Források:

http://www.studiometropolitana.hu/cgi-bin/projekthirek/index2_hu.php?t=1&s=0&id=741

http://epiteszforum.hu/?q=node/2200

Az Építészet Hónapja programsorozat részeként lehetőség nyílt megtekinteni a Kőbányai Sörgyárak alatt tekergőző pincerendszer egy részét. Az erősen korlátozott létszám miatt én már sajnos nem lehettem ott, pedig biztosan nagy élmény lehetett az óriási alagutakban sétálni. Így aztán ebben a bejegyzésben az Index.hu beszámolójára támaszkodom.

Az 1834-es árvíz utáni helyreállításkor erről a területről bányásztak mészkövet, de később a Lánchíd, az Akadémia és az Országház is részben innen származó mészkőből épült. Mindezek eredményeképpen több mint 20 kilométer hosszú, 180 ezer négyzetméter alapterületű járatrendszer maradt a föld alatt. Egyes helyeken 10 méteres belmagasságú termek is vannak itt a föld alatt. A levegő 13-15 fokos, párás. Ez a klíma pont kapóra jött Dreher Antalnak, aki 1862-ben megvette a Kőbányai Sörgyárak telepét, és pinceként használta a föld alatti tereket. Úgy mesélik, hogy a második világháború idején a németek Messerschmitt vadászgépeket szereltek itt össze. Jelenleg egyes termekben gombát termesztenek, de a hely nagy része üresen áll, műemléki védettség nélkül - az ugyanis csak a felszín egyes épületeire vonatkozik. A Dreher-villa egykori pompáját a második világháború pusztításai után az ötvenes években beköltöző munkásőrség tette végleg tönkre. De az 1. számú telephelyen lévő malátaszárító is nagyon rossz állapotban van.

2003-ban még optimistább volt az önkormányzat. A NOL beszámolója szerint:

"S hogy mi lesz a Dreherek hajdani gyárában, ha egyszer az egész Kőbánya tulajdonába kerül? Az önkormányzat az üzemben kulturális centrumot, az alsóbb területeken pedig lakóparkot szeretne kialakítani. Bár a tervek szerint pár épületet elbontanának, a teljes együttes már csak azért sem kerülhet bontócsákány alá, mert néhány üzemcsarnok homlokzata műemléki védettséget élvez. Így aztán még az is előfordulhat, hogy egyszer megvalósul a tizenöt év előtti álom, és a nagyközönség barlangvasúton csalinkázhat a mozi és a tekepálya között, hogy aztán beüljön egy jó hideg sörre; hol másutt, mint Dreheréknél." (Forrás)

Te mire használnád ezeket a földalatti tereket? Ötletelj!

2005 októberében újra a MAZSIHISZ és a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdona lett a lepusztult épületegyüttes, és beindult a megújulás: a zsinagógát eredeti pompájában szeretnék helyreállítani, a mellette álló épületben pedig a zsidó népi kultúrát bemutató kiállítás, valamint ehhez kapcsolódóan étterem, múzeumi bolt is nyílik majd. 1988-1991 között az Alba Regia már részleges felújításokat elvégzett a homlokzaton és a felső szinteken. A földszint azonban siralmas látványt nyújtott: bedeszkázott ajtói között hajléktalanok mocska bűzölgött. Felújításra vár a bejárati rész, az előcsarnok, a belső terekben a beázások hagytak nyomot. Hiányzik a karzatok gipsz díszítése és festése. De lesz itt még aranyozás is, a vas tartószerkezetek kapnak ilyen nemes bevonatot. A zsinagóga berendezésének legfontosabb elemei: a bíma (tóraolvasó asztal), a tóraszekrény és a szószék az 1988-91-es átalakításkor megsemmisültek, ezeket fotók alapján kell újra megalkotni.

A napokban jártam arrafelé, be lehet menni, meg lehet nézni a földszinti belső tereket. A belépődíj szerény 500 Ft.

A zsinagóga címe: VII., Rumbach Sebestyén utca 11-13.

Forrás:

http://epiteszforum.hu/hu/node/7068

a) a tér jelentős beépítése, magántőke bevonásával, kihasználva a kiváló megközelíthetőséget

b) sok zöldfelület létrehozásával nyugodt környezetet teremteni

c) a közlekedési rend átalakításával elsősorban a gyalogosoknak kedvezni.

Dr. Nagy Gábor Tamás (I. ker. akkori polgármestere), Mitnyán György (XII. ker akkori polgármestere), Horváth Csaba (II. ker. akkori polgármestere) és a főváros kellett volna, hogy egyezségre jussanak. A kampány hevében volt is nagy egyetértés, egy terv 2006 április 19-én került a Tervtanács elé megvitatásra.

2006 szeptemberében jóváhagyták a Moszkva tér átépítéséhez szükséges kerületi szabályozási tervet - írta a NOL.hu. A mellékelt képről is látszik, hogy a felszín sok zöldfelülettel épült volna át, a tömegközlekedést levitték volna a felszín alá. A 18-as és a 61-es villamosok összekötését tervezték, az 56-os villamost végállomása a felszín alá került. A metrót is átrajzolták: a Széna tér felé új kijáratot, a Budagyöngye felé új leágazást (!) terveztek. És akkor most jöjjön a jelen álmodozása.

"Három szinten alakítanak ki gyalogos- és zöldfelületet a Moszkva téren; a föld szintje alatt, illetve lefedett aluljárórendszerben, a tér felszínén, valamint a Várfok utca és a tér szintje közötti, ferde rámpán" - számolt be a Népszabadság Budapest melléklete a legújabb elképzelésekről. A nagykörúti villamosok végállomása nem változna, de a Szilágyi Erzsébet fasor - Krisztina körút irányban összekötnék a villamosokat, így ezek a Moszkva téren nem "végállomásoznának", csak egy megállóval áthaladnának. Az autóforgalom körforgalomszerűen járná körbe a teret. Az autóbuszállomás és a felszín alatti parkoló a tér északi felén kapna helyet. A rendezés költsége 13,4 milliárd forint, a beruházás legkorábban 2 év múlva indulhatna el. A megvalósulás legfőbb akadálya a pénzügyi korlátok mellett a tér "szerencsétlen" helye: 3 kerület határpontja, így három kerületnek és a fővárosnak kellene egy álláspontra jutnia, együtt kellene finanszírozniuk és végigvinnük a projektet. Ezidáig ez nem sikerült: már több nekiveselkedést is "túlélt" a tér jelenlegi állapota. A főváros EU-finanszírozásban gondolkodik, úgy, hogy a főváros önrészét az állam venné magára, mivel a fővárosnak nincs erre pénze. A tér átépítését már 1964-ben is felvetették, de a forgalmi rendezésre csak 1999-ben dolgoztak ki tanulmánytervet. A tavalyi kampányban is téma volt a tér rendezése - az átépítés szükségességében tehát egyetértés van, a tényleges megvalósítás mégis újra és újra elúszik. A tér átépítése nem került be a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe, a szükséges milliárdokat sehol sem különítették el.

A jelenlegi polgármesterek:

I. kerület: Dr. Nagy Gábor Tamás

II. kerület: Láng Zsolt

XII. kerület: Pokorni Zoltán

Na, őket kellene a főváros vezetésével és a GKM-mel egy asztalhoz ültetni, és addig ott ültetni őket, amíg készen nem állnak a tér rendezését megoldani.

Források:

http://www.nol.hu/budapest/cikk/468762/

http://www.nol.hu/budapest/cikk/416528/

http://www.nol.hu/budapest/cikk/434292/

http://www.nol.hu/budapest/cikk/468762/

http://www.epiteszforum.hu/node/1772

http://www.epiteszforum.hu/node/592

Az újjáépítésre többször születtek már tervek, a Körzőgyár Galériában nyílt kiállításon be is mutatták az egyik ilyet, de aztán ez sem valósult meg. Bán Ferenc (és Birkás Gábor) terve a helyszűkét felfelé táguló térfogattal oldotta volna.

Az idei pályázatra innovatív megoldást kerestek a pályázat kiírói, azzal a megkötéssel, hogy az épület ne nyomja agyon a környező panorámát (Sikló állomása, Alagút, Lánchíd, Vár...). A pályázatra 59 terv érkezett. Első díjat nem osztottak ki, győzni a második helyezéssel lehetett. Volt, aki nagyon elrugaszkodott tervet nyújtott be, ami nagyon egyedi lett volna, de nem illeszkedett volna a környezetébe, aki meg a környzethez akart illeszkedni, meglehetősen arctalan, irodaház-szerű épületet tervezett. Az egyik megvásárolt terven két hatalmast kristályt formázó épületrész látszik - ez a Coop Himmelb(l)au terve volt. Az épület tetejére még egy kilátóteraszt is terveztek.

A győztes Stúdió Szász Kft. (Mórocz Balázs, Vannay Miklós) terve alkalmazkodik a környezethez, mégis eredeti tudott maradni. A lehetőségekhez képest tág lobbyból egy látványlift visz a tetőteraszra - ide a tervek szerint a "mezei turisták" is felmehetnek majd, nem csak a szálló vendégei. A Vár panorámáját egy camera obscura-szerű rendszer vetítené a szobák falára, valódi panorámát a közös terekből (étterem, konferenciaterem) lehetne látni. Hogy ez aztán tényleg így is valósul-e meg, az a jövő hónapokban dől majd el. Neked hogy tetszik?

Források:

http://www.hg.hu/?action=cikk&id=1361&pageIdx=7&rovat_id=38

http://www.hg.hu/?action=cikk&id=1361&pageIdx=7&rovat_id=38

http://epiteszforum.hu/node/7389

A híd 1892-től épült (1896 november 3-án adták át a forgalomnak), majd a II. világháborúban, 1944 karácsonyán a visszavonuló német sereg felrobbantotta. 1953 őszén kezdődött el az újjáépítés, 1955-ben tartották a híd próbaterhelését (4 db 424-es mozdonnyal), az átadás 1955 május 21-én volt. Azóta jelentősebb felújítás nem volt a hídon, ennek következtében az egyik oldalon a gyalogos járdát életveszélyessége miatt már korábban lezárták, a vonatok számára pedig 30 km/h-ás sebességkorlátozást vezettek be. Mindezek miatt még a híd megszüntetése is felmerült (!!!), de végül a felújítás mellett döntöttek. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Rt. és a Hídépítő Zrt. konzorciuma végzi majd a kivitelezést, mintegy 14 milliárd forint értékben. Nem csak a híd maga, hanem a felvezető szakaszok és a vasúti sínek is megújulnak.

Az új híd megőrzi a jellegzetes szerkezetét, de a jelenleginél karcsúbb lesz. A vonatok 30 helyett 80-nal mehetnek majd rajta, így néhány perccel rövidülhet a menetidő Esztergom felé. A híd északi oldalán most egy nagyméretű villamos távvezeték is fut, ezt elrejtik majd a járdák alá. A híd déli oldalán járda, északi oldalán kerékpárút lesz. Már csak azt nem értem, hogy miért nem ír ki a MÁV egy névadási pályázatot a hídra? :-) Tényleg, te hogy neveznéd el a hidat?

Források:

http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/sajtokozlemenyek/ujpesti20071016.html

http://www.mav.hu/hirek/sajtofoto.php

(A kép forrása: Építészfórum)

A legszélesebb részek közötti összekötésnél kapott helyet a leglátványosabbnak mondható rész: ide kerül egymás fölé két nagy előadóterem. Itt üveg és acél lesz a külső homlokzat anyaga, az épület többi része tégalburkolatos lesz - illeszkedve a környékbeli épületekhez. A két új épületrész közötti területet (remélhetően) parkosítják majd.

Forrás:

http://epiteszforum.hu/hu/node/7083

A Vörösmarty téren lassan elkészül a volt ORI székház helyén épülő új, többfunkciós épület. Néhány hete ismét arra jártam:

Az épület főbb adatai:

-6000 nm üzlethelység

-6000 nm iroda

-250 férőhelyes föld alatti parkoló

Azért valljuk be, az nem egy rosszul hangzó cím, hogy V. kerület, Vörösmarty tér 1, ugye? :-)

A bérlők között szerepel a H&M, A New Yorker, és a Pull&Bear.

Neked hogy tetszik?

Forrás, további képek:

http://epiteszforum.hu/?q=hu/node/6330

http://www.epiteszforum.hu/node/6330

2007-es látványterv

Források:

http://hvg.hu/im/20071026_galeria.aspx

http://www.hg.hu/cikk/uvegpalota_a_baross_ter_utolso_foghijara

http://www.hg.hu/?hg3=cikk_reszletes&cikk_id=1971

http://epiteszforum.hu/node/4846

http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=1434&Itemid=128

A Molnár u. 35 alatt található a valamikori Körzőgyár épületében a Körzőgyár Galéria. Itt nyílt 2 szinten egy nagyon érdekes kiállítás olyan tervekből, amelyek sosem épültek meg. A kiállítás az Építészet Hónapja keretében került megrendezésre. Szerencsére engedtek fotózni (köszönet érte!), így hát íme egy rövid bemutatás, néhány meg nem valósult terv:

1. Finta József terve a kormányzati negyed pályázatára. Most csak egy fotót közlök a kiállított makettről, részletesebb leírással egy későbbi bejegyzésben találkozhatsz majd.

2. Finta József terve a Novotel bővítésére. A Novotel és a kapcsolódó Budapesti Kongresszusi Központ komplexumának a mai napig gyenge pontja, hogy az egy nagyterem mellé alig kapcsolódik néhány kisebb terem. Ezért a bővítés már korán felmerült szükségletként. Lakóterv, 1985-1990. Tervezők: Finta József, Herrer Caesar, Miklós Róbert, Cuczogi György.

3. Duna teraszok a szállodasor előtt. A város és a Duna kapcsolata ma is aktuális, de már a második világháború vége óta élő téma. Ez a terv a Dunaparti szállodasor előtti korzó átalakításával teraszokat vitt volna a Duna fölé. A teraszokon éttermek, galériák, szórakozóhelyek nyíltak volna a Lánchíd és az Erzsébet-híd között. Lakóterv, 1970-71. Tervező: Finta József.

4. Az Expo '96 magyar pavilonjának terve. Az 1996-ra tervezett világkiállítás, amely a Soroksári úti Dunaparti szakaszon és a mai Infoparkban kapott volna helyett, rengeteg olyan tervet szült, amelyek végül a fiók mélyén végezték. Ez a makett Turányi Gábor magyar pavilon tervét illusztrálta.

5. Bán Ferenc terve (1990?) a Clark Ádám téri foghíj beépítésére. A terv aktualitását adja, hogy nemrég hirdettek ismét győztest a legújabb, 2007-es pályázaton - de erről részletesebben majd egy másik bejegyzésben.

6. Bán Ferenc terve a Nemzeti Színházra. A helyszín itt még az Erzsébet tér lett volna. Ha jól emlékszem, ez a terv nyerte meg még a Horn-kormány alatt kiírt pályázatot, aztán el is kezdődött az építkezés, majd jött a kormányváltás, és leállt az építkezés, hogy aztán más helyszínen, más épület valósuljon meg.

7. Graphisoft konferenciaközpont. A 2002-es tervpályázatra Rajk László adta be ezt a tervet. Szerintem tipikusan Rajk: mindenhonnan kiálló "tüskék", oszlopok, erkélyek, oszlopsorok - kicsit egyszerűbb és tarkább változatban a Lehel téri vásárcsarnok lenne. (Azt is ő tervezte.)

8. Rajk László terve a Közraktárak és a Nehru-part revitalizációjára. A 2002-es "Europart" tervben szerintem érdekes ötlet a kis mesterséges patak, amely a Duna vonalát idézi fel, amint végigfolyik előbb az épületek felett, majd egy vízesést követően a Nehru-park területén, egészen a Fekete-tengert jelképező kis mesterséges tóig.

9. Rajk László terve a CEU új épületére. Egy Nádor utcai épület átalakítása valósult volna meg ebben a kétségkívül meghökkentő formában. A terv 2005-ben készült. Az tuti, hogy a fő cél nem az utcai homlokzatba simulás volt a tervezéskor :-)

10. Bio-torony. Ez is Rajk László terve. A torony a Várban, a volt Honvéd Főparancsnokság épületéből "ugrott volna elő", és a kilátóteraszokon sok növény kapott volna helyet. (2004?)

11. Rajk László CEU terve. Még egy terv, korábbról: egy 1993-as Rajk László terv makettje. A két oldalon két épület homlokzata, köztük egy felfüggesztett közlekedőfolyosó - lépcső rendszer. A folyosók nagyon tetszenek, de szerintem az alsó szintek nagyon sötétek lettek volna...

12. MTV székház terve. Vannak még régóta dédelgetett álmok Budapest építészetében: a Magyar Televízió új székháza is aktuális téma. Ez a terv még 1969-ben készült, Virág Csaba és Pázmándy Margit neve fémjelzi. Az épületcsoport körkörös elrendezésben kapott volna helyet az Aranyhegyen, közepén 4, különböző magasságú, de azonos alaprajzi formájú toronnyal. Így felelt meg a terv a kiíró azon kérésének, hogy a stúdiók falai ne legyenek párhuzamosak. (Hogy miért ne? Előttem rejtély...)

A terveket végignézegetve sokszor volt az az érzésem, hogy az adott terv nem véletlenül végezte a fiók mélyén. Ugyanakkor némelyik pedig egészen érdekes ötletet hozott volna a fővárosba. A Rajk-féle CEU épület (9.) például nekem tetszik, bár kétségkívül "kilóg a sorból". De pont ez teszi ötletessé, meghökkentővé, bevállalóssá. Neked melyik tetszik, melyik nem, és miért? Írd meg egy kommentbe!