2008. január 8-án a kormányzati negyed megépítésének ötletét hivatalosan is törölték. Pontosabban nem leállították, hanem megállították az építkezést. Ugyanakkor nincsenek illúzióim: ez de facto a projekt halálát jelenti.
Három érvet hoztak fel a törlés mellett: 1) A beruházást megdrágítanák a közlekedési szükségletek, 2) már csak egyetlen cég pályázik a megépítésre, 3) nem garantálható a tervezett határidő betartása.
A negyedért felelős projektiroda még 2008 végéig működik. Az idei évben erre a célra elkülönített 8,2 milliárd forint az államháztartási hiányt fogja csökkenteni.
Milyen autóval közlekedni Budapesten? Én nem annyira ismerem ezt a világot, mert ritkán vezetek itt, inkább a tömegközlekedést használom. De kevés élményem alapján is feltűnő néhány probléma:
-a felfestések sokszor annyira elkopottak, és annyira nem láthatók, hogy fogalmam sincs, hogy hol van egy sávelhúzás, vagy hogy egyáltalán mettől meddig tart az én sávom.
-az eljutást, a besorolást előrejelző táblák annyira csak az utolsó pillanatban láthatók, hogy ha valaki nem rutinos sofőr a városban, akkor sokszor kénytelen az utolsó pillanatban kikanyarodni, vagy átsorolni, ami fokozottan balesetveszélyes.
-mivel újabb sávok nemhogy nem nyithatók, hanem még inkább kis mértékben még csökkenni is fognak (busz sávok, kerékpársávok kialakításakor, vagy pl. a Király utca forgalomcsillapításakor), miközben egyre több ember ül autóba, a forgalmi dugók egyre nagyobbak és egyre elhúzódóbbak lesznek. És itt nincs mentség, nincs visszaút, ez jön megállíthatatlanul - egészen addig, amíg az autós társadalom rá nem jön arra, hogy az autóján kívül is van élet.
Erre a főváros is rájött már rég, de megoldás inkább csak az ötletelés szintjén merül fel. Egy ötlet, példának:"Tízszeres díjért, sok helyre kizárólag célforgalomként hajthatnak majd be a kamionok Budapestre. Az engedélyeket rendszámra kapnák. A díjemelés akár már januártól, az ideiglenes tranzitútvonalak kijelölése márciusban várható, nyártól pedig mindenhol fizetniük kell." (Forrás) Hogy ez aztán tényleg megvalósul-e, vagy a kismillió ötlet egyike marad csupán, nem merem megjósolni.
-a parkolás gondjai szerintem alapvetően onnan fakadnak, hogy a belsőbb kerületek épületeinek túlnyomó többségében nincsen parkolóhely. A régi, körfolyosós, gangos házakban van mondjuk 50 lakás, de a ház előtt csak 4-5 autó fér el. Ezen a problémán kétféleképpen lehet segíteni: parkolóházak építésével, ahol a lakók megfizethető havidíj ellenében tárolhatnák autóikat, és a parkolás fizetőssé tételével, még akkor is, ha ez utóbbi nem lesz túl népszerű az autósok körében. Az viszont egészen felháborító, ami a parkolási társaságok körül zajlik. Nem csodálkoznék, ha egy ügyfél, miután 4 év után kapott egy értesítést egy 4 évvel ezelőtti tartozásról, mondjuk Molotov-koktélt dobna a Centrum Parkoló kft. irodájára. (Nem mintha ezt támogatnám, vagy helyesnek tartanám, csak nem lennék meglepve.) Friss hír:
"Érdemes kivárniuk azoknak a jogkövető autósoknak, akik a bíróságtól ezekben a hetekben kapják kézhez a parkolási díjfizetés állítólagos elmulasztása miatt kézbesített fizetési meghagyást. Ajánlott ellentmondással élniük, s így vállalni a polgári peres eljárást valamelyik követelésbehajtó céggel szemben. A Népszabadság információi szerint ugyanis a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal pert indít a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása, valamint az azt létrehozó hét kerület - így közvetve az általuk a parkolók üzemeltetésével megbízott Centrum Parkoló Rendszer Kft. - ellen. Leginkább azt kifogásolva, hogy a Centrum törvényellenesen, a társulásban résztvevő önkormányzatok felhatalmazása nélkül adta el több milliárd forintos követelésállományát különböző behajtó cégeknek. Forgács Imre, a közigazgatási hivatal vezetője megerősítve lapunk információját, elmondta: ahhoz, hogy a Centrum eladja követelésállományát, az önkormányzatok felhatalmazásával kellett volna rendelkeznie. (A társulás szerint azonban jogszerűen jártak el, a hivatal egy korábbi törvényességi észrevételét a szervezet visszautasította.) Mindemellett jogsértő, ha a parkolási jegy megvásárlásának elmulasztását többször is szankcionálják. Nem megfelelő a kft. panaszkezelése sem, de az is felróható a Centrumnak, hogy nem veszi figyelembe az önkormányzatok selejtezési gyakorlatát, s több évre visszamenőleg követeli a parkolási pótdíjat. Ezzel pedig megsérti az állampolgárok jogorvoslathoz való jogát." (Forrás)
-a fentiekhez kapcsolódik az áruszállítás megoldatlansága is. Van egy kis bolt egy egyirányú kis utcában, fel kellene tölteni áruval. Megjön az IFA... és itt leblokkol az egész rendszer. Ha az IFA le szeretne húzódni - nincs hová. Ha nem húzódik le - fél órán át áll az egész utca. A jelenlegi megoldás: papírdobozokkal, régi székekkel, gyümölcsösládákkal és madzagokkal foglalják a parkolóhelyeket a boltosok, hogy így csináljanak helyet a kirakodáshoz - jó kis balkáni hangulatban...
-az autós társadalom előszeretettel hallgat el egy fontos ügyet: a légszennyezés kérdését. Ki fizeti meg azt a kárt, ami a rossz levegő miatti megbetegedések gyógyítására, az így kieső munkaórákra megy el? Ki újítja fel azokat a bérházakat, amelyeket tatarozás után 5-10 évvel újra teljesen belep a korom? Ma a társadalom egészére hárul ez a költség.
A probléma tehát - parkolási társaságok ide vagy oda - marad: egyre több az autó, de nincs egyre több hely. Te hogy oldanád fel ezt az ellentmondást? Milyen legyen az autós közlekedés Budapesten, min változtatnál, és miért? Írd meg kommentbe, legyen ez egy vitafórum!
2008-ban 8250 Ft a 30 napos bérlet. A BKV 2007-ben több mint 8 milliárd forintos veszteséget halmoz fel. Egyre több budapesti hagyja el a tömegközlekedést, miközben egyre több az autó a városban. Épül a 4-es metró, egyre távolabbi átadási időkkel és egyre nagyobb költségekkel. Jövőre SMS-ben is lehet majd jegyet venni - 500 forintért, ami hétközben 60 percig, hétvégén 90 percig lesz érvényes. (Forrás) Néhány infó a budapesti tömegközlekedés világából.
Képzeljünk el egy turistát, aki meg szeretné nézni Budapestet. Szép volt a katalógusban a Parlament, a Hősök tere, a Várnegyed, eljön hát repcsivel Ferihegyre. Leszáll, és azzal találja szembe magát, hogy vonat (shuttle service), vagy metró, vagy valami hasonló kötöttpályás izé, ami átszállás nélkül bevinné a belvárosba, az Ferihegy 2 környékén nincs. Ferihegy 1 közelében ugyan talál egy megállót, de oda kb. 600 méteren át magának kell az összes csomagját cipelnie, és ott szembesül azzal, hogy a jegyautomata nem működik, angolul nem beszél senki, a menetrendi lapot viszont totál összefirkálták. Végül buszra száll. Megérkezik Kőbánya-Kispestre, azaz a Kökire (de akkor hogyan rövidítsük Piliscsabát?), ahol egy 30 éve rohadó végállomáson hajléktalanok és szeméthegyek, valamint gyomorforgató vizeletszag fogadja. No, ha én lennék ez a turista, itt ülnék taxiba, mennék vissza a reptérre, és felejteném el ezt az országot egyszer s mindenkorra. Pedig ma ez folyik, ez történik nap mint nap azokkal, akik turistaként ideérkezve tömegközlekedést, és nem taxit választanak.
A BKV a 4-es metró építése és a központi költségvetés hiánya miatt idén is súlyosan alulfinanszírozott. Jön is gyorsan a gondolat: le kellene faragni a költségeket. Azt hogy lehet? Ennél kevesebb bér már aligha adható - így is több százzal kevesebb a sofőr, mint amennyi az állomány teljes feltöltéséhez kellene -, az üzemanyagot ki kell fizetni, úgyhogy marad a leépülés. Kisebb BKV, kisebb pénz, kisebb hiány. Ehhez először jött egy velőtrázóan aljas videó a BKV honlapján (forrás):
A személyes kedvencem lett a sajnálatosan üres földalatti 4:26-kor. Az első, utasokat is szállító járat 4:30-kor indul a menetrend szerint. A videó egyébként olyan felháborodást váltott ki a főváros városüzemeltetési bizottságában (is), hogy 2 nap után a BKV levette a honlapjáról.
A videó és a BKV kommunikációja szerint nem is leépítésről van szó, csak "racionalizálásról", meg "párhuzamosságok" felszámolásáról. Pl. a 32-es busz, ami valaha Kőbánya-városközpontból, ma az Örs Vezér teréről indul, párhuzamosan halad egy szakaszon a 62-es és 3-as villamosokkal a Nagy Lajos király útján. Mi lesz a tervek szerint? A 32-es busz ezentúl majd csak a Bosnyák térről indul. Azaz még egyszer át lehet szállni, még több időbe telik majd tömegközlekedéssel járni. Egyébként Miskolcon már meglépték a "párhuzamosságok" megszüntetését. Az eredmény enyhén szólva is borzasztó, olvasd el itt.
Az elmúlt öt év során átlagosan évi 3%-kal csökkent a BKV fizető utasainak száma. 2003-ban még 35,5 millió vonaljegyet adtak el, 2006-ban 27,2 milliót. A havi és 30 napos bérletekből a 2003-as 7,3 millió helyett 2006-ban 6,4 millió fogyott. (2007 szeptember végén 4,7 milliónál tartanak.) (Forrás) A BKV ezt előszeretettel állítja be európai tendenciának, nagyvonalúan hallgatva az ezzel ellentétes tendenciákról. (egy példa itt) Az is szép, amikor a BKV közleménye ezt írja:
"A hagyományos vonaljegy ára jelenleg 230 forint, egy felnőtt havi bérlet 7350 forintba kerül. Bécsben például ezek az összegek 430 és 12.600 forint körüliek, azaz 87, illetve 71%-kal többért vehetik igénybe osztrák szomszédaink a közösségi közlekedést." Ja, csak egy osztrák-magyar ismerőstől tudom, hogy az a bizonyos 430 forintos jegy többszörös átszállásra jogosít, időkorlátozás nélkül. De sebaj, mert itt legalább van Süsü a villamoson. (De az is szép a maga fura módján, amikor a "Kérjük, adja át a helyét!" felirat fölé odafirkálják, hogy "Gyurcsány!")
De nem lenne fair, ha elhallgatnánk a fejlesztéseket. A legnagyobb kétségkívül az új metróvonal építése. Kerül amibe kerül, most már meg kell építeni - olyan előrehaladott állapotban van az építkezés, hogy innen már óriási veszteség lenne kiugrani. Majd befejezik 2012-ben. 2013-ban. Vagy 2014 elején, mert akkor lesz választási kampány. A másik nagy fejlesztési lehetőség a Duna, mint közlekedési lehetőség jobb kihasználása. A BKV kishajóin 2007 április 28 és szeptember 2 között 50 ezren váltottak jegyet a Boráros tér és Rómaifürdő között menetrendszerűen közlekedő járművekre. Erről az alternatíváról nem sok szó esik. Pedig érdemes lenne jobban kihasználni a Dunát, Soroksártól (vagy éppen Budafoktól) Szentendréig. További gond, hogy a hajóállomástól a legközelebbi BKV megálló elég messze esik, egy-egy kikötés pedig sokkal több idő, mint egy busznak kiállni egy buszmegállóba. Ezek persze kezelhető, megoldható problémák - a Batthyány térnél például a metróval, HÉV-vel nem lenne nehéz jó átszállási kapcsolatot kialakítani. További lehetőség, ha az új építkezések már eleve így valósul(ná)nak meg - pl. a Népsziget öblében. Persze ehhez kulturált, nem végletekig lerohadt hajók, a munkába járáshoz igazodó, megbízható menetrend, és az új lehetőség intenzív kommunikálása is kellene - pénz, pénz, pénz. Ezért fog ez az ötlet még évekig az asztalfiókban porladni.
Hogyan lehetne vonzóbb, használhatóbb tömegközlekedést csinálni? Nagyon jó ötlet volt például a garázsmeneti és szolgálati járatok beszervezése az éjszakai buszok hálózatába. Szerény többletköltséggel óriásit lépett előre a BKV (a VEKE segítségével). Új járműveket kellene beszerezni, a meglévő infrastruktúrát fel kellene újítani - csak nem a 2-es metrónál megtapasztalt minőségben. Igen, ez azt jelenti, hogy a jelenleginél többet kellene a tömegközlekedésre fordítani. Meg kellene oldani a hajléktalanok problémáját - nem lehet úgy az autóból a tömegközlekedésre csábítani embereket, hogy közben minden ötödik (vagy akárhányadik) jármű belső tereit áthatja az emberi vizelet gyomorforgató bűze. Aki így száll föl, azt legyen kötelező azonnal leszállítani! Járatok összekötésével és buszsávok kialakításával hosszú, az egyik városszéltől a másikig tartó viszonylatokat kellene létrehozni. Jó ötlet volt például a 4-es és a 105-ös busz összekötése, csak buszsáv híján rendesen bedugulós lett. Össze kellene kötni a HÉV vonalakat (5-ös metró). P+R parkolók hálózatát kellene megépíteni (Etele tér, Mexikói úti FAV-végállomás, Békásmegyer HÉV-(vég)állomás, Örs Vezér tere stb.), ezeket a BKV tulajdonába és kezelésébe adni, úgy hogy a BKV napijegy vagy bérlet ezekbe a parkolóházakba is érvényes legyen.
Te mit tennél a tömegközlekedés fejlesztése érdekében, figyelembe véve, hogy nagyon sok hazai forrásra (fővárosi, állami pénzek) nem számíthatsz?
A Honvéd Főparancsnokság épülete 1900 előtt.Forrás
A budai Várra általában úgy gondolunk, mint az ország egyik legreprezentatívabb, legrendezettebb területére. Ám itt is van mit rendbetenni, átépíteni. Ha a turista a 16-os busszal érkezik a várnegyedbe, az egyik első épület a baljára eső volt Honvéd Főparancsnokság épülete (Dísz tér 17.). A régi épületet akkori funkciója miatt erőteljesen bombázták a második világháborúban, így mára csak az eredeti falak töredéke maradt meg. (Az épület szomszédos "toldaléka" volt a Honvédelmi Minisztérium.) 1994-ben az Expó kapcsán születtek rendezési tervek (erről példa itt).
1999-ben a korona elhelyezésének helyszíneként is felmerült a Dísz téri épület. 2001-ben gyerekvárat terveztek kialakítani az épületben. Már a pályázati anyag is elkészült, de végül is a kulturális tárcánál megváltozott a koncepció, az ötletet elvetették. Közben a Várszínház helyére a Táncszínház került, a Várbazárból pedig kiköltöztették az utolsó bérlőket is. 2003-ban építészeti pályázatot írtak ki az épület kulturális, turisztikai célú átalakítására. A pályázaton 2004-ben Kis Péter építészirodája nyert, egy merész, rózsaszín ráépítéssel. Az épület egy kiállításnak egy konferenciateremnek és egy turisztikai központnak adott volna helyet, ha megépül. De nem történt egy kapavágás sem. Viszont 2004 vége óta a rom műemléki védettséget kapott a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól.
2004-ben egy, a kormány által felkért 17 tagú bizottság azt javasolta, hogy a "magyar államiság kiállítóhelye (Államkincstár)" ide kerüljön. Itt lenne a magyar államiság történelmének állandó kiállítása, amely az ezeréves magyar államiság folytonosságát jelképezné. Költségvetési források híján ez is megrekedt egy ötletelés szintjén. Ez alkalommal se jutottak el az első kapavágásig. Az akkori kormány úgy rendelkezett, hogy 2006 márciusáig kell elkészülnie a Vár-rekonstrukció 8-10 éves programjának. A volt honvéd főparancsnoksággal kapcsolatos tervezési munkákra 15-20 millió forintot javasoltak elkölteni. Aztán jött a kormányfő-váltás, jöttek a választások, ismét elsüllyedtek a tervek. 2007-ben már az EU-s fejlesztési pénezk kerültek előtérbe, a rózsaszín tetőt ekkorra már hivatalosan is törölték. A Vár-rekonstrukciós programot felélesztették hamvaiból: először 20 milliárd forintos keretről lehetett hallani, ebből 6 milliárd jutott volna a rom kiegészítésére és újjáélesztésére. Az első ütem (2009-ig) 10 milliárdról szólt. Aztán az összeget megvágták 7 millió forintra. A terv szerint a Szent György téri ásatási területen három kisebb palota visszaépülne, a romok bejárhatóak lennének, a Várszínház kormányzati rendezvényterem funkciót is kapna, a szomszédos karmelita kolostor a kormány vendégházává alakulna át. 2012-ig aztán a Ferdinánd kaput megnyitnák a forgalom előtt (most csak gyalogosan járható), feltárnák az Oroszlános udvart, és új fogadócsarnokot is telepítenének.
A jelen állapot szerint miniszteri biztos is felügyeli a Vár déli felének megújulását - Szőke Balázs személyében.
Mivel az eredeti épület jóval nagyobb a mostani romnál, az újjáépítésnél is a jelenleginél nagyobb magasságú épületet terveztek - de úgy, hogy a Szentháromság tér felől érkezve az épület ne takarja ki a Vár kupoláját. A megmaradt épületrészek fölé egy nagy, a tér felé szélesedő ráépítés kerül a terv szerint. Az új felülépítés téglaszínű, kerámialapos burkolású. Szakmai körökben sikert aratott a terv, de a pályázatot kiíró Budai Várgondnokság Kht már óvatosabb volt: továbbtervezésre javasolta a tervet - és itt meg is rekedt a folyamat. Idén nyáron megint előkerült az ügy, és "előkerült" hozzá 10 milliárd forint (a környezet rendezését is beleértve; anélkül 5 milliárd forint körüli összeggel számolnak). Az ásatások most is zajlanak, de az épület ügye botrányba fulladt. Új tervet kértek, de a 2010-es szoros határidő miatt pályázat nélkül. Egy újonnan létrehozott szervezethez, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálathoz került az ügy. A Magyar Narancs információi szerint Mányi Istánt szemelték ki az új terv elkészítésére. Az épület funkciója a "magyar alkotó szellem pantheonja" lesz - ha megvalósul. 2008 február közepéig ugyanis (első körben) már jelezni kellene, hogy mi lesz a tér rendezése utáni helyzet. A kulturális tárca lépése, mellyel Kis Péterék tervét elvetették, és új pályázat nélkül bíztak meg valakit az új terv elkészítésére, nagy felháborodást váltott ki építész körökben. Jogilag akkor volna lehetséges ilyen lépés, ha állami tulajdonú tervezési intézmény keretein belül végeztetik az új tervet - például ha a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat készíti el a terveket, amellyel egy külsős építész leszerződik. Csakhogy a régi pályázat érvénytelenítésére így sincs ok, hisz az épületnek szánt funkción (eddig legalábbis) nem kívánnak változtatni.
Az ügy tehát tovább húzódik. A legfrissebb hírek (összefoglaló itt olvasható) szerint mégis pályázatot fognak kiírni az újratervezésre. A témában megjelent cikkekből néhányat az Építészfórum is szemlézett - katt ide!
Te milyen funkciót telepítenél az épületbe? Játékvárat? Turista információt? Múzeumot? Írd meg kommentbe!
Nagyon érdekes cikket találtam az Index-en: riport a kiköltözőkről, a kiköltözésről, a nyomor végéről a Józsefváros egy részén. Részlet:
Viszont történt csoda is. Az egyik ház földszinti udvari lakásába 100 év után először sütött be a nap a szomszéd épület lebontása után. "Reggel felkelek, és mondom a kurvaéletbe, villanynál aludtam el? Aztán látom, hogy besüt a nap, azért van ilyen világos. Én 30 véve nem láttam reggel napsütést. 100 éves a ház, azóta nem volt itt nap. Már a végén sajnálom is hogy el kell innen mennünk."
2007 szeptember: 2009 végén adják át a Klépierre beruházásában épülő bevásárlóközpontot a Corvin Sétányon. A központ 35 ezer négyzetméter üzlethelyiséggel, összesen 60 ezer négyzetméter bérbeadható területtel rendelkezik majd, alatta 1200 férőhelyes teremgarázs lesz. A Corvin Atrium irodákat is tartalmaz majd, 24 ezer négyzetméteren. A Corin sétány Kelet-Európa legnagyobb városrehabilitációs projektje, és a lakások annyira kelendőnek bizonyultak, hogy még a tervezett szálloda helyére is inkább lakásokat építenek. Két éven belül uszoda, fitness-központ, majd 2012-ig három Liszt Ferenc térnyi területen vendéglátó- és szórakoztatóegység épül majd. (Források: 1, 2)
2007. szeptember 25: Szerkezetkész lett a Corvin Irodák I. néven futó épület, ebből az alkalomból a tervezőiroda (Stúdió 100) tartott sajtótájékoztatót.
2007 október: Előreláthatólag 2009 végéig épül meg a Corvin sétány első üteme. "Az első lakóépület, a Premier Ház alapkövét alig egy éve tettük le és a lakóépület 180 lakása már mind elkelt. Az első lakók 2008. első negyedévében költözhetnek be a Nagytemplom utca és a Tömlő utca sarkán található épületbe. Elkezdődött a második épület, a Cordia Fontana Ház lakásainak értékesítése is és elnézve a nagy érdeklődést, biztos vagyok benne, hogy igen hamar gazdára talál majd a második lakóépület 240 lakása is." (részletek) 2007 október 13: kimentem a helyszínre, megnéztem a munkálatokat. Az utolsó bontások folyamatban voltak, az első épületek már épültek:
A harmadik lakóépület lesz a Cordia City Garden ház. A fő eladási érv a 10 teniszpálya nagyságú belső kert. Szükség is lenne rá, de szerintem ez nem lesz igazi kert. Ha mélygarázs kerül alá, akkor itt bokroknál nagyobb növények nem fognak tudni meggyökerezni. És a prospektusokban szereplő "intim nyugalmat" nehéz elképzelni egy 9-10 emeletes lakóház belső udvarán. Pedig valóban nagy szükség lenne ilyen "intim nyugalomra". A 28-155 nm területű lakásokhoz egy 3000 nm-es sportcentrum is készül - ez már sokkal jobban hangzik! 2007 november 30: Elbontják a kultikus szórakozóhellyé vált West Balkán épületét. Az intézmény nem szűnik meg, csak a Futó utcából átköltözik a Nagytemplom utcába.
2007 Szeptember: a győztes és a második helyezett kihirdetése után a fő építészeti vita a sínek lefedése körül zajlik. Janesch Péterék a sínek lesüllyesztésével a "földszinten", Fintáék a sínek lefedésével az "emeleten" kötnék be a Városligetet egy sétányon keresztül egészen a Nyugati pályaudvarig.
2007. szeptember 26: ÉS interjú Janesch Péterrel az Építészfórumon 2007. október 15: Csúszik a kormányzati negyed versenymegbeszélése, a Sedesa visszalépett a projekt kivitelezéséből. 2007. október 15: "A kormányzati negyed építése kapcsán elbontanák a Nyugati téri felüljárót, és a Ferdinánd hidat is. A 14-es és 47-es villamosok vonalát meghosszabbítanák. Szélesebb lesz a Podmaniczky út." - számol be az elképzelésekről az Index cikke. 2007. október 17: A Stop.hu összefoglalót közöl a budapesti meg nem épült alagúttervekről - annak kapcsán, hogy a Ferdinánd-híd helyett alagutat javasol a főváros a kormányzati negyed építéséhez kapcsolódóan. 2007. október 18: a közlekedés átalakításának terveiről számol be az Index.hu. A legdrágább változat szerint a Nyugati pályaudvar fejállomásból megállóvá alakulna, ehhez alagutat kellene építeni onnan egy másik pályaudvarig, ennek költsége viszont kb. a 4-es metróéval hasonló nagyságrendű. Más verzió szerint Rákosrendezőre "húzódna vissza" a vasúti közlekedés, a Nyugati épülete pedig más funkciót kaphatna - ez esetben viszont a vonattal érkezők nagyjából kint is ragadnának, Rákosrendező környékén ugyanis nagyon rosszak a közlekedési lehetőségek. A Ferdinánd-híd helyett alagút kötné össze a Váci utat és a kiszélesített Podmaniczky utcát. A VEKE is támogatja a 47-49-es villamosok összekötését a 14-es villamossal, ehhez azonban a Nyugati téri buszpályaudvart mindenképpen fel kellene számolni, sőt, a Nyugati téri felüljáró megszüntetése is szóba került. A villamos vagy a Váci úton, vagy a Podmaniczky utcán haladna. 2007. október 31: A MÁV határidőre kiürítette területeit és átadta azokat az államnak - sajtóközlemény. 2007. november 13: Hétfőn (12-én) aláírta a kormányzati negyed épületének tervezői szerződését a nemzetközi építészpályázat győztese, a Janesch Péter vezette csapat és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI). A tervezéshez Janeschék projektcéget alapítottak. A Team 0708 Kft., amelynek neve az eredmény kihirdetési idejére és a munkára szolgáló két évre reflektál, egy Kecskeméti utcai irodaház két emeletét foglalja majd el. Az Index.hu cikke. 2007. november 14: "Egy MSZP-s bizottsági tag tartózkodása miatt elutasította a fővárosi önkormányzat szakbizottsága a a szabályozási keretterv módosítását, ami elengedhetetlen a kormányzati negyed megépítéséhez. A képviselők nehezményezték, hogy fontos kérdésekre nem kaptak választ." Az Index.hu cikke. 2007. november 20: "Megkezdődhetnek a kormányzati negyedhez kapcsolódóan a Nyugati pályaudvar területfelszabadítási, bontási munkálatai, miután a MÁV Zrt. közbeszerzési eljárását az újbaroki VÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. elnyerte nettó 446 millió forintos ajánlatával" - a teljes cikk itt olvasható.
2007. november 21: "Százmilliárdos közúti fejlesztésekhez köti a közlekedési hatóság a kormányzati negyed építési engedélyét, de a szükséges többletpénz nincs meg sem az állam, sem a főváros költségvetésében." - írja a Magyar Nemzetre hivatkozva a ma.hu. Az Index.hu cikke szerint "Noha arról még az illetékeseknek sincs fogalmuk, hogyan alakul a kormányzati negyed környéke, a bontási munkálatok már megkezdődtek a Nyugati pályaudvaron, ahol a jobboldali (délkeleti) külső vágányoknál két napja markológépek szedik fel a síneket. "
2007. november 27: A Miniszterelnöki Hivataltól a pénzügyminiszterhez kerül át a kormányzati negyed kivitelezésének felügyelete - írja az Origo. 2007. december 01: Egy KDNP-s hatodik kerületi képviselő helyi népszavazás kiírását kezdeményezte, mivel aggályosnak tartja, hogy úgy épül meg a kormányzati negyed épülete, hogy közben a kapcsolódó közlekedési beruházások csak később, és bizonytalan forrásokból valósulnának meg - írja a Magyar Nemzet. 2007. december 04: Mégsem a pénzügyminiszter, hanem a Pénzügyminisztériumban helyet foglaló Suchman Tamás lesz a kormányzati negyed felelőse. 2007. december 05: Most derült ki (hogy miért csak most?), hogy a kormányzati negyedet át kell tervezni, mert az egyik, a főváros tulajdonában álló telek a fővárosi törzsvagyonhoz tartozik, és nem egyesíthető a többi telekkel. A kormányzat nem várja ki a jogi procedúrát, inkább áttervezteti a kormányzati épületet. Közben a Merkantil-konzorcium visszalépett a kivitelezésre kiírt pályázatról.
2007. december 11: Az SZDSZ újragondolná a kormányzati negyed tervét, mivel egyre kevesebb az esély a 2009-es befejezésre. Az Index.hu cikke.
Ha találsz még cikkeket, léci tedd be a linket egy hozzászólásba! Köszi!
A 4-es metróról már volt szó korábban, most a 2007 végi eseményeket sorolom kronológiai sorrendbe. A linkekre kattintva a cikkek megnyithatók a további részletek elolvasásához.
2007. szeptember 13: Délelőtt a 4-es metró alagútját építő egyik pajzs áttörte a Tétényi úti állomás falát - az Index cikke videóval.
2007. október 17: A Kelenföldi végállomás tervéről számol be az Index.hu
(A terv pár napot élt csak, ld. október 25-nél.)
2007. október 18: "Skardelli György építész szerint életveszélyes megoldásokat is javasol a beruházó a metróépítésen, a Kálvin tér felszíni rendezésénél. Az Ybl-díjas építész ezért kiszáll a tervezésből és az építésből, ha a tervek módosulnak." A teljes cikk itt olvasható.
2007. október 25: A Népszabadság cikke szerint 2011-re csúszhat az átadás, mivel elhúzódik az alagútfúrás, gondok vannak a Fővám téri metróállomás építése körül, és meghosszabbítják a próbaüzem idejét is. A másnapi beszámoló szerint nagy indulatokat kavart, hogy több döntéshozó is csak az újságcikkből értesült az újabb késésről. Délutánra sajtótájékoztató is lett, ahol bejelentették: 18 milliárd forint értékben csökkentik a kapcsolódó beruházásokat: nem lesz szökőkút és park a Fővám téren, nem lesz P+R parkoló és új autópálya-csomópont Kelenföldön (szerintem ennek a törlése a legnagyobb állatság), a Kálvin térnél pedig 2-vel kevesebb mozgólépcső és eggyel kevesebb Kiskörút-felújítás lesz. Mindezek célja az, hogy a Jaspersnél (az EU gazdasági tanácsadó testülete) átmenjen a 4-es metró projekt, azaz javuljon a megtérülési mutató. Ez a nap nem a 4-es metróé volt...
2007. október 26: "A 4-es metró 2010-re elkészül ugyan, de csak 2011 júniusától szállíthat utasokat" - a NOL.hu beszámolója a sajtótájékoztatóról. "Az újabb pénzügyi tartalék forrását úgy teremtik elő, hogy több kapcsolódó felszíni beruházást - összesen 18 milliárd forint értékben - egyszerűen elhagynak. Ezek közé tartozik a Thököly út rendbetétele (amit a főpolgármester már többször megígért, a metrótól függetlenül), a Kelenföldi pályaudvarhoz tervezett P+R parkoló, a Fővám téri állomásnál két mozgólépcső, valamint a Kiskörút kerékpárúttal kiegészített átépítése. Demszky szerint arról van szó, hogy e kiegészítő beruházásokat nem a metróépítéssel együtt számolják el, de azokat is meg fogják valósítani, magántőke segítségével." A sajtótájékoztató apropóját az adta, hogy 25-én a második fúrópajzs is elérte a Tétényi úti metróállomást. A cikk végén egy érdekes összefoglaló is olvasható az eddigi csúszásokról.
2007. december 04: "Az alagútépítés féléves, a Fővám téri állomás kéthónapos csúszása után a DBR közölte, a Móricz Zsigmond körtér jövő évi májusi átadása sem jön össze. A Műegyetem rakpartról nem is beszélve." Az Index cikke.
2007. December 14: A BKV "fokozná a nyomást", azaz szorosabb határidőket szeretne a Fővám téri állomás kivitelezésénél, a kivitelező Hídépítő viszont akár kiszállni is kész a projektből, ha még szorosabb határidőket kap - írja a Népszabadság cikke.
A KÉK (http://www.kek.org.hu/) szervezésében ismét volt egy városnéző séta. Ezúttal a SÍN kulturális központba lehetett ellátogatni Budapest XVIII. kerületébe. Én 2007 december 9-én, vasárnap jártam ott.
Eredetileg textilgyárnak épült az az épületegyüttes, amit az 1920-as években a Fugger család építtetett. A második világháborúban nem érte nagyon nagy kár az épületet, kisebb belövésekkel megúszta az ostromot. Többen a gyár pincéiben vészelték át a legnehezebb napokat. Az ötvenes évek során államosították, a kispesti textilgyár hulladékfonója (magyarul: mackóruhák gyártója) lett. A 80-as évek második felében váltott profilt az épület: 1986-tól kezdve kezdődött itt el a díszletgyártás, de csak 1988-ban állt fel teljesen az üzem. Volt itt minden, ami filmek, színházi darabok, vagy akár operák díszleteinek elkészítéséhez kellett: asztalos műhely, szobrászműhely, lakatosok, festők. A nagy csarnokban (1300 nm), ahol korábban a textilipari gépek sorakoztak, a festők kaptak helyet. A mellette álló másik, kisebb csarnokot megmagasították, hogy itt tudják felállítani a díszleteket. A díszletállító torony sem kicsi, 20x20 méter az alapterülete. Sőt, még a világítást is hozzá "próbálták": így lehetett igazán jól látni, hogy az adott díszlet hogy fog mutatni a színpadon. Ebben a nagy teremben ottjártunkkor egy kis bábszínház-előadást láthattak a gyerekek. Magyarország minden területére szállítottak innen díszleteket - a csúcson 80-120 fő dolgozott itt. A rendszerváltás után a kultúrára (is) egyre kevesebb pénz folyt, így aztán a megrendelések is megcsappantak. 1996 és 1998 között zajlott le a "lassú halál": a Kistext-től a fővároshoz került az üzem. Ma is a főváros a többségi tulajdonos. 2006-ban újra élet költözött az épületbe: ekkor alakult meg a Sín Kulturális Központ.
És a jövő? Az épületet kulturális háttérintézménnyé szeretnék fejleszteni. Ehhez Kis Péterék irodája (ld. például a Szent György tér átépítése, Állatkert rekonstrukció stb.) készített tervet. Nagy színházterem épülne a nagyterem egy részének és a díszletállító torony terének egybenyitásával. A csarnok melletti, régebben óvodának használt téglaépületben festők műtermei kapnának helyet. De a szobrászoknak is kialakítanának műtermeket. Ez a hely tehát nem a Millenárishoz hasonló kiállítási központtá, hanem inkább egy művészek (és művészetek) találkozóhelyéül szolgáló intézménnyé válhat. Már ha lesz rá pénz...
Ez volt a nagy csarnok, ahol a textilgyártás folyt.
Melyik együttes is énekelte ezt? Valahol már hallottam...
A beszélgetés résztvevői: Lóky Tamás (Sín, ügyvez. ig.), Schiff József (gépész volt a díszletgyári időkben), és Csaba Tímea (a KÉK önkéntese, építész)
Az a bizonyos "derékba tört" krokodil, amiről a NOL.hu újságírója is beszámolt.
Ez az épület valamikor óvoda volt. A tervek szerint festők műtermei kapnának itt helyet.
A díszletállító torony részlete.
A Népszabadság tudósítója a szombati bejáráson volt jelen, az ő beszámolójuk itt olvasható.
Idén 100 éves a Zeneakadémia. Ehhez képest nem sokat lehetett hallani az intézményről, vagy az épületről. Megjelent egy album az épületről, és ennyi. A jövő viszont szebbnek ígérkezik.
Megvan ugyanis a szervezeti és az anyagi támasza is annak, hogy a Liszt Ferenc alapította intézmény épülete és oktatása is megújuljon. Az építészeti munka stratégiai tanácsadói Rajk László és Zoboki Gábor lesz. A többlépcsős építkezés összköltségét 10,5 milliárd forintra becsülik - ebből 9,3 milliárd forint támogatás, aminek 80%-a EU-s forrásokból jön össze. A főépület átalakítása 2008 végén kezdődhet meg, és 2011 végéig tarthat. Az akadémia rangja pedig az oktatás nemzetközivé tételével, és a hangversenyrendezés színvonának növelésével emelkedhet - ebben a korábban a Richternél dolgozó Furka Beáta és Bill Rylance lesznek az intézmény segítségére.
