Az Iparművészeti Múzeum átmenetileg újra megnyitott: időszaki kiállítása a Várnegyed és az Esterházy család történetének egy tragikus epizódját eleveníti fel.

A Tárnok utca 1905 körül (fortepan.hu, 115827, Szémán György)

Az ország egyik legismertebb tere a mai napon mondható 90 évesnek. 1932. október 2-a óta hívják Hősök terének.

2022 augusztusában két szerző képeiből válogatott a Fortepan – én pedig a budapesti képekből adok át ismét egy csokorral. A nemrég elhunyt Faragó György fotóriporter hagyatékát családja ajánlotta fel a fortepan.hu-nak. Fotózott áruház belsőket, Domus áruházakat, rengeteg reklám- és termékfotót készített. Gyulai Gaál Krisztián pedig játékfilmek, MTV-s produkciók tucatjainak volt operatőre, de fotózni már korábban elkezdett. Fotózta a tabáni koncertek fiataljait, de rejtett kamerával a pesti utca népét is megörökítette.

2022. március 15-én megtartották a Néprajzi Múzeum szűk körű megnyitóját. Ennek kapcsán átnéztem a Liget Budapest projekt legújabb fejleményeit.

A projekt kezdetei oda vezethetők vissza (részletesen lásd itt: A Városliget beépítésének sztorija: a kezdetek), amikor 2011-ben Szőcs Géza akkori kultuszminiszter javaslatot tett egy, a Várnegyedből az Andrássy úton át a Városligetig tartó kulturális tengely kiépítésére, röviddel azután, hogy lefújták a Szépművészeti Múzeum korábban tervezett bővítését. Akkor még csupán az egykori Felvonulási tér beépítése merült fel, ám a következő években - számos kanyarral és visszalépéssel tarkítva (részletek: A Városliget beépítésének sztorija, 2014-2016) - a projekt a Városliget beépítésének projektjévé alakult át. A 2017-18-as évek áttekintése után (részletesen lásd itt: A Múzeumi Negyed építése, 2017-2018) az elmúlt bő három év tervmódosításai, építkezései és milliárdjai következnek.

A FŐMTERV (Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat) archívumából válogatott fotókat a fortepan, én pedig ezekből közlök egy budapesti témájú válogatást. A fortepan-t idézve: "A cég fotósa, Domonkos Endre megörökített minden jelentősebb helyszínt, ahol a FŐMTERV dolgozott. Igy szemünk előtt fut el a Kádár-korszak Budapestjének számtalan építkezése, felújítása, átépítése. Villamospályák és bekötőutak építése, strandok és fürdők rekonstrukciója, a Nagykörút, Népköztársaság útja, Bajcsy Zsilinszky út átépítése. A cég tervezte az összes jelentősebb fővárosi felül- és aluljárót az Astoriától Aquincumig. De a FŐMTERV fotóarchívuma még ennél is több!" Az azonosító számra kattintva a kép nagy méretben is letölthető.

1982. február 12-én adták át a Budapest Sportcsarnokot, ami 1999. december 15-én vált a lángok martalékává. Történet a szovjet példától Puskás öcsin át a karácsonyi képeslapokig.  

Eucharisztikus Kongresszus, oroszlánt formázó sziklatömb és Budapest 1945-ös pusztulása - ez alkalommal a 2021 novemberi frissítésből látható a Fővárosi Blogon egy rövid válogatás a budapesti képekből. A legtöbb, Budapesttel kapcsolatos fotó ez alkalommal a Vörös Hadsereg 1945-ös képei közül került ki. (Az azonosító számra kattintva a kép nagyban is letölthető.)

A Tabán évszázadai - 8. rész

A harmincas években a tabáni házakat elbontották, a területet pedig azzal a céllal parkosították, hogy ide épülhessen fel a főváros új büszkesége, egy valóságos fürdőváros. A nagyszabású, modern terveket azonban elsodorta a második világháború.

A harmincas években még gondoskodtak arról, hogy az erősebben megépített, és műemléki szempontból jelentős épületeket megkíméljék a bontócsákányok. A megmaradt házakat aztán tovább tizedelte a világháborús pusztítás, így ma már csak mutatóba maradt egy-egy ház. A hajdani Rácvárosból állva maradt a plébániatemplom, Semmelweis szülőháza (az orvostörténeti múzeum), a Szarvas-ház, az Apród utca 10 - Döbrentei utca 9. épületegyüttese, a Döbrentei utca 15. és 17. számú házikók, a Czakó utca 15. (ma a Czakó kert működik itt), az Attila út 15. szám alatti ház alsó szintjei, valamint több bérház a Várkert rakparton és az Attila úton. A szerbek templomát 1949-ben rombolták le.

Silány lakások a Kacsóh Pongrác úton, alagútfúrás a Duna alatt, új szerelvények a földalattin, Maxim mulató az Emke szállóban, új aluljáró a Ferenc körútnál - így folyt az élet 50 évvel ezelőtt Budapesten.

A Tabán évszázadai - 7. rész 

A harmincas évek elején megkezdődött a Tabán utolsó, már omladozó régi házikóinak elbontása, a terület parkosítása. Még folyt a munka, amikor 1933-ban már az új szabályozási tervről tárgyaltak. Eleinte egy elegáns kertváros terve került elő, de ez hamar a süllyesztőben végezte, mert a meredek hegyoldalnál voltak sokkal jobb telkek, városrészek is azoknak, akik modern villát akartak emeltetni maguknak. A kávéházak, kocsmák, mulatóhelyek építését a korábban itt működött egységek elzüllése, a prostitúció rossz emléke akadályozta meg. Az újabb tervek középpontjában a korábban már emlegetett fürdők álltak: legyen a Tabán Budapest új fürdővárosa!

A feltételek adottak is voltak ehhez: itt volt a Rudas és a Rác fürdő (akkoriban: Szent Imre fürdő), a Gellért-hegy belsejében meleg vizű források fakadnak. Az első tervpályázatot már 1933-ban kiírták, a terveket szeptember 30-ig várták. Ezek sok jó gondolatot, ötletet tartalmaztak, de egyik tervet sem ítélték megépítendőnek. Eközben rendezték a tulajdonviszonyokat is: a már fővárosi tulajdonú Rudas mellé megvásárolták a másik fürdőt és megszerezték a forráscsoportokat is. Mivel a fürdőkhöz szálláshelyek is kellettek, és 3-4 ezer idegenre számítottak évente, a fürdő fejlesztést nagyszabású szállodafejlesztési tervekkel egészítették ki.