeömlős víznyelők telepítését kezdték meg - egyelőre kísérleti jelleggel. Külföldi filmekből is ismerős lehet a megoldás: nem az aszfaltba "telepítik" a lefolyót, hanem a szegélykőbe "integrálják". A cinikusabb énem azt mondatja velem, hogy így legalább csökkenhet az olyan lefolyók száma, amelyek még véletlenül sincsenek egy szintben az úttesttel. Reális énem azonban tudja, hogy az új megoldást is lehet rosszul kiépíteni :-) No de félre a rosszmájúsággal, bizalmam az ősi erényben. A nagy esőzéseknél leömlő víz rengeteg hordalékot is visz magával, és ez könnyen eldugaszolja a jelenlegi lefolyókat - tulajdonképpen erre keresnek megoldást az FCSM munkatársai. Az esővíz a szennyvízzel együtt távozik - például az Erzsébet-híd közelében, az Ördög-árok végeként a Dunába. És egy újabb érdekes adat: Budapesten 80 ezer, szinte kizárólag felső beömlésű víznyelő rács található. Ezeket nem leváltaná, hanem kiegészítené az új rendszer.
 

Az Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. pályázatot írt ki a köztéri parkoló automaták újjátervezésére. Az automaták funkciója természetesen nem változik, de az újaknak tartalmazniuk kell annak üzenetét, hogy "a díjfizetés mobiltelefonnal könnyebben megy". A pályázóktól azt kérik, hogy a terv legyen vidám, kommunikatív, formabontó, elgondolkodtató, bátor, merész, kihívó, kedves, szeretni való és újító. A beadási határidő 2008. július 10 volt, ezt 17-éig meghosszabbították. Már lehet szavazni, a legjobb pályaművekből pedig kiállítás nyílik majd a Gödörben szeptember 5-én. (A kiállítás szeptember 14-ig lesz megtekinthető.) Én a "Park and Bike 2"-re, illetve a "Város"-ra szavaztam, neked melyik a kedvenced?

A XIII. kerület pedig új köztéri padok kiválasztásához kéri a lakosok ajánlását. Zalavári József formatervező bútorai közül lehet választani. Egy-egy példányt a Gyermek téren ki is helyeztek: van Budapest pad, Deák pad és Korzó pad.

(A kép forrása)

Hamarosan egy új típusú szemetes is felbukkanhat Budapesten. A pályázatot a MOME és az Öko-Kord közösen írta ki. A pályázók modelljeinek prototípusait megtekinthetjük majd a Design Hét keretében, és már szavazni is lehet (szeptember 15-ig) az Öko-Kord honlapján. A kukák mindegyike szelektív hulladékgyűjtő. (Csak ne pakolnák az emberek a szemetüket a szelektív hulladékgyűjtő mellé...)

Itt jegyzem meg: Budapest szép portáljairól, nagykapuiról pedig kiállítás volt látható a Gödörben. A kiállítás már bezárt, de a honlapja még él, ajánlom figyelmetekbe!

Tudsz még hasonló pályázatokról, utcai tárgyakról, érdekességekről? Írd meg kommentbe, bővítsük együtt a listát!

Források:

http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=284734

http://www.nol.hu/budapest/cikk/495401

http://www.fcsm.hu/article/article.php/37/54

http://www.epiteszforum.hu/node/9765

http://www.hg.hu/?hg3=cikk_reszletes&cikk_id=4628

http://oko-kord.hu/

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=233459&fr=rss

http://www.metro.hu/bulvar/cikk/277027
 

Korábban már beszámoltam a Kossuth tér átépítésére kiírt pályázatról, és az arra beadott pályaművekről. A nyertes az s73 építésziroda lett.
 

2008 júniusának végén a fővárosi közgyűlés elfogadta a rendezési tervet. Egymilliárd forintot különítettek el erre a célra. Eredetileg 2006 végén merült fel az ötlet, amit a főváros és az V. kerület is támogatott. A tér megújulását a Budapest Szíve projekttel kapcsolják össze. A főváros 5 évre ingyenes használatba adja a tulajdonában álló teret az Országgyűlés Hivatalának.

Az eredeti tervek szerint a mezőgazdasági tárca az új kormányzati negyedbe (korábbi államkert hírek és tervek itt) költözött volna, a Kossuth téri épületbe pedig a Miniszterelnöki Hivatal költözött volna. Az épület átalakítása, modernizációja még azután is napirenden van, hogy az államkertet lefújták - a Mérték Építész Stúdió dolgozik az irodaházzá alakítás tervein.

Egyelőre kevés biztosat tudni a mélygarázsról is. A 100 százalékban fővárosi tulajdonú Parking Kft. lenne a beruházó, de szerződést még nem kötöttek. A parkoló úgy épül majd meg, hogy 20 méternél ne legyen közelebb egyik épülethez sem, és vastag vasbeton falai egy bent felrobbantott autó nyomását is felvegyék. A mélygarázs a tervek szerint képviselők és civilek számára is nyitott lesz. A Főpolgármesteri Hivatal szerint a felújítás 1,23 milliárd Ft állami, és 2,44 milliárd Ft magántőkét igényel. A mélygarázst a beruházó 20 évre kapná meg használatra. Megjegyzem: más forrás a parkra 1,2 milliárdot, a parkolóházra és a látogatóközpontra együtt 3,6 milliárd forintot említ. A végső összeg pedig minden előzetes becslés felett szokott végződni.

A látogatóknak a felszín alá építendő, új látogatóközpontról még semmi konkrétum. Nem lehet tudni, hogy hogy fog kinézni, és hogy mennyiből és ki fogja megépíteni.

Persze első lépés a mélygarázs megépítése, ezután jöhet a felszíni rendezés. A tér átadásának céldátuma így folyamatosan kitolódik: 2010 március 31., majd 2010 december 31. - de ez sem tekinthető igazán véglegesnek.
 

Pedig a főváros tényleg megérdemelné már, hogy rendezett legyen az egyik legfontosabb tere. Évente turisták százezrei viszik hírét, hogy mit láttak itt. Remélem, hamarosan kevesebb szétrepedezett aszfaltról, és egy nagyon szép parkról szólnak a hírek. No és a parlamentbe való bejutás rendszerét is érdemes lenne újragondolni: ha egy csoport a fél 10-es vezetésre érkezik, akkor hol tölti el az időt fél 10-ig? Ma egyszerűen álldogálnak a téren - ha esik, ha fúj. Remélem, hogy az új látogatóközpont ezt is megoldja.

Források:

http://www.nol.hu/budapest/cikk/485544/

http://www.nol.hu/budapest/cikk/486223/

http://www.origo.hu/itthon/20080414-nyartol-epitik-at-a-budapesti-kossuth-teret-melygarazs.html

http://index.hu/politika/belfold/budapest/koss9613/
 

Beépül, átépül a Hajógyári sziget déli része. az ÁPV 2003 végén a Plaza Centers 100%-os tulajdonában álló Ercorner Kft.-nek adta el a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 66,8%-os üzletrészét, 4,6 milliárd forintért. 2008-ban Az Álom Sziget-Entertainment Zrt. megszerezte a kaszinókoncessziót is. A tervek szerint 2012-re készül el a komplexum, 525 milliárd forintból (!). A területen már elindult a Hadrianus palota romjainak feltárása, és a beruházó Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. az árvízvédelmet szolgáló résfal építését is elkezdte.

(A kép forrása)

Lesz itt több mint száz játékasztal és több mint ezer játékgép a kaszinóban, lesz egy 3500 férőhelyes konferencia-központ, 3000 szoba és 1000 apartman a szállodában, és 5500 mélygarázs férőhely. Cserébe a beruházó több közcélú fejlesztést is megvalósít. A sziget északi részét, amely továbbra is beépítetlen marad, parkosítják. Felújítják és átépítik a Sziget fesztiválok főbejárataként híressé vált K hidat. Kiépítenek egy új alagutat, amely a Bogdáni út vonalában megy be a szigetre. Összekötik az Árpád fejedelem útját a budai alsó rakparttal, és új lehajtót építenek az Árpád-hídról.
 

Budapesten három játékkaszinó működik (a játéktermeket, kisebb szerencsejáték-helységeket nem számítva), ők úgy nyilatkoztak, hogy az új beruházástól nem félnek, mert inkább arra számítanak, hogy a növekvő szerencsejáték piacból ők is gazdagodhatnak majd.

A Védegylet amiatt aggódik, hogy csökken a zöldterületek aránya, nő a környezetterhelés, és a ki- és behajtóknál akár közlekedési káosz is várható, ezért nem támogatják a beruházást. Az egykori Limes részét képező Hadrianus palota romjainak területe nevesítve szerepel az örökségvédelmi törvényben, mint állami tulajdonból ki nem adható műemlék. Helytartói székhelyként funkcionáló ókori római épületegyüttesből nagyon kevés maradt fenn Európában. A palota Aquincumhoz tartozott, ahol a 2.-3. század forulóján 10-12 ezren is laktak. A sziget valamikor két részből állt, a palota az Óbudához közelebb eső részen állt. A régészeti feltárást a Budapesti Történeti Múzeum végezteti el, de pontos ütemterv még nincs se a feltáráshoz, se az építkezéshez. A próbafeltárás idén novemberben érhet véget. Az állam opciós jogával élve visszavásárolja a Hadrianus palota területét. A terület visszavétele a beruházást nem akadályozza meg, mivel a tervezők már eleve számoltak ezzel a lehetőséggel. Sőt, a 2003-as eladáskor vállalták, hogy finanszírozzák a feltárásokat.

A hajógyárat még Széchenyi István alapította az 1800-as években, és egészen 1991-ig működött. Az ipari terület értékes épületeit is meg kívánják tartani. A beruházó magas színvonalú márkák üzleteit tervezi elhelyezni az átalakított, de megőrzött épületekben. A Közlekedési Múzeummal együttműködve egy hajózási, hajógyártási állandó kiállítást is létrehoznának a helyszínen. Így a Hadrianus palota, a hajógyár és az új épületek eklektikus, és remélhetően hangulatos elegye lesz majd látható a Hajógyári sziget déli részén.

A projekt honlapja:

http://www.dreamisland.hu/

Források:

http://www.nol.hu/budapest/cikk/493218/

http://www.ingatlanmagazin.com/3800/Alomsziget_vagy_budai_kozlekedesi_kaosz_es_kornyezetterheles/3.html

http://www.nol.hu/budapest/cikk/493982/
 

A Budai Várnegyed rekonstrukciójának első szakasza 1984-ben zárult le, ekkorra alakították ki a Vár épületében a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár tereit. 1994-ben kezdődött meg a Sándor-palota rekonstrukciója, és már ebben az évben elkezdtek a volt Honvéd Főparancsnokság felújításával is foglalkozni.

2008. július 25-én a kormány a terület rendbetételét a kiemelt projektek közé sorolta. Ekkor volt egy pályázati nyertes terv (Kis Péterék építészirodájától), amely ellen a kerület és a lakosok is tiltakoztak, és egy nagyon szoros határidő, ha EU forrásokat is reméltünk a projekthez. Április 15-ig kész dokumentációval, részletes tervvel és költségvetéssel kellett az EU előtt állni. Így aztán jött az ötlet, hogy akkor ne legyen pályáztatás, mert akkor gyorsabb. Szerencsére erre a szakma hördült fel olyan hangosan, hogy ez az ötlet megbukott, és azóta Kis Péterék újabb terve lett a legújabb befutó egy oszlopsoros ráépítéssel.

(A kép forrása)

Közben persze az április 15-iki határidő tarthatatlanná vált, így aztán a határidőt 2008 decemberéig kitolta a kormány, valamint 30 jogszabályt módosítottak, hogy a kiemelt nagyberuházásokat - köztük a Dísz tér rendezését - felpörgessék. Még így is feszes a határidő, pedig ha ezt a kitolt határidőt sem tudjuk tartani, végleg elesünk 10 milliárd forintnyi EU támogatástól. És akkor marad az a helyzet, amit Katona Tamás, a kerület volt polgármestere úgy foglalt össze, hogy "cirmos baromság".
 

Ha megvalósul Kis Péterék legfrissebb, oszlopcsarnokos terve, akkor a legfelső szinten, az oszlopok között szobrok kapnak helyett, és itt egy "városi agóra" jellegű tér jön létre, alatta pedig az állami protokoll által is használható turisztikai, illetve kiállítási funkciójú helyiségek jönnek létre.
 

Ha innen csak egy picivel arrébb sétálunk, észrevehetjük, hogy időközben átadásra került a Szent György tér sokáig ásatás alatt álló területe. Itt egykor 3 nagy épület állt: a királyi istálló, a Teleki-palota és Habsburg József főherceg luxusistállója és kertje. Az ásatások 1998-ban kezdődtek meg. Mára a terület 2/3-át állították helyre. A várfal mentén folytatták a Tóth Árpád sétányt. A rekonstrukció során főleg kőből és téglából építkeztek. A pincékben több kutat is restauráltak. A pincerendszer várhatóan október elejétől lesz látogatható.

A helyre voltak már ötletek: az Antall-kormány kormányzati negyedet álmodott ide. 1997-ben az volt a terv, hogy inkább az istállók és a Teleki-palota előtti házsort állítsák helyre. 1999-ben magántőke bevonásával tervezték a terület rendezését. 2004-ben egy határozat szerint állami reprezentációs célokra is használták volna a területet - a beruházásba itt is bevonva a magántőkét. A jelenlegi tervek szerint 10 milliárd állami forint mellé 13 privát érkezne a már rendezett részre, hogy végül három új épülettömb építésével turisztikai célú fejlesztés valósuljon meg. A még feltárás alatti rész legalább a feltárás végéig állami felügyelet és tulajdon marad.

Források:

Vár: elkerülhető a kudarc. Budapesti7Nap, 2008 május 11., p.4.

http://www.epiteszforum.hu/node/8828

http://nol.hu/kultura/cikk/462935/

http://www.nol.hu/budapest/cikk/487848
 

A Studio Metropolitana által kezdeményezett program a helyi önkormányzatoknak igyekszik segítséget nyújtani a közterek megújításához, karban tartásához. A nevezetes turistacélpontok helyett itt a lakóközösségek, a budapestiek terei kerültek középpontba. Ma sok olyan közterület van, amelyhez a környékén lakók nem kötődnek, senki nem gondozza, sőt, némelyikük nem is biztonságos. Nem célpontok, csak terek, amiken áthaladunk. Amiben igazán újszerű, és számomra szimpatikus a program, az az, hogy a tervezést "interaktív" módon, azaz az érintettek bevonásával valósítják meg. 13 köztér újulhat így meg. A pályázat februárban zajlott le. A fővárosi nyertesek:

-VI. ker., Hunyadi tér és vásárcsarnok

-VIII. ker., Mária utca - Gutenberg tér - Kőfaragó utca - Gyulai Pál utca köztérrendszer

-XVI. ker., Veres Péter út környéke

-XVII ker., Csaba Vezér tér és Piac tér

-XVIII. ker., Pestszentimre városközpontja

-XIX. ker., Kós Károly tér

-XX. ker., Szent Erzsébet tér

-IV. ker., Tulipán kert

-XI. ker., Költők parkja

-XVIII. ker., Kondor Béla sétány, Havanna lakótelep

(Vidéken Vác, Göd, Pomáz nyert).
 

A pályázatok elbírálásakor előnyt élveztek azok, akik fel tudták mutatni, hogy már vannak kapcsolataik a helyi közösségekkel, illetve azok szervezetivel, és ahol a köztér fontos szerepet tölt be a közösség identitásában.

A megvalósítás 2010 tavaszáig tart majd. A közelmúltban ennek kapcsán tartott egy egynapos tréninget Budapesten a Project for Public Spaces (PPS) nevű New York-i szervezet. A munka megszervezését, az önkormányzatok támogatását a Studio Metropolitana végzi. Remény van arra, hogy olyan terek szülessenek, amelyeket a lakók magukénak éreznek és amelyért felelősséget is vállalnak, az önkormányzatok pedig olyan tapasztalatot szerezhetnek a tanulási folyamat során, amelyet tovább tudnak adni, illetve fel tudnak használni a többi köztér megújításakor.

Források:

http://www.studiometropolitana.hu/

http://epiteszforum.hu/node/9360

Korszerű, automatizált parkolóházat avattak az Akácfa utca 60. szám alatt. A hírekben több helyen is felbukkant, hogy Magyarországon először, de ez így ebben a formában nem igaz: ilyen rendszerű már működik Szegeden és egy hasonló Budapesten is, az Osváth utcában.

2,5 milliárd forintos beruházással 341 új parkolóhely létesült, a várható megtérülési idő 15-20 év. Ha hagyományos parkolóház épült volna, akkor csak 140 autó férne itt el. A beparkolás annyira automatizált, hogy ha közben bárki besétál, akkor a rendszer letilt. (Ezért a sajtónak is csak "félautomata" működést prezentáltak.) A másik budapesti robot-parkolóházban azokat a tálcákat cserélik, amelyekre az autók parkolnak, itt viszont magukat az autókat mozgatják. A kivétel, illetve a betárolás kevesebb mint 2 perc alatt megtörténik. A finanszírozó jelen esetben a VIT Nyugdíjpénztár volt.

A parkolóház-építés egyébként a növekvő gépkocsiforgalom, az emelkedő közterületi parkolási díjak és a kevés parkolóház miatt Budapesten ma jó üzlet, van, aki a telítődő irodaház piacnál is szebbnek látja. Becslések szerint a belvárosi autóforgalomnak akár a harmadát is azok az autósok jelentik, akik éppen parkolóhelyet keresnek! Ugyanakkor az automatizált, gépesített parkolóházak, bár nagyon helytakarékosak, rendkívül költségigényesek is (a karbantartás miatt), ezért a jövőben sem várható széles körű elterjedésük. Budapesten ma 140 mélygarázs és parkolóház működik (az irodaházak dolgozói mélygarázsait is beleszámítva), míg P+R parkolóból csak 17 pesti és 9 budai létesítmény létezik. Itt kellene nagyot előre lépni ahhoz, hogy az autósok már a város szélén tömegközlekedésre vagy bicajra váltsanak, és ne jöjjenek be a belvárosba autóval.

Források:

http://epiteszforum.hu/node/9930

http://belsoseg.blog.hu/2008/07/09/parkolohaz_meg_egyszer

http://www.origo.hu/ingatlan/20080711-budapesti-parkolas-parkolohaz-melygarazs-pr-parkolo-a-fovarosban.html