Az első rész itt olvasható.

-ParkWay Office: A Népliget közelében, a Könyves Kálmán körút 54-58. alatt épült fel a ParkWay. A megrendelő a Raiffeisen Ingatlan, a fejlesztő a Big George's, a tervező az Óbuda Építész Stúdió Kft. volt. Az összterület 26300 nm, az A kategóriás irodaház építését két ütemre osztották.

Az épületen nagyon jól megfigyelhető az irodaházak építésének szabályrendszere: szabályos, jól átrendezhető alaprajz. A lényeg itt nem a díszítettség vagy a reprezentáció, hanem sokkal inkább a funkcionalitás és a rugalmasság. Az alaprajzi rendszer, a támasztó oszlopok és falak elhelyezkedése mind ezt a célt szolgálja. Ez eredményezi ennél az épületnél is az egyszerű, négyszögekből építkező alaprajzot és következésképpen a tiszta, nagy homlokzati felületeket. Amivel aztán persze el lehet játszadozni: mostanában vékony, "vonalkódos" ablakkiosztással, színes üvegpanelekkel szokás ezt tenni. Az alaprajz kiosztása itt is 1,35 méter oldalú négyzetekből áll - ez a cellás irodakiosztás alapja, azaz ilyenekből lehet bérelni valamennyi darabot, és ennek megfelelően szerelik be a mozgatható közfalakat. Alul álpadló kábelvezetőkkel, felül pedig állmennyezet - ez is szinte minden modern irodában megtalálható. A ParkWay esetében pedig még tetőterasz is keletkezett - ez főleg az elitebb irodák, elnöki tárgyalók kelléke szokott lenni. A homlokzatot az üvegfelületeken kívül a világos mészkő borítás uralja. A homlokzaton itt narancs és piros színes üveglapok jelentenek némi játékosságot, az összkép azonban így is nagyon geometrikus - ám elegáns - marad. (Ezek az elvek egyaltálán nem újak - a 2009 októberében elhunyt Reimholz Péter, Lázár Antal társtervezővel már a 70-es években így csinálták meg a Domus áruházat.)
 

-Merkúr Palota irodaház: Az irodaház 1900 és 1903 között épült, ez volt az első épület Budapesten, ami kifejezetten telefonközpont céljára készült. Az építész tervező Balázs Ernő volt, aki egy kicsit szecessziós, kicsit eklektikus épületet álmodott ide. A technológia fejlődésével egyre kevesebb nagyméretű műszaki berendezésre volt szükség, így aztán az épület egyre inkább kiürült. (Hasonló a Szervita téri Belvárosi Telefonközpont sorsa is, ld. Központot vegyenek!) A szükséges berendezések helyigénye az elmúlt évtizedekre annyira lecsökkent, hogy végül az épület nagy többsége kiürült, a tulajdonos pedig eladta az egész épületet. A Nagymező utca 54-56 alatt végül irodaházként született újjá, Merkúr Palota néven. A megújult épületben a földszinten kis üzletek kapnak helyet, a belső udvar pedig akár átjáróházként, gyalogos közlekedőként is funkcionálhat majd a Hajós utca és a Nagymező utca között. Ami korábban pince volt az épület és a belső udvar alatt, az parkolóházzá avanzsált. Újabb felvonó és új lépcsőházak épültek be. Az új lépcsőházak azokba a tornyokba kerültek, amelyek eredetileg a légi telefonkábeleket fogadták be. A legdíszesebb terem természetes az volt, ahol annó a kézi kapcsolásos korszak elegáns kisasszonyai intézték a kapcsolásokat - amikor még nem volt tárcsázás. A 650 négyzetméteres, neogótikus nagyterem a harmadik emeleten található:

Az épület gyenge pontja a tetőszerkezete volt - ide futott be egy csomó kábel, ami aztán a technológia változásaival folyamatosan átépítésre került. Így itt aztán szabadon "garázdálkodhattak" a tervezők, akik tetőteraszos lakásokat terveztek erre a szintre. A homlokzatokat viszont kívül-belül az eredetinek megfelelően állították helyre (igaz, a korabeli 40 (!) féle téglának csak a töredéke a mostani homlokzat tégla-kínálata):

Jó lenne, ha még sok ilyen gyönyörű hely menekülhetne meg alapos felújítással, új funkcióval.

-Spirál irodaház: A Dózsa György út - Lehel utca - Lőportár utca - Szabolcs utca által határolt tömbben épült fel a MüPá-ról ismert Zoboki Gábor csapata által tervezett Spirál irodaház. A jelenlegi cím Dózsa György út 128-130, ami a jövőben a Lehel utca 23-25-tel bővülhet. A telken állt korábban a Spirál Autószalon (erről tud valaki képet küldeni?). A Lehel utcával párhuzamosan egy új, elsősorban nappal használatos gyalogos átjáró is keletkezhet majd, az épület ennek figyelembevételével épült fel. A cél egy különleges munkakörnyezet létrehozása volt, ennek érdekében 1700 négyzetméteres belső kert, egyedi tervezésű irodák és különleges kialakítású belső terek épültek.

Az éves melegvízfogyasztás több mint felét a tetőre telepített napkollektorok fedezik. Az esővíz a vécék öblítéséhez, a kert locsolásához, és a belső tó feltöltéséhez használható fel. Az irodák fűtött levegője sem veszhet el, a hőt a mélygarázs részbeni fűtéséhez használják fel. A környezettudatosság tehát már kezd beépülni az A kategóriás irodaházakba. Az első ütem 34 000 négyzetméter irodát kínál, ehhez járulhat a második ütemben még 22 000 négyzetméter. A fejlesztő a GTC volt.
 

-Eiffel irodaház: 2009 március 18-án tartották a Finta Stúdió (vezető tervező: Fekete Antal) által tervezett irodaház bokrétaavató ünnepségét, az átadásra pedig szeptember végén került sor. Az irodaház összes alapterülete 23663 négyzetméter. A projekt fejlesztői a ConvergenCE és a DVM Group voltak. Az Eiffel név a Nyugati pályaudvar szomszédságára utal. A két épület között egy közel 5000 négyzetméteres körszínház-szerűség is épült - a következő évek kérdése lesz, hogy mit tud majd kezdeni ezzel az új létesítménnyel és a körülötte elterülő kis parkkal.

Az irodaház első bérlői a Costa Coffee és az Inmedio újságos üzletek lettek - ők írták alá leghamarabb a bérleti szerződéseket a földszinti üzlethelyiségekre. De biobolt, és egy orosz élelmiszerbolt is aláírt már bérleti szerződéseket. A földszint alatt pedig pont 365 autónak van parkolóhely - minden napra jut egy :-)

A belső udvaron hatalmas homlokzat fut végig. Néhány helyen a homlokzat befelé megtörik - ezzel nem csak az épület vált tagoltabbá, hanem 3 platánfát is sikerült megmenteni, az épület tulajdonképpen őket kerülgeti. Jó hír, hogy kerékpártároló és zuhanyzó is épül, hogy a dolgozók akár bicajjal is bejárhassanak. A legfelső szinten pedig hosszú terasz húzódik - innen jól látni, hogy mennyire nem épült meg a szomszédban a kormányzati negyed...

-Dunyov utcai irodaház: A Váci úti irodaházak legegyedibb darabja lehet a Dunyov utca sarkán épülő DC irodaház. Az L alakú saroktelek hosszabb szára a keresztutcába nyúlik, így a kisebb utcára jut nagyobb homlokzat. A földszinti tér beugrásával, az oszlopsor mögött egy új passzázs rész jön létre. E felett hat emelet emelkedik majd. Az igazán karakteres elem azonban a homlokzat: látszólag összevissza, valójában arányosan megrajzolva törik kisebb egységekre a fehér, lekerekített "keretek" az óriási üveghomlokzatot. A tervező: Vincze László és Parádi Nelli, Vincze és László építésziroda. A bokrétaünnepséget 2009 júliusában tarották. Az összes terület 6200 négyzetméter. A legjellegzetesebb motívum a sarkon beforduló üvegfal, valamint a betonpárkányoknak a homlokzatot beszövő hálója. Az Árpád hídi metrómegálló közelében található épület földszintjén üzletek lesznek, a legfelső szint üvegfallal határolt irodájához pedig nagyméretű tetőterasz társul majd. A projekt fejlesztője a Fercom Kft.; a 3,5 milliárd forintos beruházás 2010 első negyedévében kerülhet átadásra.

Dunyov István egyébként az olasz hadsereg ezredese volt a 48-49-es szabadságharcban

(folyt.köv.)

ÉF: Mit gondol arról, ami most Budapesten történik -
hihetetlen léptékekben zajlik az ingatlanfejlesztés
Csepeltől a Hajógyári szigetig -, merre halad ez a város?
MI: Ugyanazt gondolom, mint amit az irodaházakról.
Körülbelül tízszer annyi iroda épül meg, mint amennyit
elfoglalnak. Csak arra lehet gondolni, hogy idejönnek
majd emberek és intézmények. Az nem hülye, aki
megépít egy irodaházat, ami aztán öt vagy tíz évig
üresen áll. Budapest regionális központ lesz,
ahol éppen ezekre az irodaházakra és ezekre a
lakásokra lesz szükség. Hogy mikor, azt nem tudom,
én egy hetven éves öreg bácsi vagyok, akinek gőze
sincs arról, hogy kik hogyan döntenek. Ahogyan van
második Magyarország, úgy a nemzetközi világnak
is van háttérkonstrukciója, ami természetesen tervez.
Nem úgy, ahogy azt mi képzeljük, hanem másképpen,
és nyilvánvalóan nagyon profi módon.
(Makovecz Imre 2005-ben)

Irodaházat tervezni nem könnyű és nem is túl hálás feladat. A tervező valami látványosat, nagyot szeretne, a beruházó meg minden extrának kivágja több mint a felét, hogy az már túl drága lenne. Közben a nagyközönség pedig kinéz a buszból vagy az autóból, és maga elé mormogja, hogy már megint egy *** irodaház. És akkor erre rájön egy jó kis gazdasági válság...

2000-ben érte el a főváros az 1 millió négyzetméternyi irodaterületet. 2008 októberében már arról szóltak a hírek, hogy megvan a 2 millió is. (Párizsban 50, Londonban 22, Münchenben 19, míg Frankfurtban 11 millió négyzetméter a meglévő irodák alapterülete.) A kihasználatlanság sok helyen nagyon megugrott a gazdasági válság miatt - az építések ugyanis késéssel követhetik csak a kereslet változásait. A Colliers elemzése szerint a finanszírozás megszerzésétől az átadásig átlagosan 2 év telik el, ennyi a rendszer tehetetlensége. A beruházók így annyit tehetnek, hogy igyekeznek elhúzni az átadást a válság utánra, vagy más funkciót is keresnek az épületnek. Ezzel együtt is 2008-ban a kínálat már kétszere volt a keresletnek, ami 2009-re háromszorosra duzzadt. 2009 első félévében 77 ezer négyzetméternyi új iroda került átadásra, ennek 29%-a a Váci úti "folyosón". Közben az üresedési ráta az év eleji 16,5%-ról várhatóan 24-25%-ra emelkedik majd év végére. A bérleti díjak az elmúlt egy év során 10-30%-kal csökkentek. (A számok a Colliers elemzéséből származnak.) A helyzet tehát nem rózsás. A most induló 3 részes cikksorozatban a 2009-ben már átadott, vagy épülő irodaházakból következik egy válogatás, a teljesség igénye nélkül.

-Galéria irodaház: A Gestesa a Keletinél szeretnél városunk fényét emelni egy szép új irodaházzal. A Galéria nagyon jól is elsülhet, ha a beruházó Gestesa és az építész Skardelli György tervei jól fordulnak valóságba. A Galéria irododaház egyedisége a tér felé néző homlokzat transzprarenciájában rejlik. A természetes fényviszonyok és a mesterséges háttérvilágítás váltakozásával az épület megjelenése napszakonként és évszakonként is változó lesz. Az U alakú tömb a tér felé nyitott, ebben a vonatkozásban a régi pesti bérházak belső udvarait is megidézve. A földszinti terek teljesen szabadok lesznek, itt kávézó, galéria (innen a név), éttermek, üzletek, bankfiókok kaphatnak helyet.

További cikkek az épületről itt.

Az építkezés 2008 májusában megindult. Értesüléseim szerint a munka bár megszakadt, most az építkezés újraindításán gondolkodnak, novemberben folytatódhat a kivitelezés. Ez 2011-es átadást tenne lehetővé. A beruházó abban bízik, hogy a központi elhelyezkedés és az irodakoncepció hosszabb távon hasznosnak, kifizetődőnek bizonyul. A Baross tér ma borzalmas harcmezőnek tűnik, de néhány év távlatában két metróvonal állomása is itt lesz - az egyik legnagyobb (ha nem a legnagyobb) forgalmú vasúti pályaudvar mellett, a főváros keleti folyosóján.
 

-Cornerstone irodaház: A XIII. Váci út 144-150 alatt, a Forgách utcai metróállomásnál épülő irodaház 35 millió eurós beruházással épül az izraeli érdekeltségű SBI R.E.D. beruházásában. (Ők építették korábban az Új Udvar bevásárlóközpontot.)

A Cornerstone irodaházban 24 ezer négyzetméter iroda, 353 darab parkolóhely, kávézók, üzletetek, valamint egy étterem és konferenciaterem létesül. Tavaly nyáron úgy számoltak vele, hogy idén év végén át lehet adni az épületet. Az épület déli vége sokkal alacsonyabb, mint a többi része. Hogy miért? Az érdekes történet itt olvasható.

-Capital Square irodaház: A Váci út 76. szám alatt 38,5 ezer nm bruttó alapterületű A+ kategóriás irodaház épült, a HOCHTIEF Development Hungary Kft fejlesztésében. A 32.500 m² területü irodaház a Dózsa György úti metróállomásnál, jól megközelíthető helyen létesült a Finta Stúdió tervei alapján. A HOCHTIEF ezzel a projekttel mutatkozott be Magyarországon.

Az épület alaprajza 6 L alakból áll össze - ennek köszönhetően "levegősebb" térszerkezet jött létre, ami természetes fénnyel jobban ellátott belsö tereketeredményezett. Az L alakok beugrói kertként, találkozóhelyként funkcionálnak. Az épület homlokzata a környékre jellemző sémáktól eltérve Magyarországon még ritkán használt, hőszigetelést elösegítő üreges égetett kerámia elemek váltakoznak az üvegfelületekkel. Az energiatakarékosság nagyon hangsúlyos elem: külső árnyékolórendszer, helyenként mozgásérzékelő világítás, előkezelt friss levegő ellátás és hőrotációs megoldások segítik a takarékos épületfenntartást. 18 nagy sebességű felvonó és egy vendéglift biztosítja a horizontális közlekedést. A földszinten az elegáns, háromszintes előcsarnokon túl étterem, és egyéb kényelmi szolgáltatások kaptak helyet. A bérlők között tudhatjuk a Budapesti Elektromos Művek Zrt.-t, az AAM Tanácsadó Zrt.-t, a First Clients-et, a Ferrero Magyarország Kft-t (idén decembertől), a HCC Embedded-et, a Skoglund Holding-ot, a Revolution Software-t, a földszinten pedig K&H Bank, UniCredit bank, Coffeshop Company kávézó nyílt. A megnyitót 2009. június 4-én tartották.

-Loffice: Az újszerű kialakítású irodaház a Divatcsarnok háta mögött, a Paulay Ede utca 55. alatt található. Eredetileg a Zeneakadémia kottanyomdája volt az 1900-as évek elején épült házban. A 2000-es években évekig üresen állt, amíg 2006-ban bele nem kezdtek egy rendhagyó felújításba. Az átalakítás során a belső tereket a Szupernova design csapat képzőművészei (Esterházy Marcell, Szabó Gábor) álmodták meg. A LOFFICE szabadúszóknak, menedzsereknek, egyéni-, kis- és középvállalkozásoknak vagy akár átmenetileg munka nélkül maradt vállalkozóknak biztosít költségkímélő irodabérleti lehetőséget.

Megtisztították az épületben sok helyen felbukkanó üvegtéglás falakat - a jobban átvilágított terek kevesebb világítást és fűtést igényelnek. A fűtésrendszer a földhőt kihasználó alternatív energiaforrásra épül. A loft fölötti kémény így ma már funkcióját vesztve magasodik az épület fölé. A Loffice-ban minden nyitott, átlátható, így a szellőző csövek és egyéb technikai megoldások, de még az épület „gyomrában“ futó panorámalift is. Az állandó bérlők mellett a házban található egy újfajta, alternatív munkastílust (co-working) meghonosítani kívánó tér.

(Jövő hétfőn folyt. köv.)
 

A Palazzo Strozzi építtetését a dúsgazdag firenzei kereskedő, Filippo Strozzi kezdte el 1489-ben, ám a palota csak 1538-ra készzült el teljesen. A kétemeletes épület három utcára néz. Homlokzatán különböző nagyságú kváderkövek sorakoznak. Ezek felfelé haladva egyre kisebbek. A földszint ablakai viszonylag kicsik, az emeleti kettős ablakok már jóval díszesebbek, és az épületet felül egy különlegesen finom kiképzésű párkány koronázza.

A Palazzo Strozzi (Kép: wikipedia)

És hogy mindez miért érdekes egy Budapesttel foglalkozó blogon? Mert most ugrunk egy nagyot térben és időben. 1884, Budapest. Hauszmann Alajos kétemeletes, neoreneszánsz lakóházat tervezett:

(A kép forrása: muemlekem.hu)

A képen egy többfunkciós nagykörúti épület látható az Oktogon közelében. Talán arról a legismertebb, hogy népszerű házasságkötő terem van benne. Az épület a terézvárosi önkormányzat irodáinak is otthont ad. A fent említett firenzei Strozzi-palotára emlékeztető neoreneszánsz Batthyány-palota építtetője gróf Batthyány Géza, tervezője Hauszmann Alajos volt. A kétemeletes quattrocento főhomlokzat mögött két lépcsőházas, belső udvaros palota terül el. Az eredeti reneszánsz, a budapesti neoreneszánsz stílusú épület. És hogy miért pont ez a firenzei épület lett a minta? Egyrészt mert a megrendelő ezt kérte (tán saját nagyságát igazolandó), másrészt mert Hauszmann tanulmányai végeztével olasz körutat tett az itáliai reneszánsz tanulmányozására, tehát alaposan ismerte a stílust.

(Köszönet Aesculusnak a beküldésért!)

A Budai Skála egykori hófehér tömbjének elbontásával megkezdődhetett az Allee építése - 2009-ben ez lett az egyetlen egy bevásárlóközpont-átadás. A régi épületről itt olvashatunk.

Az új épület története 2004-ig nyúlik vissza: ekkor született döntés a 4-es metró megépítéséről, ami nagyban felértékelte a területet. 2005-ben már lejtmenetben a Skála, szeretnék eladni az egykor szebb napokat élt áruházat. A vevő az ING lett, aki a régi épület elbontásával új, korszerűbb, és nagyobb központot álmodott a helyszínre. 2007-ben kapta meg a bontási engedélyt az épület, az első mozdulat augusztusban a Skála logó eltávolítása volt - amelyet Demján Sándor elkért magának emlékbe. Az új épületegyüttes számai lenyűgözőek: 3 szintes mélygarázs 1280 hellyel, 47 ezer nm üzlethelyiség, 7000 nm iroda. (A lakó- és egyéb részekkel együtt az összterület kb. 70 000 nm. A nemrég megnyílt frankfurti MyZeil 77 000 nm.) A válságban nagy kérdés volt, hogy vajon lehet-e bérlőt találni ennyi helyre - végül sikerült, az üzlethelyiségek megteltek, a lakások több mint 80 százaléka már ki vagy el van adva.

Az épületegyüttes tervezője a WestEnd-nél már bizonyított Finta Stúdió volt. Miért ők? Mert egy ekkora összegű beruházásnál - jelen esetben 200 millió euró, ami már egy kisebb hazai minisztérium éves költségvetésének a szintje - már senki nem szeret kockáztatni, itthon pedig kétségkívül Finta nevéhez köthető a legtöbb nagy irodaház és bevásárlóközpont tervezés. Az épület márciusban érte el a szerkezetkész állapotot, 19-én tartották a bokrétaavató ünnepséget.

Az üzletek egy tágas üvegborítású központi folyosóról és két átriumként kialakított térről közelíthetők meg, ami egész évben biztosítja a természetes megvilágítást a házban. Az üzlethelyiségek az alsó három szinten kaptak helyet, a felettük levő három szinten irodaház található. Ez a kettősség a homlokzaton is megjelenik. A bevásárlóközpont kettős folyosóját tízezer négyzetméternyi járható üvegtető fedi. Az irodai szárnyak felett hatalmas tetőkert-hálózat terül el. A terület túlsó végén épült fel a Simplon Udvar, itt lakásokat húztak fel a projekt részeként, a multifunkcionalitást erősítve. A bevásárlóközpontban mozi is nyílik, ezen a részen az üveghomlokzat lapjain emlékezetes filmek címei betűzhetők ki. A Simplon Udvar felőli részen pedig színes lapok teszik játékossá az épületet. Belül a burkolatok főleg édesvízi mészkőből és márványból készültek - felkészülve a tartós koptatásra. Összesen kb. 8000 nm burkolólap van a folyosókon. A falakon sok helyen fa borítást látni - ez valójában nem fa, hanem éghetetlen vékony fafunír, amit itt alkalmaztak először Magyarországon ilyen nagy mennyiségben. Az épület homlokzata változatos képet mutat. Vörös téglaburkolat, titánium-zink-aluminum ötvözetből, illetve színes üvegekből készült szerelt homlokzat, és mészkő burkolat váltja egymást. A belsőépítészeti munkák tervezője a Greig & Stephenson volt.

Kb. 140 üzlethelyiséget kínál a bevásárlóközpont rész. Olyanok is vannak a bérlők között, amelyek itt jelentek meg először hazánkban: a Van Graaf divatmárkák sorát kínálja a Tommy Hilfigertől a Polo Ralph Laurenig, míg a Motivi olasz divattal érkezik. Mindehhez persze egy csomó kajálda-piálda is társul, személyes kedvencem a Costa . A megnyitót stílusosan 11. hó 11-én 11 óra 11 perckor tartották, bár a 2011-es évet nem várták meg. (1111-ről meg már sok évszázaddal lecsúsztak.)

A környezet is átalakul, bár azért parkról csak a PR-esek beszélhetnek. A Bercsényi utca autós forgalma a föld alá került, a felszín a gyalogosoké. A Váli utca csökkentett forgalmúvá vált.

A beruházó reményei szerint a csökkentett forgalmú utcákon a pesti Ráday utcához vagy Liszt Ferenc térhez hasonló városrész alakulhat ki, így aztán a XI. kerületi önkormányzattal együtt felújíttatta a homlokzatokat is a Váli és a Bercsényi utcák érintett szakaszán. A Bercsényi utcai alagút közel 100 méteres hosszúságával Budapest második leghosszabb közforgalmú alagútja lett. (A leghosszabb a Vár alatti alagút, az 350 méteres.) Fent pedig kiszélesedett, 20 méteresről 36 méteresre nőtt az utca. A Váli - Kőrössy sarkon egy kis közpark létesült. A Kőrössy József utca sétáló utcává alakult. A 250 méter hosszú és 25 méter széles utcát díszburkolat borítja, a Váli utca felöli végén egy közpark is született. A megújult Körössy József utcában éttermek és kávézók kaptak helyet, hasonló találkozási, kikapcsolódási, és étkezési lehetőségeket kínálva mint a pesti oldalon a Liszt Ferenc tér. Hogy aztán tényleg lesz-e olyan élet itt is, az a jövő zenéje.

Allee Corner irodaház

Az A kategóriás irodaház a bevásárlóközpont feletti 4-6. emeleteket foglalja el, összesen 7000 nm bérbeadható területet kínálva. Kiváló megközelíthetőséget, közeli bevásárlóközpontot, 24 órás biztonsági szolgálatot, kártyás beléptető rendszert, személyre szabott parkolóhelyeket, légkondicionált és napfényes irodákat kínálnak a bérlőknek. Két bejárat és recepció is van, az egyik a Bercsényi utca, a másik az Október 23. utca felől. Az irodahelyiségek egy zárt belső udvart zárnak körül - nyilván itt fog majd bagózni a dolgozó nép.

A Simplon Udvar

A Simplon udvarban kaptak helyet a lakások. Ennek a résznek a tervezői a t2a építésziroda (Váli utcai ház) és a Lukács és Vikár Építész Stúdió (Bercsényi utcai rész) voltak. A Simplon udvar két nagy tömbre oszlik:

(A kép forrása: simplonudvar.hu)

A földszinten végig üzlethelyiségek vannak, az 1-6. szinten pedig 89 db 35-130 m2 közötti, minőségi, modern igényeknek megfelelő lakás került kialakításra, a legfelső szinten egyedülálló kvázi penthouse lakásokkal. A penthouse lakások általában az épület tetején találhatóak, homlokzatuk pedig nem azonos az épület homlokzatával. Ebből az következik, hogy hatalmas, gyakran egybefüggő terasz veszi őket körbe. Az eltérő homlokzat azt is jelenti, hogy a lakás falai távolabb vannak a környező épületektől, ami kiemelkedő térérzetet nyújt, szerencsés esetben a környező épületek egyáltalán nem zavarják a panorámát. A Simplon Udvar legfelső szintjén levő lakásoknál is tágas terasz kapcsolódik a lakásokhoz, a teraszra simán telepíthető egy jacuzzi. Ráadásul a lakástulajdonosok itt feljárhatnak saját lakásuk tetejére! Mindegyik lakás értékét erkély, loggia, vagy a homlokzati síkból kiugró üvegdoboz növeli, ez utóbbi télen lakótérként, nyáron védett erkélyként funkcionál. Itt azonban a luxus véget is ér, hogy a lakások árai ne szálljanak el az egekbe. A piacképesség bizonyítéka, hogy a lakások nagy része már elkelt.

A Simplon Udvar reklámvideója

Az üzletek nyitáskori listája
Földszint: Ambiente, And Now Money Exchange, Bacardi Bar, Baťa, Bershka, Bijou Brigitte, Biosoul, Bor és a Társa, C&A, Calzedonia, CIB bank, Cielo, Costa Coffee, DM, Douglas, Ecco Shoes, Esprit, Extrametál, H&M, Happy boksz, Högl, Horvath Shoes, Inmedio, Intimissimi, J. Press, Kipling, L'Occitane, Leroy restaurant, Libri, M&S, Mango, Negresco Café, Orsay, Pannon Gloves, Pannon, Pharmacy, PlayersRoom, Pomo D´oro, Prima Pék, Promod, Springfield, Stenders, Stile Interio, Stradivarius, Swarovski, Szamos, T-Pont, Tamaris, Tatuum, Top Clean, Ungaroswiss, Van Graaf, Vision Express, Wine and Café House, Zara
1. emelet: Andrew's Ties, Apple, Art´z Model, GOLDTREND, Branch Shoes, C&A, Bacardi Bar, Champion, Cottonfield, Club Sandwich Coffee Shop, Dockyard, Elements Fashion, GAS, Guess Accessories, Guidi, H&M, Humanic, Jackpot, Jeans Club, Karat 2000, Kávé Tenger, Kristof Saloon, Levis, LEFUTUR Meglepő tárgyak boltja, Libri, Mayo Chic, Megara, Miracolo, Money Exchange, Nero Giardini, Nokia, Notebook.hu, Office Shoes, Piella, Pilgrim, Pepe Jeans, Pull&Bear, Retro Jeans, Salamander, Samoptic, Seasons, Sunglasses, Tally Weijl, Thuasne, Van Graaf, Vista utazási iroda, Women' Secret, Wellensteyn, Yves Rocher, Zara
2. emelet: Adidas, Burger King, Café Bali, Chicco, Cinema City, Csibefaló, Csipak Casino, Electroworld, Főtáv, Főzelékfaló, Gilda Max, Green Papír, Intersport, Kenguru Kid, KFC, Kreatív Hobby, Lamborghini Café, Leonardo, MKB Bank, Nike, Protest, Regio Toys, Sandwich Guru, Sherry, Sony Center, Star Kebab, Vita Juice
(Forrás: www.allee.hu)

A fotók 2009 októberében készültek. Köszönet értük Gergőnek!

Források:
http://www.tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=0&submenu=onearticle&news_id=390925
http://www.tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=0&submenu=onearticle&news_id=393700
http://www.archicentrum.hu/index.php?_m=fo&h=7&a=1952
http://ingatlan.net/hirmagazin/3837
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1252039
http://www.allee.hu/hu/index.htm
http://www.allee.hu/hu/press-01.htm
http://www.springmedia.hu/clients/simplonudvar2/www/index.php?tpl=m02a
http://www.epiteszforum.hu/node/11949

A Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplomról írta Aesculus, hogy az Steindl leírása szerint is a Marburgban található Elisabethkirche példájára épült. Árpád-házi Szent Erzsébet ugyanis magyar szent, de Marburgban nyugszik. Marburgi sírja fölé 1236-ban elkezdték építeni az Erzsébet-templomot, mely 1283-ban készült el. Így aztán nem csoda, hogy Steindl ezt a templomot választotta példának amikor az Erzsébetről elnevezett városrész nagy templomát tervezte meg. A budapesti épület 1891 és 1903 között épült fel.

A marburgi templom

És a budapesti testvér-templom

A hasonmás rovat 0. tagja már volt: az Erzsébet híd kölni rokona. E. Zoltán pedig a Szabadság híd kistestvérét küldte be. A Neutorbrücke Ulm városában, Németország Baden-Württemberg tartományában található. Ma is használják. A híd 1907-ben épült, míg a Szabadság híd 1896-ra készült el. Ulmban is a Duna folyik, de a német híd a vasúti sínek felett ível át.

A Design hét egyik érdekes darabja volt Baráth Dávid kiállítása a Gödörben. Idén októberben jelenik meg egy új útikönyv, a Graphic Europe, amely Európa nagyvárosait mutatja be. A kiadó Baráth Dávidot kérte fel, hogy rajzolja le Budapestet. A fő motivációt Kassák Lajos és Moholy-Nagy László munkássága adta a rajzokhoz :

A könyvről ld. még: http://www.cicadabooks.co.uk/GraphicEurope/

Új kategóriát, új sorozatot szeretnék indítani a hamarosan újrainduló Rejtvény és az Ajánló mellé. Ez a fővárosi épületek hasonmásait keresi. Szóval, ha tudod, hogy mi hasonlít leginkább a Magyar Tudományos Akadémiára, a Hősök terére, vagy éppen a 4-es metró Fővám téri állomására, akkor írd meg a 7788fido kukac gmail.com címre!

Kezdetnek itt van rögtön egy szép hasonmás. A Kölnben található Mülheimer Brücke megszólalásig hasonlít az Erzsébet hídra. Ami nem is véletlen, hiszen Sávoly Pál tanulmányozta a német hidat, mielőtt megépítette a budapestit. A kép alapján ítélve egészen alaposan...

A videón az 1982-ben Cserhalmi György főszereplésével forgatott Dögkeselyű című film eleje látható. Érdekes végignézni, hogy mekkorát változtott azóta a város. A Szabadság-szobor előtt ott áll Iván - még nem vitték ki a Szoborparkba. (Na ja, még Szoborpark sem volt, Osztyapenkó is az eredeti helyén osztotta ketté az utat.) A Vörösmarty téren még szép számmal láthatók autók, még nincs teljesen kitiltva az autóforgalom. És még áll a "csodás" páternoszteres kultúrpalota a narancsos ablakos homlokzattal - helyén áll ma a Vörösmarty 1 irodaház. Mögötte a József nádor tér - már akkor is ott volt a Pénzügyminisztérium? Még nincs ott a Kempinski, azt majd csak 1992-ben, 10 év múlva adják át. Még a tervezésekor az volt a kérés, hogy a szomszédos épületre ne nézzen szobaablak - ott volt ugyanis a szocialista rendőrség egyik központja. Az épület helyén még autók parkolnak. Aztán 56 másodperc után átugrunk a Nagykörútra. A New York palota hányattatott sorsú épületét mára szépen felújították, a Boscolo nyitott benne elegáns, csodaszép szállodát. És ezzel ki is érünk a Blaha Lujza térre - ahol alig változott valami, sajnos. Ugyanolyan elpazarolt, autóparkolós, fantáziátlan a tér ma is, mint akkor volt. Állt még a Sajtóház, most az Europeum nevű szabvány irodaház-szálloda-üzletsor-mélygarázs épületegyüttese épül a helyén, egy kis faszádizmussal fűszerezve. És ki tudja, talán az a busz is jár még, amit a megállóban látni... 1:15-én visszaugrunk, jön a Nyugati mindig szép épülete, és vele szemben épül a Skála Metró - két év múlva át is adják majd. Aztán elhúzunk szépen a Nagykörút házai felett. 1:24-nél kiugrunk a Dunapartra az Erzsébet-hídhoz, oda, ahol éppen a Piaristák bővítenek. A Klotild-paloták egyikét is nekiálltak felújítani, hamarosan szép nagy szálloda lesz, a földszinten üzletekkel. Az Erzsébet híd pedig már akkor is gyönyörűen elegáns volt. A budai hídfőnél már kiépült a csomópont, ami ma is így néz ki. A Budai Vár is túl van már a fontosabb átalakításokon, megkapta új kupoláját, ami ma is látható. Ott egy picit látszik is a helikopter árnyéka a falon, nyilván onnan filmezték a várost. A Sándor-palota még elég sötét színű, még nincs felújítva. És mélygarázs sem épül - pontosabban omladozik - a várfal tövében.
Mit nem vettem észre? Mi változott még? Írd meg kommentbe!

T. N. Krisztián küldött nekem egy csomó képet, ábrát a Margit híd felújításával kapcsolatban. Ezeket teszem itt közzé, egyben nagy köszönetet mondva a beküldött anyagért! Egy friss hír: október első hétvégéjén járhattak utoljára taxik a felújítás alatt álló hídon, mert a taxik és a köztük átsurranó személygépkocsik túlzottan akadályozták a felújítási munkálatokat és a BKV járműveit.


A budai hídfő a Frankel Leó utcánál - aluljáróval és gyalogos-átkelőhelyekkel


A budai hídfő a Germanus Gyula parknál. Északon lesz kerékpárút, délen nem


A déli mederpillér 1880 körül


A déli mederpillér az eredeti fotó alapján, de a 2011-es állapot szerint


Hosszmetszet


Hosszmetszet a szigeti hídfőnél


Középpillér homlokzat dél felől


Margit híd homlokzat dél felől


Mederpillér 1930 körül


Mederpillér , 2011 - vesd össze az előző képpel!


És végül a pesti oldal - a Jászai Mari tér terve

Korábbi cikkek a témában:

Margit híd

A Margit híd felújítása

Felújítják a Margit hidat - képgaléria