Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Szobormustra

2009. február 18. - fovarosi.blog.hu

Budapesten eszméletlen mennyiségű szobor található. Most egy szubjektív szemlével kezdek, néhány személyes kedvencemmel.

Hofi szobra

http://geocaching.hu/poiimages/2005-08/3039_20050828_165743.jpg
Hofi-szobor a Nagymező utcában. (Forrás)

2004. december 28-án avatták fel a szobrot. Stremeny Géza alkotása a Színház nevet viseli. Tulajdonképpen egy kifigurázott Hamletet láthatunk: Hofi fejét tartja a kezében a halál.

A szoborcsoport egésze H betűt formáz a lábaktól kezdve az összefonódó testeken - ruhákon át az egymásra néző fejekig. És a téma is egy csomó H betűt ad ki: Halál, Hofi, Humor, Hamlet. Egy remek embernek, egyik kedvenc humoristámnak méltó emléket állítottak.

 

Bajcsy-Zs. Endre szobra a Deák téren

http://zmrzlina.freeblog.hu/files/Bajcsy.jpg

A hely adja magát, hisz innen indul a róla elnevezett út. Korábban is állt már itt Bajcsy emlékmű, ezt 1986-ban avatták fel, aztán Budapest Tarpának ajándékozta a szobrot - ott temették el Bajcsy-Zsilinszky Endrét. A jelenleg is látható alkotást 2006. június 6-án avatták fel, ez Illyés Antal alkotása. A szobor nagy poénja, hogy Bajcsy tulajdonképpen levegőből, "negatív térből" lett megalkotva. A kőtömbből kivájt anyag adja ki az alakot. Könnyen lehet, hogy korábban már volt ez a - mondjuk úgy - poén, de akkor is poén.

Westend előtti pegazus szobor

http://farm4.static.flickr.com/3005/2899258315_1365883e8d_b.jpg
(Forrás)

Kevesen tudják, hogy ez a szobor eredetileg a 2000-es hannoveri Expo magyar pavilonjához készült. Veres Kálmán Szárnyas Pegazus c. alkotása ma a Westend északi végénél látható. Amit szeretek benne, az a finom részletek, a feszülő izmok kidolgozottsága. Az Expo után nem csak ez a szobor került Budapestre, de 76 darab TW6000-es villamos is. Ezeket az Expo után árusította ki Hannover városa.

Mackó úrfi szobra

 

(A kép forrása)

Erre egy Vár alatti bóklászásom alkalmával, tök véletlenül találtam rá. Mackó úrfit ugyanis egy kicsit eldugták. Amikor kijössz a Várból a Bécsi kapun át, akkor fordulj jobbra. Ott kezdődik egy kis liget, az a neve, hogy Európa liget, mert különböző városoktól kapott fákat ültettek itt el. Innen még egy lépcsőn lejjebb kell menni, és ott rejtőzik a szobor. Mackó úrfi afféle elfeledett mesehős, még a 30-as évekből. 1936-ban a Lukács fürdőnél állították fel Maugsch Gyula alkotását a mese szerzőjének, Sebők Zsigmondnak az emlékére, aztán 1970-ben hozták át a Vár alá. A talapzaton az alábbi szöveg fut körbe: "Emlékezésül Sebők Zsigmondra, Mackó úrnak a gyermekek barátjának megteremtőjére." Jó volt rátalálni, jó, hogy van egy ilyen szobrunk. Kár, hogy Mackó úrfit és Róka komát mára teljesen elfelejtettük.

A világban egyébként a kedvenc szobrom a Bonnban található Beethoven szobor. Zseniális ötlet. Nem lövöm le a poént, tessék élőben megnézni! Neked melyik a kedvenc Budapesti szobrod?
 

Központot vegyenek!

Szerintetek mit lehet csinálni egy 1,5 méteres beltéri magasságú szinten? A kérdés egy speciális épület eladása kapcsán vált aktuálissá.

A Petőfi Sándor u. 17. szám alá sorolt, másik oldalával a Szervita tér felé néző egykori Belvárosi Távbeszélő Központ a közeljövőben gazdát cserélhet. Eladásra hirdette meg ugyanis a tulajdonosa, a Magyar Távközlési Rt. Ha az ugyanazon téren álló OMFB székház bontása is elkezdődik, és az új tulajdonos a Távbeszélő Központot is elbontja vagy átépíti, a tér összképe drasztikusan megváltozhat. Akár a környezete: a Városháza túloldalán a Városháza Fórum, a gyalogos utcák kialakításával a Budapest Szíve program, a Deák Ferenc utcában a Fashion Street alakíthatja át a Belváros képét a közeljövőben.

Budapesten 1904-ben adták át az első CB telefonközpontot - ez volt a Teréz központ. 1915-ben adták át a Ray Rezső tervezte József telefonközpontot a Baross utcában. 1928 és 32 között már az automatizálás is lezajlott. 1965-ben a Zugló főközpont megnyitásával már több mint 10 központ állt. 1986-ban nyílt meg a Városmajor távbeszélő központ, ezt Vadász György tervezte, ma Városmajor Office Center néven működik, részben a Posta helyiségei találhatók benne, részben irodaházként funkcionál, amióta a technológia fejlődésével a korábbi nagy épületek funkciójukat vesztették.

A tér ezen részén eredetileg a Höbling János terve alapján 1727-ben elkészült templom toldalékaként kolostor-bérház épület állt. A második világháborúban mindkét épület súlyos károkat szenvedett. A templomot néhány éven belül helyreállították, a csatlakozó épületeket viszont 1947-ben elbontották. Az is felmerült, hogy a Nagypostát is elbontsák, és így a templom körül közparkot alakítsanak ki a Városháza előtt - ez végül nem valósult meg, bár évtizedekig játszótér volt csak itt. A Posta megmaradt, és a 70-es évekre még ki is bővült egy új épülettel, a Belvárosi Távbeszélő Központtal. A tér környezetében is befoltozták a háború ütötte sebeket. Gulyás Zoltán (1930-2000) tervezésében épült fel a Deák Ferenc utca és a Petőfi Sándor utca sarkán az OTP-Chemolimpex székház 1963-ban - ma az OTP használja az épületet. Az egykori Martinelli téren pedig 1972-re készült el a Szabó István tervezte OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) székház, amely 2008-ban a KÉK otthonául is szolgált. Ez utóbbi helyére Zaha Hadid tervezett irodaházat, de ennek megépítése az utóbbi hetekben megkérdőjeleződött.

http://users.atw.hu/bpinfo/varosnezo/cikk/images/01_szerv.jpg

Amikor még állt a kolostor-bérház (Forrás)

A Központ megépítését tehát a Posta bővítése indokolta, ahhoz csatlakozóan épült meg. A házat Jeney Lajos és Bán Ferenc tervezték (ez nem az a Bán Ferenc, aki Nemzeti Színházat tervezett az Erzsébet térre!) 1971-ben. A belsőépítész Tell Márta, a kivitelező a Középületépítő Vállalat volt. A jelenleg (még?) látható épület 1976-ra készült el vasbeton pillérvázas, tégla közfalas, monolit vasbeton födémes kivitelben.

A korra igencsak jellemző, hogy zártkörű, titkos tervpályázaton írták elő, hogy "a templom teljes kiszabadítása indokolatlan, sőt kedvezőtlen", valamint "a templomhoz csatlakozó minden toldalékot el kell bontani".

Az ablakok a kor szelleméhez igazodva alumínium tokosak, és dupla üvegezésűek. A külső homlokzat meghatározó elemei a függőleges irányban futó alumínium merevítő bordák közötti színezett üvegfelületek és az ablakok. Vakolt felület egyáltalán nincs is az épület külső felületén! A Szervita tér felé néző homlokzat tömege megegyezik a templom fő tömegének négyzetes formájával és méretével. A templomon a pilaszterek szélessége az újabb épületen az ablakok szélességeként ismétlődik meg, és párhuzam mindkét homlokzat függőleges tagolása is. Az új épület így modern eszközökkel kívánt a szomszédos templomhoz igazodni.

http://farm1.static.flickr.com/30/62910800_3a509f4ea6.jpg?v=0
A templom és a telefonközpont ma. (Forrás)

A belső burkolatok egyszerűek, és ma még részben az eredeti állapotnak megfelelőek, a pvc padlótól a metlachiig. Az eredeti belső tér elképzeléséhez idézzünk magunk elé piros fabútorokat, sötét márványburkolatot, krómacél és alumínium részleteket, és Luxalon alu és poliészter álmennyezetet. Érdekesség, hogy az eredeti funkció következményeképpen az épület rendkívüli elektromos kapacitásokkal bír: 4 helyiségben alakítottak ki 0,4 kV-os fogadóállomást, áramkimaradás esetén pedig 2 nagy teljesítményű aggregáttal biztosítható az áramellátás! A gépek hűtése miatt légkondicionálókat is be kellett építeni, így az irodák - Budapesten akkor még újszerű módon - szintén légkondicionáltak voltak.

A telek U alakja a korábbi épületnek megfelelő, ám talán túlságosan is körbeszorítja a szomszédos templomot. A templom és az új épület a fentebb leírt szándék ellenére sem képez szerves egységet, a köztes közlekedő- és légterek szűkösek és sötétek. A telek észak-déli irányban elnyúló, Petőfi Sándor utcai része rendkívül keskeny. A másik oldal is keskeny, és a harmadik emeletig a benapozottság a templom közelsége miatt nagyon alacsony. A Petőfi Sándor utca és Városház utca közötti átjáróba került Józsa Bálint és Kovács Ferenc szobrászművészek mészkő domborműve, míg a Szervita téri homlokzatra Bohus Zoltán és Csiky Tibor szobrászművészek készítettek krómacél alkotást.

A pince közel felét az épülettechnológiai helyiségek foglalják el, a többi raktár és közlekedő. A földszint egykor sokkal világosabb volt, sok üvegfallal, átlátható terekkel épült meg. Mára ez a kereskedelmi funkciók betelepülésével (kávézó, palacsintázó, ügyfélszolgálati iroda) teljesen megszűnt. A félemeleten dupla szintmagasságú géptermek találhatók. Az 1-2. szinteken a távközlési technológiai helyiségek és irodák kaptak helyet. Az első emeleten volt a kábelrendező, a 2-3. szinten a géptermek. A 3-5. emeletig főleg irodák, illetve néhány raktárhelyiség találhatók. A 6. emeleten nagy alapterületű raktárhelyiség, étterem-konyha, és kazánház található. A legnehezebben kihasználható részek az 5. és 6. szint között helyezkednek el. Ezek technológiai szinteknek épültek ki, belmagasságuk mindössze 1,5 méter!

És milyen lehet egy esetleges új épület? Erre a szabályozók adhatnak némi útmutatást. A parkoláshoz mindenképpen mélygarázs szükséges. A jelenlegi épületre emeletráépítés nem lehetséges, magastető sem létesíthető. A földszinti közlekedőterek kötelezően megtartandóak. Az épület utcaképi védettségű, műemléki környezetben helyezkedik el. Az eredeti funkció (távbeszélő központ és irodaház) mára irodaházra és kisebb részben kereskedelmi ingatlanra változott. A jövőben kereskedelmi-irodai funkciót kaphat az épület, de ez már az új tulajdonos döntése lesz.

Képgaléria az épületről

Kérdés: szerinted milyen funkciót lehetne telepíteni egy 1,5 méteres beltéri magasságú helyiségbe?

Források:
http://www.postamuzeum.hu/
Magyar Építőművészet, 1977/5. p.10.
http://www.postamuzeum.hu/exhibitions/gallery/5/748.html
http://www.postamuzeum.hu/exhibitions/history/6.html
http://www.deteimmobilien.hu/ingatlan/files/103c-ingatlaleiras_magyar.pdf
http://urbanista.blog.hu/2009/01/20/elado_a_matav_szekhaz_a_szervita_teren_megy_a_magyar_telekom_egy_csomo_mas_ingatlana

Megjött az új metrókocsi

Megjött az első metrószerelvény, 2009. február 9-én mutatták be a sajtónak. A szállító az Alstom, ők gyártanak 22 darab 5 kocsis szerelvényt a 2-es metró vonalára, majd később még 15 darab 4 kocsis szerelvényt a 4-es metrónak. Utóbbin már teljesen automatikus vezérléssel utazhatunk, vezető nélküli változatokon. Az Alstom által gyártott modell már 1997 óta létezik, hasonló szerelvény közlekedik többek közt New York-ban, Párizsban, Londonban és Sao Paolóban.

http://galeria.index.hu/belfold/2009/02/09/bemutattak_az_uj_metrokocsikat/413793_610ed3b77d2baa4041f4034db1d91cf9_l.jpg
Régi és új a Fehér úti járműtelepen. (Forrás)

Mi majd 2009 második felétől utazhatunk az első szerelvényen, addig a próbautak, tesztelések zajlanak. Az utolsó szerelvény 2010 elejére állhat forgaloma a 2-es vonalán, azaz ezután már csak újak járnak majd ezen a vonalon, a szovjet kocsik a 3-as vonalra szorulnak vissza. Kiváncsi vagyok, hogy a selejtezett metrókocsikból ugyanúgy lesz-e kiárusítás, mint ahogy az UV villamosoknál volt?

Források:
http://www.stop.hu/articles/article.php?id=442054
http://www.gondola.hu/hirek/89222
http://www.168ora.hu/sebesseg/vadonatuj-metrokocsikkal-suhanhat-hamarosan-29831.html
http://www.mfor.hu/galeria/389.html?PageNo=2&catPage=1
http://index.hu/politika/belfold/budapest/metro5196/
http://www.mfor.hu/galeria/474.html?PageNo=11&catPage=1
 

 

Budapest jövője 1971 6.rész

Ebben a cikksorozatban arról olvashatsz, hogy az 1968-as, majd 1971-ben frissített városfejlesztési elképzelések miről szóltak, és ezekből mi valósult meg, és mi nem. Az előző részben a tömegközlekedésről volt szó, most az ipari területek és a zöldfelületek következnek.

Ipar
A 70-es évekre a gazdasági fejlődés és Budapest fejlesztése előtérbe hozta az ipar decentralizálásának szükségességét. Míg a 60-as évek elején a magyar iparban fogalkoztatottak 43 százaléka dolgozott Budapesten, 1970-ben már csak 34 százalék. Fővárosi Iparkitelepítési Alapot hoztak létre a szennyező üzemek kitelepítésére, 1971 és 75 között 800 millió forintot irányoztak elő a célra. Vidékre települtek az Illatos úti Állati fehérje-takarmány Termelő Vállalat egyes részlegei, a Baromfiipari Országos Vállalatnak 9 telephelye, a Fővárosi Műszeripari Vállalat óbudai részlege, és a Ganz-MÁVAG gyár bővítésre alkalmatlan területen elhelyezkedő részlege is. (Ez utóbbi talán a mai Millenáris?) Helyükre részben lakótelepek épültek, részben a hiányzó raktári kapacitásokat igyekeztek pótolni. A 20. század elején az volt az uralkodó felfogás, hogy az észak-nyugati szélirány figyelembevételével az ipart a város délkeleti részébe kell telepíteni, ill. áttelepíteni. Ekkor jelölték ki a X. kerületet és a IX. kerület külső részeit ipari övezetnek. A környező városrészek, ill. települések rohamos fejlődésnek indultak (Kispest, Pestlőrinc, Pesterzsébet). A 70-es évekre az a szemlélet is megjelent, hogy a zavaró üzemeket nem lehet mindenhonnan kitelepíteni, ezért a zavaró hatás csökkentése is előtérbe került. Az egy nagy ipari központ helyett több kisebbet jelöltek ki: Angyalföldön és Újpesten a Váci út mentén (ez napjainkra irodaházas zónává alakult, a Duna-parti részek pedig egyre jobban beépülnek), Újpesten a vegyi üzemek által elfoglalt területen, Kőbányán a Jászberényi út és a Gyáli út mentén, a külső Ferencváros Duna közeli területein, Csepelen, Kelenföldön, valamint Óbudának a Szentendrei út és a Duna között elterülő részén. A városrendezési terv szerint a városon kívül, ill. annak szélén Budaörs határában (raktárbázis), Csepelen, Százhalombattán, Dunakeszin alakítható ki ipari központ. Ipari park létesítése szerepelt az óbudai Kaszásdűlő területén.

A rendszerváltás óta a raktározási, logisztikai központok szerepe tovább nőtt (Szabadkikötő, BILK, M0 körüli fejlesztések), míg a nehézipar, a textilipar, a vegyipar stb. szinte teljesen eltűnt Budapest területéről. Helyettük a szolgáltató szektor erősödött meg, a rossz levegőért pedig ma már nem az ipar, hanem a közlekedés az első számú felelős.

 

Zöldfelületek
Az általános rendezési terv a meglévő zöldfelületek fejlesztésével számolt. A 70-es évek elején az ápolt parkterület 987 hektár volt - ez a város összterületének kb. 1,7 százaléka, lakosonként átlag 5 négyzetméter. A belső kerületekben azonban egy lakosra kb. 0,22 nm zöldfelület jutott csak. Ezen a téren Budapest az elmúlt években sokat vesztett: a nagy parkok megtartása mellett sok kisebb zöldfelület épült be, több mint 50 futballpálya szűnt meg. A 60-as évek két új parkot hozott: a gellérthegyi Jubileumi-parkot, és a Közratár utcai Hámán Kató parkot (ma Nehru part).

A Duna menti üdülőterületek (Római-part, Leányfalu, Göd, Dunaharaszti stb.) vagy nagyon lerobbant állapotúak, vagy beépültek/beépülnek.

3 óriásparkunk fejlesztésével akkoriban is számoltak:

1) a Margitsziget fejlesztésekor a Palatinus strandnak állóhajóra történő kiterjesztését tervezték, tőle délre jégpályát terveztek. A Nagyszálló régi épülete mellé a tervnek megfelelően új tömb épült. 2008-ban az egykori Casino épülete is megújult - ennek bővítését tervezték 1971-ben. A japánkert mellett, a Buda felé néző oldalon pihenőhajóval bővült volna a szolgáltatások köre. A Nemzeti sportuszoda (ma Hajós Alfrédról elnevezve) mellett csónakház létesült volna. A Hajós Alfréd uszoda a 2006-os úszó EB-re újult meg. A zöldfelületek ebben az óriásparkban vannak a legjobb állapotban.

2) A Hajógyári sziget rendezése, az északi rész közparkká és sportligetté alakítása után a tervek szerint a Margit-szigetet tehermentesítette volna. Ma a déli részen az Álomsziget építését tervezik, az északi rész pedig fejlesztés után kiált, egész évben úgy néz ki, mint ha most ért volna véget a Sziget fesztivál.

3) A Városliget fejlesztésekor a városfejlesztési terv számára az első feladat a nemzetközi vásár kitelepítése volt. A Hungexpo területére sikerült a kiállításokat összpontosítani.

4) A Népligetben a tervek szerint strand, ifjúsági klub, különböző korosztályok számára játszó- és sportterek, éttermek létesültek volna. A terv térképén strandfürdő, fedett uszoda, műjégpálya, tejvendéglő, olvasókert, csónakázótó, gyümölcspavilon, 100 adagos főzőkonyha, éttermek, parkolóhelyek szerepelnek. Ehhez képest vasúti próbapálya, Ganz telep hasított le a zöldfelületekből, az egykor Budapest legnagyobbjának számító étterem pedig romjaiban hever ma is.

Ezek mellett a strandfürdők 67 hektár területet foglalnak el. Nagy hiány volt a profi úszósport számára alkalmas uszodák hiánya. A Hajós Alfréd fejlesztése és a Komjádi uszoda (1971) oldották meg ezt a gondot. Strandfürdő építését tervezték a XIV. kerületben, a Paskál-dűlő területén - ez lett a Paskál strand. A Kelenföldi lakótelep központjába is terveztek sportuszodát, ez a Kondorosi útnál épült meg. Sportligetek kialakítását tervezték a X. kerületi Fehér út mentén, a III. kerületi Mocsáros-dűlőben, és a XIII. kerületi Rákos-patak mentén - ezek nem valósultak meg. Nagy zöldfelület még az Állatkert területe. Ennek bővítéséről 1971-ben annyit írtak, hogy "jelenlegi bemutatókertjén kívül a II. kerületi Vadaskert területén van bővítési lehetősége." Ma a Vidámpark kiköltöztetésével lehetne az Állatkertet bővíteni, ehhez azonban a Vidámparknak is új területet kellene találni, és a muzeális értékű játékok elhelyezését is meg kellene oldani (pl. a száz éves körhintáét). A temetők is komoly zöldfelülettel bírnak. A 70-es évek elején ezen a téren is hiány keletkezett. Új temető nyitását Solymár térségében és a XI. kerületben tervezték, közben sok kisebb temetőt felszámoltak. A zöldfelületek kapcsán optimistán nyilatkozott a városfejlesztési tervet bemutató könyv: "A ma is meglevő növényszeretet az életszínvonal növekedésével fokozódik." Elnézve mai újgazdagjainkat, ez az állítás nem kis naivitást tartalmaz...

Budapest jövője 1971 5.rész

Ebben a cikksorozatban arról olvashatsz, hogy az 1968-as, majd 1971-ben frissített városfejlesztési elképzelések miről szóltak, és ezekből mi valósult meg, és mi nem. Az előző részben a közúti közlekedésről volt szó, most a tömegközlekedés következik.

Tömegközlekedés
A tömegközlekedési fejlesztések fókuszában a metró- és HÉV hálózat fejlesztése állt. A kelet-nyugati metró a Fehér út és a Déli pályaudvar között 1972-re teljesen megépült, a 3-as metró már húzósabbnak bizonyult, utolsó szakaszát (Árpád híd - Újpest, Központ) csak 1990-ben adták át. A mai 3-as vonal kapcsán tanulmányozták "a Váci út újpesti szakasza, valamint a Megyeri út alatt haladó elágazó vonal lehetőségét is; ennek a Szilas-patakon túli (felszíni) meghosszabbítása szolgálná Káposztásmegyer északnyugati lakóterületét. A távolabbi jövőben elágazó vonal létesülne az észak-déli vonal déli végén is. Ez a Határ úti állomásból ágaznék ki és a Kispesti Vöröshadsereg útján (ma Üllői út külső szakasza) folytatva egészen a Szarvascsárda térig vezetne." Ez nem valósult meg, ezen a nyomvonalon ma az 50-es villamossal utazhatunk. Voltak már tervek a 4-es metróról is. Ennek Budafok - Fehérvári út - Calvin tér, valamint Bosnyák tér - Újpalota útvonalát rögzítették, a Calvin tér és Bosnyák tér közötti szakaszra többféle terv is készült:

1) Az általános rendezési terv szerint: Calvin tér - Astoria - Madách Imre sugárút (Dob utca kiszélesítése) - Damjanich utca - Népstadion út - Thököly út vonalon (erzsébetvárosi változat)

2) A közlekedésfejlesztési terv szerint: csak az Astoriáig vezetne a vonal, Zuglót és Újpalotát a 2-es vonal Népstadiontól induló új ága látná el a Lumumba utca - Thököly út vonalán.

3) Újabb elgondolás szerint a dél-budai vonalat a Calvin tértől a Rákóczi tér, a Köztársaság tér és a Baross tér érintésével lenne kívánatos a Thököly útra vezetni (józsefvárosi változat).

4) Az erzsébetvárosi változat módosulata a vonalat a Calvin tér - Astoria - Madách Imre út érintésével a Baross térre vezette volna, és innen a Thököly út alatt folytatta volna útját.

5) Végül alternatívaként felmerült a Dél-Buda - Boráros tér - Nagykörút déli szakasza - Köztársaság tér - Baross tér - Thököly út vonalvezetés is.

Mint tudjuk, azóta a kérdés eldőlt, a 4-es metrónak a 3-as pontban leírt józsefvárosi változata kerül kivitelezésre a jelen években. Ennek előnye, hogy vízszintes vonalvezetés szempontjából kedvező, és érinti a nagy forgalmú Baross teret. Hátránya, hogy a Dél-Buda - Belvárosi kapcsolat, és a Rákóczi úti célirányok csak átszállással oldhatók meg, továbbá, hogy a Józsefváros gyérebb forgalmú részeit érinti. A Rákóczi tér a Nagykörúti kapcsolat miatt még forgalmasnak ígérkezik, a Köztársaság téri megálló már jóval vitatottabb, a Keleti pályaudvartól kifelé továbbvezetendő szakasz pedig kifejezetten gyér forgalmúnak tűnik ahhoz, hogy metróval szolgálják ki. A jelen tervek szerint 2. ütemben a vonal a Bosnyák térig hosszabbodna a kormány szerint, az ellenzék hol vitatja a projekt létjogosultságát, hol az Etele tér - Budaörsi virágpiac hosszabbítást részesítené előnyben. A kérdéssel a 70-es évek elején az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) foglalkozott, az ő székházuk áll a Martinelli (ma Szervita) téren, amíg a kapcsolódó parkolóházzal együtt le nem bontják - előreláthatóan 2009-ben.

A HÉV vonalak fejlesztése kapcsán megvalósult a Szentendrei HÉV továbbvitele: a Margit hídnál a föld alá bukva éri el a Batthyány teret, közveztlen átszállási kapcsolatot biztosítva a 2-es metróhoz.

A rendezési terv számolt a csepel-szigeti Szabadkikötő fejlesztésével, valamint a Batthyány téren korszerű személyhajó-állomás kialakításával. A Szabadkikötő fejlesztése az elmúlt években megvalósult, a hajóállomás fejlesztése elmaradt, bár a BKV kishajóinak beindításához jó kapcsolat, fontos állomás lenne. Központi hajóállomási fejlesztési területnek jelölték ki a Hámán Kató park (ma Nehru park) és a Közraktárak területét. A park megmaradt parknak, a Közraktárak helyén pedig a CET megvalósulása van éppen folyamatban.
 

Budapest jövője 1971 4.rész

Ebben a cikksorozatban arról olvashatsz, hogy az 1968-as, majd 1971-ben frissített városfejlesztési elképzelések miről szóltak, és ezekből mi valósult meg, és mi nem. Az előző részben a városrészközpontokról volt szó, most a közlekedés és az úthálózat következik.

Közlekedés és úthálózat
A város szerkezete nagy történelmi emlékeket idéz. Ahol egykor a római hadiút vezetett, ott halad ma is a Szentendrei út és a Fő utca. A vári lakónegyed szűk utcái is középkori eredetűek. A Várba és a Belvárosba vezető főutak ma is a régi városkapuk helyén érkeznek be. De ugorjunk most egy nagyot az időben!

A főváros úthálózatának kialakítása már a 19. században nagy lendülettel folyt. Ekkor épült ki a mai körgyűrűs szerkezet magva (Kiskörút, Nagykörút, és a betervezett Hungária körgyűrű), és az ezt kiegészítő sugárút rendszer: Váci út (és Lehel utca), Rákóczi út (majd Thököly és Kerepesi út), Baross utca (majd Kőbányai út), Üllői út, illetve Soroksári út a pesti oldalon. A budai oldalon a hegyekhez igazodva a Szentendrei út, a Szilágyi Erzsébet fasor, a Hegyalja út (Budaörsi út), a Bartók Béla út, a Fehérvári út és a Budafoki út jelentik a fő sugaras tengelyeket, amit a Mártírok útja (ma Margit körút) - Moszkva tér - Alkotás út - Villányi út - Bartók Béla út körgyűrűje kapcsol egybe.

Az autós közlekedésnél ma már elképesztően alacsony számokból indulhattak ki a korabeli tervezők. 1971-ben Budapesten 1000 lakosra kb. 60 személygépkocsi jutott! Akkoriban azzal a becsléssel számoltak, hogy 2000-re 1000 lakosra kb. 240 személygépkocsi jut majd, ezt hamarosan 300-ra módosították.

Az úthálózat tervezésekor 4 szintben gondolkodtak:

1) A városi autópályák kiemelkedő kapacitással bírnak, és nagyobb sebesség engedélyezett rajtuk. Ezeken a leggyakoribb a többszintes, kereszteződésektől mentes csomópont. Ide tartoznak az autópályák bevezető szakaszai és a Hungária körgyűrű.

2) A városi autóutak és a főforgalmi utak a városrendezési terv szerint egy csoportba tartoznak. Itt is magas fokú az elvárt útminőség, de több az azonos szintű kereszteződés. Pl. 10-es út, Bécsi út felfejlesztett szakasza, Üllői út, Soroksári út.

3) A forgalmi utak az első kettőnél alacsonyabb rendű út, és az első 3 kategória alkotja a forgalmi úthálózatot. Pl. Haller utca, Vajda Péter utca a Népligetnél stb.

4) Az alacsonyabb rangú útvonalak közé tartoznak a gyűjtőutcák, lakóutcák, zsákutcák stb.

A hidak közül az Árpád híd 2x3 sávossá szélesítése szerepelt a tervekben - ez meg is valósult. A Szabadság híd esetében annak szűkössége miatt a híd elbontásával, és új híd létesítésével számoltak. Örülhetünk, hogy ez végül nem valósult meg, és 2009 nyarára egy felújított, és díszkivilágítással is ellátott hídban gyönyörködhetünk majd. A Kvassay-híd bővítése és a Gubacsi híd átépítése is szerepelt a tervek között, ezek közül csak a Gubacsi híd 1983-as nagy felújítása valósult meg. Szintén tervben volt egy új híd a kiépítendő Könyves Kálmán körút és a budai oldal között, a vasúti pálya mentén. Ez a Lágymányosi híd, és 1993-1995 között épült meg. "Új hídra lesz szükség a helyi forgalom lebonyolítására Újpest és Óbuda között az északi összekötő vasúti híd közelében." Ez pedig az aquincumi híd ma is csak dédelgetett álma. Az M0-ás északi hídjának átadásakor ismét felmerült ennek a hídnak a szükségessége, de a megvalósításhoz még végleges útvonal és tervezett dátum sincsen, nemhogy konkrét terv vagy látványrajz. Az M0 északi hídja viszont 2008-ban átadásra került, és a keresztségben a Megyeri híd nevet kapta. Ide kapcsolódik a korábban már említett közúti alagút meg nem valósult terve, ez a budai Csalogány utca tengelyében indult volna, és a pesti oldalon a Báthori utcánál jött volna a felszínre.

Az M1-M7 közös bevezető szakasza a korszak útépítési jelképe lett - Osztyapenkó szobrával. Tudjátok: ott, ahol az utat ketté osztja Penkó... A Debrecen felől érkező M4-es autópálya régi álom, ez a rendszerváltás után kiépült M5-össel közös bevezető szakaszon volt hivatott a városba érni Pesterzsébet és Kispest között, a Nagykőrösi út vonalában. Az M6-os csomópontja a szintén tervezett M7/A autópályával együtt ért volna be Nagytétény alatt a Duna partján - utóbbi "balatoni - velencei-tavi tehermentesítő autópálya" néven futott. Az M3-as bevezetése a Hungária körútba meg is valósult, igaz, a csomópont több részletben, és nem az eredeti terveknek megfelelően valósult meg. A csomópontot a jelenleginél jóval bonyolultabban kívánták kiépíteni, közvetlen kapcsolatot teremtve az Állatkert északi oldalán, a vasúti sínek mentén elvezetendő új út és az M3 között. (Érdekességképpen: ekkoriban még az Állatkert bővítésére jelölték ki a Vidámpark területét - ez a kérdés ma is napirenden van, csak nincs jó új helyszín a Vidámpark számára, és nem tudni, hogy mi lenne a műemlék játékokkal, pl. a 100 éves körhintával.)

A belsőbb területeken látszott egy új körút szükségessége is. "Ennek a Soroksári út és a Baross utca közötti szakasza kialakultnak tekinthető, az Üllői út és a Baross utca közötti szakasz a józsefvárosi rekonstrukció során a közeljövőben már részben kiépül. A Baross utcától északra húzódó, újabb szakaszának végleges rögzítése azonban még további érlelést kíván." A Haller utca ma is fontos menekülő útvonalnak számít, és feltételezhetően ezen új körgyűrű része lehetett volna a Keletinél épült felüljáró is, de ez a körgyűrű végül nem épült ki. Ehelyett a rendszerváltás után egy külső körgyűrű építése került előtérbe, az M0-ás ma is épül.

Felüljárókat 27 helyre terveztek, ezek zöme meg is épült: Flórián tér, Árpád-híd, metróállomás, Kacsóh Pongrác út (M3) - Hungária körgyűrű kereszteződése, a Népliget, az M3-as autópálya és a Felszabadulás út (ma Szentmihályi út) kereszteződése, a Határ út metróállomás körüli csomópont felüljárót kapott. Nem valósult meg a felüljáró a Hungária körút - Kerepesi út sarkán (Népstadion) és a Váci út - Árpád út kereszteződésben sem. Az Árpád út viszont felüljárón megy át a váci vasútvonal felett. Máig is hiányzik a felüljáró a Szegedi útnál (Rákosrendező vasútállomás), és sokan szeretnék lebontva látni a Nyugati pályaudvar és a Keleti pályaudvar melletti felüljárókat. A legnagyobb ilyen kiépítés a BAH csomópont volt - ez a Budaörsi, Alkotás és Hegyalja utakat kapcsolja össze, innen az elnevezés. A zeneszerzőhöz tehát semmi köze. (Híres zeneszerző műve és kistestvére, mi az? D-moll toccata és húga.) Ennek kiépítése, illetve a 2-es metró átadása kapcsán szűnt meg a villamos közlekedés a Rákóczi út - Erzsébet híd útvonalon. Az Erzsébet híd budai hídfőjének csomópontja is ehhez kapcsolódóan épült ki. Felüljáró mentesre tervezték a Kálvin teret is - ez azonban elmaradt, bár a tér közúti fejlesztése olyannyira megvalósult, hogy a tér a mai napig nem tért magához ebből a fejlesztésből.

A parkolási gondok már a 70-es évek elején jól előre láthatóak voltak. "A Belvárosban a parkolóhelyek alig kétharmada is csak hallatlan áldozatok árán (...) alakítható ki." Ugyanakkor a Park and Ride rendszer ötlete már akkor is létezett, és azóta is égető kiépülésének hiánya. 1971-ben írták: "Az egyes gyorsvasúti vonalak megnyitása lehetőséget nyújt arra, hogy a vonalak végpontjain, külső fekvésű állomásain ún. "park and ride" rendszerű (különféle szolgáltatásokkal ellátott) gépkocsi-parkolóhelyek létesüljenek." Akár ma is írhatták volna e sorokat...


 

Budapest jövője 1971 3.rész

Ebben a cikksorozatban arról olvashatsz, hogy az 1968-as, majd 1971-ben frissített városfejlesztési elképzelések miről szóltak, és ezekből mi valósult meg, és mi nem. Az előző részben a városközpontról volt szó, most a városközpont tehermentesítését célzó kerületközpontokhoz kapcsolódó tervekről olvashatsz.

Kerületközpontok
A központi funkciók decentralizálását a helyi központok fejlesztésével kívánták elérni - ez a téma ma is aktuális, és fontos törekvés a kerületekben. Gondoljunk csak a Mundo terveire Zuglóban, vagy a IV. kerület hasonló terveire. Fontos különbség, hogy a mai kerület szintű rendszerhez képest a 70-es évek elején városrészekben gondolkodtak:

"Városrészek Budapesten a néhány százezer lakosú, általában több kerületből áll, többé-kevésbé önálló életet élő területei. Ebben a meghatározásban kifejezésre jut a tervezők álláspontja, hogy a mai kerületek általában nem tekinthetők önálló városrészeknek. Elképzelhetetlen, hogy a budapesti városszerkezet szükséges decentralizálása 22 kerületre szétosztva reálisan megvalósítható legyen."

Érdekes gondolat ez a ma várostervezői számára is. Talán túlságosan is eluralkodott a 22 kiskirályság + 1 központi királyság eszméje fővárosunkban.

A városrészközpontok szerepe kiegészítő, tehermentesítő jellegű, és adminisztratív, kulturális-szórakoztató, és kereskedelmi funkciókat tartalmaz. Elengedhetetlen, hogy ezeknek jó közlekedési kapcsolatai (gyorsvasút!) legyenek a városmaghoz.

1) A pesti oldal északi részén az Újpesből és Rákospalotából (IV. és XV. kerület) álló városrész lakossága a 70-es évek elején kb. 144 ezer fő volt, ez az újpalotai lakótelep kiépülése, valamint a két rész központjának átépítése után 220 ezerre, a káposztásmegyeri lakóteleppel együtt már több mint 300 ezerre nőtt. A természetes központnak Újpestet tekintették - nem véletlen, hogy erre visz a 3-as metró vonala. Az újpesti városrész-központ az Árpád út, és a vele párhuzamosan létesítendő sétálóutca mentén fűződne fel. Az Árpád út helyi központi szerepe ma is vitathatatlan. A mai legújabb fejlesztési tervek lakótömböket, piac fejlesztést, és a Városháza felújítása mellett a közvetlen környezet zöldfelületi megújítását célozzák.

2) A pesti oldal keleti részének nagy sűrűséggel beépített részei a Kerepesi útra, mint főútvonalra fűződtek fel. Zugló és a XVI. kerület települései - Rákosszentmihály, Mátyásföld, Sashalom, Cinkota - együttes lakossága akkoriban kb. 190 ezer fős volt. Az Örs vezér téri lakótelepről szóló döntés a metróépítésre is kihatott - eredetileg a Népstadionnál találkozott volna a Gödöllői BHÉV vonal és az új metró, a lakótelep megépítésével a metrót kivitték a Fehér útig. Egy ideig még a végállomás neve is Fehér út volt. A lakótelep 14 ezer lakásos, kb. 40-50 ezer lakóval. A mai Árkád helyét, illetve lejjebb, a mai szemetes-erdős területet "ligetszerűen kialakított sportközpont" céljára szánták. A Kerepesi út két oldalán irodházak és kulturális létesítmények épültek volna, köztük széles gyalogos felüljáróval. Ez a városrészközpont a Pest környéki településcsoportra és Kőbányára is kihatott volna, ha így épül ki. Mint tudjuk, mára szinte kizárólag kereskedelmi célú fejlesztések valósultak meg (Sugár fejlesztése, IKEA áruház, Árkád üzletközpont), a 2-es metró felújítása kapcsán pedig ismét fellángolt a vita arról, hogy össze illene már kötni a metrót és a HÉV-et. Ez a lehetőség újra szertefoszlott, mivel a metrókocsik pályázatában nem szerepelt feltételként a kétáramneműség, azaz ezek a szerelvények nem lesznek alkalmasak a HÉV vonalakon történő közlekedésre.

3) Pest délkeleti és déli része műszaki és természeti adottságai révén negymástól viszonylag elszakított, a városközpont felé irányuló szektorokra osztható. Kőbánya, Kispest-Pestlőrinc, Pesterzsébet, Csepel önálló életet élő településrészek, egymás közötti forgalmuk csekély. A városrész főútvonala az Üllői út (és folytatásában az akkori Vörös Hadsereg útja), ez a 3-as metróval vált fő tömegközlekedési tengellyé. A kispesti városközpontban főképp kereskedelmi, illetve tömegszórakoztatási, kulturális célú fejlesztéseket céloztak a lakótelep építésekkel párhuzamosan.

4) A budai oldal északi részének lakosságszáma a 60-as évek végén még csak 90 ezres, ez azonban robbásszerűen megnövekedett a terület nagyfokú beépítésével. A csillaghegyi, békásmegyeri és óbudai lakótelepek együtt már több mint 200 ezresre növelték a lakosságot a III. kerületben. Központnak az Árpád-híd budai hídfőjét jelölték ki: ide került a ma is nagy forgalmú csomópont, a Flórián áruház. A terület kiépítésekor célnak jelölték meg a római kor maradványainak bemutatását, ez azonban a kivitelezés idejére botrányos nemtörődömségbe csapott át. A romok alapjainak felrobbantása komoly tiltakozást váltott ki szakmai körökben és a közvélemény köreiben is. A fő közlekedési tengely a már római korban is létezett nyomvonalon, a Szentendrei úton fut végig, vele párhuzamosan a szentendrei HÉV adja a tömegközlekedés legnagyobb kapacitását. A 71-es fejlesztési terv szerint "a Duna és a budai hegyek közé érkező országos főútvonalak, kirándulóutak és a hídfő körül kialakult (...) kisvárosból néhány értékes műemléket is tartalmazó "rezervátumot" kell megőrizni, és ahol a 3-4 m mélységből előbukkanó római és középkori romokat kell felhasználni ahhoz, hogy ez a most legfiatalabbnak tűnő, lakótelep-jellegű (...) városrész kvalitásai kifejezésre jussanak."

5) A budai hegyvidék természeti adottságainak köszönhetően komolyabb központ csak a Déli pályaudvar és a Moszkva tér környékén fejlődhetett ki - nem véletlen, hogy a 2-es metró két állomásával is érinti ezt a területet. A városmag közelsége miatt itt nagy városrészközpont nem fejlődött ki, a hangsúly inkább a közlekedési kapcsolatok fejlesztésén volt: Déli pályaudvar, kelet-nyugati metró, Vár alatti alagút, a Moszkva tér, mint közlekedési és tömegközlekedési csomópont stb.

6) Dél-Buda önálló városrésznek tekinthető, ami magában foglalja Lágymányost, Kelenföldet és a XXII. kerületet. Lakosságszáma 200 ezerről növekedett 260 ezresre a lakótelep építések után. A Móricz Zsigmond körtér - Kosztolányi Dezső tér - Bocskai út - Fehérvári út által alkotott háromszög már régóta városrészközponti szerepűvé fejlődött. Itt elsősorban a kereskedelmi létesítmények fejlesztését és adminisztratív funkciókat (Tanácsháza), továbbá a városrésznek megfelelő tudományos oktatási funkciókat képzeltek el. A Budai Skáláról így írtak: "Az első korszerű budapesti nagyáruház már ennek a központnak a területén épül." Azóta az épületet 2008 során már el is bontották, helyén egy többfunkciós új kereskedelmi központ épül. A mellette épült Fehérvári úti piac néhány éve felújításra került. Ugyanakkor már akkoriban is látszott, hogy a terület tömegközlekedése, a városközponttal való kapcsolata fejlesztésre szorul: "A terület fejlődését nehezíti, hogy gyorsvasúti kapcsolatára csak a harmadik vonal megépítésekor van lehetőség." A harmadik vonal, az bizony a most épülő 4-es metró (Bocskai út, Móricz Zsigmond körtér állomások), akkoriban ugyanis a földalattit nem számították be. Ennek megépülése újabb feljesztői lendületet vonzhat a Skála környékére.

Lágymányos egykor vízzel borított területén a vásárváros kiköltöztetése volt a fontos feladat. Ide Duna-parti Egyetemi Várost álmodtak - ez a rendszerváltás után Expó ötletté vált, hogy aztán az ötlet hamvain egyetemi és tudományos városfejlesztés valósuljon meg a 90-es évektől napjainkig.

A fenti városrészekre nem mint kizárólagos központokra gondoltak, hiszen ezek mellett kisebb központok is létrejöhetnek. Ilyen központokat álmodtak Rákospalota, Zugló, Budafok, Békásmegyer és Pesterzsébet szívébe is, továbbá "...különleges helyet kell elfoglalniok a kőbányai és csepeli központoknak, amelyek vonzásterülete a "városrészektől" független egységet alkot és közvetlenül kapcsolódik a Belvároshoz". És persze ehhez még hozzá kell adnunk az agglomerációs települések helyi központjait is.
 

Budapest jövője 1971 2.rész

Az első részben a nagy lakótelep építésekről volt szó, most bemegyünk a város közepébe...

A városközpont

Ha Budapest térképére nézünk, hamar észrevehető, mennyire egyközpontú a város. A sugárutak a központ felé haladnak, a Duna is a központot metszi budai és pesti oldalra. Ha megnézzük a színházak, mozik, nagy áruházak, bevásárlóutcák, egyetemek stb. elhelyezkedését, az is megerősít minket abban, hogy mennyire egyközpontúra fejlődött Budapest az elmúlt évszázadok során. Az V. kerület északi részének 78 tömbje közül 45 valamilyen igazgatási intézményé volt 1971-ben! A központtal is foglalkozni kellett.

A Belváros középső részén három, egymással párhuzamos gyalogos zónát kívántak létrehozni:

1) Az egyik a szállodasor előtti Korzó - ez az új szállodasor felépítésével meg is valósult. Ehhez kapcsolódva tervezték a 2-es villamos lesüllyesztését a Lánchíd és az Erzsébet híd között, hogy a vágányok helyén gyalogos sétány alakulhasson ki. Azzal is számoltak, hogy ha a 3-as metró átadása után megszűnne a villamosvonal, akkor a közúti forgalmat vezették volna el a villamosvonal helyén. Mint tudjuk, a villamosvonal nem szűnt meg, és nem is süllyedt le. (Mint ahogy a HÉV sem süllyedt a föld alá a Nemzeti Színház mellett.)

2) A másik tengely a Váci utca - ld. lentebb.

3) A harmadik gyalogos tengely a Deák tér és az Astoria közötti területen alakítható ki - ld. lentebb.

A Belváros korszerűsítésére 1968-ban készült részletes városrendezési terv. A főútvonalhálózatot az alábbiak szerint határozták meg:

-Kiskörút, Szent István körút
-József Attila utca (Lánchíd)
-Kossuth Lajos utca (Erzsébet híd)

A fontosabb útkereszteződésekbe a 60-as, 70-es évek során került be egy sor aluljáró, szoros összhangban a két új metróvonal építésével. (Itt jegyzem meg, hogy akkoriban a földalatti nem számított metróvonalnak, az első metróként a piros, kelet-nyugati vonalat emlegették, a ma épülő négyes vonal tehát az akkori irodalomban harmadik metróvonalként szerepelt.) Gyalogos aluljárók épültek: először az Astoriánál, majd hamarosan az EMKÉ-nél, a Felszabadulás terén (ma: Ferenciek tere) autós aluljáró is került a gyalogos mellé. Kicsit feljebb pedig a Martinelli téren (ma: Szervita tér) parkolóházzal együtt épült meg az OMFB székháza - ennek bontása 2009 elejére várható. A metróval párhuzamosan épült ki a Marx tér (Nyugati tér), a Calvin tér (ma: Kálvin tér) aluljárórendszere is. Ezek meg is valósultak, nem úgy, mint egy új alagút terve. Ez a budai Csalogány utca tengelyében indult volna a budai oldal felől, és a Báthory utca vonalában bukkant volna Pestre, ezzel közvetlen összeköttetést teremtve Buda és a pesti városközpont között. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, nekem egyáltalán nem hiányzik egy ilyen belvárosi autós alagút. Mindehhez parkolóházak is illeszkedtek: a Martinelli téren (ma Szervita tér) levő már említett épület mellé az Aranykéz utcába terveztek parkolóházat (ez meg is épült), a Bécsi út és az Engels tér (ma Erzsébet tér) kereszteződésénél (ez nem épült meg), illetve tervezték a az Engels tér és a Bajcsy-Zs. út közötti parkolóhelyek felszín alatti garázzsal bővítését. Utóbbi megvalósulása igazi "káeurópai" történet a Nemzeti Színház - gödör - Gödör kronológiai tengelyen. További változtatások lettek volna a városközpontban néhány épület bontásával: a Szabadság tér déli nyúlványát meghosszabbították volna a Bajcsy-Zsilinszky úti kis térig (ma Arany János utca metróállomás), mégpedig a Bank utcától délre fekvő elavult tömbök átépítésével. Az egyik tömbre el is készült már egy külkereskedelmi irodaház terve. A Városháza "ideiglenes jellegű épületeinek bontásával új, a Fővárosi Tanács céljait szolgáló hivatali épület és áruház létesíthető", de végleges megoldás még nem született akkoriban. Ez a történet pedig napjainkban került elő ismét: igaz, ma nem toronyházas irodatömböt, és nem áruházakat és üzletházat terveznek ide, hanem egy többfunkciós központot - ez bizony maga a Városháza Fórum. A Martinelli téren (ma Szervita tér) felépült a Posta régi épületének bővítménye, az új telefonközpont. A Váci utca környékét pedig gyalogos bevásárló zónává kívánták fejleszteni, a földszinti terek egybenyitásával. A Párisi Udvar bővítménye el is készült, ma is bejárható, a túloldalon a földszintek egybenyitása helyett végül egy bevásárlóközpont épült meg, Millenium Center néven, ez irányból is bejárattal rendelkezik. Ez a rendszer viszont a mai napig nem csatlakozik rendesen a Korzóhoz, az autóforgalom ma is kettévágja a két gyalogos zónát az Apáczai Csere János utcában.

A Bástya utca mentén a tervek szerint a középkori városfalakat bemutató kisebb parksáv létesült volna - ez aztán nem valósult meg. A Calvin tér (Kálvin tér) sarkán a foghíjak beépítésekor már akkoriban is irodaházakban gondolkodtak - persze nem Virág Csaba stílusában, és nem is olyan beépítettségi szinttel, mint ami később megvalósult. A Baross utca és Üllői út közötti foghíj például úgy épült volna be, hogy előtte még maradjon egy kis tér, ami az épület előtereként is értelmezhető lett volna. Ma az aluljáróból felérve kis híján beesünk a portához. A Baross utca elején pedig a régi bérház sarka és a legkülső sáv között olyan kicsi a rés, hogy 2 ember el sem fér egymás mellett.

Nemcsak a városközpont átépítésével számoltak, hanem annak kibővítésével is. A Madách sugárutat még mindig megvalósítható tervként tartották számon - felvállalva az ezzel járó bontásokat is. Ez a Városházával szemben indulna a Károly körúttól a nagy árkádos ív alól, és onnan haladna kifelé, újabb sugárirányú útként az Andrássy út és a Rákóczi út között. Ugyanakkor az égető lakáshiány miatt a bontásokat későbbre halasztották. Mint írták: "Fontos, hogy addig se létesüljenek olyan építkezések, amely a városközpont területi növelésére alkalmas nagyszabású átépítésnek akadályai lennének." A rendszerváltás után a további irodaház építésekkel az ötlet ismét hosszú évtizedekre feledésbe merült.

A Budai Vár átépítése, háború utáni helyreállítása nem kevés vitát váltott ki - elsősorban a túlzóan nagy bontások miatti veszteség fájó ma is. A Budapesti Történeti Múzeum, a Széchenyi Könyvtár és a Munkásmozgalmi Múzeum költözhetett be a Nemzeti Galéria mellé. Ekkor zajlott le a Várszínház rekonstrukciója is. A Sándor-palota helyreállítása már a kilencvenes évek végére maradt, a volt Honvéd Főparancsnokság helyreállítására pedig egyre több már a terv, de még mindig nem történt egy kapavágás sem. A Mátyás templom mellé, az egykori domonkos templom maradványai felett megépült a Hilton szálló.

Végül egy gondolat a ma is folyó magasház-vitához:

"Mivel a budapesti látkép szépségének egyik fő magyarázata a budai part kontúrjának mozgalmas és a pesti oldal nyugalmas síkvidéki jellegének egyensúlya, a pesti Cityben nem kívánunk a jelenlegi épületek gerince fölé emelkedő épületeket építeni. Párizs példája is igazolja, hogy az épületek magasságának szigorú konzervációs szabályokkal való korlátozása a metropolisok központjaiban is lehetséges."

Budapest jövője 1971 1.rész

Kezembe került egy könyv. Ez még önmagában nem egy döbbenetes új tény, de most egy egész érdekes példányról van szó. Mester Árpád lektorálásában, Berczik András, Gopcsa Ervin, Győrffy Lajos, Haláchy Loránd, Polónyi Károly, Preisich Gábor és Szűcs István szerzőségében jelent meg 1972-ben a Műszaki Kiadónál, azzal a csodálatos címmel, hogy Budapest jövője. Ezt szemlézem most végig több részben, a jelen tükrében: mi épült meg, mi nem épült meg, ma hogy látjuk stb. A téma aktualitását adja, hogy a napokban jelent meg Budapest 2020-ig szóló közlekedésfejlesztési terve.

1950-ben történt meg a peremtelepülések becsatolásával Nagy-Budapest létrehozása, majd 60-ban az első rendezési terv is elkészült, azzal a céllal, hogy azontúl a lakásépítési, iparfejlesztési, közintézmény- és közellátásfejlesztési, közlekedési és közműberuházásoknál erre támaszkodjanak. Budapest és környéke általános rendezési tervét 1971. február 7-én (megj.: másik helyen 16-át említ a könyv) hagyta jóvá a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa - ez az 1968-as változat továbbfejlesztése volt. A terv távlatának alapja az az állapot, amikor a város lakosságszáma kb. 2,25 milliósra, a városkörnyék lakossága félmilliósra növekszik. Akkor úgy számoltak, hogy ez 2000 körülre várható. (1960 és 70 között a lakosságszám 1 804 000-ről 1 940 000-re nőtt, így nem csoda a jelentős növekedés betervezése. Mint tudjuk, az elmúlt évtizedben az agglomeráció felduzzadásával a lakosságszám 1,8 millió alá csökkent - igaz, azóta a lakosságszám nem csökken tovább.) A terv a tömör, városias lakóterületeket elsősorban észak felé növeli, valamint az ipari területek és a lakóterületek elválasztására törekszik.

Lakásépítések
A kor egyik legfontosabb lakásfejlesztési kérdése volt, hogy mennyi idő alatt számolható fel a második világháború óta folyamatosan cipelt teher, az égető lakáshiány. A fejlesztések ennek következményeképpen a mennyiségi lakásigény kielégítésére törtek, a minőségi igényeket háttérbe szorítva. Ebből a gondolatból nőttek aztán ki azok a panel lakótelepek, amelyeket ma is sokan laknak. Minőségi problémáik egyre égetőbbek: szigetelési gondok, elavult fűtési rendszerek, alacsony beltéri magasság, szűk közös terek, saját kert teljes hiánya stb. Úgy számoltak, hogy budapesti átlagban a személyenként 1 szoba előirányzata reális. Másik fontos tényező volt, hogy a lakásban mindenhol legyen fürdőszoba és "korszerű" fűtés - ez ma már evidensnek hangzik, de akkor tényleg minőségi előrelépésnek számított! Az ötvenes évek lanyha építkezései után az évtized végétől aztán "felpörög" a lakásépítések száma. 1960 és 70 között 118 000 lakás épült fel Budapesten - ami nemzetközi összehasonlításban nem számított kiugróan nagy számnak, de a lakásínség enyhítésébe már érezhetően besegített. Az új lakótelepek között az első a kelenföldi volt. 1971-ben már folyamatban volt az újpalotai lakótelep építése (14 000 lakás) is, és elkezdődött a káposztásmegyeri (30 000 lakás) és a békásmegyeri lakótelep tervezése (12 000 lakás). Újpest központjának átépítésékor 12000 lakás bontása mellett 20 000 lakás felépítését vették tervbe. Nagy jelentőségú panel-projekt volt még Rákospalota és Kispest központjának átépítése is, ahová 10-10 ezer lakást terveztek be. Ezen kívül még Csepel és Pesterzsébet központja emelhető még ki a nagyobb projektek közül. További, kisebb egységekben még összesen 16 000 lakás építését tervezték - foghíjtelkek beépítésével, rossz állapotú épületek bontásával.

Mindemellett a belsőbb városrészek átépítése - az akkor használatos szóval: rekonstrukciója - is elkezdődött. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű Óbuda átépítése volt. Egy másik hatalmas projekt a Józsefváros teljes átépítése lett volna, ez csak részben valósult meg:

"A Józsefvárosban megkezdődött rekonstrukció tervét az jellemzi, hogy teljes egészükben megmaradnak a főútvonalak (a József körút, az Üllői út, a Baross utca) menti, műszaki és városképi szempontból egyaránt értékes épületek. Ezzel szemben lebontják és teljesen átépítik a tömbcsoport belsejét. A Párter utcára, mint belső gyűjtóútra felfűzve csoportosulnak a változatos beépítésű és magasságú 10-16 emeletes épületsávok. A megmaradó épületek csoportjai között leszenk a belső zöldterületek. A beépítés - a bontási arány lehető csökkentésére - sűrűbb, mint a külső területeké. A zöldterületek és a gépkocsiparkoló helyek létesítése csak úgy lehetséges, ha az épületek viszonylag magasak, az óvodák, bölcsödék pedig a lakóépületek földszintjén kapnak helyet.

A rekonstrukció nehézségei, a bontandó lakások magas aránya az oka, hogy az elkövetkezendő 5-10 évben is csak lassú ütemben lehet a belső városrészek átépítését folytatni, a későbbi időszakokban viszont ez lesz a városépítés, illetve lakásépítés elsődleges feladata."

Mint tudjuk, több helyen épültek is panel tömbök a Józsefvárosban is, az idézett szövegben beígért beépítések azonban túlnyomórészt elmaradtak - és a jelen felől visszanézve nem is hiányoznak. Ehelyett az utóbbi évek fejleménye a Corvin-Szigony projekt beindulása a Józsefvárosban, amely a városrész nagy területén járt bontásokkal, ám mégis a terület modernizálásának, a szlömösödés végének tekinthető. Egészen más szemléletű a Magdolna negyed rehabilitációja, itt nem bontásokkal, hanem a meglévő lakosság és a meglévő lakásállomány bevonásával igyekeznek a területet újra élhetővé tenni.

Itt jegyzem meg, hogy milyen káros volt a kornak az a szemlélete, ami a sok lakás - előnyös, kevés lakás - nem előnyös képlet alapján uralkodott. A köny szerint Budapesten "indokolatlanul nagy családiházas területek alakultak ki, és ezeken a kommunális viszonyok (közművesítés, utak és járdák létesítése stb.) éppen a laza beépítés következtében igen nagy anyagi áldozatokat követel." Nos, nem hiszem, hogy sokat kellene magyarázni ennek a szemléletnek a tarthatatlanságát. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a fent leírt építkezések eredményeképpen a más városokra leírható "lejtős" beépítés - azaz nagy sűrűség a központban, nagyobb magassággal, majd egyre kisebb sűrűség és épületmagasság a külvárosokban, a "suburbs"-ben - Budapesten nem érvényesül. Nálunk a központból kifelé haladva először kiérünk a ma még zöldövezetinek mondható területekre (pl. Zugló, Óbuda), majd tovább haladva kifelé újra nagyon nagy beépítettségű területek jönnek - a panel lakótelepek. Így nem lejtős, hanem U alakú beépítettség érvényesül Budapest jelentős hányadában, akár Kispest, akár Káposztásmegyer felé indulunk, akár a Szentendrei úton autózunk végig.


 

Hungária kocsiszín, a Combino otthona

2008 november 18-án már második alkalommal látogathattam el egy rövid Combino vizitre a Hungária kocsiszínbe. Az apropót az adta, hogy éppen ezekben a napokban folyt a villamosok kerekeinek esztergálása, a kerékabroncsok szabályozása. Jó korán kellett kelni, mert reggel 7-kor kezdődött a kis túra. A kocsiszín üzemvezetője kalauzolt minket.

A Combino villamosok prototípusát 1996-ban mutatta be a gyártó Siemens cég a düsseldorfi Düwag műveknél. A kezdeti sikereknek a könnyű alumínium váz törése vetett véget. A mélyponton a gyártás áthelyezésével és acél vázszerkezet alkalmazásával lendültek túl. Budapestre már acélvázas változat került, igaz, késéssel - emiatt 3 milliárd forint kötbérhez jutott a BKV a Siemenstől, ebből 50 Volvo autóbuszt vettek. A modell hossza az igényeknek megfelelően igazított. Combinoval egy sor városban találkozhatunk: Nordhausen, Bázel, Almada, Poznan, Potsdam, Amszterdam, Melbourne, Hirosima, Augsburg, Düsseldorf, Erfurt, Freiburg, Nordhausen, Ulm, Verona, Bázel és Bern városa is vásárolt belőlük. A Budapesti változat Combino Supra néven, NF12B típusjelzéssel készült. 2001-től 2040-ig számozták meg őket. A személyes "kabala" villamosom a 2007 május végén érkezett 2040-es, mert hát mégiscsak ez a legújabb :-)

A Combino hossza 54 méter, üres tömege 62 tonna, befogadóképessége 350 fő (a korábbi két Ganz kocsis változathoz képest +5 százalék). A jármű hat modulból áll, az egységek egymáshoz csuklókkal csatlakoznak, és két modul alkot mechanikailag egy egységet. Az így létrejövő 3 egység között nagyobb, az egységeken belül kisebb csuklók vannak.

http://www.villamosok.hu/nza/combino/jell-ok.jpg

A Combino budapesti változata. (Forrás)

A jármű alatt kétféle forgóváz van: négy hajtott, a 2. és az 5. modul alatti pedig futó. A forgóváz az alacsony padlós kivitel miatt különleges: a kerekek között nincsen összekötő tengely, a kerekek csak távtartón keresztül vannak kapcsolatban egymással, egymástól függetlenül forognak. Erre csatlakozik összesen 800 kW motorteljesítmény, ami igen erős hajtást jelent. Az üzemi fék a villamosfék. A másodlagos fékrendszer hidraulikus. A szabadonfutó forgóvázakon levő tárcsafékeket vészfékezésnél és reggeli tisztítófékezésnél használja a villamos. Vészfékezésre elektromágneses sínfék szolgál, ami azért megy telepről, hogy ha a felsővezetékről nem kap áramot a jármű, akkor is rendelkezésére álljon a vészfékezés lehetősége. Ez persze bivalyerős befékezést jelent - nem véletlenül ismételgetik az utasoknak, hogy mindig kapaszkodjanak! Vészfékezésnél homokot is szór a rendszer a kerekek és a sín közé, mert így erősebb tapadás, azaz hatékonyabb fékezés jön létre. Ehhez speciális, nagy szemcsés homokot használnak.

A kerekek esztergálására a Combino villamosok esetén ritkábban van szükség, mivel a francia gyártmányú, tengely nélküli kerék-pár fordulékonyabb, mint a régebbi villamos típusok esetén. Így elég 50 ezer kilométerenként elvégezni ezt a feladatot - szemben a "szokásos" 30 ezer kilométerrel. A kenéshez nyomkarimakenést alkalmaznak. (A nyomkarima a kerék "kiugró" része.)


A villamossal kapcsolatban a kezdeti lerobbanások után két probléma maradt: a folyosók viszonylag szűkek (720 mm, bár létezik olyan villamos is, ahol azonos, 1435 mm-es nyomtáv mellett is csak 520 mm a legkisebb belső szélesség), és sok széknél nagyon kevés hely marad a lábnak. Bár ez a kialakítás ideális lehet egy olyan párnak, ahol egyikül a jobb, másikuk a bal lábát vesztette el... :-) Mindenesetre a Combino-k bevezetésekor állítólag heted annyi probléma lépett fel, mint korábban a Ganz villamosok bevezetésénél.

 

Hozzászóláshoz katt a bejegyzés címére, a többi cikkhez katt a fenti fejlécre.

Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Combino
http://adam89.fw.hu/cikkek/combino/index3.html
http://www.bpcity.hu/index.php/siemens-combino-k-tavasztol-a-nagykoruton/
http://www.villanyszaklap.hu/cikkek.php?id=607
http://villamosok.hu/nza/combino/
http://index.hu/info/Siemens05
 

süti beállítások módosítása