Augusztusban különleges fotógyűjteménnyel gazdagodott a fortepan.hu. Ahogy Tamási Miklós írta: 

"Bojár Sándor fotóriporterről először a háborús bűnösök hazahozatala és elítélése kapcsán hallottam. Ő fotózta a legmegrázóbb képeket a népbírósági tárgyalásokon, kivégzéseken. Ezekből a nyolcvanas években megjelent pár kocka, talán még a tankönyvekben is szerepeltek. Aztán a rendszerváltás környékén, a Magyar Gördülőcsapágy Művek üzemi könyvtárának felszámolásakor (erre csak most jöttem rá, a pecsét alapján) megvettem a Fél évszázad pillanatai c. Bojár könyvet. Egy vékonyka kötetről van szó, a legfontosabb(nak gondolt), jórészt politika-történeti képekkel. Ha most - több mint tízezer Bojár fotó digitalizálása után - végigpörgetem a könyvet, az első gondolatom az, hogy aligha vállalkoznék egy új könyv szerkesztésére. Az életmű ugyanis sokkal gazdagabb, mint egy klasszikus riporteri hagyaték, tele meglepetés képekkel. Talán még maga a szerző sem ismerte eléggé, ha lehet ilyet mondani. A most induló válogatásunkban 3700 fotót láthatnak, a hagyaték 1936 és 1970 közötti részét. (...)"

Ahogy eddig is, most is a budapesti képekből válogattam egy csokorral. Így látta Bojár Sándor Budapestet. Az azonosító számra kattintva a kép nagyban is letölthető. (Az összes kép szerzője Bojár Sándor.)

178866: A Clark Ádám téren nem mindig a mostani 0 kilométer kő állt. "Eredetileg nem itt, hanem a királyi palota küszöbénél állt a nulla pont. Ez a műtárgy nem maradt fent sajnos, pedig a Lánchíd építésekor még át is helyezték a mai nulla pont helyre. A 20. század elején Festetics Pál vetette fel, hogy újra fel kellene állítani egy jelet. A Hungária Automobil Club felkarolta az ötletet, és 1932-ben felavatták a szobrot az akkori Kereskedelmi Minisztérium mellett, a járdán. Ennek alkotója Körmendi Frim Jenő volt. Felül Patrona Hungariae márványszobra állt, alatta a talapzaton három alak (gyalogos, kocsis, autóvezető) domorműve jelképezte a közlekedést, elől pedig felirat hirdette: "A magyar országutak kiinduló pontja. 0 Km. Állította a Magyar Automobil Club. 1932". A szobor a második világháború alatt megsérült, ezért lebontották. 1953-ban a mai kilométer kő helyén egy újabb szobrot avattak fel, ez egy távolba (a jövőbe?) néző munkást ábrázolt, mellette autókerékkel. Molnár László volt az alkotó. Ezt a szobrot aztán 1974-ben áthelyezték Rákoshegy vasútállomás mellé." A teljes poszt itt olvasható >>>

178301, 178303, 178305: A Lenin-szobor felállítása a Felvonulási téren 1965-ben. Az egyik képen az előtérben Boldizsár Iván író.

178825: Az Astoria 1960 körül. Szépen világító kirakatok, Állami Biztosító neonreklámok, és jó öreg villamoskocsik. 

180282: A Blaha Lujza tér 1966 körül. A Nemzeti Színházat már elbontották (lásd az előző évek cikkeit a bp50 cikksorozatban!), épült a metró és az aluljáró. A háttérben még az Europeum helyett a sajtóház állt, tőle jobbra még az eredeti Corvin Áruház homlokzat bukkan fel - még alu borítóelemek nélkül. És még van villamosvonal a Rákóczi úton.

178804: A Corvin Áruház az 1960-as években. Az 1926-ban megnyitott áruház a Keleti pályaudvar közelsége miatt a vidéki közönség számára is elérhető volt, így sokáig hatalmas népszerűségnek örvendett. A Rákóczi út és a Nagykörút növekvő forgalma mellett az áruház forgalma volt a harmadik ok, amiért pont itt, a Blaha Lujza téren állították fel az első forgalmi jelzőlámpát - ahogy akkoriban mondták, "villanyrendőrt". 

178849: Csak az idősebbek emlékezhetnek erre az épületre. A mai Déli pályaudvar elődjéről, a még jóval kisebb méretű korábbi Déli pályaudvarról készült Bojár Sándor felvétele. Miután a korábbi infrastruktúrát a második világháborúban porig bombázták, sokáig csak a vágányokon átkelve, ideiglenes épületeket használva működött a Déli - még az is felmerült, hogy kiköltöztetik az egészet Kelenföldre. A képen látható épületet Kővári György tervezte meg, 1962-ben kezdték el építeni. A 2-es metrót 1972-ben adták át a Déli pályaudvarig, ehhez a beruházáshoz kapcsolódóan épült át a Déli pályaudvar is. A jelenlegi épületegyüttes 1975 óta szolgálja az utasokat. 

177447: Az Erzsébet kilátó a János-hegy tetején, 1959 körül. Az Opel személygépkocsi vajon melyik modell lehet? (Hozzászólásból tipp: Opel (Olympia) Rekord.) A kilátó tetején álló vörös csillagot akkorára méretezték, hogy a pesti oldalról is egyértelműen látható legyen. Csakhogy a kilátó ezt a súlyt nem bírta jól, idővel el is kezdett repedezni. A rendszerváltáskor a többi vörös csillaggal együtt ez is eltűnt. A kilátót 2001 és 2005 között újították fel. 

178823: A Március 15. tér 1960 előtt. A kép érdekessége, hogy a bal szélén még látható az a kis gloriette jellegű építmény, amiben Erzsébet királyné szobrát helyezték el. Az építmény már rég nincs meg, de a szobor igen: az Erzsébet híd budai lehajtóinak ölelésében álló kis parkban ma is megtekinthető. A kép érdekessége, hogy még az a rendezés előtt készült, amit aztán évtizedeken keresztül ismerhettek a rendszerváltás előtt is élők. De vajon mi lehetett az a kis, hosszúkás építmény a templom előtt? Talán az 1964-ben átadott Erzsébet híd építkezésének egy felvonulási épülete? 

178517: Az 1968 körül készült felvételen egy Zil teherautóról pakolják le éppen az anyagot. Körben jól láthatók az alagút falát adó tübbingek. (Kérdés: melyik metróállomáson láthatók ilyen tübbingek egy kis darabon?) A 2-es metrót két részben adták át: 1970-ben készült el az Örs vezér terétől (akkoriban: Fehér úttól) a Deák térig, majd - a jóval kockázatosabb építést jelentő, Duna alatti átfúrással járó - második szakaszt a Deák tértől a Déli pályaudvarig 1972 végén adták át. 

178851: A Moszkva tér 1965 körül. Ez volt a tér utolsó állapota - még állnak a 40-es években emelt pavilon épületek, és tele van a tér villamosokkal. Aztán jött a 2-es metró, és minden megváltozott. 

178875: A Bécsi út feletti domboldalról az Óbudai kísérleti lakótelep házaira látni rá a téglagyár utolsó épületei felett az 1967-re datált képen. Előttünk a Váradi utcán megy egy jármű. A terület a kísérletezés terepe volt: itt építették meg azokat a házakat, amelyeket az 1958-as építészeti pályázaton, az ún. C-terv keretében a legjobbnak találtak. Egy-egy épülettípusból akár 3 példány, illetve 3 variáció is épült többnyire - összesen 20 tervből 30 épület. Melléjük egy-egy korábbi típusterv lakóház is felépült. Így a valóságban próbálhatták ki, hogy mennyibe kerül egy lakás, mennyi idő alatt építhető meg, hogyan kivitelezhető a leghatékonyabban, mik az első lakók visszajelzései stb. Az Óbudai kísérletről itt olvashatsz bővebben >>>

178315: Ha már az Osztapenkó-szoborra sem emlékszel, akkor a fenti képen látható szobor sem lesz ismerős. A rendszerváltás előtt Budapest határában állították fel a szovjet parlamenter szobrát. Steinmetz Miklós a Vörös Hadsereg katonája volt, aki kapitányi rangban harcolt Budapestnél a második világháború végén. 1944 december 29-én ő volt hivatott átadni a német-magyar alakulatokat megadásra felszólító ultimátumot. Fehér zászlós gépkocsijuk azonban aknára futott, Steinmetz meghalt. Ezt a kommunista propaganda úgy állította be, hogy a németek ölték meg a parlamentert. Az emlékmű emeléséről 1946-ban döntöttek. Az 1948-as pályázatot Kerényi Jenő nyerte meg, de végül (valószínűleg szovjet nyomásra) nem ő, hanem Mikus Sándor készíthette el az emlékművet, amelyet Vecsés határában, a 4-es főút (akkor: Vöröshadsereg út) mellett állítottak fel. És hogy hol bukkant fel 2013-ban a feliratos kőtábla a szobor talapzatáról? Olvasd el itt >>>

180530: A Szent György tér 1940 körül, a lebombázás előtti utolsó állapotában. Balra a nagy épület az egykori Honvédelmi Minisztériumé (és a másik oldalán a volt honvéd főparancsnokságé), amelynek ma már csak az alsó két szintje áll, egy ideiglenesnek szánt védőtető alatt. A második világháború utáni évtizedekben a teljes elbontása is felmerült, hogy teljes kilátás nyíljon a Dísz tér felől a palota felé. A teljes elbontás, de a teljes visszaépítés sem történt meg bár az elmúlt évtizedekben számtalan pályázat és terv született. Tőle jobbra a karmelita kolostor épülete, amelyben sokáig a Várszínház működött, most pedig a miniszterelnöki hivatalnak ad otthont. Jobbra pedig a Sándor-palota áll, előtte rengeteg automobillal. 

180660: A Vigadó tér 1947 körül. A képnek nem csak a háttérben álló épület romossága adja az érdekességét, hanem az emlékmű is. 1945 februárjában szabadult fel Budapest, ehhez képest már három hónappal később, 1945. május 1-én felavatták a Szovjet repülősök emlékművét. (A Gellért téren, a Vigadó téren és a Szabadság téren egy napon avattak fel három szovjet emlékművet.) Az 56-os forradalom idején a repülőgépet ledöntötték az oszlopról, ezután egy vörös csillag került a repülőgép helyére. 1975-ben aztán az egész emlékművet lebontották, egy vörös márvány oszlop került a helyére. 2000-ben került vissza a Vigadó térre Senyei Károly: Vízcsurgató gyerekek című kompozíciója, ma is ez látható a téren. 

177382: A Vitéz utca 2. alatti pontház érdekessége, hogy afféle kísérleti lakóházként épült fel. Ez volt az egyik első új építésű lakóház a második világháborús égés után, így rengeteg fotó készült róla akkoriban. (1948-49-ben épült fel.) Az eredeti terv szerint ezt a területet lazán építették volna csak be, ehhez ez a pontház jelentette volna a mintát. De aztán jött Rákosi és a szocreál kényszere, ezt a házat pedig úgy gúnyolták ki, hogy azért pontház, mert pont kétszer annyiba került, mint amit terveztek. 

Már épült az ország legnagyobb lakóháza, miközben Kőbányán úgy megsüllyedt több 9 emeletes ház, hogy vissza kellett őket bontani. Ez történt Budapesten 50 évvel ezelőtt.

Augusztus 1: Az év végén üzembe helyezik. Befejezéséhez közeledik a Budapesti Műszaki Egyetem atomreaktorának építése. A kupola alakú vasbeton épület szerkezetileg elkészült, rövidesen megkezdik a reaktor gépészeti szerelését és még ez év végén üzembe is helyezik az oktatási és kutatási célokat szolgáló nukleáris berendezést. (Népszabadság)

Augusztus 1: Kiosztották az újpesti rekonstrukció pályázatának díjait. Budapest soron következő fejlesztési programjának egyik jelentős fejezete Újpest rekonstrukciója, új városközpontjának kialakítása. Erre a nagyszabású feladatra az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Főváros Tanácsával együtt tervpályázatot hirdetett, amely nemrégen járt le és most hirdették ki a döntést. Újpest és Rákospalota lakossága ma 144 ezer fő és a rekonstrukciót követő fejlődés, valamint a káposztásmegyeri új lakótelep felépítése után a lélekszám 280 ezerre növekedik. Az előzetes becslések szerint ezen a területen 20 ezer új lakás építhető. A tervpályázat célja tehát olyan városszerkezet létesítése, amely a korszerű követelmények figyelembevételével kiaknázza a terület adottságait és megteremti az észak-pesti főközpontot. A pályázatra 29 pályamű érkezett és a bíráló bizottság megállapítása szerint a tervek a célkitűzésnek megfelelő javaslatokat tartalmaznak, így a pályázat eredményesnek tekinthető. A zsűri kiosztotta a rendelkezésre álló 260 ezer forintot, de mellőzte a kitűzött 70 ezer forintos első díj kiadását. Ehelyett egyenként egyforma rangsorolással 50 ezer forint pályadíjban részesítette Bognár László-Meggyesi Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszéke munkatársainak pályaművét, valamint Vinkovits István-Sigray Béla, a Városépítési Tervező Vállalat mérnökeinek munkáját. (...) A pályaműveket rövidesen kiállítják és megvitatják a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Urbanisztikai Társaság és az Építőipari Tudományos Egyesület együttes rendezvényén. (Magyar Nemzet)

Miközben Armstrong a Hold felé indult, Budapestre megérkezett a "Kalauz Nélküli" közlekedés, és a mai napig is használt piros jegylyukasztók. Már javában épült a Duna Intercontinental. A nyári kánikula akkor még 30-34 fokot jelentett. Döntöttek a Margitsziget sorsáról is. Elkészült a metróállomás a Kossuth téren. Ez történt 50 éve Budapesten.

Július 1: Utazás csak bérlettel vagy előre váltott jeggyel: Fegyelmezett utasok - biztonságos közlekedés. Ma, hajnali üzemkezdet óta a budapesti villamosok, autóbuszok, trolibuszok, HÉV-, földalatti és fogaskerekű szerelvények kalauz nélkül közlekednek, és csak bérlettel vagy előre váltott jeggyel lehet utazni rajtuk. A krónikus, az újabb utazókocsik forgalomba bocsátását akadályozó munkaerőhiány miatt életbe léptetett intézkedés elsősorban azokat érinti, akiknek nincs bérletük a napi utazóközönség egyötödrészét. Számukra a fővárosnak több mint háromezer pontján - hajnali és késő esti órákban is - árusítanak jegyeket. A villamosjegyek halványsárgák, az autóbuszjegyek kékek. A rendelkezés értelmében jegyeket lehet venni a dohányboltokban, a MÁVAUT- és MÁV-pályaudvarokon, az Ibusz-irodákban, a szállodákban, a peremkerületi közértekben és mintegy 200, későig nyitva tartó eszpresszó, italbolt pénztáránál; ezenkívül természetesen a BKV bérletpénztárainál és a végállomásokon. Öt-tíz darabos tömbökben a 3 kocsiból álló villamosokon, a csuklós autóbuszokon, trolibuszokon, helyijáratokon szolgálatot teljesítő járműkísérőknél is előre vásárolható jegy. A felutazó vidékiek jegyvásárlásának megkönnyítésére egyrészt a fővárosba tartó távolsági autóbuszokon, másrészt a megyeszékhelyek idegenforgalmi, közlekedési szerveinél is árusítanak jegyeket. A budapesti tömegközlekedési járművekben 13 és fél ezer jegykezelő-érvényesítő készüléket helyeztek el, kocsinként átlagosan hármat-hatot. Az utasoknak előre váltott jegyüket e készülékbe kell behelyezniük, s a festett nyíl irányába, a billentyűkar felfelé nyomásával érvényesíteniük. A készülékek mindegyike 84 kódvariációra alkalmas, lyukasztási rendszerük gyakorlatilag kizárja a visszaélés lehetőségét. A bérlet vagy jegy nélküli, illetve érvényesítetlen jeggyel utazókat az ellenőrök a helyszínen 25 forintra, későbbi befizetés esetén 50 forintra bírságolják. A közlekedési vállalat más intézkedései, amelyek a kalauz nélküli közlekedés megváltozott körülményeire vonatkoznak, a bérleteseket is érintik. Valamennyi járműre felszerelték a hang- és fényjelzőket, amelyeket a vezető működtet; a csengő-, illetve fényjelzés után tilos a fel- és leszállás. Átvizsgálták az ajtózáró berendezéseket, s a járműveken vészcsengőket is elhelyeztek. A villamosok többségében már felszerelték az ablaknyitó-záró kulcsokat, ezek kezelését az utasokra bízzák. Több száz megállót erősebben kivilágítanak, hogy a vezetők jól láthassák a fel- és leszállást. Egyébként bérletesek és jeggyel utazók a szerelvények bármelyik kocsiján utazhatnak, s a járművek valamennyi ajtaján fel-, illetve leszállhatnak. A kalauz nélküli közlekedésben az utasok jobban egymásra vannak utalva, mint korábban, rajtuk múlik, milyen lesz a rend, a fegyelem. Ezért a BKV kéri az utazóközönség türelmes, udvarias, kölcsönösen megértő viselkedését, határozott fellépését az esetleges garázda elemek, a közösség érdekeit sértők, a potyázók ellen. (Népszabadság)

Július 5: Bemutatkozott a nemzetközi sajtónak a Duna Inter-Continental Hotel - Hazánk legjelentősebb idegenforgalmi létesítménye - Évi valutabevétele: 2 millió dollár. Az első vendégek voltunk a Duna Inter-Continental Hotelban; az első "civilek". Az automata lifteket még szerelik, így hát a külső homlokzatra erősített teherliften utaztunk a 8. emeleten levő úgynevezett elnöki lakosztályba, illetve annak teraszára, ahol Rózsa Miklós, a Hungarhotels Vállalat vezérigazgatója fogadta péntek délben a magyar és a külföldi sajtó képviselőit. A teraszról olyan kilátás nyílik a Dunára, a budai hegyekre, amilyen Budapest legszenvedélyesebb szerelmesének is teljesen újszerű. Ilyen magasságból még csak nagyon kevesen látták a Várdombot, a Gellérthegyet, a Rózsadomb villáit. Az Inter-Continental nemzetközi szállodahálózat budapesti vezérképviselője mondotta: a világ öt kontinensén levő 45 szállodája közül aligha van egynek is ilyen panorámája. De nemcsak a panorámáról van szó. Az új Duna Szálló a budapesti Dunakorzó újjászületésének első lépése. A pesti Duna-parton volt a második világháború előtt az ország négy legjobb szállodája, 10 étteremmel, 9 kávéházzal és két éjszakai mulatóval. A nemzetközi nevezetességű Duna-korzói szállodasor a háborúban elpusztult, a főváros ostromát csak a Bristol, a későbbi Duna élte túl. A Duna-part világhírét kissé öregesen, de töretlen lendülettel őrizte a Duna Szálló, míg végül a legutóbbi hetekben utolsó falmaradványait is felrobbantották. És most - építészetileg és épületgépészetileg - majdnem készen áll az új Duna Inter-Continental Hotel. A négy régi szállodának összesen nem volt 350 Dunára néző szobája, mint most a Duna Inter-Continentalnak - valamennyi fürdőszobával, loggiával, légkondicionálással. A hotelnak három étterme (közülük egy a tetőteraszon), két cocktailbárja, eszpresszója és éjszakai klubja lesz. A régi szállóépület pincéjében az évszázados falak között borozó nyílik. A Duna Inter-Continentalban lesz a főváros első olyan 500-600 személyes kongresszusi terme, amelyben nemzetközi színvonalon lehet megtartani tanácskozásokat. A szálló tánc-, illetőleg előadóterme hatszáz személyt fogad be. Rózsa Miklós elmondotta, hogy a szálló beruházási költsége 450 millió forint. Ez az ország eddigi legnagyobb idegenforgalmi létesítménye és a maga nemében Magyarországon páratlan.

Technikai felszereltsége megegyezik a legfejlettebb külföldi hotelokéval. Az építők mindeddig kiváló munkát végeztek. Most kezdődik a hotel “öltöztetése”, vagyis a burkolás, a tapétázás, a bebútorozás. A szálló teljesen magyar tőkéből - állami és vállalati erőből - épül. Tiszta valutabevételét évi 2 millió dollárra tervezik. Az új szálló műszaki átvétele október 30-án kezdődik, majd annak befejezte után, még az idén megérkeznek az első vendégek. A szálló éttermei, bárjai, eszpresszója természetesen a hazai közönség előtt is nyitva állnak. Árai nem lesznek magasabbak, mint a többi első osztályú szállóban. (Népszabadság)

A Gellért-hegyre került volna a Planetárium. A BKV búcsút intett a kalauzoknak, jött a "KN", és a máig is használt húzókaros lyukasztók. Autópálya szélességűvé varázsolták a Soroksári utat. Visszabontották egy "felhőkarcoló" tornyát.

Június 1: Új autószerviz Budán és Pécsett. (...) Egy szervizállomást adott át a XI. kerületben a Boldizsár úton szombaton Kovács Béla, az AFIT vezérigazgatója. A szervizállomás elsősorban a Fiat “autócsalád” javítására rendezkedik be. ott volt az ünnepségen ludovico Fulci, a budapesti olasz kereskedelmi kirendeltség igazgatója, továbbá a Fiat-művek több képviselője.A szervizállomáson - többek között - olasz autójavító gépek segítségével megoldják a gépkocsik gyors mosását és a karambolozott Fiat kocsik javítását, fényezését is. Az AFIT a nyáron a Balatonon két mozgó-szervizállomást is létesít. (Népszabadság)

Június 1: Korszerű szövetkezeti szolgáltatóházat adtak át szombaton a XII., Zugligeti út 6. szám alatt. Ez a főváros hatodik modern szövetkezeti szolgáltatóháza. Jelenleg újabb szolgáltatóház épül a Normafa útnál, a XVI. kerületi Szabadság úton és a X. kerületi Pongrác úton. (Magyar Nemzet)

Különleges épületben nyitotta meg kapuit a Mystery Hotel Budapest 2019-ben: az épület egykor a szabadkőművesek titkos gyűléseinek épült. Számos terme a nagyközönség számára is nyitott, érdemes benézni!

Hosszabb szünet után hatalmas adaggal, több, mint 5500 képpel frissült a fortepan. Van benne vasúttörténet, első világháború, tánc és 1945-ös Vörös Hadsereg is, szóval ömlesztve mindenféle. Én pedig ismét a budapesti képekből válogattam egy adagot, íme. (Az azonosító számra kattintva a kép nagyban is letölthető.)

A Fő utca - hatalmas autóforgalma miatt - nem éppen könnyed nyári sétára csábító. Pedig van miért elnézni erre: a Francia Intézettel átellenben, a Pala utca és a Fő utca sarkán álló irodaház, a Palaház Víziváros legöregebb épületének romjait öleli körül.

Robbantással tűnt el a régi Duna szálló, és jött az Intercontinental. Épültek a nagy panel lakótelepek Őrmezőn és Óbudán is, és végső hajrájában volt a metróépítés is. Amikor az újságíró a frissen beengedett Coca-Cola felett merengett, az volt Budapest ötven évvel ezelőtt.

2006-ban. (kép: Fővárosi Blog)

Május 1: Impozáns lesz a Gül Baba türbe és környéke - Megtárgyalták a II. kerület fejlesztési tervét. Tanácsülésen terjesztették elő és vitatták meg a II. kerület fejlesztési és beépítési tervének részleteit. (...) A Viziváros rekonstrukciója keretében 1200 új lakást építenek korszerű technológiával. A II. kerület egyik érdekes, városrendezéssel kapcsolatos munkája lesz a Gül Baba környékén tervezett építkezés. A türbét övező, életveszélyesnek minősített úgynevezett Wágner-házat lebontják és ez maga után vonja a környező utcák rendezését is. A tervek szerint a Gül Baba nemrég rendbehozott sírkamráját illő környezetbe helyezik. Rendezik a Gül Baba utcát, a Mecset utcát. Ehhez a tervhez csatlakozik a Rómel Flóris utca és a Mártírok útja sarkán levő terület beépítése is. A telken az Üvegipari Művek és a Fémmunkás Vállalat szándékozik közös irodaépületet építtetni. (Magyar Nemzet)

Eredményt hirdettek a Március 15. tér rendezési terveiről. Átért a metró fúrópajzsa a Batthyány térre a Duna alatt, és sorra jöttek az elkészült metróállomások is. Már 6000 lakásnál tartottak Kelenföldön, és építeni kezdték az első panelházakat Óbudán is.

Április 2: Útra keltek az első TU-134-esek Ferihegyről. Tegnap a déli órákban Ferihegyen a légikisasszonyok így köszöntötték három külföldi járat utasait: - Üdvözöljük önöket a MALÉV TU-134-es menetrend szerinti járatán. A gép sebessége óránként 850 kilométer, a repülési magasság 9 ezer méter...

A nyári menetrenddel életbe lépésekor forgalomba állított TU-134-esek január óta alkalomszerű repüléseket végeztek Londonba, Párizsba, Frankfurtba. Európa néhány repülőterén ezt a géptípust a MALÉV "színeiben" ismerték meg, s mindenütt nagy sikert aratott. Miután az új gépekre kiképzett tíz repülőgép-parancsnok több mint 100 órát repült, sor kerülhetett a TU-134-esek menetrend szerinti közlekedtetésére. Tegnap dr. Fülöp András típusfőpilóta vezetésével startolt az első gép Osló felé. néhány perc múlva Mikó László parancsnoksága alatt Londonba, majd Mohovics Árpád vezetésével Frankfurtba repült el a másik két új repülőgép. Előnyük a nagyobb sebesség (az IL-18-asoknál óránként 200-250 kilométerrel gyorsabban), a rövidebb startolás a kötelező állásidő csökkenése, valamint az, hogy az utastérbe csak igen kevés motorzaj szűrődik be. Londonba az eddigi 2 óra 30 perc helyett 2 órát vesz igénybe az utazás, Frankfurtba pedig a régi menetidőnél 40 perccel kevesebb. A MALÉV 134-es flottája április negyedikén tovább bővül, ekkor érkezik meg Ferihegyre a negyedik gép. A korszerű típus premierjén búcsúzásra is sor került: véglegesen kivonták a forgalomból a légitársaság IL-14-es gépeit. (Népszabadság)

Majdnem lebontották a Rácz fürdőt. A BKV-nál bevezették a kalauz nélküli közlekedést, a tévénél pedig indult a színes adás. Letették az újpalotai lakótelep alapkövét.

Március 1: Bővül a távfűtőhálózat. Ez év végére megoldódik a Sertés- és Marhavágóhíd, a szalámi- és a csokoládégyár, valamint a Ferencvárosi pályaudvar hőellátása. A 135 millió forintos beruházással épülő 3 kilométer hosszú távfűtővezeték fogja összekötni az említett gyárakat a Kelenföldi Hőerőművel. (...) (Népszabadság)