2010-ben még Ráday Mihály szervezett demonstrációt a Lechner Ödön által tervezett épület megmentéséért, most pedig szállodaként született újjá az Operaházzal pont átellenben álló egykori Drechsler palota, amit az idősebbek Balettintézetként is ismerhettek. 

Az Andrássy út 25. szám alatti telken épült fel a Lechner Ödön tervezte MÁV Nyugdíjintézetének bérháza (tervezés: 1882-84, megnyitás: 1886). Ez az épület igen fontos Lechner pályafutásában: a szegedi Milkó-ház után ezzel az épülettel indult el az Iparművészeti Múzeum felé vezető úton. Az épület megformálását a korai francia reneszánsz formavilága ihlette. Az Operaház (Ybl Miklós, 1884) főhomlokzatának középrizalitjára méltó választ ad az egykori bérház középrizalitja. A párkányok, a tetőablakok, a saroktornyok, a középrizalit középső fülkéje mind-mind arról árulkodik, hogy Lechner új életet tudott önteni a francia reneszánsz világába - abban a korban, amelyben a közhangulat a barokkért lelkesedett. Az 1885-ben megrendezett országos kiállításon a kortárs francia építészek is csodálatukat fejezték ki az épületért. Lechner dicsőségét növeli, hogy szerénysége, önkritikus szemléletmódja sosem hagyta el. Mint írta:

"Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon."

A Drechsler-palota valamikor 1884-1890 között Klösz György felvételén. (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.053, ID: 82314)

A földszinten működött az egykori Reitter Kávéház, amelynek Lechner Ödön tervezte berendezése, falikárpitjai, faburkolatai a kortársakat is lenyűgözték. A kávéház a földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten is működött fénykorában. Tulajdonosának neve (Drechsler Béla) később az egész épületre ráragadt, ezért emlegetik Drechsler palotaként is az épületet. A kávéházban Szinyey-Merse Pál, Puccini és Mahler is megfordult. Az étteremmé történt későbbi átalakítás a pompás belső berendezés elpusztult, de a pince bajor sörözőjének boltozatos térsora még megvan.

Évtizedeken át az Állami Balettintézet hallgatói tanultak itt klasszikus és modern táncokat, de még artista képzés is folyt. Az épületet 1997-ben magánosították. A vételi jogot a magántulajdonú Trivest Kft. által létrehozott Andrássy 25. Kft. nyerte el. A céget egy hónappal a kerületi határozat után két cég vette meg 220 millió forintért. 2002-ben már építési engedélyt is kaptak a szállodává alakításhoz az akkori tulajdonosok - az Opera Plaza 2009 végén nyitott volna több mint 200 luxusszobával. A tervek megvalósítása azonban el sem indult. 2007-ben a portugál Aquapura Hotelshez került a cég, immár 7,5 milliárd forintért (!). A palota portugál hátterű tulajdonosa felszámolás alá került. 2010-re így meglehetősen botrányos állapotok alakultak ki: nem lehetett tudni, hogy ott van-e még az udvarban James Watt szobra, a míves kovácsoltvas korlátok, a gőzmozdony-motívumos díszítmények, és ha igen, milyen állapotban. Az a szóbeszéd járta, hogy időnként egy-egy teherautó egy adag sittel távozott nagy titokban az elmúlt hónapokban. A palota engedély nélküli bontások terepévé vált.

Ebből a vesztes helyzetből állt mára fel a palota. A belső terekben már kevés eredeti maradt, ez örök veszteség. De a homlokzat teljes felújításon esett át, a palota a szállodává alakítással 2023. július 11-én új életre kelhetett, és ez mindenképpen örvendetes fejlemény. A W Hotels Worldwide a Marriott Bonvoy 31 rendkívüli szállodamárkát magában foglaló globális portfóliójába tartozik. (A harmincadik egység a 2021-ben megnyitott római W Hotel volt.)

A projekt generálkivitelezője a DVM Group volt, a cég volt a műemléki felújítás és a belsőépítészeti kiviteli tervek felelőse is. Az angol BJB belsőépítész csapat koncepcióját a DVM group tervezőcsapata dolgozta ki. Az építkezés 2,5 éven át tartott. 

151 szoba (ebből 45 lakosztály), háromféle gasztronómiai kínálat, konditerem és spa részleg is várja a vendégeket. A új belsőépítészetet a Bowler James Brindley (London) és a Bánáti + Hartvig építésziroda (Magyarország) álmodta meg. A szálloda sajtóközleménye szerint

Magyarország nyüzsgő és eklektikus kulturális szcénája, beleértve a város híres sakkszeretetét és a baletthez való mélyen gyökerező kötődését, szintén megtalálható az új szálloda hangulatában. Mindkettő finom mozdulatait testreszabott sakkfigura-lámpák és monokróm csempézett márványpadló, vagy lágy rózsaszín árnyalatok, ívelt vonalak és a táncforma kecses gördülékenysége által ihletett világítás fejezi ki. 

Két méltán híres magyarországi kötődésű művész, Harry Houdini és Gábor Zsa Zsa, kreatív víziót adtak a belső tér koncepciójához, ezt tükrök segítségével valósítják meg, amelyek a hollywoodi csillogás optikai illúzióit és nosztalgikus hatását keltik életre.

Az összefonódó design narratívák jelen vannak a szálloda 151 jellegzetes vendégszobájában, köztük 45 lakosztályban. Az ötödik emelet egyedi fa-központú stílusa rokonságban áll a palota eredeti, helyreállított tetőtervével, míg a szálloda baletthez fűződő kapcsolatát tükrözi a teljesen fekete Extreme WOW lakosztály és a fehér WOW lakosztály, melyek a híres balettmű, a Hattyúk tava előtt tisztelegnek.

A szálloda éttermét Riccardo Giraudi restaurateur vezetésével, Nightingale by Beefbar néven nyitották meg, az ázsiai konyhát a beefbar húsételeivel kombinálva. A konyha élén Fabio Polidori áll. A bárban koktélok egész sora várja a vendégeket. Az alagsorban található a Society25 bár. A bejárat terében, a W Lounge a könnyű ebédre vagy esti beülésre vágyókat várja. A szokásos tárgyalók mellett egy esküvők befogadására is alkalmas rendezvényterem is megtalálható itt. A felszín alá rejtették el a W Budapest AWAY Spa részleget, ahol földszínek segítik a kikapcsolódást egy könnyed pancsizás közben. A FIT fitneszközpont fitnesz- és wellbeing óráknak, valamint egy jól felszerelt edzőteremnek ad otthont. 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Források:
https://fovarosi.blog.hu/2010/08/11/balettintezet_demonstracio_es_dokumentumok
https://hypeandhyper.com/megnyilt-a-w-budapest-hotel/
https://mult-kor.hu/a-drechsler-palota-kulnc-asztaltarsasaga-20190820
https://www.marriott.com/en-us/hotels/budwh-w-budapest/overview/

A híd megépítésének szükségességét a történelemben sokan felismerték Zsigmond királytól Széchenyiig, mégis hosszú, küzdelmes út vezetett ahhoz, hogy elindulhasson a tényleges építkezés.

1819, amikor még csak hajóhíd kötötte össze Pestet Budával (Petrich András rézmetszete)

Nemrégiben újra frissült a fortepan, így ismét megoszthatok egy válogatást a legújabban feltöltött képekből. Több, mint ötven adományozó kb. 4000 képe került ki. Darabszámra (több mint 400 kép) a Flanek-Falvay-Kováts gyűjtemény a legjelentősebb, benne egy remek sorozattal a budapesti neonokról. Készültek fotók az 56-os forradalomról is, Horváth Péter pedig a rendszerváltás időszakában készült képeivel szerepel. Én a budapesti vonatkozású képekből válogattam. 

274919: A Baross tér 1966 körül, Kristek Pál felvételén. A felvétel érdekessége, hogy még több minden hiányzik a tér végéből. Még nem áll az a ház, aminek az aljában az átadása óta folyamatosan cipőbolt működik, nincs még meg a Rottenbiller utcát a Fiumei úttal összekötő felüljáró, és nincs meg Budapest egyik legnagyobb szállodája, a Grand Hotel Hungária sem. 

Az ide látogató turisták kötelező látnivalója, a főváros első állandó hídja felújítás alatt áll, 2023-ban át is adják. Ennek kapcsán több részes cikksorozatban mutatom be Széchenyi István egyik legfontosabb örökségét, amely az 1. és az 5. kerületet köti össze.

Egy állandó budapesti híd gondolata már Zsigmond királyunkat is foglalkoztatta, de míg a budai várpalota kiépítőjét tisztelhetjük személyében, a híd megépítését már megakadályozta 1437-ben bekövetkezett halála. Hunyadi Mátyás egyik életrajzírója, Averulinus szerint Mátyás is terveztetett hidat. A török uralom idején több hajóhíd is keresztezte a Dunát, majd a 18. század elején ún. repülőhidat építettek.

Milyen éttermekkel, bárokkal nyitotta meg a kapuit a Hilton a várban, és mi minden történt azóta a szálloda életében? Hilton a Várban - belülről.

Egykor az Ybl Miklós által tervezett Budai Takarékpénztár állt azon a telken, ahol idén 5. születésnapját ünnepli a Hotel Clark. Nézzünk be!

Egykor az Ybl Miklós által tervezett Budai Takarékpénztár állt azon a telken, ahol idén 5. születésnapját ünnepli a Hotel Clark. Egy elmúlt mesterműre emlékezünk.

A tér 1900 körül, a mainál sokkal nagyobb fokú beépítettséggel (Fortepan / adományozó: Jurányi Attila)

Március végén újra frissült a fortepan fotóadatbázisa. Ezúttal kb. 4000 kép került fel, a legszélesebb választékban. A budapesti képek közül kiemelkednek a Középületépítő Vállalat fotóarchívumának képei, valamint Vozárik Edit műemlékeket ábrázoló fotói. A budapesti képekből válogattam egy csokorral, íme.

270119: Az 1956-os forradalom egyik szimbolikus epizódja volt a Sztálin-szobor ledöntése. A szobor ott állt, ahol most az 1956-os emlékmű, a Néprajzi Múzeum két karéjának ölelésében. A szobor ledöntéséről Kopácsi Sándor, Budapest akkori rendőrfőkapitánya is írt, megemlítve, hogy aki később a börtönben azt vallotta bebörtönzése okáról, hogy szobrász volt, arról rögtön tudták, hogy hol volt azon a napon. (További részletek a patreon oldalon!) (adományozó: Vozárik Edit)

269611: A Vérmezőt egészen 1947-ig katonai, védelmi okokból nem engedték át a fővárosnak, a környéken jelentős zöldterületek kerülték el a felparcellázást, beépítést. Így a Várnegyed hátsó oldalára számos pontról maradt meg a remek rálátás. Ezt használták ki az 1960-as években is, amikor a toronyházat megtervezték az Alagút utca 3. alatti telekre. Korábban a Philadelphia kávéház működött itt – először 1898-ban említették ezen a néven. A huszadik század első felében még menő kávéháznak számított, ahol gyakran fordult meg Ady Endre és Szabó Dezső is. A második világháborúban az épületet súlyos bombatalálat érte, így a háború után ez is a foghíjtelkek egyike lett. 1966 májusában indultak meg a munkálatok, a kivitelező a 42-es számú Építőipari Vállalat volt, az építész-tervező pedig Boross Zoltán (BVTV). A felépült magasház aljában két szintet foglaltak el az OTP irodái és ügyfélterei, e felett 12 lakószinten lakások épültek, legfelül pedig egy magasított párkányzatú lapostetővel zárták le a 47 méter magas épületet. 1967 júliusának végére került tető alá, majd az állványok elbontása után, 1968 februárjában vált láthatóvá az új homlokzat is, tavasszal pedig elkezdődhetett a lakók beköltözése. A ház leghíresebb lakója Puskás Ferenc labdarúgó volt. (adományozó: Középületépítő Vállalat)

270679: Az Árpád híd, metróállomás kereszteződése 1974 körül. A József Attila színházból kinézve látható, hogy már betonozzák a metróállomás dobozait is, és két vége felől elindult a felüljáró építése is. Hogy hogyan épült volna be a terület az 1940-es években, hogy került oda buszpályaudvar és SZOT toronyház, és hogy milyen a kilátás utóbbi tetejéről, azt olvasd el itt >>> Árpád, híd metróállomás - megépült és meg nem épült tervek. (adományozó: UVATERV)

222710: A Baross téren járunk 1974 körül. Már van 2-es metró, és nagy divatja van annak, hogy az égvilágon minden műemléket Schönbrunn-sárgára festünk, az eredeti színétől függetlenül. A pályaudvar épületén még egy kék neonokkal kivilágított óra látható, előtte pedig a Kővári György által megtervezett aluljáró rendszer, amely a pályaudvar alatti pénztárcsarnoktól egy folyosón, majd egy nyílt téren át vezetett a metróig – mai szemmel nézve meglehetősen sok gyaloglásra kényszerítve a tömegközlekedő utasokat. Érdemes egy pillantást vetni az „UFÓ” kandeláberekre is – ma már talán nem is maradt ilyen sehol a városban. (fortepan.hu / Album 058)

269074: A Bécsi út 1980 körül. A panel lakóépítések elszívták az idővel egyre szűkebb forrásokat a régi házak fenntartása elől, a régi házak lakóinak Újlaktól a belvárosig az IKV által szervezett gányolások maradtak felújítás helyett. Ez a helyzet látható itt is: az új még mindig kockaköves burkolatú, a kalapos üzlet már a múlté, növényzet sehol. A terület megújulása már a rendszerváltás után kezdődött meg, ma újra meglehetősen nagy forgalmú a térség – bár befejezetlenül álló, üresen rohadó házat is találni azért. (adományozó: Kanyó Béla)

269118: Budapest címere a szocializmus évtizedeiből. Fent az egy tornyos vár Pestet, lent a három torony Budát jelképezi. Az oroszlán, a griff és a korona már nincs ott körülöttük, helyette a Duna közepére odabiggyesztettek egy vörös csillagot. Ez a címer 1964-től 1990-ig volt érvényben. (adományozó: Kanyó Béla)

269558: A Blaha Lujza tér 1970 körül. A képen még teljes egységében látható Fekete Dániel szökőkút kompozíciója. A Nemzeti Színház 1964-65-ös lebontása után, a 2-es metró építése kapcsán rendezték a kb. 4000 négyzetméteres területet 1966-ban. Nagy ámulat volt akkoriban, ugyanis a FŐKERT egyetlen éjszaka alatt telepített át ide több 20-25 éves fát! A csobogót 1968-ban helyezték el itt, tehát a kép ezt követően készülhetett csak. 2022 decemberében már nem ezt hozták vissza a térre, hanem ennek a másolatát építették fel, a felszínbe integrált lefolyóval, három „ernyővel”. (orig: Középületépítő Vállalat)

227138: A második világháború végén, Szálasi rémuralma alatt a nácik egyik főhadiszállása a budai Várnegyed lett. Ahogy egyre szorosabb lett az ostromgyűrű, egyre inkább ide szorultak be a Vörös Hadsereg által támadott erők, egészen az 1945 februári kitörésig, amely borzalmas vérfürdőbe torkollott. Mindez a várpalota borzalmas pusztulását is magával hozta. A kép már a háború utáni újjáépítést mutatja, 1967 körül. Már áll a ma is látható kupola, mindenhol van tető az épületen. Érdekesség, hogy még áll a Főőrség épülete is, ezt csak néhány évvel később bontották le végleg: egyrészt megszűnt létezni a főőrség, másrészt az akkori koncepció szerint a palota körül a középkori várfalak bemutatására helyezték a hangsúlyt, nem a második világháború előtti állapot helyreállítására, mint napjainkban. (orig: Középületépítő Vállalat)

222697: Ez már egy világosabb, modernebb Budapest képe. Az 1966 körül készült képen a várnál hangsúlyosabban jelenik meg az akkori újdonság, a modernizáció jelképe, az 1964-ben átadott Erzsébet híd budai felüljáró-rendszere. A tervezők akkoriban hangsúlyozták, hogy a csomópont lámpás kereszteződések nélkül épült ki, így az autóforgalom folyamatosan haladhat rajta. Azt már csak a következő évek, évtizedek autóforgalmának növekedése mutatta meg, hogy ez milyen káros hatással lett a Rákóczi útra – ebből az út tulajdonképpen a mai napig sem állt helyre. (fortepan.hu / Album 058)

• 
• 
• 
• 

224203, 224207, 224201, 224204: Talán még sokan emlékeznek arra a reggelre 1999-ben, amikor szörnyű hírre ébredt az ország: teljesen leégett a Budapest Sportcsarnok. Az épület tervezője, Kiss István, építész és sportoló volt egyben - akárcsak Hajós Alfréd. A megnyitó ünnepséget 1982. február 12-én, Budapest felszabadulásának évfordulójához időzítve tartották. Az első rendezvény a február 20-án megrendezett Magyarország - NDK válogatott atlétikai verseny volt. Tartottak is sport rendezvényeket, párt rendezvényeket és koncerteket is – ezekről bővebben itt olvashatunk. Carlos Santana az első BS-beli koncertjén kapta a hírt, hogy megszületett a kisfia. Olyan örömmel fogadta a hírt, hogy két és fél órás ráadás következett, a szervezők gyakorlatilag képtelenek voltak leparancsolni a színpadról! Az épület sorsa 1999. december 15-én hajnalban pecsételődött meg. Talán egy égve maradt gyertya okozhatta a tüzet, amely a karácsonyi vásár kis pavilonjai között gyorsan terjedt. A csarnok menthetetlenül elpusztult, helyén ma a Budapest Aréna áll. (adományozó: Bertalan Ágnes)

270115: Az Erzsébet híd sem úszta meg a második világháborút: a visszavonuló németek felrobbantották ezt is. A háború után nagyon sokáig elhúzódott az újjáépítése, az új, ma is használt híd csak 1964-ben készült el. Egészen a hatvanas évek elejéig, másfél évtizeden át nézhették a budapestiek a régi híd csonkját, ahogy az ezen a képen is látható.

267834: A Gyermekvasút még egészen fiatal korában, 1957 körül. A szovjet példára megépített vasút Széchenyi-hegy végállomása a fogaskerekű végállomásának közelében kapott helyet. Érdemes ma is megnézni, szépen felújították az állomás épületét, és fogaskerekűzni is remek program, amikor éppen jár… (adományozó: Bolvári László)

Miért és hol csillog a Hadik szobor? Hogy sikerült ledönteni végül a Sztálin-szobrot? Hogy állt a szovjet csapatok kivonulása akkor, amikor ezt követelte Orbán Viktor 1989-ben? Miért gáz, ahogy a Várnegyed egyes régi lakóházait felújították? Légy a Patreonon tetszőleges összeggel támogatóm, és máris hozzáférsz a csak ott olvasható posztokhoz is, akár havi pár száz forintért cserébe. Részletek itt: https://www.patreon.com/join/4146891/checkout?ru=undefined

 

Az 1686-os ostromból talpra álló, újjáépülő Várnegyedet néhány évtizeddel később újabb szörnyű pusztítás érte. Az 1723-as tűzvész emlékezete.

Az ötvenes években még iskolát terveztek ide, majd a hatvanas évek elején Matthias Rex néven álmodtak ide szállodát, végül azonban 1968-ban a Hiltonnal állapodtak meg: a magyar fél építi fel és üzemelteti a szállodát, a szállodalánc pedig beleadja a "Hilton technikát" - azaz lényegében egy korabeli franchise modellt kapott a magyar fél. Az új szálloda tervezőjének ezekkel az adottságokkal kellett számolnia.

A hetvenes évek elején készült fotón a a torony egyik oldalán üres telek, a másik oldalán egy állva maradt homlokzati fal látszik (fortepan.hu, 28851, Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)