2008. június 12-én fontos ponthoz érkezett az 1860 méter (más forrás szerint 1862, de ezen igazán ne vesszünk össze) hosszú M0 híd építése: beemelték az utolsó, 51. elemet is a híd szerkezetébe. Ez az elem 12 méteres és 150 tonna tömegű. A híd tulajdonképpen két híd, de ez a legszebb, leglátványosabb rész, az itteni rész ferdekábeles kialakításának köszönhetően. A pilonok egyenként 44, műanyagborkolatú acélkábellel tartják az alattuk lévő hídtestet és 100 méter magasak (több mint kétszer magasabbak az Erzsébet hídnál), így messziről is jól látszanak. Ezért szerencsés, hogy már a híd megépítésével egy időben kiépül a híd díszkivilágítása is - méghozzá a legkorszerűbb LED-es technikával.
 

A híd 2 híd és annak összekötő részeinek láncolata Budakalász és Újpest között. Az "ára" közel 62 milliárd forint lesz - ami jobban érthető akkor, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a felhasznált 12 ezer tonna acélból és 100 ezer köbméter betonból közel háromszor kijönne a Nyugati Bevásárlóközpont! A tervezés már a 90-es években (!), az építés 2006-ban kezdődött, és szeptemberre át szeretnék adni a forgalomnak. Ha az M0-ás és a Szabadság híd is átadásra kerül, szinte abban a pillanatban lezárják a rendkívül rossz állapotú Margit hidat.

(A videó forrása)

(A videó forrása)

A Megyeri híd az ország első olyan közúti hídja, ahol a 2x2 sáv mellett még leállósáv, kerékpárút és járda is lesz. A leállósáv, ha a forgalom később indokolja, harmadik forgalmi sávvá alakítható - így a jövőre is gondoltak, ami, valljuk be, nem túl gyakori manapság. (Az M31-es gyorsút, ami az M0 és Gödöllő gyorsforgalmi összekötését teremti meg, várhatóan csak 2010 május 31-ére készül el. 110-zel lehet majd rajta hajtani - hivatalos indoklás szerint a domborzati viszonyok miatt.)
 

Egy Index videó 2008 márciusából:

A híd kapcsán nagy vita folyt egy másik hídról is. Ezt a Szentendrei-sziget lakói kapják. Az M0-ás pillérei Szigetmonostor külterületén állnak, ezért a település is beleszólhatott, ők pedig maximálisan élni is akartak a lehetőséggel. Nagy vita alakult ki a híd helyéről: a vízművek minél északabbra szerette volna látni a hidat, hogy az a védett területektől minél távolabb legyen, a túlsó oldalon Szentendre viszont minél délebbre, hogy a hídon átérkező forgalom ne a várost terhelje. Végül a két település és a Vízművek között kompromisszumos megoldás született: a szentendrei strandtól 300 méterrel délebbre lesz majd a híd.

Az M0 híd kapcsán azért emlékezzünk egy igen vidám mozzanatról is: a híd honlapján lehetett szavazni a híd nevéről. Először a Chuck Norris név lett nagyon sikeres. Aztán egy humorista, Stephen Colbert a műsorában felkapta a témát, és arra kérte az embereket, hogy szavazzanak arra, hogy legyen Stephen Colbert a híd neve. 17 millió szavazat érkezett be - ez ugyebár 7 millióval több, mint kis hazánk teljes lakossága! Később az ottani magyar nagykövetet, Simony Andrást is elhívta a műsorba, aki közölte vele: a névadás egyik feltétele, hogy a névadó legyen halott. Itt a videó:

A híd szerkezetének "avatásán" egy kis tűzijáték jelezte volna az utolsó elem "beérkezését", ez azonban egy kicsit elázott, így nem lett igazán látványos, a délutáni hordógurítás viszont sikeresen lezajlott. Közben az jutott eszembe, hogy a híd avatására Stephen Colbert-et és Chuck Norris-t feltétlenül meg kellene hívni! :-)

Források:

http://www.piacesprofit.hu/?r=19973

http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/15653/1/belfold/Beemeltek_a_Megyeri_hid_utolso_elemet

http://www.hirtv.hu/gazdasag/?article_hid=218853

http://budapestjovoje.freeblog.hu/archives/2007/10/20/Gyorshir_az_M0-as_hid_meglatogathato/

http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/infrastruktura/hid20080612.html?print

http://index.hu/video/2008/03/27/osszeall_a_nemcolbert_hid/

http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080417-ujpest-utat-szeretne-a-megyeri-hid-melle.html

http://index.hu/gazdasag/magyar/31m080514/
 

Túl magas házak, túl kicsi udvarok.
A Mátyás udvar csak egy példa a sok közül.
A kép persze csak illusztráció. Náluk is, nálam is.

Budapesten egyre népszerűbbek a lakóparkok. Az ötlet nagyszerűen hangzik első hallásra: zárt belső kert a lakóknak, autók a föld alatt, játszótér, portaszolgálat, emelt szintű szolgáltatások, és minden mindenhez közel van, akár autóval, akár tömegközlekedéssel. Körülbelül egy ilyen világ jön le a színes prospektusokból. Érdekes, hogy ez nem mindenhol alakul ki: a lakóparkok olyan helyeken alakulnak ki elsősorban, ahol az állam nem tud, vagy nem akar sok pénzt költeni a közterületek színvonalas karbantartására.
 

Az idilli látványképek egyre jobban eluralják az ingatlanpiaci hirdetéseket. Egy túlzottan idealizált, irreális képet festenek le, ahol nincs szmog, nincs tömeg, nincs forgalmi dugó, viszont minden fa virul és zöldell, mindenki mosolyog, és száz lakóra annyi autó jut, hogy azt még Enver Hodzsa is keveselné. Miért kell lakások eladásához vagy irodák kiadásához ennyire elrugaszkodni a valóságtól? Azt, hogy ezek tulajdonképpen képi hazugságok, szerintem a forgalmazók is pontosan tudják: nem láttam még olyan rajzot, ami ne lenne "csak illusztráció", minden jogi kötöttség felvállalása nélkül. A megfelelő nézőpont megválasztása is sokat segít az ilyen képi hazudozásban: a 9 emeletes tornyok közé beszúrt, a lakásszámhoz képest tenyérnyi belső kertek felülről nézve szép nagyok, míg a tornyok lapos négyzetek lesznek. Nem véletlen, hogy a képek zöme madártávlatból igyekszik bemutatni az épületeket, és nagyon ritka az emberi, földszinti nézőpont. A szomszédos utcák és házak helyén csak zöld foltok, vagy akár erdőnyi fa szerepel, mintha nem is a városban, hanem egy tanya helyén épülne fel az új lakótelep.

De nem csak a rajzokkal van a gond. Egy bejáráson rákérdeztem a teremgarázsok díjaira. Helytől, mérettől függően a Danubio Park nevű lakótelepen egy teremgarázs beállóhely 2,3 millió forinttól indul, de van 3 millióért is - helyétől és méretétől függően. A szomszédos Marina Part is hasonló árakon dolgozik. Ami elméletben föld alá szorított autóparkolást jelentene, az a gyakorlatban eladatlan parkolóhelyek garmadáját jelenti. Mert egy új autó áráért szinte senki nem vesz parkolóhelyet a teremgarázsban. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy beállóhely építési költsége még az egy millió forintot sem éri el, tehát 1,5 millióért is szép nyereséggel lehetne árulni ezeket a beállóhelyeket. A teremgarázs helyekre és a felszíni zöldfelületekre hivatkozva viszont nagyon kevés parkolóhelyet építenek a felszínen. Így aztán jön a növényzet kitaposása, a tiltott helyen parkolás.
 
Aztán érdemes megnézni a beépítettség fokát is. Egyre pofátlanabbul, egyre nagyobb házak épülnek szorosan egymás mellé. Szép az üveglapos vagy rozsdamentes acél erkélykorlát, de a szomszédé kb. 20 méterre van a tiédtől. Vagy függönyözöl ezerrel, vagy megszokod, hogy belát mindenki. A beruházónak mindegy, ő minél több pénzt akar kiszedni minél kisebb telekből, és ha megteheti, hát simán "elintézi" az önkormányzatnál, hogy magasabbat is engedélyezzenek a korábbi szabályozás szerintinél. Így aztán egyre durvább beépítettségű területek keletkeznek, miközben a kapcsolódó beruházások rendre elmaradnak. Nincs a közelben új, vagy sűrűbb tömegközlekedés, nem épül még egy kerékpárút se, viszont van jó sok emelet:

(Forrás https://www.youtube.com/watch?v=5CdYKaA6XXA)

Sokszor annyira eluralja a "marketing és pénzügyi" szemlélet a lakóparkok tervezőit, hogy a kívülről jól mutató lekerekítések, beugrók és pengefalak a lakóknak csak bosszúságot okoznak: 35 fokos szögben találkozó falak mentén kellene a lakást berendezni, bútort kellene tenni az íves falhoz, de nincs ilyen stb. Valójában sokszor építészetileg nulla értékű épületek valósulnak meg, amelyek csak a prospektusban mutattak jól.
 
Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, ha a lakópark "szigetszerűen" épül meg. A beruházó ugyanis csak eladható, vagy kiadható dolgokat épít: teremgarázst, lakást, üzlethelyiséget. Így olyan telepek keletkeznek, ahol van egy kis ABC, de nincs oktatás, nincs kikapcsolódási lehetőség, nincs orvosi ellátás. Ha szerencsés vagy, akkor már van ilyen a környéken. Ha nem, ne várd, hogy kapsz. Több helyen ígérnek medencét, uszodát, szaunát - tudni kell, hogy ezek fenntartása különösen költséges, nagyon megnöveli a közös költséget! Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a szintén eladhatatlan folyosó milyen széles. Láttam már elrettentően szűk folyosókat, ahol a lakók úgy dörzsölik be magukat a lakásukig - nap mint nap...
 

Így aztán a beköltözők cirka harmada komolyan gondolkodik azon, hogy miért is költöztek ide ennyi pénzért, miért is fizettek ki 500-600 ezer forintos (vagy még drágább) négyzetméterárakat, miközben a közös költség jóval magasabb, parkolni ugyanúgy nem lehet, a lakás áthallásos, és még jól el is adósodtak úgy 10-15 évre.
 

Ha ilyen lakásba költöznél:

1) Kérdezz rá a szintterületi mutatókra: összesen hány nm lakás épül, és hány nm kert!

2) Kérdezz rá a műszaki leírás részleteire, ne elégedj meg az általánosságokkal! Csak az létezik, amire garanciát vállalnak, a többi csak maszlag és színes kép! A "Tervezzük, hogy..." kezdetű mondatok legyenek gyanúsak :-)

3) Kérdezz rá a teremgarázs árakra akkor is, ha nem tervezel beállóhelyet venni! És ha kicsit szívatni akarod az értékesítőt, akkor kérdezd meg, hogy miért akarnak 100% feletti profitrátával dolgozni, aztán figyeld az arcát :-)

4) Járj utána, hogy mi van a környéken: hol van iskola, kórház, rendelőintézet, mozi, színház, hivatal a környéken!

5) Kérdezz rá a bent élés kérdéseire is! Ki fogja gondozni a zöldfelületeket? Milyen pénzből? Ki fogja figyelni a teremgarázsban álló kocsidat?

Neked mi a véleményed? Mik a tapasztalataid? Írd meg kommentbe!

Olvasnivalók a témában:

Cséfalvay Zoltán: Kapuk, falak, sorompók - A lakóparkok világa

Csizmady Adrienne: A Lakótelepektől a lakóparkokig

http://reakcio.blog.hu/2008/06/05/lakopark

http://nol.hu/cikk/487355/

http://www.epiteszforum.hu/node/2402

http://www.epiteszforum.hu/node/2695
 

Elnézést a késői posztért, az Aquincumi Múzeum új épülete már 2007 szeptember 15-én megnyílt :-) A Múzeum pedig már 1894-ben. Mentségemre szolgáljon, hogy nem csak én késtem: Budapest Főváros Önkormányzata 1994-ben hozott döntést, majd 1996-ban írt ki pályázatot a bővítésre.
 
Az új állandó kiállításnak a trafóház ad helyet. A terveket 2007-ben a Lehel téri vásárcsarnokot is jegyző Rajk László (és a Köztigon Kft.) készítette, a kivitelező a Hérosz Zrt. volt. Rajkék ötlete volt a trafóház bevonása a múzeumi épületegyüttesbe. Javasolták a Szentendrei út túloldalán található amfiteátrum bevonását is, ez azonban még várat magára. A tervek között szerepel a további bővítés is: Régészeti Múzeum 2500 négyzetméteren, műtárgyraktár, új kiállítócsarnok, parkoló, gondnoki terület, gyalogos felüljáró a Szentendrei út (és a HÉV) túloldalára - szóval vannak még nagy álmok.
 
Tudtad? 2006-ban volt 1900. évfordulója, hogy Traianus császár Aquincumot a római légió állomáshelyévé nevezte ki.

A múzeum honlapja: http://www.aquincum.hu/
 
Forrás:
http://www.hg.hu/cikk/roma_aquincumban
 

Az 50-es busz budafoki végállomásánál, a Balatoni út túloldalán található a Szoborpark Múzeum. A Balatoni úttal párhuzamosan, de a Szoborpark Múzeum túloldalán indul egy utca, ha ezen végigsétálsz, eljutsz az új víztoronyhoz.

20 ezer budafoki háztartást szolgál ki az új torony, amelynek építészeti kuriózuma, hogy a tartóoszlop nem pontosan a víztartály közepe alatt van, így egy aszimmetrikus szerkezet épült meg. A további adatok: 3000 köbméter víz, 42 méteres magasság, vízzel tele kb. 6000 tonna súly. Most ez a torony is benevez arra barcelonai versenyre, amely a jövőben a világ építészetének legrangosabb seregszemléje lehet.
 

Korábban már volt szó egy újpesti projektről: a Városháza környéki tömbök megújulásáról. A napokban egy másik projekt 19 beérkezett pályázati anyagát bírálták el. A projekt neve: Károlyi István városközpont. A helyszín a Váci út - József Attila utca - Attila utca - Károlyi István utca által határolt nagy tömb:

Újpest nagyon is megtanulhatta az elmúlt évtizedekben, hogy a városi sűrűség az életminőség meghatározó eleme. Az új központ megterveztetésénél is fontos szempont volt a beépítettség foka, a használható városi terek létrejötte. Sokarcú, nem monolit tömbös, jól használható teret szeretnének látni, amelyhez a lakók pozitívan tudnak viszonyulni, és ami flexibilisen, emberi módon használható. A pályázat célja ennek megfelelő tervek, ötletek begyűjtése volt, amiből befejezhető a tervezési program. A Károlyi István utca felől már néhány új lakóház meg is épült, az átalakulás tehát itt már meg is kezdődött. És Budapest egészének is jót tesz az ilyen városközpontok létrejötte, mert segíti a decentralizálódást: legyenek erős kerületközpontok is, ne kelljen minden ügyben bemenni a legbelső városrészekbe.
Első helyezett lett az Ásztai Bálint, Bakó Attila, Niczki Tamás és Trummer Tamás nevével fémjelzett terv, 12 millió forintos jutalommal. A bírálóbizottság nagyra értékelte a terv szerint keletkező városi teret, az épületek tagoltságát, és az "orangerie"-nek nevezett növénykert ötletét.



Második helyezett lett az Artonic Design nevével fémjelzett pályamű. Ebben az esetben is többfunkciós épületek jönnének létre, így elkerülhető, hogy egy éjszakára kiürülő irodanegyed, vagy egy nappal kiürülő lakónegyed keletkezzen: lenne itt iroda, lakás, üzlet, közpark - ha megvalósulna. A föld alá szorított közlekedők azonban túl zegzugosak, nem megvalósíthatók. Az épületek nemhogy nem egyformák, hanem túlzottan is sokfélék, egymással nem harmonizálók.

Harmadik helyezett lett az X.Y.Z. Építész Stúdió terve. A tömbök itt egyetlen, hosszan cikk-cakkozó épületsorrá állnak össze. Az ötlet érdekes, ugyanakkor túl kicsi és túl széttagolt köztereket hoz létre. Az összes épület kettős homlokzatú lenne, így két "bőrréteg" fedné az épületsort, ezzel egységes, ám talán kissé egysíkú látványt hozva létre. A gépkocsi és a gyalogos forgalom jól elválik.

Ki volt Károlyi István?
Gróf Károlyi István a reformkor egyik nagy nemesi családjának sarja, a Széchenyiekkel jó kapcsolatot ápoltak. 1840-ben ő alapította meg Újpest községet. Támogatta az ipar fejlődését, az iparosok itteni letelepedését. A megvalósítandó építkezések külső alakjával kiemelten foglalkozott: "... köteleztetnek a vállalkozók és minden építeni vágyók házokat homlokkal az utca felé építeni és úgy, hogy oda semminémű dísztelen és a jó ízléssel ellenkező épületek ne tétessenek, a tető cserépből, vagy zsindelyből legalább, a kerítés kőfal vagy deszkából engedtetik, sövényezés és körül árkolás egyáltalán tiltatik..." Újpest neve korábban Új-Megyer volt. 1907 óta város, de a városiasodás egyértelmű jele volt már 1845-ben a Városháza megépítése - ehhez Károlyi István jelentős tégla adománnyal és 200 pengő ajándékkal járult hozzá. Újpest 1950 január 1. óta Budapest része.

Források:
http://epiteszforum.hu/node/9594
http://epiteszforum.hu/node/9634
http://epiteszforum.hu/node/9596
http://epiteszforum.hu/node/9601
http://budapestjovoje.freeblog.hu/archives/2008/05/16/Ujpest_uj_kozpont/
http://www.lakas-ingatlan.hu/
 

Év Adósságállomány (millió forint)

2003 19 608
2004 49 991
2005 65 959
2006 71 650
2007 75 649
2008* 81 747
2009** 86 326
2010** 95 478

*tervezett, ** előrejelzés

(millió forint)

(Forrás: Budapesti 7 Nap, 2008. június 5.)

2008 júniusának végére befejeződhet a kis-hárs-hegyi kilátó felújítása. A kilátó Makovecz Imre tervei szerint készült még a 70-es években. A több mint 6 méter magas, fából készült kilátónál én is jártam még áprilisban, és tényleg veszélyes állapotban volt már: a korlátok oszlopai több helyen kimozdultak a helyükről, a lépcsőfokokat jelentő gerendák kerekre koptak. A felújítás 3,5 millió forintba kerül, ennek felét a fővárosi önkormányzat fizeti. A 362 méteres magasságból szép kilátás nyílik az észak-budai térségre, de tiszta időben egészen a Belvárosig is ellátni. Így jutsz oda:

A Szépjuhásznétól indulj el a zöld "körforgalom" (körbe mutató nyíllal jelölik) jelzésen, majd kanyarolj el jobbra a sárga háromszög jelzésre - ez a kis toldás vezet fel a kilátóhoz. A hűvösvölgyi BKV végállomásról is indulhatsz, ekkor a lépcsőn felérve rögtön fordulj balra, és itt, rögtön az út felett haladva indul a sárga jelzés. Ezen fel kell mászni egészen addig, amíg a sárga jelzés éles jobb kanyart nem vesz, ott ne kanyarodj jobbra, hanem balra fel a sárga háromszögre, és az visz a kilátóhoz.

Forrás:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/493614/

Sziasztok!

Szerintetek ez a gép mire jó, és miért néz ki ilyen furcsán? A Keleti pályaudvarnál fotóztam. Valami markológép lehet, de akkor mi van a markolófej feletti részen? Ha van egy jó tipped, írd meg!

2008. május 28-án ünnepélyes keretek között került sor a Galéria irodaház alapkőletételére. Mint azt korábban már írtam: az irodák mellett a földszinten egy nyilvános, kiülésre is alkalmas tér kerül kialakításra, mely teljes egészében közösségi funkcióknak ad helyet - már ha a bankfiókot is közösségi funkciónak tekintjük. Lesz itt azért kávézó, étterem, üzletek, és egy kis művészeti galéria is. Összesen 27 080 négyzetméternyi épület nyílik meg 2009-ben. A 30 millió eurós beruházást a Gestesa a Fomento Construcciones y Contratas (FCC) céget bízta meg - utóbbi referenciái között található többek között a Santiago Calatrava tervezte Természettudományi Múzeum Valenciában.

Forrás:
http://www.octogon.hu/index.php?pa=index&sess=&lan=0&kat=-1&cik=7904

2008. május 21-én elkészült a Kerékpáros Budapest Program. A program fő reménysége, hogy végre elismerteti: a kerékpár ugyanúgy közlekedési eszköz, mint az autó vagy a busz, így helye van az úttesten. Helyet kell neki adni. Elképesztő, hogy ma Magyarországon már ez is áttörést jelent, de tényleg itt tartunk. A kerékpárutak jelentős része "épült", azaz inkább létesült úgy, hogy a járdára felfestettek egy sárga csíkot, és az egyik felét kinevezték járdának, a másik felét kinevezték kerékpárútnak. Aztán vagy a gyalogost, vagy a kerékpárost szorítják vagy az úttestre, vagy a falnak, ha éppen valahol beszűkül az út. A kereszteződések egy hányadánál pedig egyszerűen kitesznek egy kerékpárút vége táblát, és onnantól kezdve aztán menjen a bicajos, ahogy akar, a KRESZ nem védi őt tovább.
 
Két fő kategóriát különböztethetünk meg: kerépársáv az, ami, ami az úttestre van telepítve, kerékpárút az, ami elkülönült az autós és gyalogos forgalomtól. (Kerékpár sáv van az Andrássy úton, kerékpárút van a pesti Dunapart egy részén, pl. az egykori ÁPV épület kék tömbjénél.) A program csak elveket rögzít, de azt nagyon részletesen:

http://kerekparosklub.hu/beszamolo-a-kerekparos-budapest-program-bemutatasarol

Ide most egy az egyben bemásolok egy kommentet "phorvath" felhasználótól a kerékagy blogról, az ellenérveket veszi sorba: