Az egykori Kőbányai Sörgyár területére sokkal könnyebb bejutni, mint gondolnánk. A Dreher csapata ugyanis rendszeresen indít kóstolóval egybekötött, vezetett túrákat a nagy múltú gyár területén. Egy olyan munkahelyre juthattam be, ahol a dolgozó a műszak után a cég költségére ihat meg egy-két pohár sört! Sörtúra beszámoló következik.

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

"...elfeledkeztek arról a legelemibb szükségletről, hogy az új utcáknak kövezetre és csatornázásra van szükségük"

Szeptember 3: A Ritz-szálló és a Hungária. A dunaparti Ritz-szálló tudvalévően csődbe került. Most arról van szó, hogy a Hungária nagyszálló r.-t. megveszi a Ritz-szálló épületét, de megtörténhetik az is, hogy a Hungária csupán bérbe veszi a Ritzet és saját kezelésében tartja meg tovább.



Szeptember 3: A főváros pénzszükséglete és az autóbusz. - Az Est tudósítójától. - Szeptember második felével megkezdődik a Városháza új munkaéve. (…)
Legégetőbb kérdés az autobusz. Ezzel már a múlt év végén teljesen felcsigázták a közönség érdeklődését. A félig kész megoldást az utolsó percben dobták a sutba. Pedig már sokan azt hitték, hogy tavaszra megváltoztatják a pesti utca képét a kóstolóba mutatott hatalmas angol Daimlerek. Húsz fillérért már az Aréna-útról a várba karikázott a csapongó képzelet. (...)
Azon a címen, hogy a főváros befolyását meg kell őrizni és helyt kell adni a városi kezelésnek, többen rávetették magukat az angolok egészséges ideájára, s most, ha minden érdek kielégül, egy olyanforma megoldást képzelnek, a Városi és a Közúti villamosvasút közösen szolgáltatná az autóbuszüzemet, még pedig valószínűleg német gyártmányú kocsikkal. A főváros közlekedési ügyosztályában már dolgoznak a tavaszszal ismertetett autóbuszjavaslat alternatív kiegészítésén. Beavatott forrásunk szerint Bárczy polgármesternek az a terve, hogy az autóbuszközlekedést, ha csak mód lesz rá, községi üzemben fogják tartani.

Szeptember 5: Tűz. Ma hajnalban háromnegyed négy órakor kigyulladt Friedmann Jakab vaskereskedő Szigony utca 4-6. szám alatt levő földszintes háza. A tűz a padláson keletkezett és csak akkor vették észre, a mikor már a tető lángolt. Értesítették a tűzoltókat és hamarosan kivonult a központi, VIII. és IX. kerületi őrség. A mikorra a tűzoltók kiértek, már az egész padlás égett és a lángok meggyújtották Vorets Ferencnének a szomszédos nyolcadik számú, ugyancsak földszintes házának a tetejét. Egy órai munkába került, a míg a tűzoltóknak sikerült a veszedelmet elfojtani. Friedmann háza teljesen leégett, Voretsné házának a teteje pusztult el. A tűz keletkezésének az okát még nem tudták megállapítani.

Szeptember 5: A kelenvölgyiek sérelmei. A Kelenvölgyben uralkodó lehetetlen állapotokat több ízben szóvá tette Az Est. Megírta, hogy az 1800 lélekből álló telep víz nélkül van és hét év óta semmi lépést nem tettek az érdekében. Megírtuk azt is, hogy a telep közegészségügyi, köztisztasági és közbiztonsági állapotai a lehető legrosszabb állapotban vannak. A kelenvölgyi polgári kör augusztus 31-én ülést tartott, a melyen bejelentették, hogy Az Est cikkeinek megjelenése után Budafok anyaközség részéről kintjártak a helyszínen a tiszti orvos és a rendőrség és megtették a legsürgősebb intézkedéseket a helyzet ideiglenes javítása érdekében, addig, míg a vízvezetéki hálózat kiépül. A polgári kör választmányi ülésén köszönetet szavazott végül Az Est-nek, hogy a kelenvölgyi állapotokat szóvá tette. A cikkek következménye volt ugyanis az, hogy máris sürgős intézkedések történtek a lehetetlen állapotok megszüntetésére.



Szeptember 5: A legsötétebb Józsefvárosból. - Az Est tudósítójától. - A főváros közepén, a József-körút mellett és a Rákóczi-teret keresztezve, néhány évvel ezelőtt új utcát nyitottak meg: a Déry-utcát. A kis földszintes házakat új bérpaloták váltották fel és a mikor a bérházépítők és a városrendezők így tervszerűen elősegítették az elhagyott józsefvárosi kis utcák kiépítését, egyszersmind elfeledkeztek arról a legelemibb szükségletről, hogy az új utcáknak kövezetre és csatornázásra van szükségük.
A Rákóczi-tértől kezdve az összes mellékutcák a legelhanyagoltabb állapotban vannak. Mintha nem is Budapesten, hanem valami elhagyott kis faluban volnánk. A Déri-utcában például az emeletes bérházak előtt egy dombos lejtő terpeszkedik, a melyről, ha eső van, a víz valóságos zuhatagban esik alá az úttestre. Így történt meg, hogy a tegnapelőtti nagy esőzés után a kövezetlen Déri-utca is megtelt vízzel. Még tegnap este is pompás látványban lehetett részük azoknak, a kiket a dolguk véletlenül ebbe a kis józsefvárosi utcába vitt. Valóságos kis tavak keletkeztek a kövezetlen úttesten, a házakat megközelíteni gyalogszerrel a legnagyobb erőfeszítésbe került, a tavakban gyermekek játszadoztak papírcsónakokkal.
A Déry-utca szögében a 8-as szám alatt van a Társasház részvénytársaság bérkaszárnyája, a melyben negyvenkét lakó lakik. Ez az épület is víz alá került. A pincéket elöntötte a víz, a házban lévő iparosok portékája megrongálódott. Késő estig hatalmas szivattyúk dolgoztak a víz eltávolításán, azonban még ma sem sikerült teljesen kiszivattyúzni a pincéket.
Ez különben nem a legelső eset. A múlt hónapban előfordult nagy esőzések alatt mindannyiszor megismétlődött ez a lehetetlen állapot és mindannyiszor megjelentek a panaszos lakók a Házépítő társaságnál, hogy kegyeskedjék elkészíttetni a ház csatornázását. A lakók ezt a kérésüket azzal indokolták meg, hogy immár két éve tető alá került az épület és most már igazán itt volna az ideje annak, hogy a csatornázás elkészüljön. Két év alatt azonban, úgy látszik, a főváros, valamint a bérháztulajdonosok teljesen megfeledkeztek kötelességükről.

Szeptember 6: Az Orczy-ház sorsa. Az Orczy-ház tudvalevően egy részvénytársaság tulajdona, a melynek törzsrészvényei az Orczy-örökösök, elsőbbségi részvényei pedig a Magyar telepítő és parcellázó bank tulajdonában vannak. Az épületet már néhány esztendővel ezelőtt megvásárolták, de építkezni mind a mai napig nem tudtak, mert nem volt még eldöntve, hogy hova kerül az U városháza és mi lesz az Erzsébet-sugárút sorsa. Egy két hónapon belül azonban el kell döntenie a fővárosnak, hogy mik a tervei, mert a szabályrendelet értelmében az építési engedélyeket egy éven belül ki kell adni, már pedig az Orczy-ház szomszédságában lévő háztulajdonosok több mint egy év előtt adtak be építkezési kérvényeket. Abban az esetben, ha a városháza mai helyén épül fel, valószínű, hogy az Orczy-ház egy részét a főváros fogja kisajátítani, ha azonban más megoldás lesz, akkor a részvénytársaság bérházakat fog emelni.



Szeptember 16: Bontják a Nemzetit. A Nemzeti Színház bérpalotájából már május elsején kiköltöztették a lakókat és az üzleteket: a boltoknak alkalmi árusoknak adták bérbe, kik könnyű szerrel hol itt, hol ott ütik fel a sátorfájukat, a kényelmes nagy lakásokba pedig földönfutó heti lakók kerültek... Most aztán ezeknek is sietve odébb kell állniok. Csákányos had jelent meg ma reggel a Nemzeti Színház udvarán, száz ember, hogy szétszedje ezt a históriai palotát. Jakabffy államtitkár és a bizottság megjelentekor hozzáfogtak a bontáshoz, a melylyel február 1-én lesznek kész.

Szeptember 16: Megkezdték a Lánchíd átalakítását. A Lánchíd történetében nevezetes a mai nap: a híd budai oldalán ma zárták el a hídfő alatt elvonuló úttesten a forgalmat, miután a hídfő megerősítésére szolgáló munkálatokat már a múlt hét végén megkezdették. A mai nap tehát első lépés a híd forgalmának teljes elzárása felé. A hídfő megerősítésének munkálatait a Zsigmondy Béla-féle cég végzi, a melynek szerepe volt a Ferenc József-híd, az Erzsébet-híd és a Margitszigetre vezető kis híd építésénél is. A cég mérnöke, Rappensberger József mintegy 25 munkással kezdte meg a budai oldalon a munkálatokat, melyek egyelőre a hely szabaddá tételére irányulnak. (...)
E munkálatokról a kereskedelemügyi minisztérium út- és hídépítési osztályának vezetője, Szántó Albert miniszteri tanácsos, a következőket volt szíves mondani Az Est munkatársának:
-A munkálatokat már a múlt héten megkezdtük és a budai oldalon körülbelül júniusig fogunk dolgozni, míg a pesti oldalon a jövő év októberéig okvetlen befejezzük a hídfő megerősítését. Ezek a megerősítések azért szükségesek, mert az újonnan felszerelendő láncok húzóképessége megkívánja, hogy a hídfők tartóképességét is fokozzuk. Azzal kezdtük, hogy a földet plusz 4 vízállásig elhordjuk és az így kapott nyílt gödörben elkészítik vasbetonból a caissone-kat. A munka következő része, hogy a caissonok és a benntik lévő sűrített levegő segítségével a falazatot mélyítjük. Egy caisson 14 méter hosszú, 5 méter széles és mintegy 70 négyzetméter térfogatú; húsz ilyen caisson lesz, melyek segítségével a két hídfőhöz mintegy húszezer köbméter falazatot fogunk építeni. Tudni kell, hogy ezek az erősítő falazatok a tulajdonképpeni hídfőtől körülbelül 5 méter távolságra vannak. Ezt a távolságot vasbetonnal töltjük ki és szerves összeköttetésbe hozzuk a tulajdonképpeni hídfővel, melynek ellenálóképességét így emeljük.
E munkálatokat a kereskedelemügyi minisztérium híd- és útépítési osztálya nyilvános versenytárgyalás útján bízta a Zsigmondy Béla-cégre. A hídfők megerősítési munkálatait mintegy másfélmillió koronába kerülnek.

Szeptember 19: Nincs megállóhely. (Panaszos levél.) A külső Váci-út legélénkebb mellékutcája a Forgách-utca, hol gép-, ólomáru, kenőcs, likőr-, festék-, faáru stb. gyár mintegy 12-15 sorakozik egymás mellett. Miután az utca csak a Váci-útra van kiépítve, természetes, hogy az összes kocsiforgalom a Váci-úton bonyolódik le, a hol a kocsi-összeütközések és elgázolások napirenden vannak (legutolsó szombat este volt). A legközelebbi villamos megálló csak 800-1000 lépésnyire van és itten a villamosok a legnagyobb menetsebességgel mennek. Különben is érdekes látvány, hogy mi Forgách-utcai gyári tisztviselők körülbelül 200-an minden délben hogyan futkosunk versenyt az éppen jövő, város felé haladó és rendesen már megtelt villamosokkal a Fáy-utcai megállóig, mert 1 1/2 - 2 órai ebédidőnk bizony az utolsó percig ki van számítva. Kérünk megállót. - Több Forgách utcai gyártisztviselő.

Szeptember 20: Kibővítik az Állatkertet. - Az Est tudósítójától. - A főváros gazdasági hivatala nagyszabású tervvel foglalkozik. Értesülésünk szerint már a közel jövőben kibővítik az Állatkertet, egészen addig az utcarészig, a hol az Angol Park kezdődik. E célból a vurstilnak azt a részét, a mely erre a területre esik, kitelepítik és a közbeeső utcát átjáróval hidalják át.
Az állatkerti intézőségnek a kibővítéssel több célja van. Mindenekelőtt azon a részen, a hol most a körhinták vannak, óriási uszodát akar építeni téli és nyári használatra. Az uszodát az Artézi-fürdő vizével és gépeivel látják el, a fenmaradt területet pedig az Állatkert tényleges kibővítésére használják fel. Erre a területre esik ugyan a Beketov-cirkusz is, a mely azonban egyelőre idegen sziget lesz az Állatkert testében, de három év múlva, a mikor a cirkusz bérlete lejár, Beketovnak is ki kell hurcolkodnia, mert a tervezet szerint a cirkusz területére is szüksége van az Állatkertnek.
A program ezzel még nem teljes. A nagy sziklacsoport óriási barlangját állat-cirkusszá alakítják át, a hol rendes előadásokat tartanak, a műsorszámok azonban kivétel nélkül állatok szerepléséből és állatokkal való mutatványokból állanak.
Bódy Tivadar alpogármester és Márkus Jenő tanácsnok külföldi utazása főleg ezeknek a kérdéseknek a tanulmányozásával függött össze. Mint értesülünk, az állatkerti reformok keresztülvitele már a közel jövőben meg fog történni.



Szeptember 20: A Korona-utcák. (Panaszos levél.) A Korona-utcában lakom a Belvárosban és ez az én átkom. Ha egy bérkocsiba szállok, a kocsis biztosan kérdi: Hová tetszik? Korona-utca? Nagykorona-utca? Koronaherceg-utca? -Nem, felelem. Korona-utca a Belvárosban. Ja! Kiskorona-utca? -Nem, mondom, Kiskorona-utca Óbudán van. Korona-utca, az a kis utca a Váci-utca mellett. Ha valamit veszek és hazaküldetem, mindig egy félórai magyarázat szükséges, hogy megértsenek. A levélhordó pedig pláne folyton téved. Pesten a következő koronás utcák és terek vannak: 1. Korona-utca, IV. ker. 2. Kiskorona-utca III. ker. 3. Nagykorona-utca, V. ker. 4. Koronaherceg-utca IV. ker. 5. Koronaőr-utca I. ker., 6. Korona-tér, III. ker. Nem lehetne ezek közül egyiknek vagy másiknak más nevet adni? Egy belvárosi.

 Szeptember 24: A mutatványosok az Állatkert ellen. Jelentettük, hogy a főváros az állatkertet meg akarja nagyobbítani és hogy ehhez szüksége van a mutatványosok által jelenleg elfoglalt területre. A mutatványosok az állatkert megnagyobbításában létérdekük tönkretevését látják. Hogy érdekeiket valamiképpen megvédjék, ma délelőtt gyűlésre jöttek össze a városliget Gregorits-féle vendéglőben. A Magyar Mutatványosok Országos Egyesületének választmányából tizen vettek részt ezen az ülésen, a melyen elhatározták, hogy beadványt nyújtanak be a városhoz és kérni fogják érdekeik megvédelmezését.


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

A Puskás Ferenc Stadion (az egykori Népstadion) mellett található szoborgyűjtemény egy kicsit elfeledve áll a stadion szomszédságában, lassan hat évtizede. Bár a szobrok egyenként nem tekinthetők kiemelkedő alkotásoknak, együttesük mégis egy korszak egyedülálló lenyomatát jelenti. Nézzük meg a Dromoszt!


A Népstadion az 50-es években. Balra lent a stadion, balra fent a Dromosz, jobbra fent a később visszabontott dupla kupolás metróállomás épület látható (kép: fortepan.hu, 5295)

Az előző részekben áttekintettük a Puskás Ferenc Stadion keletkezésének előzményeit, történetét, és bemutattuk az épületet is. A második részben a legutóbbi évek fejleményeit mutatjuk be, bár a történet még nem ért véget.

2001-ben nyilvánították életveszélyessé a stadion felső karéját - ez aztán beindította a vitát arról, hogy mi legyen az épülettel: építsék át, vagy bontsák le, és építsenek a helyére egy új stadiont? A felújítási igények természetesen egy-egy nagyobb rendezvény kapcsán, így például a 2004-es osztrákokkal közösen rendezendő, vagy a 2008-as, 2012-es magyar labdarúgó EB pályázat előtt erősödtek fel. Ezek a tervek azonban rendre eredménytelenek maradtak, míg a felső karéj lezárásával a maximális nézőszám 28 ezer fősre csökkent.


Kilátás a VIP páholyból

Nem csupán a vendégek számát kellene növelni, hanem növelni kellene a fedett ülőhelyek számát is. Az 1998-ban megépült VIP páholy fontos lépés volt ebben az irányban, de az arányok még mindig nagyon rosszak az új évtized igényeihez képest. Egy új lelátónak ráadásul meredekebbnek is kellene lennie - most a legtávolabbi néző már túl messze van a nézőtértől, amin meredekebb szögű lelátóval lehetne segíteni. És akkor még nem is számoltunk az esetleges új funkciók - pl. üzlethelyiségek, irodák, konferenciatermek - beépítésével. Ezek tehetnek egész évben kihasználttá és nyereségesen üzemeltethetővé egy nagy sportlétesítményt.


Védőhálók a stadionon

2006-ban már bíráltak el pályázatokat a stadion és környezetének rendezésére - ez viszont csupán ötletpályázat  volt, a megvalósítás szándéka nélkül. Ugyanakkor a pályázat bebizonyította: az UEFA előírásainak meg lehet felelni, bár ehhez mindenképpen hozzá kell nyúlni a legkritikusabb részhez, a stadion lelátórendszeréhez. Az ötletpályázattal az is megerősítést nyert, hogy bizonyos mértékig a magántőke is bevonható a beruházásokba.

A 2006-os pályázat első díját Ferencz Marcel építész (NAPUR Architect Kft.) és csapata hozta el. Ferencz Marcel elmondása szerint a stadion egyáltalán nincs olyan rossz állapotban, ami a bontást indokolná. "Az épület jó állapotban van, és pótolhatatlan nemzeti kincs veszik el, amennyiben átépítik vagy szanálják" - nyilatkozta. A megoldást egy új stadion megépítésében látta, amely többfunkciós ugyan, de nem a hagyományos módon. A mai arénák kihasználatlan tereiben megjelenő kereskedelmi és további bérbe adható funkciók betervezése a fenntartási, üzemeltetési költségek csökkentésének reményében szerinte már elavult elképzelés. Ehelyett egy olyan stadiontervet dolgozott ki, amely merészen szakít a hagyományokkal. A küzdőtér sarkain négy torony emelkedne a legkedvezőtlenebb ülőhelyek területén. A négy torony tartaná a teljes nézőtéri térfedést. A stadion befogadóképessége akár a 60 ezer főt is elérheti. A tornyok összes alapterülete 300 ezer négyzetmétert tehetne ki. A négy torony helyet adna a hazai és nemzetközi sportigazgatásnak, a sportkutatásnak, sportszállásoknak és a sportdiplomáciának. Ugyanakkor az építész úgy véli, hogy ez a stadionterv külföldön korábban valósulhat meg, mint itthon.


Négytornyos stadion terve 2011-ből (kép: napur.hu)

A stadion körüli figyelmet jelzi az is, hogy 2006-ban a Budapesti Építészkamara a stadiont műemléki védelemre is felterjesztette - sikertelenül. A stadion még ideiglenes védelmet sem nyert. Azzal érveltek, hogy ez akadályozná az UEFA előírásai szerinti átépítést.

2011 júniusában azt jelentették be, hogy a magyar válogatott október 11-én rendezendő futballmeccse után neki is állnak a stadion átépítésének. Utána hónapokig csend honolt a stadion ügye körül - leszámítva az építészek tiltakozását az elmaradó (?) pályázat miatt. Úgy tűnt, hogy megfelelő finanszírozás hiányában a fiókban porosodnak az átépítésről vagy új stadionról szóló tervek. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága hónapokon át azzal utasította el az érdeklődőket, hogy még nem született kormánydöntés. A 2012-es költségvetés fő számai között a debreceni stadion megépítése szerepelt, de a Puskás Ferenc stadionra nem különítettek el keretet. A gazdasági válság közepette érthető is volt az óvatosság: egy új stadion megépítése esetén egy ülőhelyre 300 ezer forintos költség jut - azaz egy 50 ezres új stadion már bontás és környező közlekedési és egyéb beruházások nélkül is 15 milliárdba kerülne. 40 ezer fős alatti stadiont azért nem éri meg építeni, mert az Európa Liga döntőihez ez a minimálisan előírt befogadóképesség. Egy BL döntőhöz pedig 60 ezer fő az UEFA elvárása.


A Rákosi-rendszer dísztribünje le van zárva, életveszélyes

A realista - pesszimista hangvételhez képest teljes fordulatot jelzett az újabb hír. 2011 november 3-án a fourfourtwo.hu futball-portál jelentette be kormányzati forrására hivatkozva, hogy az újjáépítésről kormánydöntés született. Eszerint a ma álló épületet teljesen vagy nagyrészt elbontanák, helyére egy lényegében új stadion épülne, amely ugyanakkor néhány építészeti elemében visszaidézné a régi stadiont. A tervezés még 2011 végén elkezdődhetett volna, az új, 40-45 ezer férőhelyes (és további 20 ezer fővel bővíthető) stadiont 2015-ben tervezték felavatni, 40 milliárd forint körüli költségvetéssel. Az Olimpiai Központ fejlesztése ezzel nem ért volna véget: a tervek szerint 10 év távlatában atlétikai stadion és kerékpárpálya is épülne a jelenlegi olimpiai sportközpont területén. A teljes beruházás előreláthatólag 65,8 milliárd forintba került volna. A program beindításához elkülönítettek 7 milliárd forintot, ami egy új stadionra nem, de a stadionépítési álom életben tartásához elegendőnek bizonyult. Sőt, több szervezet már arra spekulált, hogy a kibontott anyagokból mit lehetne megszerezni: székeket, kijelzőt vittek volna a saját sportlétesítményükbe.

2012 februárjában új változattal álltak elő. Eszerint a régi Népstadion a felső lelátó elbontásával megmaradna 40 ezer fős stadionként, és mellé épülne egy újabb, 45 ezresről 60 ezresre bővíthető stadion. Utóbbira 30-35 milliárd forintot irányoztak elő, az átadást 2016-ra tervezték. A terv előnye volt, hogy az új stadion felépültéig tovább lehetett volna használni a régit. Csakhogy a terv egyre problémásabbnak bizonyult. A szocreál szoborpark az új stadion útjában lett volna, de a fővárosi védettsége miatt nem volt elbontható. A területen áll a SYMA csarnok is, amellyel szintén kezdeni kellett volna valamit, ha új stadiont építenek a meglévő mellé - holott szerződése alapján 2035-ig maradhat. A Magyar Építész Kamara (MÉK) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy még így is csak "cipőkannállal lehetne beszorítani" egy ekkora stadiont a területre:



A felmerült kérdések tisztázására ötletpályázatot írtak ki 2012 tavaszán. 23 pályázati anyag érkezett be, ám győztest nem hirdettek, csak második (Pomsár és Társai Építész Iroda Kft.), harmadik (Mérték Építészeti Stúdió Kft.) és negyedik (Sagra Építész Kft., Creatio Kft., Építészlabor Bt.) helyezettet. További 7 művet megvételre érdemesnek találtak. Az egyes épületeket nem kellett részletesen megtervezni, csupán körvonalaiban, méreteiben. (Kimagaslóan sok, 23-ból 11 pályaművet zártak ki a pályázatból, köztük a BSA-t is jegyző Skardelli Györgyék anyagát is.) A második helyezett terven is látszik, hogy az új stadion az egykori Népstadion és az új BSA közé került volna:



Az új stadion kapta volna a Puskás Ferenc stadion nevet, a mostani Puskásra pedig névadási pályázatot írtak volna ki. A stadiont egy nagy parkolóház is kiegészítette a tervek szerint - ez utóbbi szintén régóta hiányzik a területről, még a BSA megépítése után is. Ezzel a legdrágább megoldás felé indult el a program: a régi stadion átépítve maradjon meg, épüljön egy új stadion, helyezzék át a szoborsort, és bontsák el az útban levő, mindössze hat éves SYMA csarnokot. A második díjas terv még egy úszó- és vizilabdacsarnokot is álmodott a területre. A pályázaton olyan ötletek is felmerültek, mint az Asztalos Sándor utcánál létrehozandó új vasútállomás, a Récsei Center sportcélú hasznosítása vagy a Thököly úti villamos helyreállítása. (A pályázat zárójelentése itt olvasható.) Az álmok mellé azonban érdemi finanszírozás nem párosult, jelezve: a debreceni, felcsúti és ferencvárosi stadionépítések kormányzati prioritást kaptak a jóval nagyobb falatnak mondható Istvánmezei projekt előtt. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy az építkezés veszélybe sodort volna egy avar kori temetőt, mint arra a Magyar Régész Szövetség rámutatott. A 40 sírt az ötvenes évek elején találták meg a Népstadion keleti oldalánál. Az új sport- és szabadidőpark területén tervezett fejlesztések 2012 októberében:
- az új nemzeti labdarúgó-stadion felépítése
- egy új nemzetközi úszóversenyek és vízilabda-mérkőzések megrendezésére alkalmas létesítmény létrehozása
- a Millenáris Velodrom felújítása és átépítése
- a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok korszerűsítése
- a Kisstadion felújítása, hogy alkalmas legyen nemzetközi jégkorong-mérkőzések megrendezésére és legalább 10000 néző befogadására
- új multifunkcionális sportcsarnok építése, amely alkalmas 2500 fő befogadására
- új fedett atlétikai bemelegítő-pálya és edzőcsarnok építése
- új csarnok építése, amely megfelel a terem-labdajátékok és a torna sportág edzéseinek megtartására
- kiszolgáló létesítmények megépítése
- a sportparkhoz kapcsolódó parkoló létrehozása
(forrás) 2012 őszére egy kisebb felújítás végére értek a stadionban: a felső lelátó alsó részét megerősítették, a korrodált tartók cseréjét követően újra megnyithatták. Ezzel a stadion befogadóképessége 38 ezerre nőtt.

Közben kormányhatározat született a nagyívű fejlesztés-sorozat beindításáról: az első ütemnek 2016-ra, a másodiknak 2020-ra kellene elkészülnie. 2013 elején Vígh László kormánybiztos nyilatkozta, hogy 2016-2017 fordulójára készülhet el az új stadion, 60-80 milliárd forintból. A meglévő intézmények felújítására három lépcsős programot dolgoztak ki. Először a vízelvezetést és a fűtési rendszerek korszerűsítését, ezután a kiszolgáló helyiségeket felújítását, végül pedig a stadion biztonsági rendszereinek modernizálását végzik el. Már 2013 elején kiírták a közbeszerzési pályázatot egy új kijelzőtábla beszerzésére: az új tábla minimum 20 négyzetméteres, full color video LED fal lesz.



2013 áprilisában újabb fordulatot vett a kormányzati szándék. Először az egykori Népstadion teljes bontásáról, és új stadion építéséről volt szó. Másodjára a Népstadion atlétikai stadionná alakításáról, azaz felújításáról és mellé egy új stadion építéséről született döntés. Ez alkalommal pedig úgy döntöttek: mégis állva marad a stadion, csak a belsejében új lelátókat alakítanak ki ("stadion a stadionban" koncepció). Lényegében úgy, ahogy Skardelli Györgyék pályázatból kizárt tervében szerepelt. Vígh László azzal érvelt, hogy ez lesz a leggyorsabb és legköltséghatékonyabb megoldás. A 1207/2013. (IV. 15.) számú kormányhatározat értelmében 65 ezer fős, multifunkciós arénává alakul át a Puskás stadion. Emellett felújítják a Körcsarnokot és a Velodrómot, és átépítik a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokot. Új építményként "csak" egy úszó- és vizilabda csarnok, egy atlétikai pálya és fedett edzőpálya épül fel, na meg a parkolóház. A stadion pilonjai közé helyezik azokat a funkciókat, amelyek új életet lehelnek a stadion mindennapjaiba: konferencia termeket, szállodákat, edzőtermeket, üzlethelyiségeket, éttermeket, fitnesz központot stb. A stadion felső karéján pedig egy futópályán szaladhatunk majd körbe. A körökkel díszített pilonok az átalakítás után is láthatóak maradnának.

Újra nagy vitát váltott ki, hogy az építkezés gyorsítása érdekében a kormányzat 2012 őszén nem kívánt építészeti tervpályázatot kiírni, mondván, így már ősszel bemutathatják a stadion terveit, és 2014 tavaszán már meg is kezdődhet az építkezés. Építészeti pályázat helyett a Nemzeti Sportközpontok (NSK) álláspályázatán kiválasztottak alkották volna a közalkalmazottként tervező építészcsapatot. Ebből végül visszavonulót fújtak, és 2013 júliusában meghívásos közbeszerzési eljárást indítottak a Puskás Stadion tervezésére, valamint egy nyílt, nemzetközi tervpályázatot a Velodróm tervezésére. A Puskás Stadionnál egyértelműen be lehet azonosítani a tervek jogtulajdonosát, így a meghívásos közbeszerzési eljárásra meghívták az eredeti terveket készítő Középülettervező Vállalat jogutódját, a KÖZTI-t. (Ahol többek között Skardelli György is dolgozik.)

Budapest tehát "elveszíti" a szocreál korszak legnagyobb építményét - kérdés, hogy az új/megújult stadion hogyan áll meg a nagy előd után. Az is kérdéses, hogy mi lesz a szocreál szoborsor, a Dromosz sorsa? Ez utóbbiról hamarosan külön cikkben foglalkozik a Fővárosi Blog.


Az 1896-tól a második világháborúig tartó stadion-álmok, a Népstadion építése és a Puskás stadion jelene sok-sok képen


A Fővárosi Blog az alábbi helyeken is elérhető:

Ma lett hatvan éves az ország legnagyobb stadionja. A hatalmas beruházás a második világháború utáni évtized egyik legfontosabb építkezése volt. Építészeti örökségünk, védendő értékünk a Rákosi-korszak szocreál pompája, vagy egy diktatúra elbontandó rossz emléke? Mi lesz a mostani stadion sorsa?


Nyomortanya Istvánmezőn, 1930-as évek (kép: képkönyvtár.hu)

Az 1896-ban újjáéledt olimpiai mozgalom Budapesten is felélesztette a vágyat egy óriási Nemzeti Stadion felépítésére. Sorra születtek a tervek, amelyek aztán sorra el is haltak. Az 1929-ben kirobbant gazdasági válság a fiókba küldte a nemzeti stadion terveket, de ez a tervezőket, sportrajongókat nem akadályozta meg az újabb álmok szövögetésében - sőt, ha már úgysem volt realitás a megépítésük, még szabadabban álmodoztak.


Pogány Móric lágymányosi terve (kép: mnsk.hu)

Egyre rosszabb állapotú a Puskás Ferenc Stadion, az egykori Népstadion. Így érthető, hogy téma lett: fel kellene újítani, át kellene építeni, új stadiont kellene építeni a helyére. Az alábbiakban az ország legnagyobb stadionjának előzményeiről mesélünk. A történet korántsem 1953-ban kezdődik!

Augusztusban több mint 2000 képpel (!) frissült a fortepan.hu, az ország egyik legnagyobb online fotótára. Az alábbiakban ezekből válogattam néhány képet. Az első rész után itt a második adag kép.



40622: Budapest éjszakai kivilágítása a harmincas években. A hosszú expozíciós idő csíkokat rajzolt a járművek fényszóróinak fényéből és elsimította a Duna hullámait is. Nagyon szépen komponált felvétel.

Augusztusban több mint 2000 képpel (!) frissült a fortepan.hu, az ország egyik legnagyobb online fotótára. Az alábbiakban ezekből válogattam néhány képet. Első rész.



39246: Az Andrássy-szobor, amely a Kossuth tér talán legsikerültebb, legelegánsabb szobra volt egykor. Az a legenda járja, hogy a szobor anyaga a Felvonulási téren állt Sztálin-szoborban hasznosult újra. Jövőre elkészülhet a szobor mása a Kossuth térre - erről bővebben itt.

Az alábbiakban száz évvel ezelőtti hírekből válogatunk, Az Est korabeli cikkei alapján. A cikksorozat összes megjelent tagja itt olvasható.

"...mihelyt a mozdony a nem kevésbé ócska vaggonhoz simul, s a vonat még nem indul, oly sok füstöt lehet nyelni, a mennyit tetszik..."

Augusztus 3: A főváros jövő munkaéve. Beszélgetés Bárczy polgármesterrel. (...) Bárczy polgármester Péczelen lakik, de az ő idei nyaralása nem teljes pihenő. Hetenkint többször bejár a városházára és referáltat magának a jövőre maradt nagyobb ügyek állásáról, úgy hogy a jövő esztendő munkaprogramja már tisztán áll előtte. (...)