A múlt héten bemutatott kőbányai pincerendszer egyik kijárata a Dreher-villa kertjébe vezet. Az egykor a főváros kulturális központjának is mondható, a kor legmodernebb berendezéseivel, pompásan berendezett villa ma az enyészeté. Bent jártunk.


Kőbánya neve nem csak a szocializmusban keltett asszociációkat a sör iránt. Mayerffy Ferenc - akiről Ferihegy is a nevét kapta - állítólag már 1815-ben sörházat nyitott Kőbányán. 1850-ben megalakult a Kőbányai Sörház Társaság. Aztán sorban jött a többi, köztük 1862-ben Dreher Antalé, és 1912-ben Haggenmacher Henriké volt a két legnagyobb.


A gyártelep a villával a 20. század elején (A kép forrása)

A fent említett Dreher Antal apja, Franz Anton Dreher (1735-1820) a Bodeni-tó melletti Pfullendorfból vándorolt Bécsbe. Ott csaposként kezdte, később sörfőzdét bérelt, majd 1796-ban megnyitotta a Klein Schwechat-i Városi Serházat. Ez volt az első Dreher sörfőzde. Élete végére már ő volt Bécsben a sörfőzésben az etalon. Fia, Anton Dreher - a "sörkirály" - még csak 10 éves volt apja halálakor, így csak iskolai tanulmányai befejeztével vehette át a kormányrudat a cégnél. Ausztriai és angliai tanulmányai után 1836-ban Schwechat-ba tér vissza. Itt fejlesztette ki az "alsóerjesztésű" sört - ezt hívjuk ma ászok sörnek, azaz Lager Bier-nek. Ehhez viszont hideg tároló pincék kellettek - építtetett is néhányat Schwechat-ban. Ám amikor Schmidt Péter pesti születésű, bajor földön élő sörmestertől meghallotta, hogy a korábbi kőbányászat eredményeképpen micsoda pincerendszer húzódik Kőbányán, nem tudott ellenállni a kísértésnek. Elutazott Pestre, megvette Perlmutter Jakab serházát, és így birtokba vette a ház alatti kőlabirintust is. Így került el Dreher Antal Kőbányára, ahol rövidesen évi négymillió liter sört termelt. De maradt pénze arra is, hogy a Soroksári-Duna egy részét felvásárolta, hogy jeget vágasson a folyóból, majd újabb telkeket bérelt és vásárolt, kibővítette a gyárat. 1885-ben már több, mint 20 millió liter sört állítottak elő - ez a mai termelés kábé tízszerese! Az első világháborút követően a csökkenő sörfogyasztás miatt bővült a termékskála: a sör mellett már cukorkákat, csokoládét és likőröket is árultak.

A képek 2010 szeptember 18-án készültek

Havas József városi tanácsos valószínűleg 1856-ban és valószínűleg Hild Károllyal - a jóval híresebb Hild József öccsével - építtette az eredeti "Gartenhaus"-t. Havas még 1834 és 39 között a környékbeli apró szőlőstelkek felvásárlásával jutott hozzá a területhez. Itáliai utazásai nyomán ámulva írt az ottani villákról - ez minden bizonnyal szerepett játszott abban, hogy a ház klasszicista stílusban épült meg, noha akkoriban már a romantika is divatosnak volt mondható. A ház felépítésére 1856 március 31-én érkezett meg a Szépítő Bizottmány engedélye. Valószínűleg még ebben az ébben elkészült a ház a mai Halom utca 42. alatt. (A terveket nem szignálták, így csak valószínűnek tekinthetjük a tervező személyének Hild Károlyt.) Havas Józsefnek azért volt szüksége itt egy házra, mert abban az évben megnyitotta az ország első konyakgyárát ("Destillier Fabrik") Kőbányán, a szomszédos telken. 1859-ben Perlmutter Jakab szerezte meg az épületet - ő már sörgyártással foglalkozott. 1862-ben pedig Dreher Antal vásárolta meg a birtokot. Dreher hamarosan országos, majd európai hírű sörgyárrá fejlesztette vállalkozását. Így mód nyílt a villa fejlesztésére is, amelyre Dreher már Feszl Frigyest kérte fel.

1872-ben az épületet oldalirányban kibővítették, a főhomlokzat így két-két ablakkal bővült mindkét végén. Az építész itt szemmel láthatóan alkalmazkodott a régi épület stílusához: az épületre így nem kerültek rá a Feszlre jellemző romantikus részletek. 1907-ben Hubert József tervei alapján a hátsó homlokzathoz toldottak egy kiugró, kétszintes részt. Ez a két átalakítás a ház méreteit megnövelte, de hatását, klasszicista stílusát nem változtatta meg.


Feszl Terve 1872-ből (A kép forrása: Műemlékvédelem, 1983/3.)

1950-ben a villa parkját közterületté nyilvánították át - a mai Csajkovszkij Parkban zeneszerzők összefirkált szobrai sorakoznak. A park a "KGST piacáról" volt ismert még egy évtizede is. Érdemes lenne a parknak legalább egy részét visszacsatolni a villához, mert ma az épület főbejárata előtt méterekkel húzódik egy vasbeton kerítés. A szoci korszakban a munkásőrség kapta meg a villát. Ebből el is tudjuk képzelni, hogy milyen műemléki alapossággal óvták meg a villa berendezéseit. Semmilyennel. Csoda, hogy még ennyi minden egyáltalán megmaradt.

A házban néhány kandalló és kályha emlékeztet az egykori tulajdonos jómódjára. A zöld csempe az emeleti kályha része, ahol öltözőt, szekrénysort, gardrobe-szobát alakítottak ki. A konyhából étellifttel küldhették fel a finomságokat. Az alagsori konyha viszonylag épségben fennmaradt, ma is megvannak az eredeti csempék, a konyhai berendezések egy része. (Egy hasonló konyha a hédervári kastélyban ma védett műemlék.)
"Novák Gyula cége, a NOMA Kft. 2016-ig szóló bérleti szerződést kötött a volt Dreher Sörgyár és villa területén álló ingatlanokra. Két héttel azután, hogy a közgyűlés döntött a terület eladásáról. Az ügylettől 1 milliárd forintot remélnek. Novák jelenleg a kerületi szocialisták elnöke, a szerződés aláírásakor a KV Rt. felügyelőbizottsági tagja volt. A telken romló állagú álló ipari műemlékek sorakoznak, alattuk húzódik a híres pincerendszer. Az államosítás után a Dreher-villa kertjét Csajkovszkij-park néven közparkká alakították, az épületbe később a munkásőrség költözött. A területhez tartozó komfort nélküli lakások jelentik ma Kőbánya egyik nyomortelepét. A tervezett ún. S1 projekt kulturális centrumot hozna létre az egyedi hangulatú területen. A beruházás jelentősen növelné az ingatlan értékét. Amennyiben a beruházó tisztán szeretné átvenni az önkormányzathoz tartozó 8 hektárt, a kerületnek kell megállapodnia a NOMA Kft-vel. A várható bevétel fényében vélhetőleg nem két fillérért." (HírExtra, 2007)
A villát szerencsére őrzik, így legalább annyit elért az önkormányzat, hogy az egykori pompa helyén nem hajléktalanok tüzelnek parkettát. Ám a felújításhoz már új funkció is kellene - ez pedig már nagy fejtörést okoz. A viszonylag nehéz megközelíthőség, a nagy távolság a városközponttól távol tartja az érdemi befektetőket. Az önkormányzatnál 2006-ban elkezdődött egy "S1" projekt, ami a terület rehabilitációját célozta, ám ez mára teljesen elhalt.

Források:
71. adás. Ráday Mihály: Új Városvédőbeszédek. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2001.
Sisa József: A kőbányai Havas-villa. Műemlékvédelem, 1983/3., p. 177.
http://10ker.blog.hu/2009/12/03/a_dreher_villat_is_megszereztek_a_keruleti_szocialistak
http://www.hirextra.hu/2007/10/31/kobanyai-homalyos/
Négy Dreher Pesten. Budapest újság, 2010/6.


Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

Honnan kapta a nevét Kőbánya? Természetesen egy kőbányáról. Nem is akármilyenről! Bejártuk azt a földalatti bányarendszert, amelynek mészkövéből fél Budapest felépült.

A 4-es metró építése körüli kritikahegyek egyik kis kiszögellése az, hogy a Bocskai út és a Móricz Zsigmond körtér állomások túl közel vannak egymáshoz. Ezt most nem fogjuk eldönteni, de bemutatjuk, hogy mit láttunk, amikor bejártuk az építkezés e két állomását, és a köztük lévő alagútszakaszt.

Március elején lett 130 éves az MTI. Ez alkalomból áttekintjük a cég rövid történetét, és bejárjuk jelenlegi székházát is. A székház egyébként idén 20 éves, de ez nem nagyon érdekel senkit.

A kérdés ismét csak az: mit ábrázol a kép, merre járunk?

Cikksorozat Finta Józsefről

A cikksorozat befejező részében Finta József néhány meg nem valósult terve következik - a teljesség igénye nélkül. Aki sokat tervez, annak sok meg nem épült műve lesz. Vagy mert nem ő nyer a pályázaton, vagy mert az egész projektet törlik.

1933: a Margitszigeten a Nagyszállót átépítették. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter olyan beszédet mondott, ami a nagy büdi semmitmondásnak egy valóságos kis csimborasszója volt. Jó, hogy van róla hangos filmfelvétel. A szállodát Budapest egyesítésének évében, 1873-ban avatták fel, és 1933-ban újították fel. Utána meg 2000-ben is.


További Nava Filmhíradókhoz katt ide!

Cikksorozat Finta Józsefről

A K&H bankcsoport 2008-ban döntött új székház felépítése mellett, ahová minden dolgozóját összeköltöztetheti. Így egy helyre kerül az anyabank, a K&H lízingcége és a biztosító. A helyszín kiválasztásánál Milleniumi Városközpontban az egyik utolsó szabad telekre esett a választásuk. Érdekesség, hogy eredetileg ezt a területet Demjánék jelképes összegért átadták volna az államnak, hogy megépülhessen egy konfereciaközpont-szálloda komplexum, de az akkori kormányzat nem volt vevő az ötletre. Így a Finta Stúdió akkori tervei a fiókban maradtak, helyette a bank szerezte meg a terület egy részét. 2010.02.08-án helyezték el a K&H bank székházának alapkövét. Az akkor tervezett átadási határidő 2011 vége volt - és Magyarországon szokatlan módon ma is ez a határidő él. A tervezők - Finta József, Szabó Tamás János, Péter Gábor, Halvaksz Mónika és Dienes Szabolcs - két nagy tömbre osztották a székházat:

Ezúttal több kérdés is van, a válaszokat a kérdés sorszámával kommentbe kéretik beírni. A helyes válaszokat néhány nap múlva közöljük - érdemes lementeni a blog címét a kedvencek közé!

Cikksorozat Finta Józsefről

A Finta József fővárosi munkásságát bemutató sorozatban ezúttal egy nagyon egyszerű, a bankvilág csillogásától igencsak távol álló, ám mégis érdekes épület következik. Egy Városmajor feletti csendes utcában kapott helyett a szívbetegekkel foglalkozó új központ.


A felvételek 2010 január 28-án készültek

A nyolcvanas években már épült ezen a telken egy műtőblokk, az új épület ennek toldásaként épült. Szükség is volt rá: a szív- és érrendszeri megbetegedések hazánkban népbetegségnek számítanak. A közel 1200 négyzetméter összterületű házba nagyon komplex technológiák, műszaki berendezések épültek be, ezeket kellett úgy elhelyezni, hogy az épület mégis illeszkedjen a hegyvidéki villák jelentette környezetbe is. Ezt az épület részint felszín alá süllyesztésével, részint hátra tolásával lehetett elérni a meredeken lejtő telken.

A házba telepítettek egy kardiológiai ambulanciát, egy "cardiovascularis" szívsebészeti osztályt intenzív részleggel, egy számítógépes oktatási laboratóriumot, és persze a kapcsolódó mindfele helyiségeket a lépcsőházaktól a mosdókon át a portásfülkéig. Nagyon alacsony költségvetésből kellett kihozni valami olyat, ami sehol sem pazarló, de mégis igényes. Az utca felőli homlokzaton egy lemezborítású íves tető fut végig, ez alatt kőburkolatos fal fut végig. Kőburkolatok, üveg és lemezborítások: semmi csicsa, semmi pazarlás, és mégis elegáns. Az épület végében besüllyesztve helyezték el a bejáratot, így egy mentőautó be tud parkolni pont a ház elé, ami a sürgősségi eseteknél életmentő másodperceket jelenthet. A ház a jó arányoktól, a megfelelő tagoltságtól válik jó épületté.

Belépve nagyon egyszerű, de jól használható tereket találunk. A folyosók elég szélesek, világosak, de egyszerű fehér festést, és PVC padlóburkolatot kaptak, a lépcsők fém korlátosak. Az első folyosón egy kis kiállítást is találhatunk néhány tarlóban, és egy nagy táblát, mely szerint pénzt kaptak a Semmelweis Híd Program megvalósítására - azaz kardiológiai kutatásokra, fiatal kutatók támogatására. A kihelyezett ikonok, jelzőtáblák nekem nagyon a 80-as évek első felét idézik spenótzöld színeikkel, a jelek vastag vonalaival.

Az engedélyezési terv 2001-ben készült el, a házat 2003 január 1-én adták át. A kezdetekkor 15 intenzív terápiás és 10 hagyományos ággyal indult az intézmény, majd az egyetemi struktúra változását követve 2007-ben a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Tanszéke egyesült a Cardiovascularis Centrummal: átalakult Kardiológiai Központtá - magába foglalva a korábbi Radiológiai Diagnosztikai Központot, a Központi Laboratóriumot és a Kísérleti Kutató Laboratóriumot. Az átalakulással az igénybe vehető betegágyak száma közel megduplázódott.

2003 óta eggyel több példa van arra, hogy Finta nem csak óriási szállodákat és irodaházakat tud tervezni. Míg sok épületét érte jogos kritika, ez az épület arra példa, hogy tud jó érzékkel épülekhez, helyekhez nyúlni. 2004-ben az épület Építőipari Nívódíj Elismerő Oklevélben részesült.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!