Az ötödik kerületben nagy átalakításokba kezdtek: csökkentett autóforgalmú, nagyobb járdákkal rendelkező utcákat alakítanak ki. A belső utcák az új rendben már nem lesznek alkalmasak menekülőútvonalnak, az egyirányú utcák rendjét úgy alakították ki, hogy minden utca megközelíthető legyen, de csak a helyi lakosoknak lesz érdemes behajtani.

Hasonló projektbe fogott Józsefváros is. A józsefvárosi Önkormányzat az Európa Belvárosa Budapest Programmal EU-s pályázaton indult, ami a Palotanegyed (Belső-Józsefváros) kulturális-gazdasági rehabilitációját célozza meg. A program keretében kiemelt szerepet kapnak a közterek, amik a megújulást követően - a remények szerint – aktív közösségi térré alakulnak, ahol a helyi lakosok és ide látogatók szívesen tartózkodnak.

A változások lényege ugyanaz: csökkenteni a kisebb utcákban a forgalmat, nagyobb teret adni a nem autós közlekedésnek. Az érintett utcaszakaszok díszburkolatot kapnak (járda és úttest: beton térkő, parkolósáv: nagykockakő), a közműhálózat függvényében földbe ültetett vagy dézsás fák kerülnek kihelyezésre, továbbá utcabútorok (a helyi lakosok kérésére a jelenleginél több szemétgyűjtő kosár; padok) és megújul a közvilágítás. A kényelmesebb gyalogos forgalom érdekében az utcák többségében csak egyoldali parkolás lesz, illetve biciklitárolók is létesülnek. A változások az alábbiakban foglalhatók össze:

1) A Krúdy Gyula utca déli vége (a Mikszáth tértől) teljesen sétálóutcás lett június 13-án.

2) A Bródy Sándor utca irá utca iránya megváltozott, egyirányú lett a a Pollack Mihály tértől mindkét irányba, azaz a tér felől érkezők jobbra végigmehetnek a Gutenberg térig az egyirányú Bródy Sándor utcában, vagy egyenesen tovább a Puskin utcán kimehetnek a Rákóczi útra, vagy balra kanyarodva kijuthatnak a Múzeum körútra.

A június 13-ától életbe lépett forgalmi rend!

A 2010-ig tartó első ütemben további változások is jönnek. A Gyulai Pál utca forgalma megváltozhat. Jelenleg a Kőfaragó utca felől egyirányú a Rákóczi út felé. A tervek szerint itt az alábbi változások lesznek: 1) A Szt. Rókus kórház előtti rész (Rákóczi út - Stáhly u. között) sétálóutcává vagy csökkentett forgalmúvá alakul. A kórházkerítést a lakók többsége szeretné megtartani, kérdés, hogy csak este, vagy nappal is zárva tartják-e majd a kórház kertjét, illetve hogy lesz-e őr ("csősz") a parkban. 2) A Kőfaragó utca felé tovább egyirányú, csökkentett forgalmú lesz, és ide valódi (nem dézsás) fák is ültethetők majd.

A Vas utcában a Rákóczi úttól a Színművészeti Egyetem bejáratáig a Vas utcára merőlegesen lehet jelenleg parkolni. Itt kerül kialakításra sáv a tervek szerint. Így az eddig egyirányú utca kétirányúvá válhat, a járdán még így is marad annyi hely, hogy dézsába ültetve fákat lehessen az utcát elhelyezni. A Rákóczi úti torkolatnál gyalogos-átkelőhelyen lehet átmenni. A Kőfaragó utca is csökkentett forgalmú, változatlanul egyirányú, egy oldalon parkolós kialakítású lesz. A Gutenberg téren a néhány éve felújított park megmarad, az árkádok előtti része sétálós lesz. Lakossági javaslat hangzott el a szelektív hulladékgyűjtők és a kutyafuttatók felszámolásáról, döntés még nem született. A Pollack Mihály téri mélygarázs kedvezményes bérletet ajánlott fel a lakóknak esti parkolásra (valószínűleg 18-8 óráig). 10000 Ft+ÁFA a kedvezményes díj egy hónapra. A helyi lakosok matricás bérletet kapnak, amivel ingyen parkolhatnak a saját lakóhelyükhöz tartozó zónában.

Tervek vannak arra is, hogy a József körúton lehessen kis ívben jobbra kanyarodni a Baross utcába. Ez ügyben még nem született döntés, ráadásul a kerület és a főváros együttes döntése szükséges hozzá. A Pollack Mihály teret is tervezik újra átalakítani, erre azonban 2010. december 31-ig biztos nem kerül sor. Az viszont már biztos, hogy a Baross utca Kálvin téri torkolata teljesen sétálóutcás lesz, innen az autóforgalom teljesen kiszorul.

Az felújítási munkálatok több ütemben zajlanak, elsőként a Mária utca kerül sorra, előreláthatólag ez év szeptemberében. A további utcákban a pályázat elnyerését követően, jövő tavasszal kezdődnek meg a munkálatok és terveink szerint még 2010-ben le is zárulnak.

Rátaláltam egy 4-es metrós blogra, az a címe, hogy Felület, és a 4-es metró építéséről van fent rajta rengeteg kép. A Kelenföldi állomáson fotózta az alábbit, de fogalmam sincs, hogy mi lehet ez a betonba nyomott rovar (molylepke? darázs?). A 4-es metró honlapján található látványtervek egyikén sem látszik ilyesmi. Vajh mi lehet ez? Ki tud róla valamit?

A kép forrása a Felület blog

A kép forrása a 4-es metró honlapja

Update: Sikerült kinyomoznom, hogy a fotó az állomás peronszintjén készült, kb a 12-es vágány alatt. A rovar a látszóbeton felületű bélésfalakat fogja díszíteni az állomás egész területén a Palatium Építész Stúdió tervei szerint. (A kelenföldi metróállomás kiviteli tervezését a VPI Építész kft. végzi, generáltervező a Palatium Stúdió Kft.)

Tudtad? Június 7-én nem csak az EP képviselőiről szavazhattunk volna. Volt egy olyan terézvárosi javaslat is, hogy írjanak ki ugyanekkorra helyi népszavazást a Hunyadi téren, a Jókai téren és a Nagymező utcában létesítendő mélygarázsok ügyében. Hosszú mese következik egy csarnokról, egy térről, egy civil mozgalomról és egy önkormányzatról.

"Kincsünk a Piac", "Ne hagyd a Hunyadi piacot!", "Piacot - Hunyadi tér" - ilyen feliratokkal teli az egyik oldal az lmv.hu-n. A portálon azok számolnak be a legújabb fejleményekről, akik a Hunyadi téren továbbra is piacot és fákat szeretnének látni.

2005-ben az önkormányzat nagy fejlesztési elképzelésekkel állt elő: a csarnok mellé mélygarázs épülne, és oda költözne le a piac is. 2007-ben aztán átszabták a terveket, módosítottak a szerződésen is. A csarnokban a piac szinte teljesen a legalsó szintre szorult volna vissza, felette egy projektcég adott volna bérbe helyiségeket, "Európa Ház" néven valósítva meg itt az európai kultúra bemutatását. A tér alatt pedig mélygarázst építettek volna, összekötve azt a piac mélyszintjével. Ezzel kapcsolatban egy kissé ellentmondásosan fogalmaznak, egyrészt azt hangsúlyozva, hogy fákat nem akarnak kivágni, másrészt arról számolva be, hogy a felszín alá 4-5 szintes mélygarázs kerül, és annak lehajtóit természetesen meg kell építeni. Lehatjó épült volna a Csengery utca felől az utca és a tér sarkánál, kihajási lehetőség pedig a Vörösmarty utcába lett volna a tér másik sarkánál. A projekthez az önkormányzat leszerződött az Amelus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel. Az Amelus pedig Európa Ház néven létrehozott egy projektcéget, 100 millió forintos alaptőkével. Akkoriban úgy számoltak, hogy idén év végére készülhetnek el a munkálatokkal. A lakosságot 2005-ben senki sem tájékoztatta az önkormányzat részéről. Az Amelus Kft. pedig az Andrássy úti paloták áron aluli értékesítésekor vált ismertté, fő tulajdonosa (2005-ben) pedig a marshall-szigeteki offshore Labor Ltd. Az Amelus Kft. semmilyen pályázaton nem nyert, mivel ilyet nem írt ki az önkormányzat. A 2007-es szerződésmódosítás után tulajdonosváltás történt, a cég a török származású, Spanyolországban élő Nahman Andic Ermay-hoz került.

Közben a csarnok épületét védetté nyílvánítás céljából felterjesztették a KÖH-höz:

"A XIX. század végén Budapesten szinte minden nagyobb, forgalmas téren működött szabadtéri piac. Ilyenek voltak az Eskü téri (ma Március 15. tér), a Kálvin téri, az István téri (Klauzál tér) és Újvásár téri (Köztársaság tér) piacok, amelyek a tisztasági követelményeknek nem tudtak eleget tenni, viszont zavarták az egyre növekvő forgalmat, és akadályozták a parkok, pihenőterületek kialakítását. A központi vásárcsarnokkal egy időben négy kisebb "fiókcsarnok" is megnyílt. A Rákóczi téri csarnok a fővárosi mérnöki hivatal tervei szerint épült 5300 négyzetméter alapterülettel; két öthajós, görög kereszt alakú térrel. Az István téri csarnokot is a fővárosi mérnöki hivatal tervezte. A 3000 négyzetméteres épület háromhajós, bazilika jellegű, két oldalról 3-3 oldalhajó csatlakozik hozzá. A Hunyadi téri és a Hold utcai csarnok 2000 négyzetméter körüli alapterületükel a legkisebb fővárosi csarnoképületek. A Batthyány téri vásárcsarnok 1900-1902 között épült, szintén a fővárosi mérnöki hivatal tervei alapján." (Forrás)

2005: Az Ó utca 24-26. értékesítése ügyében Verók István polgármester ellen nyomoz a BRFK.

A kerületben nagyon kevés a zöldfelület: ez a legkevesebb zölddel rendelkező kerület a fővárosban. Itt egy lakosra 0,9 négyzetméter zöldfelület jut. A téren álló fák ügyében már régóta megy a lakosság puhítása: a kerület országgyűlési képviselője, Dr. Kékesi Tibor 2007 augusztusában már azt nyilatkozta, hogy a "Hunyadi téri fák közül jó néhány már csak néhány éves élettartammal bír". (Terézváros, 2007 július-augusztus). A legszebb, szintén tőle: "A csarnoképület ... csekély belmagasságú pincehelyiségeit modernizálnánk, itt kapnának helyet az árusok". Gondolom, az árusok már alig várják, hogy itt kapjanak helyet. (A kerület a Jókai téren és a Nagymező utcában is irtotta volna a fákat.)

A projekttel szemben nem csak a civil szervezetek emelték fel a szavukat, de több hatóság is aggályait hangsúlyozta. A Közép-Magyarországi Területi Főépítészi Iroda szerint fásított köztér területén közhasználat elől elzárt területet nem lehet kialakítani. A Főpolgármesteri Hivatal szerint további forgalom generálása nem kívánatos a téren. A KÖH a tervezett Európa Ház funkciója körüli homályra mutatott rá. Az ÁNTSZ kerületi intézete a tervezett 600 mélygarázs beállóhelynek a tér felé történő szellőztetését kifogásolta.

(2007 szeptemberében az első ítélet is megszületett: a bíróság első fokon elítélte Ispánki Lászlót, aki 2003-ban az általa irányított Terézváros Vagyonkezelő Rt-ből 120 millió forintot "kivett", de a pénzzel aztán nem számolt el.)

Közben nagyban folyt a lakossági aláírásgyűjtés a projekt ellen, októberre elérték az 1000. aláírást. Az aláírók céljait nem nehéz kitalálni: maradjon meg a csarnok, ne legyen Európa Ház, újítsák fel a teret, de tartsák meg a fákat. Ne épüljön mélygarázs, de legyen korrekt tájékoztatás. Október közepén a szindikátusi szerződésből kilépett a magáncég. Ezután néhány nappal Verók megbeszélésre hívta az aktivistákat - ők azonban válaszul egy levelet küldtek neki és a képviselőtestületi tagoknak, amelyben a megbeszélés előtt dokumentumokat kértek be. Értékbecslést, hatástanulmányokat, szerződéseket és -tervezeteket, valamint az összes korábbi olyan EU-pályázat anyagát, amelyben a csarnok felújítására pályáztak. Az levélben egy sor civil szervezet képviseltette magát: a Kincsünk a Piac - Hunyadi tér, az Ifjú Humanisták, a Védegylet, a Levegő Munkacsoport és a Szindikátus. Október 18-án 13 órakor a civilek közös sajtótájékoztatót tartottak a polgármesteri hivatal előtt. A polgármester november 1-én lemondta az 5-ére javasolt találkozót.

Novemberben érdekes döntés született: 21-én a Közigazgatási Hivatal értesítette az önkormányzatot, hogy pályázatot kellett volna kiírnia az Amelus-szal kötött megállapodás előtt. Erre az önkormányzati képviselők többsége másnap megszavazta, hogy fizessék ki az Amelus eddigi költségeit, 28,3 millió forintot. De hogy milyen költségek ezek, azt nem közölték. A költséget a javaslat szerint az újonnan szerződő félre majd ráterhelik. December 1-én Verókék is és a helyi ellenzék is a piac előtt kampányolt - bent meg Jéééka énekelt, beszámoló itt. A kerületi lap decemberi számában a polgármester másképp mutatta be a helyzetet: eszerint a civilek utasították vissza őt, és 98 aláírás érkezett a petíciójukhoz. A civilek leveléről már volt szó, az aláírók fele kerületi, nagy többségük 6. és 7. kerületi lakos volt, és több mint 1000 jött össze.

2008 január 23-án rendőrök vitték el a kerületi vagyongazdálkodási cég vezetőjét, Kovács Pétert. Közben az önkormányzat a Studio Metropolitana segítségét kéri az érdekegyeztetések lebonyolításához. Január végén a Védegylet feljelentést tett hűtlen kezelés gyanúja miatt a rendőrségen. Márciusban a Köztér program nyertesei között találjuk a Hunyadi teret - ez azonban "intenzív egyeztetéseket" ígér csupán, tényleges felújítást nem garantál. Közben elkészült a kerületi Integrált Városfejlesztési stratégia, ez ügyben levelezés folyt a civilek és a Studio Metropolitana között. Ennek végén döbbenten vették észre, hogy a SM több önkormányzati törekvést benne hagyott javaslatában: továbbra is mélygarázst javasol, és magántőkét szeretne bevonni a csarnok fejlesztésébe. Végül a StudMet több verziót rakott le az asztalra:

1. Megőrző: a csarnok külső felújítása, a tér rendberakása
2. Megújító: a csarnok teljes felújítása, csillapított forgalmú utcák, a tér felújítása
3. Értékteremtő: az előző változathoz képest sétálóutcák és mélygarázs a csarnok és a tér egy része alatt, fák kivágása nélkül
4. Terverzői változat: az SM által ki nem dolgozott, konszenzusos javaslat

Májusra kiderült, hol áll a StudMet: az IVS külön fejezeteként a mélygarázsos javaslatot támogatták - és most már arra is hivatkozhattak, hogy lakossági egyeztetés is volt. Más kérdés, hogy az egyeztetésen nem ez jött ki támogatandóként. (Jelenleg a csarnok látogatóinak zöme gyalog látogat el oda.)

Júniusra újabb fenyegető hír jött: újra mélygarázst terveznek, a park megcsonkításával, fák kivágásával.

A mélygarázs rajza a 2005-ös szabályozási terv szerint. (Forrás)

Ez a mélygarázs már a februárban a Colliers által elkészített megvalósíthatósági tanulmányban is szerepelt, de a terv részleteit a Hunyadi tériek sem az önkormányzattól, sem a StudMet-től nem kaphatták meg. Augusztusban szombatonként újra aláírásokat gyűjtöttek, hogy ne legyen PPP program, ne kerülhessen a csarnok egy nagy kereskedő (pl. Spar vagy Tesco) tulajdonába. Talán az erős civil tiltakozásnak köszönhető, hogy az augusztus 13-i határidőre mindössze egyetlen egy befektető jelentkezett. Novemberre elérték a 3333. aláírást.

Novemberben riadóláncot szerveztek (az egyik egyeztetésen én is ott voltam), mert az önkormányzat 14 fát ki akart vágatni a téren. Az önkormányzat megrendelésére az a Móczár Béla készített szakvéleményt, aki a Jókai téri, a Nagymező utcai és a Hutyra utcai fák közül is sokat minősített veszélyesnek, kivágandónak. Mindegyik helyen mélygarázst terveztek építeni. A Hunyadi tériek kétségbe vonták a szakvélemény hitelességét, és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetét (Sopron) kérték fel, hogy mérjék fel a fák állapotát a Hunyadi téren. Annyit sikerült elérniük, hogy november 4-én Verók István közölte: megvárják a szakvéleményt, addig nem vágnak ki fákat. A hónap végére kiderült: a fák zöme egészséges, a 14 fa kivágása nem indokolt. Egy fát minősítettek veszélyesnek, másik hármat pedig öt éven belül kivágandónak. Decemberben az önkormányzat lezárta a teret, és ki akarta vágatni a 14 fát. A Heti Válasz év végi cikke szerint a Balettintézet áron aluli eladásából következő veszteség duplán fedezte volna a csarnok felújításának költségét.

2009 januárjában a Heti Válasz arról számolt be, hogy "a 2002-2006-ban regnáló terézvárosi képviselőtestület tucatnyi MSZP-s és SZDSZ-es tagjának küldött gyanúsítotti idézést a rendőrség "különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja" miatt." Wertán Zsolt képviselő beadványára a Közbeszerzési Tanács jogsértőnek találta a közbeszerzési eljárást, mivel arra csak egy jelentkező érkezett, mégsem érvénytelenítették a pályázatot. Hamarosan ez az egy pályázó is visszalépett.

Február végén kiderült, hogy az NFÜ kiemelt projektjei között nincs ott a Hunyadi tér felújítása. Márciusban az önkormányzati testület szavazott arról, hogy kiírjanak-e helyi népszavazást az alábbi kérdéssel:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a kerület közterületei - pl.Hunyadi tér, Jókai tér, Nagymező utca - alatt, a kialakult parkolási nehézségek enyhítése érdekében mélygarázsok épüljenek?"

A javaslatot nem szavazták meg, a június 7-re kiírt népszavazás nem került kiírásra.

Május 18-án két fát kivágtak a téren - érvényes fakivágási engedély nélkül. Mivel a lakók nem kaptak előzetes tájékoztatást, a Hunyadi tériek feljelentést fontolgatnak. Május 26-án az önkormányzat tervbemutatót tartott. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a teret és a csarnokot felújítanák, de az árusítóhelyek maradnának úgy és ott, ahogy és ahol most vannak. A tér közlekedési rendjén se változtatnának, tehát mélygarázs se épülne. A tér rekonstrukciója szeptemberben indulhatna meg, beszámoló a Városjáró blogon olvasható.

Időközben a KÖH a csarnok épületét védetté nyilvánította - innen fogva a KÖH válik építési hatósággá.

Itt tartunk most. Közben beleturkáltam egy kicsit a Terézváros.hu portálba is. Egyszer azt mondják, hogy EU-s forrásokra számítanak, miközben már korábban kiderült, hogy erre nem számíthatnak. "Jelenleg civil szervezet tiltakozása akadályozza meg a balesetveszélyes fák kivágását, a tér biztonságossá tételét." - írják. Kétlem.

Legújabb állapot szerint az önkormányzat a téren a fák cseréjével is járó parkfelújítást tervez (Bene Attila főépítész szerint túl sok a téren a fa, és a faj-összetételük sem kedvező), a csarnok felújítását pénzhiányra hivatkozva elhalasztotta, az árusok bódéinak felújítását nem tervezi.

Videó a térről és a tériekről

Források:
http://www.nol.hu/archivum/archiv-457583
http://lmv.hu/files/Terezvarosi%20Ujsagcikk%201old.pdf
http://lmv.hu/files/Terezvarosi%20Ujsagcikk%202old.pdf
http://lmv.hu/node/1701
http://index.hu/belfold/budapest/ispanki/
http://hg.hu/cikk/epiteszet/2979-a-hunyadi-teri-mango
http://hvg.hu/videok/20071106_hunyadi_ter_vasarcsarnok.aspx
http://hvg.hu/itthon/20071122_terezvaros_fejlesztes_botranyok.aspx
http://www.nol.hu/archivum/archiv-474549
http://www.origo.hu/itthon/20080205-nyomoznak-a-hunyadi-ter-atalakitasi-revei-miatt.html
http://stop.hu/articles/article.php?id=296247
http://stop.hu/articles/article.php?id=296247
http://narancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=16486
http://www.mno.hu/portal/614077
http://www.hirszerzo.hu/cikk.ezt_a_nepszavazast_a_fidesz_furta_meg.102654.html
http://www.helyitema.hu/2009060920543/Budapest/Most-nem-jut-penz-a-Hunyadi-teri-csarnokra.html

A turisták manapság már sokkal jobban utánajárnak egy-egy úticélnak, mint korábban. Ma már nem elég egy prospektus és egy honlap. Egyre többen nézik meg például a várost a Google Earth-ben, a Panoramio képein, a blogokban, a hivatalos és nem hivatalos honlapokon. Ezért Budapestnek is fontos, hogy jelen legyen a neten, többek között a Google Earthben is. 2009. május 21-én a Budapest Szíve programról tartottak tájékoztatót a Károly körúti Alexandra Könyvesházban. A rendezvényen képviseltette magát a kerületi önkormányzat, a Google Magyarország és az új projekteket szponzoráló T-Com is. Szó volt Budapest fejlesztéséről a neten és a közlekedés változásairól, amelyek jövőre léphetnek életbe.

A következő 1 év során 146 épület kerül fel 3D-ben. Először a Ráday utca és a Bakáts téri templom (2009 júniusában kerül fel) később az Andrássy út épületei, majd 2010 első felében a Budapest Szíve program utcáinak egy része kerül fel a netre. Sikerült szereznem a csapattól egy kis videót, ezt afféle előzetesként teszem itt közzé:

A digitalizálást a Virtuális Magyarország Kft. készíti. Ha minden a tervek szerint alakul majd, a város közepi sétálóutcákon konflissal, a neten pedig egérrel járhatjuk majd végig az új sétálóutcákat.

Valamint kerékpárral is: az Alkotmány utcában és Bajcsy-Zsilinszky út egy részén már van kerékpárosoknak elkülönített terület, a jövőben új kerékpártárolókat terveznek telepíteni. A már több helyen látható P alakúak helyett valami elegánsabbat szeretnének. A fejlesztéshez KRESZ-módosítást is javasolnak, amely megengedné, hogy a kerékpárosok az arra kijelölt egyirányú utcákban két irányban haladhassanak. Tervben van egy kerékpárkölcsönző hálózat kiépítése is.

A taxisokat is megreguláznák: a Belváros Új Főutcáján megszűnnek a taxidrosztok, ehelyett megállók lesznek: a taxis csak akkor hajthat majd be, ha ott várakozik egy utas, és akkor is csak a ki- és beszállás idejére lehet majd megállni. Ezzel azt kívánják megelőzni, hogy az egymással versengő taxisok járművei foglalják el a csökkenő számú utcai parkolóhelyeket a helyi lakosok elől. A parkolási gondokat nehezíti, hogy az eredetileg tervezett 6 új belvárosi parkolóház egyikének építésébe se vágott bele a főváros.

Budapesten kb. 200 ezer csatornafedlap és víznyelő lehet. Hogy ezek hány százaléka simul egy szintbe az úttesttel, és hány miatt anyáznak az autósok - erről senkinél nincs statisztika. Pedig a futóműveket igencsak megterheli a hanyag kivitelezés, nem beszélve arról, hogy a bicajjal vagy motorral közlekedők számára kifejezetten balesetveszélyes is lehet egy ilyen helyzet.

A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) 2004 óta használ egy új technológiát. A DuraLevel System a fedlapok pontos szintbe hozását biztosító rendszer. A készlet eltérő méretű, műanyag szálakkal erősített betongyűrűkből és nagy szilárdságú aluöntvény papucsokból áll. Az egész összerakásakor különleges, egy óra alatt megkötő habarcsot is bevetnek. A készlet ára 150 000 Ft+ÁFA. Az FCSM a technológia leírását ingyen átadta 400 magyar településnek, így remélhető, hogy a technológia hamar elterjed. Budapesten már így dolgoztak a Szentendrei úton, az Üllői úton és a Soroksári úton is.

Az se lenne rossz, ha a csatornafedél mindig az autó kerekei közé esne, de ez építésügyi előírások miatt megoldhatatlan: a csatornának mindig az út tengelyében kell futnia, hogy a két oldalról rákötők egyenlő távolságra legyenek. Ráadásul sokszor az útpálya is utólag változik: kiszélesítik a sávot, új sávokkal bővítenek stb.

Aki veszélyes fedéllel találkozik, az az FCSM központi ügyeletén, az (1) 4554-200-as telefonszámon tehet bejelentést. Jegyezd fel ezt a telefonszámot a mobiltelefonodba, "csatornafedél FCSM" névvel! (Ez értelemszerűen az FCSM fedeleire vonatkozik.)

Forrás:
http://www.vezess.hu/bview.php/?bid=cikk&id=52&cid=16339&action=cikk_nyomtatas&csat=magazin

Egy megkésett beszámoló a 2009. április 19-én megtartott Critical Mass-ről. Idén főleg az érdekesebb járgányokat igyekeztem fényképezni. Jó szórakozást!

2009. május 9-én az elfeledett, és újra megtalált budai ciszternába mászhattunk le a föld alá, ennek beszámolója következik, exkluzív YouTube képgalériával. Ezen a helyen nyolcvan-száz éve nem járt senki, amíg 2009 márciusában rá nem találtak a bejáratra.

A látogatáson képviseltette magát a rakparti csatornázást kivitelező Strabag, a Budapesti Történeti Múzeum és a Kulturális Örökség Hivatala is. A helyszínen rövid előadást hallgathattunk meg arról, amit ma tudni lehet a régi rendszerről.

(A kép forrása)

A BTM régészei hivatalból voltak kint régészeti feltárást végezni, így már az első termek előkerülésénél sikerült dokumentálni a feltárást. A bejárt ciszterna alapterülete kb. 15 x 9 méter (jó kis lakás lenne nekem egy ilyen méretű hely :) ). Közepén található az a nyílás, amin lemehettünk, és ami a terület 20. század eleji feltöltésekor került a föld alá. A ciszterna beltéri magassága most nem túl nagy, de ez annak köszönhető, hogy fel van töltve sóderrel. A kavicsos feltöltéssel a beltéri magasság 2-2,5 méter, anélkül kb. 4 méter. A kavicsréteget annak idején a víz szűrésére használták. A rendszer a Várbazárral és a Várkioszkkal együtt, 1874-1882 között épülhetett, és Ybl Miklóshoz köthető a tervezése. A Várkioszk (ma kaszinó van benne) pompás kis épülete volt egykor a gőzgépes szivattyúház, innen nyomták fel a vizet a Várba. Ezért van tornya - annak idején az volt a kémény. Mi csak egy teremben járhattunk, de az eddigi feltárások alapján 6 teremről tudni, plusz a kapcsolódó alagutakról, csatornákról. Három méretben készültek a bolthajtású termek: van két nagy, amelyik ötször három boltszakaszos (egy ilyenben jártunk), a közepesek kétszer három boltszakaszosak, a kicsik pedig egyszer három boltszakasszal épültek. Magyar Károly, a BTM régésze szerint "Nagyon hasonló struktúrájú, ugyancsak földalatti építmény került elő jóval délebbre, a Döbrentei térnél a főgyűjtőcsatorna építésekor, a vezeték földalatti sajtolása során ütköztek bele. Tüzetesebb vizsgálatára nem volt mód, de a szerkezete nagyon hasonlított, csak kisebb volt. Utólag, a most felfedezett földalatti víztározó fényében szinte bizonyos, hogy az is ciszterna volt". A közelben, a Várkioszk mellett két, a Dunához vezető alagútra is rábukkantak, ezeken jött be a víz a Dunából. A kisebbikről eddig is tudtak, mivel ezen keresztül vezették ki a rakparti kikötőhöz a szükséges közműveket. A nagyobbik is a Várkioszkhoz vezetett, csakhogy arról már elfalazták. Az utat egy hatalmas vasajtó zárja el. Kellett lennie még egy nagy gyűjtőmedencének is a ciszternáktól délre, de ennek helyét még nem sikerült meghatározni. Az építmények úgy maradtak rejtve, hogy a park kialakításakor több mint egy méteres feltöltés került a területre, így a lebújónyílásokat is föld borította. És hogy milyen magas színvonalon folyt a kivitelezés, azt mutatja, hogy ma is sértetlenek a falak, és alig-alig hiányzik a terem falairól a vízhatlan, kemény vakolat.

A létesítmény a modern vízvezetékrendszer kiépítésével kerülhetett használaton kívülre. Azaz talán száz éve nem járt lent senki. Hogy mi lesz vele? Még nem tudni, de a KÖH elnöke, Mezős Tamás már lelkesen mesélt lent egy olyan ötletről, hogy a Várbazár helyreállításával együtt ez a hely lehetne a Vár új bejárata és turistaközpontja, innen lehetne a föld alatt átmenni a Bazárba. A hasznosításról, esetleges későbbi bemutatásukról a tulajdonos első kerületi önkormányzat határozhat, akik első körben egy informatikai céget bíztak meg a létesítmények 3 dimenziós szkennelésével. A védetté nyilvánítás és annak mikéntje sem eldöntött még. És persze az egészhez elengedhetetlen lenne a Várbazár helyreállítása is, amihez ha nem kezdenek hozzá néhány éven belül, akkor visszafordíthatlan károk keletkeznek az épületben, azaz már nem lesz mit megmenteni. A medencesor szerencsére megmarad, az új főgyűjtő-csatorna kikerüli.

Ami az egészben a döbbenet: úgy feledésbe merült ez a komoly rendszer, hogy 2009 márciusáig nem is tudtak róla! Némi leírást találtak a BTM és a KÖH munkatársai, de a rendszert leíró eredeti tervrajzokkal még senki nem rukkolt elő. Hogy lehet az, hogy mindenki tudja, hogy a Kioszk valamikor a víz felszivattyúzását végző gépház volt, de senki nem kereste a kapcsolódó csatornahálózatot? Elképesztő ez a város, hogy egy ekkora rendszert egyszerűen el lehet felejteni!

Források:
http://www.muemlekem.hu/magazin?id=8
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=23820
http://nol.hu/archivum/lap-20090511-20090511-39
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=24344
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=24432

"Tudod, hol árultak "szagtalan szoba űrszékeket, egészen érczből,
bőrvánkossal és kettős zárral" a századfordulón? Vagy hallottad már,
hogy Bottlik doktor hogyan szöktette meg tulajdon szerelmetes
feleségét a saját válóperük alatt? Ha nem, és kíváncsi vagy, gyere
velünk mindezt kinyomozni!"

2009. május 9-én az ImagineBudapest néven formálódó új, városi sétákat kínáló csapat sétáján vehettünk részt. Az erről szóló beszámoló következik: PR szagú cikk helyett az épületekre koncentrálva. Nem kaptam érte pénzt, őszintén mondom: érdemes benézni hozzájuk! Jelenleg 3 sétát kínálnak: Üzenő falak, Belvárosi templomtúra, és Titkos kertek és terek címmel. Mi az "Üzenő falak - avagy az épületdíszek titkos nyelve" sétán vettünk részt.

A séta az Iparművészeti Múzeum elől indult. Az épület homlokzatán két évszám is szerepel: 1893 balfelől, 1896 jobbfelől a bejárati rész felett. Ezek a legkönnyebben megfejthető jelek: az építés kezdetét, és az átadás évét jelölik a mázas kerámia feliratok. A bejárat felett, középen, még egy feliratot látni: "Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum". Világos. De azt már kevesen tudják, hogy egy hasonló felirat a Kinizsi utcai oldalon is látható: "Orsz. Magy. Iparművészeti Iskola". Merthogy eredetileg itt nem csak múzeum, de iskola is volt, ahol a silány tömegtermeléssel szemben vívták (már akkor is) harcukat az iparművészek a kiemelkedő alkotások bemutatásával, oktatással, a közízlés formálásával. Az épület Lechner Ödön egyik első magyaros szecessziós stílusú épülete - szoros stílusbeli rokona a szintén általa tervezett Földtani Intézetnek. Lechner művészetére áttételesen az indiai kultúra is hatott, ez az ablakok cikk-cakkos vonalain és a kupolán is észrevehető. A tervező maga is elismerte, hogy az épület összhatásában "túlságosan indus" hatást kelt. Pedig a díszítő motívumok zöme a magyar népművészetből ered, ezeket igyekezett Lechner díszítésként felhasználni - igaz, népi jelentésük nélkül. Tulipánnal díszít, de itt a tulipán már nem mint a nőiesség szimbóluma jelenik meg. Az épület tömege, részei is beszédesek. A bejárati tér középrizalitja arról árulkodik, hogy belépve egy nagy terem fogadja a vendéget. Az oldalhomlokzat egyenletes tagolása pedig arról árulkodik, hogy mögötte hasonló nagyságú helyiségek vannak - és tényleg, itt vannak a műhelyek, az irodák, a tantermek, illetve néhány szoba ma raktárként funkcionál. A kupola körül 4 szobrot pillanthat meg, aki a magasba emeli tekintetét. Oppenheimer Ignác alkotásai allegórikus figurák, és az iparművészeteket jelenítik meg: a díszítő szobrászatot, a keramikusságot, a textilművészetet (a figura kezében hosszú orsó van), és az ötvösséget - jobbról balra haladva.

A múzeummal pont szemben található egy világoskék-világossárga homlokzatú neobarokk épület - ez már előbb itt állt, mint a múzeum. Az épület tetején látható felirat jól jelzi az egykori tulajdonost. Itt volt ugyanis Heinrich Alajos vaskereskedése. Először az Erzsébet híd közelében laktak, de a terület rendezésekor költözniük kellett, így kerültek ide. Egy helyen volt minden: itt is laktak ők is és az alkalmazottak is, és itt voltak a raktárak is, tehát az üzletet is itt bonyolították. Nem is rosszul: a kerület virilistáinak listáján ők voltak az ötödik legtöbb adót fizetők. Ennek dacára az Üllői út felé néző homlokzat elegáns, de nem hivalkodó. Az épület tetején allegórikus figurák sorakoznak. A kézben tartott kalász a bőség allegóriája. A szárnyas sisak Hermész (görög) / Merkúr (római) isten ismertetőjele - ő többek között a kereskedelem istene. A kaptár alakú perselybe pénzt dobó figura a takarékosságot jelképezi. A szövés-fonás pedig a szorgalom allegóriája. Az első emeleti erkély alatti oroszlánok a bejáratot hivatottak védeni - az oroszlán az erő és a hatalom szimbóluma, nem véletlenül választották címerállatul a középkor királyai. (Ld. még Lánchíd.) Az udvarba belépve jobbra egy kút figyel a falon. A csaptelep nem annyira korabeli, de a felirat még megvan: ez Zellerin Mátyás kútja. A bádogos-ércműves mester referenciái között találhatjuk az Operaház világítását, de a tatabányai turulmadár-szobor is az ő alkotása. A Mária utca felé 1913-ban épült szecessziós stílusú toldás. Ebből az épületből sugározzuk nektek a 90,3-as frekvencián a hetiBeton c. műsorunkat péntek reggel 7-től 8-ig, remélem, hallgatjátok!

A Mária utca és a Pál utca sarkán álló ház lerobbant állapotában is felidézi egykori szépségét. A neoreneszánsz stílusú házon a 3-4. szint között Vénuszt és Cupidót ábrázoló domborművek láthatók a homlokzaton. Ezekről nem érdemes túl nagyokat zengeni: tulajdonképpen korabeli tucatalkotások, valószínűleg "katalógusból rendelhető" művek voltak. Ez persze azt is jelenti, hogy itt nincs semmiféle szimbolikus utalás, a domborművek simán csak díszítmények a házon.

A Mária utca és a Csepreghy utca sarkán álló épület lecsapott sarkát hatalmas címer díszíti. Ez nem családi címer, mindössze annyit jelent, hogy a megrendelő "emelkedett szellemű", a művészetkre és a kultúrára nyitott személy. Hasonló címert találni a Műcsarnok oldalán is - ha arra jársz, keresd meg!

A Csepreghy utca 4. alatti épület neobarokk stílusban épült - ennek karakteres jegyei a kiugró középrizalit, a barokk csiga és az ablakkeretek. Mint egy barokk kastély kicsiben. A ház bérpalotának épült. Ezekben a beruházó jellemzően magának is kialakított egy tágas lakást a "belle étage"-on, azaz az első emeleten, utcára néző ablakokkal és erkéllyel, és akár 5-6 szobával. A szalon az erkély mögé került. (A bérházakban többféle lakás épült, de nincs ilyen kiemelt lakás. A bérkaszárnyáknak csúfolt házak képezték a kategória legalját, ezekben sok kicsi, komfort nélküli lakás épült.) A ház homlokzatán a WJ monogram utal Walla Józsefre, a beruházóra. Walla nagy cementgyáros volt, saját kavicsbányájuk is volt, és burkolatokkal is kereskedtek. Lépcsőházak terazzói, házak burkolatai fűződnek nevéhez. (Ld. még Törökbálint, Walla-ház: ma kályhamúzeum.) Ő egyébként nem itt, hanem a Rottenbiller utcában lakott. Lányát Róth Miksához adta, de a család jó kapcsolatot tartott fent Alpár Ignáccal is. Így nem is csoda, hogy ezt a házat is Alpár Ignác tervezte. A kapu felett hatalmas bajszos fejet láthatunk. Egyes feltételezések szerint ez talán Alpár Ignác portréja lehet, de nekem ott a sétán meggyőződésem volt, hogy ez bizony Astérix nagy haverja, Obelix...

A József körút 60. alatti neobarokk bérpalota utcafrontja mögött tágas udvar van. A kapu felett kőből faragott bárka látható, mellette két tritonnal. A bárka a kereskedelem jelképe - arra utalva, hogy az ókorban a nagyban folyó kereskedelem többnyire a tengeren zajlott. A homlokzat tetején végigfutó frízen az épület építésének évszáma (1890) is felbukkan a bárkán. A fríz elemei balról jobbra haladva valahogy így fejthetők meg (ez nem 100 százalék, lehet még kutatni!):

-iparművészet
-Herkules (az erőt szimbolizáló alak)
-ismeretlen nőalak
-Fortuna bőségszaruval
-középen: bárka, benne ülő nőalakokkal és Hermésszel. Kezében pénzzel teli zsák, mögötte rakományos ládák láthatók.
-Ámor nyilakkal
-jobb szélen: nehéz munkát ábrázoló jelenet

A ház tulajdonosa Loser János volt, aki a Rákóczi keserűvíz palackozójaként gazdagodott meg. A Mira víz talán még ma is sokaknak ismerős. Loser az 1876-os amerikai világkiállításon is nagy sikerrel szerepelt. A belső udvarban a nagykapus bejárati rész felett Loser és neje láthatók, érdemes megnézni őket az udvarban, ha valahogy sikerül bejutni. Loser lányáról pedig hallhattunk egy érdekes szerelmi történetet válóperrel, szöktetéssel, de ezt nem mesélem most el, tessék elmenni a sétára!

A József körút 53. alatt építkezett Éder József fűszerkereskedő apja, Éder Ferenc Mátyás. A házon jól látható az építés éve: 1885. És még egy Hermész figura, elvégre kereskedelemről van szó itt is.

A Rökk Szilárd utca 19. alatti ház nagykapujának tövében figyel két kő-gömb. Sok ház aljában figyel még ma is ilyesmi. Ezek eredetileg kerékvetőnek kerültek oda, hogy a nagykapun behajtó szekér ne húzza végig a falat.

A Rökk Szilárd utca 12. szám alatti neoreneszánsz ház hátsó homlokzatán reneszánsz mesterek sorakoznak dombormű formájában Leonardo da Vinci-től Dürerig. Ezek sem egyedi alkotások, hanem katalógusból rendelhető, reneszánsz mestereket ábrázoló domborművek, amelyek csupán a díszítést szolgálják. Ezeknek a mestereknek ehhez a házhoz ezen kívül semmi közük.

A Gutenberg tér 4. szám alatt álló Gutenberg-otthon már eleve lakóháznak épült 1905-1907-ben, de a földszinten az udvar is be van építve - ide egy nagy közösségi terem került, amit az építtető szervezet használt. A magyar könyvnyomdászok és betűvetők beruházásában épült fel a ház, innen jön a Gutenberg név. A házat 1907 október 13-án avatták fel. A homlokzaton és a belső udvaron Zsolnay kerámiák díszítik a szecessziós házat. Eredetileg 38 lakás volt benne, aztán a kommunista feldarabolások eredményeképpen 68 lakásossá vált. A házat a Vágó fivérek tervezték - az ő alkotásuk a Dohány utcában az a ház is, aminek az aljában volt a Metró Klub. A két épület alaprajza eléggé hasonló. Eredetileg két szobor is volt a ház tetején, ezek a könyvnyomtatás allegóriái voltak.

Itt ért véget a séta. Mindent nem meséltem el, a fent idézett árnyékszékről is akkor tudhatsz meg többet, ha ellátogatsz egy ImagineBudapest programra. Köszönöm a sok mesélést és a cikk elkészítésében nyújtott segítséget az ImagineBudapest csapatának!

Korábban már volt szó ezen a blogon is Józsefváros rehabilitációs projektjéről, a Corvin-Szigony sétányról.

A fejlesztés 2000-ben kezdődött, majd 2003 októberében jött létre 10 éves szerződés a Corvin Rt. és a kerületi önkormányzat között. Azóta egy váltás már történt, a beruházás a Futureal csoporthoz került át. A Rév8 a közprogramok kivitelezője: ők foglalkoznak a bontásokkal, a közterületekkel, a közművekkel és a költöztetésekkel . Van is dolguk: 1100 lakás bontása valósul meg a projektben. A lebontott házakban a lakások felében nem volt külön vécé. A régi lakókat vagy pénzben kaptak megváltást, vagy cserelakásba költözhettek - sokuk nem is hagyta el a kerületet. A régi házak nagy része az 1920-as években épült ki, és sokokat megépültük óta egyetlen egyszer sem újították fel - ebből az is elképzelheti, hogy milyen állapotok voltak itt, aki nem járt a területen. Palócz Antal már 1904-ben arról írt, hogy itt van Európa leguzsorázottabb telek-beépítése.

"Az egyik ház földszinti lakásába 100 év után először sütött be a nap a szomszéd épület lebontása után. "Reggel felkelek, és mondom a kurvaéletbe, villanynál aludtam el? Aztán látom, hogy besüt a nap, azért van ilyen világos. Én 30 éve nem láttam reggel napsütést. 100 éves a ház, azóta nem volt itt nap. Már a végén sajnálom is, hogy el kell innen mennünk." (Forrás: Index )

22 hektárnyi területen egyszerre jön létre bevásárlóutca, lakónegyed, irodaház és vendéglátóhely. Kb. 2200 lakás és 130 ezer nm iroda iroda épül majd fel. Közel 60 000 nm lesz a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek összterülete. Mélygarázsokban 5000 parkolóhely is létesül.

Viszont a lakások lettek annyira kelendőek, hogy a projekten még egy kicsit módosítottak is, úgy, hogy több lakás épüljön. (Vagy csak ez volt az ingatlanfejlesztők anyagi érdeke, és így kommunikálják.) A lakások épülnek, fantasztikus nevekkel: Premier Ház, Fontana Ház, City Garden, Sun Resort, Park Residence. Az építkezések miatt sok régi lakóházat is elbontottak. Sokan sajnálták (sajnáltuk) ezeket, de azért azt látni kell, hogy ezek a lakások iszonyatosan rossz állapotú, már eleve nagyon alacsony komfortszinttel felhúzott lakóházak voltak - nem volt reális alternatíva a megtartásuk. A bontások "áldozata" lett 2007 november 30-án a West Balkán is, akik a Nagytemplom utcába költöztek át. A válság egyelőre nem érintette a projektet: a Futureal nyilatkozata szerint az építések haladnak, épületek "törlését" nem tervezik. Ugyanakkor a Sun Resort és a Park Residence valamint a Corvin Irodák 3 átadása biztosan csúszik.

A rehabilitációs területen épült meg egy érdekes társasház is a Práter utca 30-32 szám alatt. Ezt Kis Péter tervezte, és nemzetközi díjat (Mies van der Rohe-díj: az EU kortárs építészeti díja) is nyert vele. A homlokzaton a sötétbarna csempeburkolatból látszólag véletlenszerűen elhelyezett ablakok és erkélyek sorakoznak, a két tömböt pedig minden emeleten nyitott folyosó köti össze. Az épület rajzon, grafikán nagyon jól mutat, a valóságban is érdekes és egyedi. Viszont a kivitelezés csapnivalóan rossz lett . Ami azt a kérdést is felveti, hogy vajon mi az építész műve: a megtervezett épület, azaz a szellemi alkotás, vagy a megépült ház, azaz a fizikai valóság?

(A második kép forrása)

A sétány legelején a Corvin mozi is átalakulhat. A változtatás kiindulópontja, hogy ha megépülnek az új lakó- és irodaházak a rehabilitációs területen, akkor a mozi tulajdonképpen a farát mutatná ezeknek. Hátul most csak egy vakolattal mintázott sárga homlokzatot látni. Hátrafelé a két szélen új ajtókat vágnának a falba (eredetileg is úgy újult meg a mozi, hogy ennek az elvi lehetőségét meghagyták), ezek közé (a Kisfaludy utca felé) teraszos-vendéglátós funkció települne. Az egész épület pedig hátrafelé kapna egy tetőszintet, nyitott tetővel. Jelenleg nincs engedély, az egész még csak terv.

És hogy miért sétány? Mert az új terek magjában egy 3 Liszt Ferenc térnyi területen sétányt építenek. Kávézókkal, fákkal. Remélem, hogy ez egy élhető sétány lesz, és nem egy tessék-lássék élhetetlen valami. Két év múlva meglátjuk, hogy mit hozott össze Robert Townshend angol tájépítész, aki a 200 méter hosszú sétányt tervezi.

A grund
Józsefvárosra általában nem úgy gondol az ember, mint a kultúra fellegvárára, pedig nem csak a Nemzeti Múzeum található a kerületben, de egy Molnár Ferenc regény helyszíne is: a Pál utcai fiúk híressé tette a kerületet, és benne a Grundot. Az eredetitől nem messze, a Tömő utcában 2007. október 16-án az eredeti Grundnak emléket állító játszótér nyílt. Sok anyagot építettek be a környező bontásokból. A falak díszburkolata a lebontott házak falaiból, a járófelület régi bazalkockákból, a kerítés régi födém gerendákból épült meg. A 880 négyzetméteres létesítményt Arató Gábor és Arató Zoltán tervezte. A farakásokat felidéző favár-játszóház rendszer ma Magyarországon a legnagyobb egyedi fajáték. Még a tót Janó kunyhóját is megépítették, igaz, ebben ma nem ő, hanem a biztonsági őrzés kapott helyet. És ez még nem minden: a gazdag múltra építve Józsefváros a továbbiakban Molnár Ferenc kávéházat "álmodik" és Táncsics Mihály szülőházának felújítását is tervezi.

Források:
http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=131986
http://epiteszforum.hu/node/8897
http://epiteszforum.hu/node/9500
http://epiteszforum.hu/node/9464
http://www.cordia.hu/
http://index.hu/belfold/budapest/prater8158
http://8ker.blog.hu/2009/05/05/corvin_mozi_forum
http://www.origo.hu/ingatlan/20090109-gazdasagi-valsag-es-hatasa-nagy-magyarorszegi-ingatanfejlesztesek.html
http://www.hg.hu/cikk/megepult_a_grund