Cikksorozat Finta Józsefről


A Novotel szálloda tervezése 1977-ben kezdődött, az átadásra 1982-ben került sor. 324 szoba van a 22000 nm-es szállodában. A tervezéskor még az volt a terv, hogy a Móricz Zsigmond körtértől egészen a Moszkva térig haladóan egy új városközpont jöjjön létre, élelmiszer- és iparcikk áruházzal, uszodával stb. Az akkori terv nem valósult meg - bár a terület kétségkívül felértékelődött. Azóta a több évtizedes álom a Sportmax-szal, az Alkotás Point irodaházzal és a MOM Park-kal 21. századi köntösben látszik megvalósulni. A szállodára először egy házgyári nagypaneles változat készült el a korábbi szállodák mintájára. Ám mivel a szálloda az osztrák hitelprogram része volt, az engedélyezési terv már az osztrákokkal egyeztetve módosult.

A szálloda korábbi társainál tagoltabb tömeggel épülhetett meg: a felsőbb emeletek visszalépcsőzése bármelyik oldalról jól érzékelhető. Mivel a terep 4-5 métert lejt, a gépkocsiforgalmat sikerült lényegében az első emeleti bejárathoz vezetni, miközben a park felőli oldal védett maradt a forgalomtól. A főbejárat tehát az emeleti szinten kapott helyet, innen egy kis uszoda-rész felé van átjárás az egyik irányban, míg a másik irányban egy háromszög alaprajzú éttermi részhez érkezünk. Ez az üvegfalú étterem a szálloda egyik legszebb része: két szintes, és remek kilátással bír a park felé.

A Novotel barnás színe eredetileg sötétebb tónusú volt. Ez abból az igényből született, hogy a közlekedési csomóponttal ellentétben, attól vizuálisan is elhúzva álljon az épület, és inkább a parkhoz idomuljon, annak színvilágába igyekezzen ilyen módon beleolvadni az óriási épületegyüttes. De a sötét színválasztás abban is segít, hogy a homlokzat koszolódása, kopása ne legyen olyan szembetűnő. Mai festése sokoldalúbb: sötétebben hagyott részek váltakoznak világosabb, sárgásabb részekkel. Ez talán jobban kiemeli az épület kubusait.

A belső és külső tereket műalkotások hosszú sora díszítette, ezek nagy része ma is megvan még: Segesdy György acél plasztikája az Alkotás utca sarkán, Buczkó György üveg világórája a hallban, Stremeny Géza cégérei a vendéglátó terek bejáratainál, Szilasy Anna textíliája az étterem falán, Fajó János festett eternitburkolata az emeleti parkoló felülvilágítóján és a szentendrei műhely grafikái a szobákban.

Bár az építtető Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat terve is a bővítés volt, tulajdonképpen politikai megrendelésre született a Budapest Kongresszusi Központ ötlete. Korábban a MÉMOSZ-székház 1200 fős nagytermét használták ilyen célokra. A Zeneakadémia nagytermét kinőtte a zenehallgató közönség. Az Erkel színházat az Opera foglalta el. A Vígadó háta mögötti területre tervezett belvárosi hangversenyterem koncepciója megdőlt, helyére az Elizélt Palotának csúfolt irodaház került. (Pár éve meg a Vörösmarty1.) Nagy igény mutatkozott tehát egy új, kongresszusokat és egyéb rendezvényeket befogadó épületre Budapesten. És amikor ez az igény a politika szintjén is jelentkezett, beindult a motor.

Egy pártkongresszus igényeit kellett kielégítenie a megtervezendő új központnak, erre szólt a megbízás. A tervezést és kivitelezést emiatt meglehetősen gyorsan kellett elvégezni. Ez 1983-84-ben le is zajlott, az épületet 1984-ben adták át.

A park felőli homlokzat egy posztmodern "geggel" kezdődik. A kicsit nosztalgikus hangulatú árkádsor ívei egy kicsit ironikusak is. Finta így írt erről: "Abban azonban van bizonyos irónia, hogy a háztól egy kicsit kifordul, el is megy az árkád, a hatalom jelképe. Ez az elválás, elkülönülés, a rátett elem tulajdonképpen nagyon sokat kifejez az adott pillanat, az adott kor furcsa ellentmondásaiból. A hatalom világa és a valóság ekkor már hajmeresztően különbözött."

A beépített összalapterület 10756 nm. Az épület több zónára oszlik a funkciók szerint. A Novotelhez tapadóan és külön bejárattal a szekciótermek zónája áll, a nagyterem előcsarnok-rendszere három szinten szolgál közlekedőként, előtérként, társalgóként egyben, és persze van az 1923 fős nagyterem (Pátria terem) közel 300 nm-es színpaddal, emelőplatókkal, elő- és háttérfüggönnyel, technikai híddal, és van a kiszolgáló helyiségek kétszintes helyiségsora és a pinceszint blokkja. (A tervezés során 500, 1000 és 2000 fős nagyterem lehetősége is felmerült.) A háromszög alakú telekből következően legyezőszerűen kinyiló nagytermet lehetett itt elhelyezni. Ez viszont hangversenyekhez nem jó megoldás, inkább egyetemi előadónak való. Márpedig Finta tovább akarta vinni a koncepciót, és a nagytermet jó akusztikájú térré akarta varázsolni. Végül olyan terem jött létre, amely kongresszusok, konferenciák, hangversenyek, de akár divatbemutatók megtartására is alkalmas. Ma is tartanak komolyzenei rendezvényeket a Pátria-teremben, melynek jól ismert óriási dísze a színpadon Király József életfája. Ez nem csak dísz, a terem akusztikáján is javít.

A központ aulájában található Váró Márton kompozíciója. A mészkő domborművet az ott dolgozók "robbantott nőnek" nevezték el :-) Az összekötő folyosó felé látható a Bacchanália című dombormű-csoport, a tetején egy macskával. (Macsekot találsz a Kálvin téri aluljáróban is, keresd meg!) 

A központ ugyanakkor torzó maradt abban az értelemben, hogy térfogatánál fogva (kb. 50 ezer légköbméter) eltörpül külföldi versenytársai mellett. Szófiai versenytársa ennek közel a tízszeresét tudja nyújtani. Bővíteni kellene ahhoz, hogy versenyképes, jegyzett központtá válhasson. A szekciózónák kicsik, újabb kiállító terek, éttermek kellenének ide - a Novotel és a BKK után egy harmadik ütemben. Az 1800 fős előadóból kiáramló vendégek most mindössze 3-400 fős részletekben tudnák itt megtartani szekcióüléseiket, márpedig a nemzetközi standard az azonos létszám lenne, nem annak az ötöde. Mondhatnánk: így legalább az épület nem nyúlik a fák fölé. Mégis: ma az intézmény - Budapest Congress & World Trade Center néven - túl kicsi térben működik.

Az épülettel szomszédos Gesztenyés park a felszámolt Németvölgyi temető helyén terül el, és rengeteg képzőművészeti alkotásnak adott és ad helyet. Valamikor a BKK előtt állt Paizs László 1980-as kettős gömbje. Mivel megsérült, visszakerült hozzá javításra, ám a szobrász időközben elhunyt, így nehéz megmondani, mi lesz a mű sorsa. A parkban álló legnagyobb mű a fasizmus áldozataira emlékezik - 1984 óta. A nőalak körül macskaköves falazat ad hátteret. Alkotói Somogyi József és Finta József voltak. Ha pedig továbbsétálunk a MOM Kultúrház felé, a park végében egy stilizált bimbót formázó díszkutat kerülgethetünk. Ez Rétfalvi Sándor 1984-ben felállított kútja, de sajnos ma már nem folyik végig süttői márvány felületein a víz. A legújabb alkotás pedig egy új 1956-os emlékszobor lesz, a pályázatot már kiírták.

Sír az egykori Németvölgyi Temetőben

A Novotel és a BKK elhelyezését a mai napig éri kritika: vannak, akik inkább parkot látnának a központ helyén. (Annak ellenére is, hogy 1984-ben több ezer növényt ültettek ki a parkba.) Novotel kategóriájú szállodák a világ más részein inkább reptéri utak mellett találhatók, mint a város belsejében. Mások viszont pont a bővítését hiányolhatják: az épület tulajdonképpen torzó maradt. A szálló és a Kongresszusi Központ áll, ám az 1000-1500 férőhelyes újabb szekciózóna, valamint a kiállítási terek konglomerátuma emelte volna az épületegyüttest európai szinten is jegyzett kongresszusi - kiállítási - kulturális központtá. (A bővítés elmaradása már csak azért is nehezen érthető, mert ez remek üzleti lehetőséget kínálna.) Te mit tennél vele, Nyájas? Lebontanád? Bővítenéd? Újat emelnél a helyére?
 

Idén 20 éves a Hotel Mercure Korona, a Kálvin tér egyik vitatott épülete. Sajnos nem ez az egyetlen vitatott épület a város egyik legsokarcúbb terén.



Talán kevesen tudják, hogy valamikor ez volt a Széna tér. A tér kialakulását az segítette elő, hogy amikor még állt a városfal, itt volt egyik kapuja, a Kecskeméti kapu. Így aztán több út is ide torkollott be az Alföld irányából. Az ide érkező szekereknek pedig szénát is kellett adni - innen jött a tér első neve. (Később a szénapiacot Budára helyezték át, így a Széna tér átköltözött Budára, a pestit pedig a református templomhoz kötődően Kálvinról nevezték el a városegyesítés után.) Az 1794-96 között elbontott városkapu emlékét ma az aluljáróban csupán egy 1983-as vörös mészkő dombormű őrzi - furcsa formája "inadekvát" asszociációkat is kelthet, pedig Illés Gyula alkotása természetesen az egykori kapura kíván utalni. Sajnálatos, hogy a régi kapu maradványainak bemutatása az Astoriához hasonlóan itt is elmaradt. Az egykori tér közepén a Danubius kút állt, amely ma helyreállítva, felújítva az Erzsébet tér parkjában áll. A tér nagyon megszenvedte a második világháborút, sok épület megsérült, a romok eltakarítása után csupasz tűzfalak tövében sorakozó foghíjtelkek maradtak csupán. A tér további "fejlődéstörténete" tulajdonképpen a beépítések, és a közlekedés fejlődésének a története. A legnagyobb átalakítást - a most zajló előtt - 1974-76-ban élte át a tér, amikor a 3-as metró első szakaszának építéséhez kapcsolódva megépítették a metróállomást és a kapcsolódó aluljáró-rendszert. Az aluljáró-rendszer a 3-as metróhoz kapcsolódva épült ki. Annak idején nagy reményekhez gombolták: úgy volt, hogy már a 80-as évek közepére ideér a 4-es metró, és ide vezetik majd be az összekötött soroksári és csepeli HÉV vonalakat is. A HÉV végállomás a Városkapu Üzletház helyére épült volna fel 1986-ra. Előbbi jókora csúszással, de készül, utóbbiról nincs hír. A motorizáció lázában égő várostervezést azóta igencsak át kellett értékelni: a közlekedési csomóponttá degradált térre újra zöld- és gyalogos felületeket álmodnak.


Amikor még úgy volt, hogy HÉV is lesz a Kálvin téren (Budapest újság, 1974/1.)

A Korona szálló építéséről már egy 1966-os Budapest újság is beszámolt: "Több éve húzódó, sok vitát megélt, igen nehéz városképi probléma megoldására teszünk pontot a közeljövőben, amikor is jóváhagyásra kerülnek a Kálvin tér - Kecskeméti utca torkolatában levő két foghíj beépítésének tervei. Vedres György terve az összes megelőző öt variációhoz képest a legsikerültebb, legszínvonalasabb. A két lakóépület, jól megkomponált, tömegarányával, csatlakozva a Múzeum körút kialakult beépítési magasságához, sikeresen oldja meg az igen bonyolult feladatot." Ezután viszont évtizedeken át nem történt semmi.







1987-ben már arról számoltak be, hogy Csontos Csaba építész (KÖZTI) tervezi a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat megbízásából az új szálloda terveit. 400 szobás szállodát kértek, ehhez a Kecskeméti utca torkolatánál található mindkét foghíjtelket be kellett építeni. Ez azt az előnyt is kínálta, hogy egységes képű épületsor valósulhatott meg - más kérdés, hogy a lehetőséget igencsak elbaltázták. A Kálvin tér felőli tömbbe 150, a Múzeum körút felőli tömbbe 250 szobát terveztek - végül összesen 421 szoba épült meg. A két részt egy híd köti össze a Kecskeméti utca torkolata felett - a tervezők ezzel a régi kaput is meg kívánták idézni, bár valószínűleg ez a tantusz ma senkinek nem esik le. Az épület magassága követi a környező házakét, ám az illeszkedés ezzel lényegében véget is ér. A beruházás részeként épült meg a Magyar utca felől egy 180 főt befogadó parkolóház is. A szálloda főbejárata a Kecskeméti utcába, a nagyobbik tömbbe került, itt van a recepció, a hall, és ide került a reggeliző-étterem is. Összesen 2 bár és 2 étterem, valamint uszoda, szauna, és konferenciatermek várják a látogatókat. A Múzeum körúti szárny elé egy olyan előteret terveztek, amely a vendégek autóbuszait fogadja.
Csontos Csaba 1940-ben született Budapesten. A Műegyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát. 1963-tól a KÖZTI munkatársa, majd 1974-től műteremvezetője lett. Nevéhez fűződik a piszkéstetői csillagvizsgáló kupolájának terve, majd a 80-as években egy sor szokványosabb épület a Diana úti általános iskolától a Korona szállóig. A keszthelyi Festetics-kastély helyreállítási munkáiban való részvételéért Ybl-díjban részesült.
A főváros úgy adott építési engedélyt, hogy feltételül szabta: a két telket egyszerre kell beépíteni. Csontos Csaba javasolta, hogy a Magyar utca és a Képíró utca közötti középső, legrosszabb épületek bontásával teremtsenek helyet egy 6-8 emeletes mélygarázsnak, felette létesítsenek közteret, és a Kecskeméti, illetve a Királyi Pál utca frontján megmaradó épületek tűzfalát oldják meg egy-egy takaró traktussal. De ezt a javaslatot senki sem karolta fel. Végül három szomszédos telek összevonásával jött létre a parkolóház telke. A szállodával egy időben beépült a Bástya utca egyik foghíja, megújult a Képíró utca - Bástya utca közötti második épület, a 90-es évek elején pedig felépült egy irodaház a Magyar utcában is, az IKV egykori telephelyén.


Alaprajz (Forrás: Magyar Építőművészet, 1992/2-3.)

A földszinten eredetileg több irodahelyiség is helyet kapott. Ezeket már az átadás után elkezdték átalakítgatni, így egyre több üzlethelyiség jött létre a pinceszinten és a földszinten. Ám ezek az átalakítások sem tettek jót az épületnek, a szálloda architektúrája így is az NDK-beli elit-panel világát (pl. a berlini FriedrichstadtPalast-ot) idézi, semmint hogy méltó folytatása lenne a tér korábbi építészetének.

Néha azért jó hírek is jönnek Budapest szobrainak ügyében. Többnyire akkor cikkeznek róluk, ha ellopnak vagy megrongálnak egyet, vagy nem kap engedélyt a felállításra. Most viszont ellopott szobrok helyreállításáról számolhatok be. A Gellért-hegyen, a víztároló feletti parkos részen helyreállították a Filozófiai kertet.


A szobrok elhelyezkedésének ábrája

A szoborcsoport Wagner Nándor Japánban élő művész ajándéka volt Budapestnek még 1997-ben, amelyet 2001 október 18-án avattak fel, "Egymás jobb megértéséért" felirattal a kiegészítő kőtáblán. 2006 október 16/17 éjszakáján elloptak három alakot. 2010-re ezeket a Fővárosi és a Budavári önkormányzatok forrásaiból pótolták, így most ismét együtt a teljes mű. Öt alak - Ábrahám, Ekhnaton (IV. Amenhotep), Jézus, Buddha és Lao-Ce - a világmindenséget, a közös Istenséget jelképező kör alakban, egy fénylő gömb felé nézve nyertek elhelyezést. Ez a közös pont a vallásokban: nevezzük Allahnak, Istennek vagy Kamiszamának, a mindenségről, a legfelsőbb világról van szó. Mellettük kapott szobrot Asszisi Szent Ferenc, Daruma (Boddhidarma) herceg és Mahatma Gandhi - elhelyezésük egyenlő oldalú háromszöget alkot. Wagner szerint ők azok, akik elérték a szellemi megvilágosodást és ennek eredményét saját társadalmuk gyakorlatában meg is valósították. (Ez utóbbi három alakot lopták el, és állították most helyre.) Az öntőformát Akiyama Chiyo asszony, a művész özvegye bocsátotta rendelkezésre - Wagner Nándor már a 2001-es felállítást sem élhette meg.


A nyolc szoboralak 2010 júliusában

Örülök, hogy ezt a valóban különleges művet - amelynek valószínűleg nincs hasonmása sem a világban - végre helyreállították. Tessék újra felzarándokolni a hegyre!


Források:
http://www.fovarosi.hu/hir/hir.php?sd=cikkek/2010/6/4&pg=hir16
http://www.fovarosi.hu/hir/hir.php?sd=cikkek/2010/7/1&pg=hir02
http://www.orszagepito.hu/szamok/teljes/2001-4.pdf
http://www.szoborlap.hu/1873_filozofiai_kert_budapest_wagner_nandor_2001.html?l&nr=1

"Ha az építészet igazságait vallatom, egy igazságát sohasem
vitatnám. Azt ugyanis, hogy önnön kifejezésére, akaratának
materializálására mindenkor a saját ideje kínálta legfejlettebb
technikát gyekezett felhasználni, s ezt kell tennie ma is."
(Finta József)

Cikksorozat Finta Józsefről 

A Duna Intercontinentalt egy sor szálloda követte: a budapesti Volga Szálló, a pozsonyi Hotel Bratislava és a brnói Hotel Voronyezs, valamint több pozsonyi munkásszálló. Ebben az is szerepet játszott, hogy Csehszlovákia építészei nehezebben és később találtak magukra, így a magyar tervező külföldi projektekhez is hozzájuthatott - persze KGST-kereteken belül. Finta pedig vérrel és verejtékkel, de beletanult a munkába - ő lett az az építész, akihez kockázat nélkül fordulni lehetett Budapesten, ha valaki több milliárd forintot kíván egy épületbe beruházni. A hetvenes években már ő a tervező az ún. osztrák szállodaépítési hitel épületeinél: jön a Forum Szálló, a Novotel, a Penta, a Kongresszusi Központ és a Váci utcában a Nemzetközi Kereskedelmi Központ.

Az osztrák hitel szállodái úgy épülhettek fel, hogy Ausztria az ottani építőipar fellendítésére úgy adott Magyarországnak hitelt a szállodákhoz, hogy kötelező volt osztrák kivitelezőt választani a megépítéshez. A hitelt szállodaépítésre (Sofitel, Intercontinental, Novotel, Hotel Buda Penta, Béke, Grand Hotel Hungaria), a hegyeshalmi határátkelő felújítására és Ferihegy 2 megépítésére fordították. Ma sem tagadja: a színvonal ezeknél bizony nem volt tökéletes. Óriási feladattömeg zúdult rá, és egészségi állapota sem segítette. Az Intercontinental után a Forum szálló sem kapott Korzót, csonka maradt a Duna partjának felélesztése. Később kialakult ugyan egy gyalogos zóna, ám a villamos és a rakparti "autópálya" ma is elvágja a folyótól az embereket.

A szállóra előtervek már 1972-től születtek, ám a konkrét épületterv 1978-79 fordulóján született meg. Eleinte még olyan ötlet is volt, hogy ezen a területen, a Forum és az Atrium Hyatt telkeire kerüljön az Akadémia új könyvtára - ehhez azonban valószínűleg túl értékes volt a dunai panoráma. A kivitelezés 1979-1981 között zajlott le, az átadást '81 novemberében tartották. A 408 szobás szálloda alapterülete bruttó 36 ezer négyzetméter.

A tervezéskor még az volt a koncepció, hogy a Vigadó felőli szomszéd épületet, a Thonet-házat lebontják. (A szálloda helyén állt Ritz szálló a második világháborúban pusztult el.) Így a Forum lépcsőzését egy újabb szálloda tükrözött irányú lépcsőzése folytatta volna, ezzel egységes, új képet adva a Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakasznak. Aztán a Thonet-ház megmaradt, a folyó felőli kép pedig vegyes maradt: különböző korszakok különböző épületmagasságai keverednek itt. A szálloda vége is szinte az utolsó pillanatban alakult a mai képére emiatt, így a végfal kicsit sematikus, elnagyolt lett. Mintha egy tűzfal-szerű lezárás emlékezne arra, hogy ide valamikor új házat álmodtak folytatásként. Az Apáczai utca felé eredetileg üzletsort terveztek, ez azonban csak töredékesen valósult meg, szinte végig burkolt fal mellett sétálhatunk, fejünk felett a szemközti épületeket visszatükröző hátsó homlokzattal. Bár néhány üzlethelyiség megnyílt, bevásárlóutca helyett inkább csak egy hátoldal jutott ennek az oldalnak. Fintának volt egy bővítési javaslata is, eszerint az épület hátsó sarkán, ahol az csak 1 emelet magas, a "lepényre" rá lehetne építeni egy bővítményt, amiben uszoda, vagy konferencia-központ kaphatna helyet. Ez azonban nem valósult meg.

A ház tervezésekor Venturi építészete adott ihletet. A Duna felőli oldalon mutatkozik meg igazán a függönyfal színe, a homlokzat törtsége. Érdekes kettősség van ebben: a szögletes síkokat az épület lépcsőzése oldja. A kivitelezés, az anyagkezelés és a részletek valóban high-tech színvonalon valósulhattak meg. (Persze az akkori high-tech-et értve ez alatt.) Ennél a szállónál már nem fordul minden szoba a Dunára, így egy egyszerűen szerkesztett, középfolyosós alaprajzi rendszer épülhetett meg az emeleti szinteknél.

A szálló grafikai arculati tervét 1980-ban készítette el Tarnóczy Balázs. A Fórum szállóban az átadáskor egy sor művészeti alkotás is helyet kapott, ezek jó része ma is megvan:
-Váró Márton: Ornamensek (római travertin dombormű, 1980)
-Kiss Sándor: faszobrok (1980)
-Daróczi Péter szövetei (?)
-Kő Pál: A bécsi cukrászda domborművei (Péterffy Gizellával, fa, 1983)
-Pászthy Magda textiljplasztikája (1981):

Ez a textilplasztika már nincs meg

A szálloda oldalán egy emléktábla emlékezik az egykor itt állt Ritz szállodára:
ITT ÁLLT EGYKOR A RITZ SZÁLLÓ AHOL PORTUGÁLIA BUDAPESTI NAGYKÖVETSÉGE MŰKÖDÖTT E TÁBLA SAMPAIO GARRIDO ÉS CARLOS BRANOUINHO PORTUGÁL KÖVET, ILLETŐLET ÜGYVIVŐ EMLÉKÉT ŐRZI, AKIK 1944-BEN, MAGYARORSZÁG NÁCI MEGSZÁLLÁSA ÉS A NYILASURALOM IDEJÉN EZERNÉL TÖBB FAJI VAGY POLITIKAI OKOKBÓL ÜLDÖZÖTT MAGYAR EMBER ÉLETÉT MENTETTÉK MEG.
MAGYAR-PORTUGÁL BARÁTI TÁRSASÁG
FELAVATTA 1998. MÁRCIUS 20-ÁN A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKE

A Lakóterves csapatban Fintáék nem csak az épületet, de a belsőépítészetet is megtervezték. A közös terek száma viszonylag kevés, és a keskeny telken erre nem is nagyon nyílt több lehetőség. Az átadáskor a hall mellett Grill étterem és bécsi kávéház nyílt. Büszkén emlegették annak idején a Bécsből hozatott bútorzatot - ez nagy szám volt akkoriban! Nagy, mahagóni falburkolatok épültek be, több helyen tükrös mennyezetet építettek be. A Bécsi Kávéházban íves fa és üveg boxok, Otto Wagner-i ihletésű tapéta és Thonet-bútor várta a vendégeket, az oldalfalon pedig Kő Pál szecessziót idéző plasztikáján még az építész is megjelent, hogy felajánlja művét.
 
A szállodát ért legfontosabb kritika, hogy az Intercontinentalhoz hasonlóan nagyon a Dunára fordul. Ez persze érthető és logikus, ám ennek következményeként a szálló a Roosevelt tér felé semmilyen arcát nem mutatja. Főbejárata bár a tér felé esik, a kapuzat elléggé jellegtelenül, hangsúlyos elem nélkül bújik meg az épület alján. Más "nyílás" a tér felé nincs is az épületen. A Forum és az Atrium Hyatt a tér többi épületével ellentétben nem zárja le a tér adott részét, inkább a foghíj kellemetlenségével jelennek meg a téren. Mégis, a kort hűen tükröző, és magas színvonalon kivitelezett, rossz kompromisszumoktól mentes szálloda épült ide.

Kissé megkésett beszámoló következik a Múzeumok Éjszakájáról. Én aznap dolgoztam, úgyhogy csak két helyszínt jártam be este. Az első az egykori Szikra, majd Metró mozi volt, a másik pedig a fényfestészet a Nemzeti Galéria homlokzatán.

A Metro mozinál kapásból ki lehetett akadni egy kicsit. A rettenetesen rossz szervezésnek köszönhetően vagy egy órát csúsztak a kapunyitással, és még sűrű bocsánatkérésekkel sem halmozták el a nagyérdeműt. Pedig a hely ennél jóval többet érdemelne.

A mozi 1923-24-ben épült Bauer Emil tervei alapján - az ő nevéhez fűződik a Corvin mozi épülete is. 1926-ban még a német UFA egységeként nyitották meg. Az épület két MÁV-tulajdonú épület közötti utca helyére, egy gépcsarnok fölé került. A megnyitó napján Karinthy Frigyes Prológusa után magyar és UFA-filmhíradót, majd a Charley nénje és a Varieté című filmeket vetítették. 700 főt tudtak egyszerre fogadni a pazar, olasz barokk díszítőelemekkel historizáló nagyteremben. A korszerű technika része volt az eltolható tető, a mechanikus kapcsolószerkezetek, az elektromosan mozgatható függöny- és tetőnyitás és a többszínű neonvilágítás. Még saját orgona és zenekar is működött itt! 1931-ben az UFA helyett az amerikai Metro-Golwyn-Mayerrel kötöttek szerződést, akkortól Scala-Metro néven üzemelt tovább. A kommunista hatalomátvétel utáni átalakulások részeként váltott Szikra névre. Az 1970-es években jelentősen felújították: onnantól kezdve egy új kisteremmel gazdagott a mozi. Ugyanakkor a régi lépcsőházat elbontották, a padlóburkolatokat még a nagyteremben is jellegtelenre cserélték: kerámia- és gumilapok kerültek be. A mozi a régi értékeket igencsak elvető átalakítása dacára ekkor élte fénykorát: a hatvanas-hetvenes években napi hat teltházas előadást is megtarthattak. 1990-2000-ig Metro mozi néven működött. 2000 júniusában a mozi bezárt - ebben jelentős szerepe lehetett az 1999-2000-ben megnyitott szomszédos bevásárlóközpont többtermes mozijának. Később Ruttkai Éva színházként nyitott újra, de hamarosan ők is továbbálltak, így a mozi most üresen áll. És kissé kifosztva is: a széksorokat már kiszedték, helyükön tágas "préri" húzódik. A kisterem mellett még az egykori FŐMO tanácsi vállalat műszaki osztálya és nagy raktára is az ingatlanegyütteshez tartozik - úgyhogy a remek lokációval együtt már érthetetlen, hogy miért nincs itt semmi. Még az is felmerült, hogy ezekben a helyiségekben mozitörténeti kiállítást rendezzenek be - bár erre az Átrium mozi neve is felmerült már, és abból sem lett semmi. Az persze érthető, hogy a Westend multiplex - Metro mozi - Kossuth4 mozi hármasa sok lehet egy téren, de hogy pont ennek az épületnek kell üresen állnia, ez döbbenet. Jelenleg közös tulajdonban van a szomszédos, Teréz krt. 62 alatti irodaházzal.



A legújabb hírek szerint Kalmár Péter rendező nyithatja újra a lassan 10 éve üresen álló mozit - az ő nevéhez fűződik a Moulin Rouge 1998-as megnyitása is. "Alternatív művészeti bázist és szórakozóhelyet" szeretne létrehozni, de részleteket még nem árult el. Júniusban a Múzeumok Éjszakája kínált lehetőséget a belépésre: egy éjszakára kinyitották a kapukat. A rendezvény arra is rávilágított: filmvetítésen kívül akár divatbemutatók vagy akár nu school partik is megrendezhetők itt. Belépve az előcsarnokban projektorral vetített színes fények villództak - kábé olyan volt, mint egy varangyosbéka háta, vagy a hányása. Továbbhaladva a lépcsőház tövében egy kis pult fogadott, szemben vele pedig a falon egy kis mozitörténeti kiállítás. A képek megerősíthették a nézőben: döbbenetes változás történt a mozipiacon az elmúlt 20 évben. Főleg a külvárosi moziknak lett annyi, de a belsőbb kerületekben is sorra szűntek meg, a Royal szállóban volt Apollo mozitól a csupa vastag nagybetűs Bástyáig. A kis kiállítás után felmentem a lépcsőházban az emeletre. Itt voltak a vendéglátós pultok, erős márkaimage-építési hangsúlyokkal, és további fényvetítésekkel. Jól látszik a lépcsőházon és a fenti előtéren, hogy a szocializmus is rendesen rajta hagyta a nyomát a mozin. A fő attrakció persze itt maga a terem. Hatalmas terem, amelynek nagyságát csak növelte, hogy a széksorokat eltávolították, így a földön ülve lehetett mozizni, szürcsölni, összebújni. A vászon előtt kifutós színpad áll most - jó volt fotóállványnak :-) A terem régi díszítményeinek zöme még megvan, és ami igazán különlegessé teszi a mozit: a tető még mindig nyitható-zárható. (Ennek kapcsán azon is elmerenghetünk, hogy az egykori kertmozik is kihaltak mára.) A mozi kisterme most nem volt látogatható.





Innen a Várba vezetett az utam. A Nyugatitól lementem a Deák térre metróval, ott meg a 16-os busszal gondoltam felmenni a várba. Szerencsém volt: pont arra járt a múzeumi buszjáratok egyike is, és elég sűrűn is járt. Ehhez képest mint a heringek egy üvegfalú fémkonzervben, úgy utazhattam fel vagy 150 utastárssal. A tömeg odafent teljesedett ki csak igazán: a Nemzeti Galéria előtti térség csurig megtelt. Az egyik nagy-nagy vizuáltechnikai cég szervezésében rendeztek itt fényfestészeti fesztivált Paintup! címmel. Ez a műfaj olyan 4-5 éve indult be, amikor megjelentek a hatalmas, 20-30 ezer ANSI lumenes fényerejű projektorok. Kellett is a fényerő, hisz vászon helyett a Nemzeti Galéria B épületének Hunyadi udvar felőli középső homlokzatára kellett vetíteni kb. 31x18 méteres felületre, legfeljebb 3 perces terjedelemben.


Ide kellett vetíteni (Kép: http://paintup.visualpower.hu/)

Néhányat sikerült is rögzítenem - igaz, csak egy kompakt fényképezőgéppel, úgyhogy ne várjatok HD minőséget:

1) Bessenyei Kati: Portugál éjszaka



2) Korán Gabriella: Goulash



3) Élő Tűzfalak: Turtle Love Song



És a díjnyertes mű, "matando125" videóján Lóránt Demeter: Variációk c. hárompercese:



Az összes pályamű megtekinthető itt. Legyünk rájuk büszkék - mégiscsak ez volt a világon az első épületfestő verseny! A honlap szerint lesz jövőre is Paintup - érdemes lesz elmenni!


Források:
-a Metro mozihoz:
http://hg.hu/cikk/epiteszet/8784-rekviem-budapesti-mozikert
http://mozivedok.uw.hu/2003/mozit.htm
http://www.freeweb.hu/veve0422/mozitortenet.htm
http://adatlap.ingatlanonki.hu/piramis/9176
Mobil a tető, mobil a nézőtér - Budapest újság, 2006 május
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kj/0/30001/1
http://mno.hu/portal/78573
http://index.hu/kultur/showbiz/2010/06/18/osszmuveszeti_buli_a_bezart_szikra_moziban/


-a Paintup-hoz:
https://www.youtube.com/watch?v=UXZfMB6Cb_s
http://hg.hu/blog/9785-megvannak-a-vilag-elso-virtualis-epuletfesto-versenyenek-helyezettjei

A YouTube-on leltem rá a budapesti autóbusz-közlekedés 75. évfordulója alkalmából 1990-ben készített kis filmre. Remek, pláne ha figyelembe vesszük, hogy azóta 20 év telt el, de a buszok jó részét még mindig látjuk. Az Andrássy út - Bajcsy Zsilinszky út sarkától indult el egyébként az első autóbuszvonal Budapesten - az 1-es busz. 1915. március 1-ét írtak. Két buszt állítottak akkor forgalomba. Idézetek a filmből:
 
"...egyes buszainkon a hagyományos dízelmotorokat tökéletesebb égést biztosító turbó feltöltő rendszer alkalmazásával kombináljuk"
 
hirdetés egy busz oldalán: "kiemelt fizetéssel keresünk autóbuszvezetőket"
 
"Az autóbuszforgalomnak előnyt biztosítva a főváros egyes útjain úgynevezett buszsávokat és speciális forgalmi jelzőlámpákat alakítottunk ki."




Források:
https://www.youtube.com/watch?v=IUw7qUmRt7w&feature=related
https://www.youtube.com/watch?v=l44H-vYk7qs&NR=1

2. Hogyan folytatódik a sorozat?
Ú, Ú, Gy, F, Á, D, ?

"A totálisan technizált építészeté a jövő,
és ez a jövő lehet csodálatos is."
(Finta József 1972-ben)

Cikksorozat Finta Józsefről 


Az egykori Volga szálló ma Hotel Ibis néven ismert a Dózsa György úti metróállomásnál. 1970-ben érkezett a megbízás egy 700 ágyas szálloda tervezésére. Elég későn: a cél ugyanis az volt, hogy 1971 nyarára, a Vadászati Világkiállításra már legyen is kész a szálloda. Ez azt jelentette, hogy néhány hónap tervezés után alig egy év alatt kellett eljutni az alapoktól a szalag átvágásáig. A beruházó azt is előírta, hogy az épületet az 1. sz. Házgyár paneles technológiájára kell tervezni. A szálloda "képlete" néhány nap alatt, az első vázlatterv néhány hét alatt készült el. 1970 novemberére már megvolt a komplett tervdokumentáció. A tervezők megfeszített ütemben dolgoztak, de tartották a határidőket: a tervezés megkezdésétől az átadásig mindössze 13 hónap telt el! A Vadászati Világkiállítás 1971 nyarán megnyitott. Akkor épült egyébként a visegrádi Silvanus szálloda, és a dobogókői Nimród hotel is.

A Váci út felől nézve a fő tömböt, csupa kétágyas szobát láthatunk, mindegyik szobához erkély is tartozik. Az eredeti terv szerint kétoldalt nútolt felvonótornyok álltak volna, de ezt a kivitelező elvetette (sic!). Az általános emeleti szinteken 150 cm széles középfolyosókról nyílik 20 db 2 ágyas, loggiás és 12 db 3 ágyas, loggia nélküli szoba (szintenként). A külső homlokzatokon a szerkezet, az épületet alkotó panelek láthatóak maradtak, csakúgy mint a csatlakozó lepényépületek acélszerkezetei. Így, a szerkezet megmutatásával igyekeztek a kétféle épületrészt egymáshoz igazítani. Ezt a kiegészítő szerkezetet Dénes Lóránt statikussal találták ki. Félig acélszerkezet, félig egyedi előgyártott vasbeton homlokzati és födémpanel rendszer alkotja a toldalékokat. Ezekben van az előcsarnok a recepcióval, mellette eredetileg egy 120 ülőhelyes eszpresszó nyílt.

"Az épület oldalszárnyának és közösségi helyiségeket magába foglaló kétszintes részének diszponálása mind forgalmi, mind városképi, mind pedig esztétikai szempontból kifogástalan. A két rész szerkezeti egysége az egész épületegyüttes megjelenésének összhangját biztosítja." - írta Virág Csaba a Magyar Építőművészetben 1972-ben. A szálloda (és gyors megépítése) hamar ismertté vált a szomszédos országokban is, ebből aztán újabb megrendelések is születtek: a Brno-ban megépült Hotel Voronyezs, a pozsonyi Hotel Bratislava és a szintén csehszlovák SLOVNAFT munkásszállók, a Hron és a Nitra.

A rendszerváltás után az Accor lánchoz került a szálló, azóta Hotel Ibis a neve. Azóta az eredeti dekoráció zöme megsemmisült. Rékassy Csaba képei a drinkbárból a szemetesbe kerültek, Ágota Margit faliképét százas szögekkel verték át az átalakításkor.

(A kép forrása: www.fintastudio.hu)

2009-ben dolgozták ki a fenti képen látható új épület vázlattervét, amely a jelenleg is álló épület helyére kerülne. A terv az Accor-Pannonia Hotels által kiírt pályázaton első díjat nyert. A cég ugyanis a régi épület elbontásával új szálloda-irodaház komplexumot szeretne látni a telken. "Választott beépítésünk egy egyedi kontúrú, önmagába visszaforduló kristályszerű U forma, amely nagyszerűen biztosítja az IBIS külön telkét és külön életét; egyben zömök, semmihez sem tapadó szobor-testének homlokzati felületeivel, ugyancsak homlokzati zöld-falaival, az irodaépület intenzív zöld átriumával, vagy az irodaszárny fénylő, összefogott fémrács-bőrű tömegével, ill. az IBIS egyedi - szintén kissé homogén rács-szerű megoldásaival, s a ház 36 m-re felugró váci úti sarkával az adott hely jelévé válhatna!" - olvashatjuk a www.fintastudio.hu-n. A telken sok zöldfelületnek ma sincs hely, ám a hátsó tűzfalak függőleges zöldfüggönynek adhatnak helyet, illetve a teljesen beépített -1 szint felett is kialakítható egy tetőkert kategóriájú zöldsáv. A Dózsa György út felőli oldalon alakítják ki a nyitható ablakos szállodai részt, míg a zárt, függönyfalas szárnyban irodák kapnak majd helyet.

Elnézést kérek Kálmán Imrétől és Veres Gábor szobrászművésztől is, de ezt az összehasonlítást nem bírtam kihagyni.

Megnyílt az egykori Hungária fürdő és Continental szálloda romjaiból újjáépülő szálloda, a Continental Hotel Zara****superior. A korábbi bejárásról cikk a hg.hu portálon olvasható. Most pedig dokumentumok következnek az egykori Continental szállóról és Hungária fürdőről. De kezdjük talán a hely történetével!


Romosan, látványterven, készülőfélben és átadás előtt egy hónappal - képhegyek a szállóról

A Dohány utca - Klauzál utca - Wesselényi utca - Nyár utca által határolt területen 1827-ben nyílt meg az első fürdőépület, amely később kibővült: a Nyár utca felől kő- és gőzfürdő, a Klauzál utca felől népfürdő volt benne. A Nyár utca 7-ből lakóház lett. Ágoston Emil tervei szerint 1908-09-ben épült fel a szecessziós fürdőcsarnok, amely a 20-as években aztán mozivá alakult át. A Klauzál utca - Dohány utca sarkán álló épület helyére Vágó László tervezett lakóházat, amely 1928-29-ben épült fel. Ekkoriban vált a Dohány utca - Nyár utca sarkán álló ház Continental szállodává. A fürdő épülete 1955 után még Tarka Színpad, illetve Bányász Színház néven színpadként működött néhány évig, majd a fürdő 1963-ban, a Contintental szálló 1970-ben bezárt. A 80-as években már csak az fürdő egy része volt lakható. A Continental épületét 1990-ben bontották le, miután hagyták az életveszélyességig leromlani. 1996-ban privatizáció útján kerültek a maradványok a Beverly Hills Kft. birtokába - de ők nem a felújításra, hanem a bontásra, a telek megszerzésére játszottak. 2002-re szinte csak az utcai szárny maradt állva az évről évre lassan elbomló tömbökből. 2005-ben nyilvánították műemlékké a maradványokat. 2006-ban azt tervezték, hogy lakó- és irodaházat építenek ide, de a lakók ellenállására (bírósági per eredményeképpen) végül a tervből nem lett semmi, az ingatlanegyüttest eladták a Zeina Hotel Szolgáltató Kft.-nek. A jordán tulajdonú cég vezetőjének érdekeltsége a ZaraHotels szállodalánc, amely itt második fővárosi egységét terveztette meg. A munkálatok 2008 októberében indultak el a helyszínen, az új épület alapkövét 2009 április 7-én rakták le. A határidőket példamutatóan tartották: 2010 nyarára ígérték a megnyitást, és 2010. június 15-én meg is nyitottak.


Régi képek a szállóról - válogatás a Continental Hotel Zara gyűjteményéből

Az új épület vezető tervezője, Hegedűs Péter (Petur stúdió) 272 szobás, 4 csillagos szállodát álmodott a telkekre, míg Vékony Péter (nirmana építésziroda) a kevés maradvány szakszerű, precíz helyreállításán dolgozott. A restaurátori munkákat Bor Ferenc (H-Y Kft.) művészettörténész koordinálta.

A homlokzatot az eredetinek megfelelően állították helyre: a kőburkolat visszanyerte eredeti színét, a nyílászárókat és a fémdíszítményeket archív fotók alapján állították helyre, a fürdő Zsolnay-kerámiából készült feliratát restaurálták, a kapu feletti domborművet díszítő kerámiaszemeket egytől-egyig újragyártották. A homlokzat egyik betétjén újra olvasható a felirat: "Corpora sana dabunt balnea", azaz "egészséges testet biztosít a fürdő". A díszes, rézveretes forgóajtón belépve hatalmas csarnokba érünk: ez a recepció tere. Egy csobogó emlékeztet csak arra, hogy itt valaha fürdő állt. A csarnok íves mennyezete alatt egy galériaszint is található, ez kávézóként funkcionál. Balra francia konyhás design étterem, az ARAZ kínál ínycsiklandó falatokat. Az étterem a nagyközönség számára is nyitva áll, az utcáról is be lehet menni. Az étterem színvilágát a markáns arany és a fekete kombinációja határozza meg. Akác parketta, botticchino mészkő lapok, Tom Dixon egyedi formavilágú lámpatestei, Catellani design lámpák és az oszlopokat borító SICIS mozaik teszik lenyűgözővé a belső tereket. Az étterem szomszédságában egy koktélbár is nyílt. Mindkét helyen, és a szállodai részen is a koncepció része volt, hogy szecessziós, illetve főleg art deco stílust idéző elemekkel illesszék harmóniába a régi és az új épületrészeket, összességében egységes megjelenést biztosítva a hatalmas komplexum sok-sok terének. Az épület tetejének egy részén 150 négyzetméteres tetőkertet és fitnesz központot alakítottak ki. Remek innen a kilátás a Dohány utcai Zsinagóga tornyaira és a budai hegyek felé. A felső szinten, az eredeti vasbeton ívek alatt egy medencés fitnesz részleget is kialakítottak Boutique Spa néven. Külső és belső medence, pezsgőfürdő, valamint finn és infra szauna biztosítja a kényeztető kikapcsolódást. A recepció tere mögötti kis belső udvarra néz az új építésű konferenciaterem blokk is. A termek a belső udvarra néznek, ahol teraszt, vízfelületet és sok növényt helyeznek el. A ház másik belső udvara is kertes kialakítású.

A szálloda marketingesei szeretnék a régi anyagokat is összegyűjteni. A volt szállodaigazgatótól, Duli Lászlótól szép adományként megkapták a Continental régi vendégkönyvét, és már több régi hirdetés, képeslap, fotó stb. is a csapat birtokában van. Most ezekből szemlézünk:

Képeslap - Adél rettenetes helyesírásával :-)


"Hungaria-fürdő
Buffet a férfi osztályon"


Logótervek a huszadik század második feléből. A harmadik egy szalvétán is felbukkant


Dokumentum, mely bizonyítja, hogy Hesz Vanda szabadúszó lehetett, olyan jól tudott úszni. Figyeljük meg Lázár Mór négyjegyű telefonszámát!

"Balnea, vina, Venus corrumpunt corpora sana,
Corpora sana dabunt balnea, vina, Venus."

"A fürdő, a bor, a szerelem megrontja az egészséges testet,
De egészséges testet biztosít a fürdő, a bor, a szerelem."


A Continental szálló épülete teljesen eltűnt, a régi világot az új szálló sarkának hasonló kialakítása őrzi csupán


K.M.A.C.: Királyi Magyar Automobil Club, a mai Autóklub elődje. A telefonszámok 5 jegyűek, a József talán a Horváth Mihály téri egykori József telefonközpontra utal?
 

Hallja, ilyen volt a szálloda hallja!


Ez a levél (pálmaág?) dekoráció lehetett valamikor, kemény papírból készült. Hátulján az alábbi felirat áll: "Hungária fürdő (Tarka színpad) Dohány utca 42-44."
 

Az egykori Hungária fürdő

Megnyitás utáni képek a Facebookon itt láthatók. Képgalériák a szálloda honlapján, azon belül itt találhatók.

A képekért nagy köszönet a Continental Hotel Zara dolgozóinak, Varga Kittinek és László Angélának!