Egy évvel ezelőtt, 2009 október 18-án szörnyű hírre ébredhettünk: hajnalban kigyulladt és leégett a hűvösvölgyi Balázs Vendéglő. Nagy múltú, tekintélyes vendéglátóhely pusztult el azon a hajnalon. Egy évvel a tűzeset után bent jártunk az üresen álló, romos épületben.
 

"...fütyülök én az építészetre mert
önmagában nem érdekes sem a
stílus, sem a forma. Rettenetesen
érdekel viszont az, hogy az általam
valamilyen módon megformált térben
milyen élet lesz lehetséges. (…)
Egyszóval úgy fejezném ki, a többlet
kérdése foglalkoztat. Hogy jó legyen
a házban élni, tartózkodni."
(Finta József a Művészet c. folyóiratban,
1986 szeptember)

Cikksorozat Finta Józsefről

A Liget Szálló visszafogottan posztmodern épülete a Dózsa György úton áll, a Szondi utca sarkán, századfordulós bankárvillák környezetében. Ide, egy saroktelekre kellett "bepréselni" egy 140 szobás szállodát, úgy, hogy az ne nyomja agyon a környező épületeket. Finta nem csak ezt oldotta meg, de még egy öreg fát is megmentett a ház kertje számára. A tervezés 1985-ben kezdődött, az épületet 1990-ben adták át.

A telek hátsó részén magas tűzfal volt. Ehhez illesztettek egy magas, oldalfolyosós tömböt, amibe a kívánt szobaszám nagy hányadát el lehetett helyezni. Elől pedig már egy sokkal kisebb, a környező villák léptékét követő tömb uralja az utca felőli képet: földszint + 4 emelet + tetőszint részekkel. A lábra állítást az indokolta, hogy így szépen be lehetett tolni alá a teremgarázst. A terület minden zuga, sarka ki van használva. És mégis: kellemes hangulat, emberi lépték fogadja az érkező vendéget. A vidámabb színhasználat, a posztmodern részletek teszik otthonossá a házat. A belsőépítész Herrer Caesar volt, aki nagyon egyszerű eszközökkel alakított ki visszafogott eleganciájú belső tereket. A ház sarkán Madarassy István lebegő bronzszirénjének alakja nyúlik ki az utcasarok fölé.

Az egykori Kéményseprő étterem emlékét részben egy megmentett fa, részben a terasz kialakítása őrzi. A fa köré fonódik az étterem-szárny. A vakolat és a színes keráma homlokzat a környezettel kíván kapcsolatot teremteni - a környező bankárvillákon is effajta anyagokat találni. A Dózsa György út felől tömör lábakon álló, kissé kifordított tömböt láthatunk. A kifordulással a ház mintha a Hősök tere felé fordítaná tekintetét. A tér megfelelő pontjairól látszik is a szálloda.

Kár, hogy ma iszonyatos forgalom nyomja el az egyébként hangulatos, otthonos szállodát, amelynek mai neve "Ibis Budapest Heroes Square". Szerintem ennek dacára ez Finta egyik legsikerültebb épülete. Pláne, hogy 2004-ben felújították, így egész jó állapotban van.
 

A YouTube-on találtam rá arra a rövidfilmre, amely bemutatja a budapesti metrók történetét, és amelyet ezúton közzé is teszek. A filmben hosszan taglalják a magyar metróprojektet, a Ganz-Hunslet metrókocsit, amelyen néhányan utazhattak, ám sorozatgyártásba sosem került. A kb. 25 perces film 1988-ban készült. Jó szórakozást!

Ismét a föld alól jelentkezik a Fővárosi Blog. Ezúttal a Rákóczi téren mentünk a felszín alá. No, nem meghalni, hanem megnézni, hogy hogy áll a 4-es metró állomásának építése.

Új sorozat indul a blogon: ezúttal a Nava Filmhiradók gyűjteményéből látható majd négyhetente egy-egy videó. Az első videó 1914-ben készült, és a Lánchíd akkori "veszélyes vizsgálatát" mutatja be – hang nélkül.

Cikksorozat Finta Józsefről

Ha a Váci utcáról esik szó, többnyire mindenki a régi házakról, meg az üzletek és éttermek kínálatáról értekezik. Pedig nem csak az van ott. Most megnézünk két újabb házat is: az egymással szemben álló Zászlós irodaházat és a Taverna szállodát.

Egy 1982-es megbízás alapján kezdődött el a tervezési munka - egyszerre a Váci utca 19-21., és a szemközti 20-22. szám alatti területekre. A területen akkoriban nagy városrendezői "divat" volt a passzázs-rendszer kialakítása. A házak udvarainak felhasználásával, átjáróházak összekötésével jöttek létre olyan rendszerek, mint például a Párizsi udvar megtoldása a Haris köz felé, vagy éppen a Váci utcai üzletek kibővítése az épületek udvaraiban, vagy akár pincéiben nyitott újabb helyiségekkel. De később ebbe a sorba illeszkedett a Vasudvar fejlesztése is az új üzletközponttal. Ehhez a szövevényhez az új szállodának úgy kellett csatlakoznia, hogy közben a gépjárművek parkolását, az árufeltöltést és a kívánt szobaszámot is meg kellett oldani. Mindennek eredményeképpen egy izgalmasan zegzugos, de talán túl szűkös beépítés valósult meg a Taverna Szálló esetében. "A ház udvara igen tudatosan hagyta fedetlenül a pinceszint gépkocsizónáját, a parkolót s a bérirodaház garázsához vezető utat, mert deklarálni akarta utcajellegét. Ez az udvar egyszerre exteriőr és enteriőr, egyszerre része a szállodának és a városnak - élete is ilyen." - írta Finta 1985-ben a Magyar Építőművészetben. Így egy olyan "ementáli sajt" született, ahol a külső és belső terek között elmosódik a határ. Bár nyilvánvaló a környék passzázsrendszeréhez való igazodás vágya, a túlzott szobaszám, a szűkös telek az átjáró tereinek elnyomorítását eredményezte. Sajnos ez a passzázs nem lett kellemes sétatér, túl szűkös lett mind szélességét, mint magasságát illetően. Inkább emlékeztet egy lakótelep közlekedőterére, mint elegáns belvárosi szálloda vagy éppen a kinti sétálóutca üzletsorára. Elég szűkös lett a bejárati - recepciós tér hosszan elnyúló tere is, ezt néhány éve egy hosszan kanyargó fénysávval igyekeztek oldani, nem is rosszul. A recepció terének ma kétségkívül a világítása a leglátványosabb, legsikerültebb belsőépítészeti eleme.



A szabálytalan formájú beépítés mindkét utca felé díszesebb arcát igyekszik mutatni. A Váci utca felől ez kétségkívül sikerült is, a Petőfi Sándor utca felé viszont a gépkocsi-lehajtó szerintem igencsak belerondít a képbe. Ugyanakkor ez nem volt elhagyható elem: ezt a lehajtót használják a szálloda és a vele szemben levő irodaház parkoló autói és árufeltöltő kisteherautói is. A Váci utca sétálói mindebből mit sem érzékelnek. Természetesen a szálloda drágább szobái néznek a sétálóutcára, a kisebb, zuhanyozós szobák a belső udvarban kaptak helyet - összesen 224 szoba van. A vendéglátóhelyek a pincétől a 2. emeltig sorakoznak. Valamikor még City Grill is volt itt!

A szállodát 1985-ben adták át. A díszítmények, a posztmodern motívumok hoznak művészetet a házba. A homlokzaton a hullámzó motívumokon kívül a legszembetűnőbb az oszlopokra szerelt két pegazus - ezek Kő Pál alkotásai. Meg is szenvedett vele annak idején: ki kellett kísérleteznie, hogy hogyan kell olyan arányokat kialakítani, hogy az alulról nézelődők pont arányosnak lássák a pegazusokat. Műterme legmagasabb pontjára tette fel őket, és hanyatt fekve ellenőrizte a hatást. Szervátiusz Tibor arany színű faragványt, Jenei Tibor és Oborzil Edit alumínium öntvényt, Nemesi Attila az előcsarnokba bronzfigurát készített. Ezek még a 90-es évek privatizációja utáni egységesítést is túlélték. A szálloda 1995-ben kapott nagyobb felújítást, azóta van a söröző helyiségének közvetlen utcai lejárata, és akkor került a megszűnt City Grill helyére egy kávézó.

A szállodával szemközt álló telekre is Finta kapott megbízást. A társtervező Csizmár Gyula volt. Ide nem szálloda, hanem egy irodaház került - a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (International Trade Center), más nevén a Zászlós irodaház. A tervező mellett a kor is azonos: ezt az épültet is 1985-ben adták át. Ez volt a Váci utca Duna felőli oldalának utolsó foghíja akkoriban. Eredetileg az volt a terv, hogy a két épületet egy híd kösse össze a Váci utca felett. Így az irodaház és a szálloda vendéglátóipari egységei kaphattak volna összeköttetést, egyben remek, új panorámát kínálva a sétálóutcára. A Kereskedelmi Központ oldalán az emeleti előcsarnokba érve egy olyan drinkbáros kávéházi tér fogadta volna a hídon átérkezőt, amelynek az ablakait teljesen szét lehetett volna nyitni, rátekintve teljes hosszában a Váci utca északi részére. Budapest akkori főépítésze támogatta az ötletet, ám az akkori "nagyhatalom" illetékese - akit Finta nem nevez nevén könyvében - ezzel vetett véget a vitának: "Finta elvtárs, ha ez a híd kellene oda, akkor már korábban kitalálták volna." Így a hidat végül nem sikerült megvalósítani, át kellett tervezni mindkét homlokzatot. A megvalósult főhomlokzat előregyártott vasbeton elemekből szerkesztett burkolatból, tükröződő és normál üvegezésű, sötétkék alumínium nyílászáró szerkezetből épült meg. A beugrás - különösen az irodaház esetében - nagyon erős szimmetriát ad a homlokzatnak.



A porta előtti pannó az enteriőrben Rékassi Csaba munkája. A homlokzatot Borbás Tibornak a kereskedelem zászlaját magasba emelő szobra díszíti a középső köroszlopon. Ez egy nagyobb, soha be nem fejezett kompozíció egyetlen elkészült eleme. Egy bronz dombormű is kiegészítette volna alul, a földszint teljes magasságában.


A Taverna íves üvegfalat kapott, az irodaház erre válaszol a túloldalon. Ha arra jársz, figyeld meg: az épületek alján kifelé ívelő üveghomlokzat van, felette befelé "horpad" mindkét épület. (Az így keletkező kis emeleti teraszok helyén lett volna a híd.) Így lettek ők egymás testvérei, egymásra nézve, jelezve az azonos alkotót és építési időt.
 

Hol készült a felvétel, és hogy jön ide az, hogy "ML"?

"A minden régvolt szép és minden új csapnivaló
jelszava tömegkommunikációs eszközeink kétes
eredményű kedvence lett." (Finta József, 1985)

Cikksorozat Finta Józsefről

Valamikor két kisebb ház állt azon a saroktelken, ahol az Andrássy út, a József Attila utca és a Bajcsy-Zsilinszky út találkozik. Aztán a második világháborúban ez a ház elpusztult. A nagyon nehéz helyszínre már a 30-as évekeben is írtak ki városrendezési pályázatokat. A helyére a 80-as évek második felében került új épület. Az irodaház viszonylag kis léptéke ellenére ügyesen old meg egy nagyon nehéz helyszín adta problémát. Itt torkollik be az Andrássy út, amelynek túlsó végét a Hősök tere elegánsan zárja le, itt azonban egyszerűen csak belefut a forgalom a Bajcsy-Zsilinszky útba, a Károly körútba és a József Attila utcába. Karinthy írta: "az Andrássy út a milleniumi emlékműnél kezdődik és egy kalapüzletben végződik." A feladat tehát nagyon nehéz volt: egy saroktelken kellett olyan épületet megvalósítani, amely megfelel az Andrássy út torkolatának is, a Bajcsy-Zsilinszky utat is elkezdi az Erzsébet tér után, és az Andrássy felől a József Attila utcába is "átvezet". A megvalósult ház a kapcsolatok, illeszkedések iskolapéldája. Városszerkezeti, városformáló szempontból Finta ezt a házat vallja legjobb épületének.

1989-es felvétel az irodaházról

Az udvarba eredetileg egy passzázs került volna, amely az Alpári Gyula utca egyik házának klasszicista udvarába vezetett volna át. Az első emelet galériájába kerültek volna a konferenciatermek, tárgyalók. Már a kiviteli tervek készültek, amikor a megrendelő még egyet csavart a projekten, mert még több irodát akart. A konferencia zóna a földszintre került, a passzázs ötlete meghalt. Annak idején pénz híján került beton homlokzat a díszesebb és tartósabb gránit helyére, ami azóta még be is koszolódott a hatalmas gépjárműforgalomban. Ha valamihez hozzá lehetne nyúlni a házon, talán ezzel kellene leginkább kezdeni valamit.

A ház négy építészeti elemből, részből áll össze. Finta így mesélt erről könyvében: "Ezért osztódik föl az épület négy építészeti elemre. A József Attila utcán (...) íves és tömör részre, a negatív formára, a behasításra, amely ugyanúgy önálló forma. Tehát az üveg előcsarnok félköríves beharapására. Utána arra a toronyelemre, amely valóban azért készült, hogy a Bazillika tornyainak és kupolájának mintegy vizuális villámhárítója legyen. Tehát azt a bizonyos cizellációt, amit ez a ház a Deák tér felől elvág, egy elemmel levezessem a földre. A Bajcsy-Zsilinszky út felé a ház legpuristább homlokzata jelenik meg, amely már a klasszicizáló épülettel tart rokonságot. Négy formai elem kapcsolódik össze egymással, és próbálja megoldani azt a városszerkezeti, városképi ellentmondást, amelyet az Andrássy út lehetetlen beérkezése eredményez." És tényleg. Nézd meg ezt a házat, kapcsolódik, illeszkedik. De nem alázkodik meg, nem bújik el. És két nagy tömbre osztódásával még a korábban itt állt két kis ház emlékét is felidézi.

A felvételek 2009 telén készültek.

Végül pedig álljon itt Szegő György: Kétnemű ház és androgín mítosz c. írásából egy részlet, amely a házat egészen erotikus szemszögből elemzi: "Az egykori Váczi út és Fürdő utca e saroktelkén két kis ház állott. Finta József olyan épületet tervezett, amely megőrzi ezt a hagyományt. A városnő olyan utóddal gyarapodott, amely a legősibb állapot szent értelmében kétnemű. A jobb oldali tömeg a toronnyal: hímnemű, míg a bal oldalinak szinte öle van. Ez a jelleg külsőben és belsőben is erőteljesen érződik. A bejárathoz vezető íves térfalak és a hallt lefedő dőlt síkú üvegtető összemetsződése a leghagyományosabb nőiség-szimbólumot rajzolja ki. Az üvegtetőt merevítő csőbordázat sugaras kiosztása jellegében emlékeztet az életfa koronájára vagy a fan szőrzetének (pubes crinosa) rajzolatára. A hall belső terében a pillérek és a harántfalakat kiváltó nagygerendák csomópontja is antropomorf jellegű. Az emberi vázszerkezetben csípőcsontból, ülőcsontból és szeméremcsontból álló medence-csont (os coase) éppen összetalálkozásának helyén képez félgömbös bemélyedést, amely képes a combcsont (femur) fejének befogadására. A hallban a harántfalak és gerendák a medencére, az oszloppár a combcsontokra rímelnek."

Gondoltad volna, hogy ez Budapest egyik legszexibb háza? :-)

Na, ki jön rá először, hogy ezt miért fotóztam le?

Az első rész itt olvasható.

2007 augusztus 2: az eredményhirdetés pillanata. A zsűri a Nyugati pályaudvaron jelentett be: a győztes tervet a Kengo Kuma - Janesch Péter páros nyújtotta be. Tina Turner rázendít: "Ooooh, you're simply the best..." A második helyezett a Finta Stúdió, a harmadik az Artonic Design pályázata lett. (Fintáék mégis versenyben maradtak: a környezetrendezés terén kaptak feladatokat, természetesen együttműködve Janeschékkel.) Akkor még nem látszott két dolog. Az egyik, hogy a következő évben kitör egy olyan gazdasági válság, ami a tervszámokat a kukába küldi. A másik, hogy a hatodik kerület polgármestere, Verók István hogy fogja végezni.