A Király utca 26. szám alatt található épületben eredetileg a királyi borokat tárolták. Később a terézvárosiaké lett a ház, idén pedig nagyon átalakult, új funkciót kapott. Először a V.A.M. design nyitott üzletet a földszinten, majd miután megszerezték az egész házat, nekiálltak átalakítani. A központ összterületre közel 12000 négyzetméteres lesz - ez több, mint a Műcsarnok kiállítótere! (Az alapterület is közel 2500 négyzetméter.) Az épület átalakulásának hátterében a formatervező és építész Vincze Miklós áll. A ház különböző szakmák - kutatók, képzőművészek, formatervezők, építészek, szociológusok stb. - számára kíván fórum, összekötő kapocs lenni. Sok konferenciát, kiállítást rendeznek. Első látogatásom alkalmával Ybl-díjas építészek munkáiból volt kiállítás, októberben a kormányzati negyed pályázati anyagai mutatkoznak be, és Barcelona modern építészetéről is látható egy kiállítás. A pinceszinten óriási méretű portré festmények sorakoztak a valamikori borospincék helyén kialakított tárlaton. Itt még a mosdó is egészen egyedi :-)
Most kiállítások vannak a pinceszinten, később itt az eredeti funkcióra visszautalva borospince, borozó felélesztését is tervezik. A tervek között szerepel egy oktatási központ létrehozása is, ahol terméktervezést és design-t tanítanak majd.
Az alapozás megerősítését követően nem csak a tetőszerkezet újult meg, hanem egy új acélszerkezet beépítésével a korábbi belső udvart is lefedték. Így jelentős terület használható a földszinten télen-nyáron konferenciákra, étkezésre, beszélgetésre. A földszinti padló helyenként üvegfelületű, így leláthatunk a téglaburkolatos pinceszintre (és megnézhetjük, hogy a lent sétálók közül ki kopaszodik, ki
nem :-) ).
Az első és a második emeleten kiállítótermek és előadótermek kerülnek kialakításra. A nyílászárók még visszautalnak a korábbi állapotra, de mögöttük egybenyitott, tágas tereket találunk, helyenként egy-egy egészen egyedi lámpatesttel (mégiscsak egy design központban járunk ugyebár). A tetőtérben 27 műterem lakás létesül. Az épület bal szárnyának végében lévő földszintes épület tetőszerkezetét el tervezik bontani, ide újabb két szint és két tetőtéri szint épül majd. A közlekedést két régi lépcsőház (főlépcsőház és cselédlépcső) és egy újonnan beépített üvegfalas lift is segíti.
Nekem nagyon tetszett az épület, igazán nagyszerűen megtervezték, és magas színvonalon meg is valósították a funkcióváltást. A régi falak között nagyon jól használható, élményt adni tudó új terek jöttek létre. Látogass el egyszer te is oda, a Deák téri metrótól 8-10 perc gyalog!
Na, nem Celsius fokban, az nagyon durva lenne... Egy új lakásépítési projekt kapta ezt a nevet. A helyszín a Duna Plaza és a Népsziget öble közötti terület. Itt épül fel 2014-ig több mint 2000 ember helye. (A zánkai tábor szabadtéri színpadán fér el kb. ennyi ember, de valószínűtlen, hogy a leendő lakók majd mind egyszerre oda is mennének valamikor a jövőben.) A beruházó (Home Center 1 Zrt) ciprusi bejegyzésű cég vezérigazgatója, Ofer Hava, még a MALÉV-re is pályázott 2006-ban, de nem ő nyert.
Az új projekt főbb adatai a NOL cikke alapján:
-130 milliárd forintos beruházás (500 millió EUR)
-12,6 ha terület
-386 000 nm-nyi épület, ebből:
1) 171 000 nm lakás
2) 137 000 nm iroda
3) 55 000 nm kereskedelmi létesítmény
4) 23 000 nm szálloda
Az első ütemben, 2008 végéig az első 3 lakótorony épül meg lakásokkal és irodákkal. A koncepciótervet a német Kay Wieland iroda készítette, az egyes épületek tervezésében viszont magyar irodák - köztük a Vadász Építész Stúdió - jeleskednek. A projekt honlapján Hartvig Lajos és Bánáti Béla (Várkert Bazár 2005-ös rekonstrukciós terve), Vadász György (Gellért hegyi víztároló, Hannoveri Expo magyar épülete, Koldus kapu a Budai Várban, emlékhelyek: Muhi, Mohács,), Weber József (M0 északi híd, Millenáris B és C épület) és Pálffy György neve szerepel. Életrajzaik és eddigi projektjeik alapján megállapíthatjuk, hogy nagyon profi csapatot szedtek össze a projekthez. Kérdés, hogy mennyire engedik majd a tervezői fantáziát szárnyalni, és mikor mondják azt, hogy ez már nem fér bele a költségvetésbe. Ha bőkezűek, igazán egyedi hangulatú városrész születhet a Duna északi öblében. Ennek szurkolok.
Nagyobb lesz, mint a Westend. Október végén meg is nyílik. (A legújabb hírek szerint nem minden része, egyes részei csúsznak pár hetet.) Pedig látszatra még javában épül - mint ahogy lenti fotóimon látszik. Ez az Arena Plaza. Kelet-Európa legnagyobbja lesz, letaszítva a trónról az eddigi katowicei rekordert. Meg kellett néznem. Egyelőre csak kívülről, hisz építési területre nem engednek be bárkit. Az épület tényleg lenyűgözően nagy méretű, az elhelyezkedése viszont nem nyűgözött le annyira - de erről majd később.
A VIII. kerületi ügető elköztöztetésével szabadult fel a terület, ez épül be. Nem kis méretekben. Míg a Westend a Nyugati tértől majdnem a Lehel térig ér (a Westend II már el is ér majd odáig), addig az új fogyasztási központ a Keleti pályaudvartól pár száz méterre kezdődik, és némi túlzással a Stadionok állomásig tart. A távolságot érzékelteti, hogy néhány éve a tűzoltóság és a polgári védelem azért tartott közös gyakorlatot félúton a Keleti pu. és a Stadionok állomás között félúton, mert ettől a ponttól van a legmesszebb a legközelebbi metróállomás. Magyarul itt a legnagyobb a távolság két metróállomás között Budapesten.
2007: Épül az Arena Plaza
A fejlesztő Plaza Centers még meg sem építette, de már el is adta a központot. A vevő a brit Active Asset Investment Management ingatlanbefektető csoport, amelynek alapítója a Manchester United menedzsere, Sir Alex Ferguson. A vevő nem kockáztatott nagyot: az üzlethelyiségek több mint 95%-a már most bérbe van adva. A plaza főbb számai:
-épült: 2003-2007 között
-bruttó 68 ezer négyzetméter kiadható terület
-2800 férőhelyes parkoló
-közel 220 üzletegység
-22 termes multiplex mozi, köztük 1 IMAX terem
Itt nyit majd üzletet több, magyarországi hálózattal még nem vagy csak alig rendelkező világmárka: Versace, Joop, Peek and Cloppenburg, Paul and Shark stb. De lesz itt egy méretes Tesco (10 ezer nm) és egy ElectroWorld is. Amiért "második generációs" üzletközpontként emlegetik, az mégis más: itt sokkal nagyobb hangsúly lesz a szórakoztatáson, mint az eddigi központokban. 3000 négyzetméteren fantáziapark nyílik, de lesz itt művészeti galéria és IMAX moziterem is.
A hely hátránya lehet, hogy bár két metróállomás között fekszik, gyalogosan mégis messze van mindkét metróállomástól. Ezt valamelyest kompenzálja majd a 2800 férőhelyes parkolóház. Olyan ötlet is felmerült, hogy a Baross tér aluljárójából mozgójárda vinné a gyalogosokat a bejáratig, ilyen építkezésnek azonban eddig nyomát sem láttam a környéken járva. Másik probléma lehet, hogy a környékbeli vásárlóközönség egy részét elszívhatja az Örs vezér téri áruház-sor (IKEA - Sugár - Árkád). Ezt viszont kompenzálhatja, hogy a Keleti pu. nemzetközi és vidéki közönséget is behozhat az Arena Plázába. A megnyitón mindenesetre nagyon sokan lesznek, abban biztos vagyok. De hogy 3-4 év múlva is tele lesz-e az épület vásárlókkal, vagy inkább csak lézengenek majd itt a környékbeli népek, azt nem tudom.
A megnyitó kapcsán valószínűleg ismét fellángol majd a vita: szükség van-e Budapesten ekkora bevásárlóközpontokra, mi lesz a plázákból kimaradt üzlethelyiségek sorsa, milyen hatással van egy ekkora beruházás a fővárosra? Te hogy gondolod? Szólj hozzá!
Néhány hete került nyilvánosságra, hogy a 2007-2013-as időszakban az Európai Unió mely hazai fejlesztéseket támogatja. A Budapestre vonatkozó döntésekről állon itt egy rövid lista:
1) Támogatott projektek:
-Szépművészeti Múzeum: térszint alatti bővítés
-Budavári Palota: kulturális turisztikai fejlesztés
-Bp-Józsefváros Magdolna-negyed program II.
-Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: infrastruktúra fejlesztése
2) Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek:
-Lukács Gyógyfürdő: helyet cserél az ORFI-val, átalakítások, felújítások
-Gellért Gyógyfürdő: a női termálosztály helyreállítása, a Nappali Kórház korszerűsítése, felújítások
-Széchenyi Gyógyfürdő: a szolgáltatások fejlesztése, wellness funckiók fejlesztése, gépészet korszerűsítése
-Városligeti Műjégpálya: főépület rekonstrukciója, a pálya gépészeti felújítása, a tó rehabilitációja
-Budapest Szíve Program: a Duna-korzó meghosszabbítása a Fővám térig, Roosevelt tér és Március 15. tér felújítása, 3 mélygarázs építése, a nemzetközi kikötő korszerűsítése, alsó Belgrád rakpart megépítése, A Károly körút - Deák tér - Harmincad utca - József Attila utca terület rehabilitációja, valamint a Kecskeméti utca - Egyetem tér - Károlyi Mihály utca - Ferenciek tere - Petőfi Sándor utca - Bécsi utca - Október 6. utca mentén új pesti főutca kialakítása mellett a Belváros forgalomcsillapítása
-Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma: diákotthon építése a kiemelkedően tehetséges fiatalok számára
-Korányi Projekt (külsõ klinikai tömb rekonstrukció és bõvítés)
2007 augusztus 7-én a Skála felirat emblematikus S betűjének elmozdításával megkezdődött a budai Skála bontása. Az épület alapkövét még 1973-ban tették le (november 7-én, naná). Az épület unikumnak számított a szocialista rendszeren belül: nyugatnémet, osztrák, és még skandináv holmikat is lehetett itt kapni. Akkoriban még sokszor nem valutával, hanem áruval fizettek - vécédeszkát adtunk olasz paradicsomért, raklapot CB-rádióért stb. Ez a Skála igyekezett nyugati mintákat követni: a Skála igazgatója volt Nyúl Sándor, aki szerint bejárták Nyugat-Európa egy részét, és főleg a Hertie áruházlánctól vettek át ötleteket. A megnyitó 1976 április 2-án volt. Három szinten, 20 ezer négyzetméteren, 101 pénztárral, 800 dolgozóval (!!! - ma pl. egy Media Marktban százan se dolgoznak) árultak mindenfélét. Újdonságnak számított az önkiszolgáló rendszer, a sok bevásárlókocsis élelmiszerosztály, de volt itt mozgólépcső is - az se volt még akkoriban nagyon elterjedt. Eleinte Komjáthy Ágnes volt a Skála arca, később őt "váltotta" a Skála kópé. Emlékszel még, nyájas olvasóm?
A budai volt az első Skála áruház (a második a Nyugatinál épült meg, akkor a "legkorszerűbbnek" mondott, ma már kevéssé körülrajongott stílusban), nem véletlen tehát, hogy a Skála alapítójának, egy időben első emberének számító Demján Sándort is megütötte a nosztalgia szele: elkérte a Skála alapkövét és az épület oldalára felhelyezett "S" emblémát is. A Skála-csoport (a Centrummal egyesülve, S&C-ként) a rendszerváltás után folyamatosan veszített presztízséből és piaci részesedéséből, 2005-ben eladták a Corvin áruházat, majd hamarosan a többi nagy bástya is elesett. A budai Skála az ING-hez került. A Skála logó új formában él tovább. Néhány fotót készítettem szeptember 30-án a helyszínen, még vasárnap is bontották a régi épületet:
(A felvételek 2009. szeptember 30-án készültek.)
Az ING szándékai szerint a MOM Parkhoz hasonlítható új negyed kerül a Skála és a mellette levő piac helyére. Az új helyen megduplázott, 40 000 négyzetméternyi kereskedelmi terület lesz, plusz többtermes mozi, éttermek, kávézó, mélygarázs, irodák - minden, ami egy új "városközpont"-hoz (bár ezt a szót egy picit túlzásnak érzem egy bevásárlóközpont esetében) kell. A költségeket 35 milliárd forintra becsülik. Az első bérleti szerződéseket már most aláírták - vannak, akik nem akartak kimaradni. Az élelmiszerbolt Interspar lesz, 6000 négyzetméteren, a mozi 13 termes Cinema City lesz. A parkolóhelyekből 135-öt nyilvánossá tesznek.
Érdekesség, hogy - az Index cikke szerint (link a bejegyzés alján) - a római korból származzó lakóházak, kemencék maradványai kerültek elő a földből. A leletek kora az i.e. VII. századtól a keltákig terjed. Mivel a bontás és a régészeti feltárás egyszerre zajlik a területen, a beruházók szerint ez nem okoz csúszást. A gazdag lelet nem érte teljesen meglepetésként a régészeket, mivel korábban már a telek szomszédságában feltártak 15 középkori sírt is, így sejtették, hogy errefelé sokmindent rejthet a föld.
Szeptember végén ellátogattam a Lágymányosi-híd budai hídfőjéhez. Nem az Infoparkba mentem, mint ahogy az emberek zöme, hanem a 103-as buszról a Pázmány Péter sétány megállóban leszállva átsétáltam a Lágymányosi-híd és a szomszédos vasúti híd alatt, és már meg is érkeztem a Kopaszi-gáthoz, avagy a Lágymányosi-öbölhöz. A bejáratnál őrbódé, biztonsági őr. Na, mondom, akkor ide is feleslegesen jöttem, de azért teszek egy próbát. Az őr: -Járt már itt korábban? Én: -Még nem. Azt gondoltam volna, hogy elküld a fenébe, ehhez képest a kezembe nyomott egy szórólapot, és megmutatta, hogy hol van egy kis kiállítás, amit meg lehet nézni. Kellemes csalódás volt! A park 6-22 óráig ingyenesen látogatható már most is.
A területet az 1838-as árvíz után kezdték "művelni" árvízvédelmi céllal. 1870-től kezdtek foglalkozni azzal az ötlettel, hogy hajók ki- és berakodásához használják a nyílt víznél védettebb öböl vizét. A Műegyetem építésekor az öböl északi végét feltöltötték. 1937-re három híd is épült a környéken, így a terület jobban megközelíthetővé vált, így jelentősége felértékelődött. A harmincas években az öbölből kikotort földdel töltötték fel az öböl északi végét. Ekkor már téli kikötőként működött az öböl, de szerepet kaptak a vizi sportok is. Előbb Lágymányosi tóként, majd öbölként is több funkciót kapott: strandolás, úszás, horgászás és evezés is helyet kapott itt. Az ötvenes években nagyszabású beépítések és iparosítások kezdődtek a környéken, és a hely sokat veszített fényéből. 2003-ban indult be a terület újjáalakítása.
A legelső épület kettős funkciót kapott: a mostani kis kiállítás helyén kap helyet az új hajóállomás, az épület déli fele pedig a vizirendőrségé lesz. A sziget szinte összes épületéhez hasonlóan ez is egy egyedi formájú fém váz, erre szerelték fel a borítást, a "falakat" adó lemezeket. Sok tégla nincs ezekben az épületekben. Kivételt képeznek a (még épülőfélben levő) nyilvános vécék, ezeket téglából építik. Picit furcsa, de itt elmegy.
A terveket a T2a építésziroda nyerte, a vezető tervező Turányi Gábor volt. Az épület 2 szintes, és a többi épülettel ellentétben fehér színt kapott, így szinte kivirít a környezetéből. Az épület déli felében a földszinten rendőrségi őrszoba és fegyverszoba, az emeleten parancsnoki és helyettesi iroda, valamint egy "eligazító" nevű terem kapott helyett. A vizibusz megálló az épület északi részében kapott helyet, itt utascsarnok, büfé (és csatolt helyiségei) és WC kapott helyet.
Innen körültekintve egy egészen lendületesen fejlődő város képe rajzolódik ki: a panoráma része a most megújuló öböl, a távolban a Szabadság-szobor és a Citadella látszik, majd az Infopark épületei, az 1995-ben átadott Lágymányosi-híd (ennek tövében látszik az ívelt tetős fehér épület, a rendőrörs+hajóállomás), a túlparton a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, végül a Csepel előtti utolsó partszakasz, rajta (a videó végén) a rém randa Vituki-toronyház (1976) a Kvassay úton:
Beljebb sétálva nagyon klassz parkosítást találtam. Az épületek itt is vastag fémvázasak, sok tégla nincs bennük, de ennek ellenére nem néznek ki gagyinak, sőt! Szerintem nagyon is stílusosak, a környezetükbe jól illeszkedők, és - bár igen tarka-barka színűek a külső borítások (pontosabban: "szerelt struktúrájú falszerkezetek") - egymással is összhangban vannak. Ezek az épületek mind a szórakoztatást szolgálják majd: éttermek, szórakozóhelyek (és hozzájuk kapcsolódóan illemhelyek) lesznek itt. Az épületek még üresen állnak, de jövő tavaszra itt már egy új szórakozónegyedet találhatunk majd.
A Budafoki út felöli oldalon még további beruházások jönnek, ide egy új lakópark épül majd - erről még nem találtam részletesebb információt sehol, valószínűleg még nincsenek véglegesített tervek.
A projekt épülését egyébként sok vita (ízlés szerint: botrány) övezte, ezeket itt nem részletezem, mivel ez nem illik a blog profiljába - akit ezek is érdekelnek, olvassa el a bejegyzés alján linkelt Index-es cikket.
A név a megrendelőre, a Krüll-Ung Árnyékolástechnikára utal. A vállalat a high-end, igényes kategóriában árul, ezért megrendelőként érthető volt az elvárás, hogy az új irodaközpont is megfeleljen a cég magas, megalkuvás-mentes profiljának. Érdekesség, hogy a megbízóként megjelenő Gosztonyi Miklós maga is részt vett a tervezésben, lévén ő is építész végzettségű. Így a megbízó is profi volt, és a tervezők is - Kalo Emese, Pásztor József, Szabó Eszter.
Az épület a Szentendrei út és a Duna között fekszik, a környéken iroda- és raktárépületek ugyanúgy fellelhetők, mint kertvárosias családi házak. A vegyes kép miatt nem a környezethez alkalmazkodás volt a fő cél, így szabadon szárnyalhattak a tervezők.
A ház a két utca felé helyenként "átlyuggatott", mégis tömör szürke tömbként jelenik meg. A letisztult, minimalista formavilágnak és a felhasznált anyagok minőségnek köszönhetően mégsincs olyan nyomasztó érzésünk, mint amikor egy elszürkült szocreál épületet nézünk. A belső terekhez kapcsolódó teraszok az épület túlsó oldalán kaptak helyet. Az épület a -1 felett földszinttel és 2 emelettel bír - így a magassága sem nyomasztó, annak ellenére, hogy a környező épületekhez képest lényegesen nagyobb. A földszinti és az emeleti részek a munkahelyek terei: itt vannak az irodák, a tárgyalók és egy kis teakonyha. A második emelet irodaegységéhez zöld tetőkert csatlakozik.
És ha már árnyékolástechnikával kezdtem: a házban nincs szükség légkondicionálásra (!), ugyanakkor a téli fűtési költség is alacsony szinten tartható. Hogyan? A külső falak, és a nyílászárók is messze a szabvány felett hőszigeteltek, és a zöldtetők is besegítenek a hőség csillapításában. Az irodaszintek fölötti födémekben hideg vizet keringtetnek, ami a nyári hőségben energiatakarékosan segít a hőség csillapításában. Az irodák üvegfalai, ablakai lamellás árnyékolószerkezetel védettek.
A NOL cikke szerint utolsó évadját kezdi meg az Almássy téri szabadidőközpont. Erzsébetváros önkormányzata értékesíti az épületet, az új tulajdonos pedig nem kulturális célra kívánja hasznosítani az épületet. Hogy mi lesz belőle, arról nem szól a cikk. Te tudod már esetleg?
