A Közraktárak történetéről korábban már volt szó, most ugorjunk a CET történetére! 2005 végén született döntés arról, hogy - DBFO (Design, Building, Finance, Operation) konstrukció keretében - felújítják a Ferencvárosi Közraktárak romos épületeit. 2007 június 27-én a Fővárosi Közgyűlés Pénzügyi és Közbeszerzési-, valamint Kiemelt Fejlesztések Bizottsága a kiírt közbeszerzési eljáráson a Porto Investment ajánlatát fogadta el győztesnek. A közraktárak felújításának ötlete még a Kulturális Főváros pályázat részeként merült fel, de szerencsére Pécs győzelme után sem tűnt el a süllyesztőben. A Porto az üzemeltetési és hasznosítási jogokat, valamint az önkormányzat által fizetett szolgáltatási díjat nyerte el 25 évre. Az épület magántőkéből készül el, de a telekkel együtt a főváros tulajdona marad, és hozzá folyik majd be a bérleti díj is. A kivitelezés kezdetén komoly polémia alakult ki a speciális építési technológia, a kivitelezői tapasztalok és az építési költségek körül. (A vitáról bővebben itt olvashatunk.) 2010 tavaszán a Budapesti Építész Kamara (BÉK) hozott állásfoglalást arról, hogy épületfizikai problémákat okoz, ha a rácsszerkezetet összeépítik az üveghéjjal.
 

Mit fotóztam le?

A ferencvárosi közraktárakból új "állat" születik: a CET 2010 végére elérte az építkezés végét, a következő hónapok már a berendezésről, a beköltözésről szólnak majd. Az alábbiakban áttekintjük a Közraktárak történetét, majd jövő héten megmutatjuk: hogy áll a CET?

2010 áprilisában megkerestem az ORFK szóvivői osztályát, hivatalos képeket kérve a Rendőrségi Székházról. Nagyon rendesek, segítőkészek voltak. Kaptam egy kis füzetet. Kissé már megkopott képek, lenagyított fotók összespirálozva. Összesen 18 kép. Olyan névjegykártya méretű az egész, nem kell semmi nagyot elképzelni. Valószínűleg szóróajándék lehetett az épület átadásánál, nem tudni biztosan.



Amikor átvettem, kérdeztem, hogy van-e valami átvételi elismervény, mit kell aláírni, hogy átvettem. Erre a fickó azt mondta: -Á, nem kell aláírni semmit. Mégiscsak mi vagyunk a rendőrség...

Amúgy sem gondoltam lenyúlni a kiadványt, de ezek után meg se fordult a fejemben, hogy ne vigyem vissza. Képek alant. Enjoy!

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

Cikksorozat Finta Józsefről 

Mint már korábban szó volt róla, a Kempinski szálló tervezésénél előírás volt, hogy ablak nem nézhetett az akkori BRFK központ (ma Meridien szálló) felé. A sors furcsa fintora, hogy később pont Finta "költöztette ki" innen a rendőrséget. Mégpedig egy "csillaghajóba", ahogy a Rendőrpalotát pestiesen hívják.

A tervezőcsapat (felelős építész-vezető: Finta József, építész tervező: Plájer János, építész-tervező társak: Fekete Antal, Gondos Attila) nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező helyre tervezhetett. Az Árpád, híd, metróállomás környezete a Váci út (3-as metró) és a Hungária körgyűrű (1-es villamos) találkozásánál sokfelől könnyen megközelíthető. A közvetlen környezet már nem ilyen jó, a soha el nem nevezett tér beépítése változó színvonalú, és hiányos is.

A tervezési munka 1994-96-ban, a kivitelezés 1995-97 között történt. Az építési engedélyeztetési eljárás már megvolt, amikor kiderült, hogy a Postabank Invest Zrt-nek felajánlott csereingatlanok nem fedezik a tervezett építési költséget, így meg kellett vágni a ház költségvetését. Ennek eredményeképpen a Teve utcai egyik szárny "áldozatul esett", és a homlokzat is átalakult. Eredetileg fele-fele arányban lett volna üveg és gránit/nirosta burkolat, az áttervezés után sokkal több lett az üveg felület. Az ORFK tornyát is át kellett dolgozni.

Az átlagos földszint + 8 emelet épületmagasság itt nem tűnik agresszívnek: a környező magas lakóházak és az OEP-torony szomszédságában megfér egy ekkora ház. (Nem véletlen, hogy a Raiffeisen Ingatlan is ezt a helyszínt szemelte ki Budapest első felhőkarcolójának felépítéséhez - ami aztán nem épült meg.) A legmagasabb résznél az épület fsz + 15 emelet magas, ebbe a részbe került az ORFK központja. (Nem véletlenül lőttek pont erre a részre 2007-ben.) A BRFK operatív funkciója egy nagyon racionális alaprajzú, közel négyzet alaprajzú részbe került - ez ésszerűséget és racionalizmust hivatott közveteni. (Eredetileg a TOP, azaz a Tűzoltóság Országos Parancsnokság lett volna a harmadik, de végül a három rendőrségi szerv, a BRFK, az ORFK és a PMRFK került ide.) A több tömegre bontás nem csak a funkciókat különíti el, de a hatalmas, összesen 58 ezer négyzetméteres épület tagolását is megoldja. Az ORFK rész a földszinten árkádos kialakítású, oszlopokra állított, ezzel a közterületi jelleget kívánták hangsúlyozni. (Más kérdés, hogy ma ez biztonsági, védelmi okokból nem nagyon érvényesül. Viszont remek gyalogos és kerékpáros passzázs nyílt az épület mögött.) A belső tereket az irodaházakhoz hasonlóan modulosan alakították ki. A rács 150 x 150 cm-es, azaz ilyen mobilitással bír a válaszfal-rendszer.

Érdekes, de nem csak én tartom ezt a házat Finta egyik legjobbjának, de az Index 2005-ös szavazásán is 8000-8500 olvasó szavazatai alapján is ez lett a legjobb Finta-épület.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is!

"Áll még a Tabán, és őrzi a régi idők jó hangulatát. A városrész tervbevett rendezését ma nem lehet megvalósítani." - számolt be a Filmhiradó 1931 novemberében. Aztán csak lett olyan a gazdasági helyzet...

Szép volt az idő múlt hétvégén, úgyhogy a novemberi tavaszban remek alkalom kínálkozott egy kis zöldövezeti sétára a városban. És ha már így volt, akkor miért is ne a Wekerle-telepre essen a választás?

Fővárosi buszgarázsaink száma immár ötre csökkent: (Kelendöld, Óbuda, Cinkota, Dél-Pest és
Kőbánya). Ezek egyikét, az óbudait negyven éve, 1970-ben adták át. A hatalmas kiterjedésű telephely ma is buszgarázsként működik. 2010 október 9-én nyílt napot tartottak, így benézhettünk az óriási csarnokba és a bevásárlóközpont méretű hátsó udvarra.

Cikksorozat Finta Józsefről 
 
A Szabadság tér déli sarkában álló irodaház tervezése 1991-ben kezdődött, az épületet 1996 július 5-én Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. A korábban itt álló ház a második világháborúban kapott találatot. Később lebontották, a helyén sokáig autóparkoló állt. Sokáig élt az az elképzelés is, hogy ide építenék fel a Magyar Televízió új székházát, aztán volt olyan ötlet is, hogy a Hilton építené ide második szállodáját, majd a Kereskedelmi és Hitelbank székházát álmodták ide. Egyik sem valósult meg, végül egy kanadai beruházó rendelt ide banki funkciójú irodaházat. A tervezést Finta József vezette, a tervezőtárs Fekete Antal volt.

A Horváth Mihály téri templom mellett volt a József Telefonközpont. 1910-16 között épült fel, ez volt a második telefonközpont Budapesten. A vasbeton építészet egyik remekművét Ray Rezső tervezte. A Magyar Építőművészetben így írtak az új házról 1917-ben: "A kapcsolótermekben a padozattól 3x20 méter magasságban 4.00 méter széles karzatok vonulnak körül; a karzaton a termek hosszában kapcsolószekrények sorakoznak, úgy mint benn a terem padozatán; mindenik kapcsolóteremben tehát 4-4 sor kapcsolószekrény áll, 30-30 munkahellyel, úgy hogy minden teremben 120 kezelőnek van helye."