Ferihegy cikksorozat
Idén 30 éve, hogy elkezdték építeni Nieder Iván fő művét. Az ő neve valószínűleg kevés olvasónak ismerős, pedig a Ferihegyi repülőtér két "lábon" álló forgalomirányító tornya - amelyről most szó lesz - a reptér egyik emblematikus épülete.
Nieder Iván a Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, majd több tervező intézetben is dolgozott építészként: üzemek, irodaépületek, lakóházak közlekedési létesítmények tervezésével is foglalkozott. 11 éven át volt a XIII. kerület főépítésze, így nevéhez köthető a FOKA-öböl, a Lehel piac és a Váci úti "iroda-folyosó" koncepcionális megalapozása is. 12 éve saját tervező irodájában dolgozik.
A repülésirányító toronyból nem a teljes hazai légteret, hanem a reptér 10 kilométeres körzetét és a reptéri repülőgépek és kiszolgáló járművek földi mozgásait irányítják (ún. közelkörzeti forgalomirányítás). Ehhez előírás szerinti szögben el kell látni a kifutópálya végéig, ez határozta meg a speciális építmény magasságát. Elhelyezését is ez döntötte el: egy kisebb dombra, kimagasodó pontra telepítették. A tervezés során tanulmányutakra is elmentek, többek között Frankfurt, Helsinki és Burgas repterein jártak.
A torony makettje
A földszinti talapzatba telepített akkumulátorok és generátorok áramkimaradás esetén is üzemben képesek tartani az irányítótornyot. A talapzat kavicságyra betonozva készült el, amely egyrészt szétosztja a két lábról érkező terhelést, másrészt ellenáll az esetleges szeizmológiai mozgásoknak. A torony két "lábon", azaz pilonon áll, ezekben helyezték el a függőleges közlekedés lehetőségeit (lift, lépcsőház) és az ide befutó rengeteg kábel is az egyik lábban fut fel. A pilonok kúszózsalus eljárással készültek: minden szakasz megkötése után kétfelé vették a zsaluzatot, daruval feljebb emelték, újra összeszerelték, és így jött a következő szakasz. A pilonok 30 cm vastag betonozással készültek el. Az épület tetején látható gyémánt formájú rész tartalmazza a forgalomirányítók helyiségeit. Ebben van az ún. guruló radar is, amely a pályán levő mozgásokat - az előterek, gurulóutak, kifutópályák földi mozgásait - kíséri figyelemmel, miközben másodpercenként egyet fordul. A radar által keltett rezgéseket súlyos vasbeton lemez veszi fel az üvegezett, bordákon álló kabinszerkezet felett. A gurítóradart műanyag gömbkupola, ún. radom védi. A forgalomirányítók helyiségeit Mannheimből hozatott speciális, 3 rétegű üveggel kellett hangszigetelni. Kívül akár fülsiketítő 100 dB is lehet a zajszint, bent azonban max. 32 dB lehet. Az épület teljes magassága 53 méter. A tervezés 1972-1977 között zajlott, a kivitelezés 1978-ban kezdődött meg. A két pilon közötti szintek beszerelését 1981 március 26-án kezdték el a Vörös Meteor Sportklub alpinistáinak segítségével, és május 15-ére végeztek. Egy-egy szintet hét darab "I" gerenda tart, részben a pilokba illesztve, részben konzolosan a pilon falához illesztve. Ennek megtervezése nem kevés fejfájást okozott a statikus tervező Kékedy Pálnak.
A torony belsejében (Kép: HungaroControl)
A két vasbeton láb közé telepítették a szinteket. Az épület érdekessége, hogy ezeket fentről lefelé haladva építették be. Először a legfelső 3 egység készült el. Minden szint alumínium elemekkel borított a három rétegű üvegezéssel ellátott szalagablakok között. A szintek nagyságát a nagyterem szükséges alapterülete határozta meg, ebből következett a 18x18 méteres négyzet alakú alaprajz. A szintek számát a behelyezett funkciók határozták meg. Az építés első ütemében az alábbi szintek kerültek kialakításra:
-7. szint: épületgépészet, szociális helyiségek
-8. szint: rádiós helyiségek, javítóegységek
-9. szint: az irányító szolgálat járulékos létesítményei és pihenői, meteorológiai műszerek
-10. szint: meteorológiai megfigyelő
-11. szint: irányítóhelyiség a repülőtéri irányítás számára
-12-13. szint: földi irányító radar, légkondicionáló gépek
Épül a torony (a képet Nieder Ivántól kaptam)
Nieder Iván a megrendelői igénynek megfelelően rugalmas kialakításra, bővíthetőségre törekedett, ebből következett a lefele bővíthető kialakítás. 2000-ben még két szinttel "nőtt lefelé" a torony, akkor az irányítókkal közvetlen kapcsolatban álló Repülőtéri Koordinációs szolgálatot telepítették oda. A külső burkolat itt eltér a felsőbb szintektől, ami jól mutatja a későbbi beépítést, ám valamelyest megtöri az egységes megjelenést. A szintek födémgerendái a pilonfalakban kihagyott és acéllemez béléssel ellátott fülkékbe támaszkodnak fel. Összesen 10 födém építhető be - így, ha igény lesz rá, a jövőben újabb "fiókokkal" további bővítésre is van lehetőség. A tornyot 1983 augusztus 29-én adták át, a kivitelező a 21. számú Állami Építőipari Vállalat volt. Augusztus 30-án este 8-kor a MALÉV MA881 járata volt az első, amit már innen irányítottak le a földre, a szintén új 2-es kifutópályára.
Úgy volt, hogy másnap, 1983 augusztus 31-én egy TU-154-es lesz az első gép, amely már az új kifutópályán szállhat le. A valóságban az első gép, amely néhány nappal korábban már ide landolt, egy német Cessna volt. A pilóta elnézte a terepet: az új kifutópálya világos színe szinte vonzotta a látással történő megközelítéssel érkező kisgépeket. Az eset előtt a forgalomirányirányítók már több gépet sikeresen átirányítottak, hogy ne az épülő kifutópályára szálljanak le.
Nieder Iván az egész épületet úgy tervezte meg, hogy annak kialakítása egyben az ország kapujaként is megjelenjen. Az egyedi megjelenésű irányítótorony a reptér egyik szimbólumává is vált. Az épület nemzetközileg is elismert lett, a német Aufbau például 1986-ban hosszabb cikket közölt róla.
Kik dolgoznak az irányítótoronyban?
TWR supervisor, Torony repülésvezető: Felügyeli a Torony irányítás napi operatív munkavégzését, meghatározza a használatos futópálya irányát, a forgalmi igényeknek megfelelően elkészíti az irányítók napi munkaidő beosztását. Bajba jutott légijármű várható érkezése, bekövetkezett légijármű baleset esetén riasztja a mentésben közvetlenül résztvevő szolgálatokat.
Torony irányító: Forgalmi, meteorológiai tájékoztatásokat, fel- és leszállási engedélyeket ad ki a repülőtéri irányító körzetben működő légijárművek részére. Felelős a légijárművek levegőben és a futópályákon történő, hatékony és biztonságos áramlásáért.
Tervező irányító: Az egyéb járművek (pl. műszaki karbantartó, repülés üzemvezető, vontató hóeltakarító és tűzoltó stb. gépjárművek) gurulóutakon és futópályákon való földi mozgásának irányításáért felelős. Kapcsolatot tart a szomszédos légiforgalmi irányító szektorokkal, koordinálja a légijárművek mozgási adatait.
Guruló irányító: A guruló utakon közlekedő légijárművek biztonságos mozgásáért felelős. Megadja az induló légijárművek részére a hajtómű-indítási, és a gurulási engedélyt és útvonalat a használatos futópálya várópontjáig illetve az érkező légijárművek részére a kijelölt állóhelyig.
CDC (útvonal engedélyt kiadó) irányító: Kiadja az induló légijárművek részére az útvonal engedélyt, mely tartalmazza a kezdeti emelkedési magasságot, a szabvány műszeres indulási eljárást, és az egyedi másodlagos válaszjeladó kódot.
(Forrás: Hungarocontrol.hu)
A torony láthatta a 2-es terminálok átadását, II. János Pál, Gorbacsov és Clinton különgépeit, és a légiközlekedés óriási fejlődését az elmúlt évtizedekben. Úgy tartják, hogy ha abban az évben nem a 2-es terminál épülete "viszi el" az Ybl-díjat, akkor az irányítótoronyért Nieder Iván kapta volna. Ám a minisztériumban úgy vélték, hogy ennyire rövid időn belül nem adható ki a reptérre két Ybl-díj, és a reptér tervezője egyben az UVATERV vezetője is volt, így Nieder Iván végül lemaradt a kitüntetésről.
Források:
Nieder Iván közlései
A Ferihegyi repülőtér új irányítótornya. Magyar Építőipar, 1983/3. p. 136.
http://www.bud.hu/budapest_airport/tortenet
A Ferihegyi repülőtér "szeme": az Irányítótorony. (Ismeretlen szerző és év)
http://www.hungarocontrol.hu/
.
További érdekességek, aktuális infók Budapestről a Fővárosi Blog közösségi oldalain - kattints a logókra!
