Az elmúlt években többször is arról lehetett olvasni, hogy kevés az igazán komoly befogadóképességű konferencia-helyszín a fővárosban. Mostanában arról lehet olvasni, hogy egyre-másra jönnek az ilyen témájú beruházások: miközben a lakáspiac pang, az irodapiac egyre nagyobb telítettségű és kockázatú, addig ez a szegmens még reménytelinek mondható. Konferencia-létesítmény épül a Syma csarnok mellé, a Hajógyári-szigetre, a Megyeri-híd tövébe, de konferenciák megtartására is alkalmasra tervezik az új Erkel Színházat (erről hamarosan bővebben) is, hogy csak néhány példát említsünk. És ez nem is rossz fejlemény: a konferencia turizmus sokkal "zsírosabb" közönséget vonz ide, mint mondjuk a fapadosok. Érdemes tehát ez irányban fejleszteni.

Az M1-M7-M0 autópályák alkotta "háromszögben" 400 millió forintos beruházással a legnagyobb kiállítási csarnokok közé szeretne bekerülni a Tópark projektet is jegyző Walker and Williams Investment Group. A 36 hektáros terület beépülésével Budapest a régió rendezvényközpontjává válhat. A projekt építészeti különlegessége, hogy a kiállítóterek és az azokat összekötő alagutak a föld alatt épülnek meg. 30 000 nm nyitott és 37400 nm zárt tér jön létre.

Egyedi fénytetők a kiállítási térben. (A kép forrása)

 
A felszínről lótuszvirágot mintázó, üvegfalú fénygyűjtő óriásbuborékokon keresztül jut majd le a fény a lenti kiállítóterekbe. Az autós megközelítés az autópályák közelségének köszönhetően kiváló, a tömegközlekedéssel történő megközelítéshez pedig sűrűbb BKV és Volán járatok, valamint új MÁV állomás is dukál majd. A Tóparkban 150 bérlakás, nettó 12 000 négyzetméteren irodák, egy óriási bevásárlóközpont, oktatási- és konferenciaközpont, szállodák, fedett sétálóutca és sportközpont is épül. Az új kiállítótér átadása 2012-re várható, a teljes projektköltséget 400 millió euróra becsülik. A projekt összterülete 180 hektár - ez közel azonos Monaco területével!

Vasútállomás és szálloda is épül. (A kép forrása)

Ami miatt aggályos lehet ez a projekt, az a generált többletforgalom. A Tópark felé újabb tömegek fognak megindulni azokon az utakon, amelyek ma is zsúfoltak. Ideális eset az lenne, ha kizárólag a környéken lakók dolgoznának itt, de erre nyilván kevés az esély. A mai tömegközlekedés pedig nem jelent vonzó alternatívát azoknak, akik ma autóval járnak be a munkahelyükre. Az viszont nagyon szimpatikus, hogy a LED-es világítástól az alternatív fűtési rendszerig több ponton is igyekeznek környezettudatosan építkezni - erről bővebben lásd a fejlesztő cég alelnökével elkészített interjút. Kár, hogy ma ez Budapesten nem általános, nem előírás, de még a megrendelők sem követelik meg magunkak.

A projekt honlapja:

http://www.topark.eu/expo/

Források:

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=382414&place=

http://www.hirszerzo.hu/cikk.hatalmas_kiallitasi_komplexum_epul_budan.80764.html

http://www.privatbankar.hu/html/cikk/friss.php?hir=64186

http://www.napi.hu/cikkek/?nID=382414

2008. szeptember 30-án átadásra került a Megyeri híd, Budapest legújabb hídja. Ezzel megvalósul a körgyűrű összekötése a 2-es út és a 11-es főút között. Ezzel az idei nagy sztrádaavatások le is zárulnak, már csak az M7-es Letenyénél levő határhídjának avatója maradt hátra. A Megyeri híd messze a leghosszabb híd: eddig a 928 méteres Árpád-híd számított annak, mától a lehosszabb fővárosi híd hossza több mint megduplázódik. A Megyeri-híd folyó feletti szakasza 1860 méter, a két part közötti, felhajtókkal együtt számított teljes hossz 3,2 kilométer. A híd két éven át épült, a kivitelező a Hídépítő és a Strabag alkotta M0 Északi Duna-híd Konzorcium, a tervező az Unitef-Céh Kkt. volt. A beruházás nettó 62 978 078 673 forintba került. Az új hídon a forgalmat napi 57 ezer járműre becsülik.

Az önkormányzatokkal folytatott több hónapos vitát követő kormányhatározat értelmében azonnal meg kell kezdeni a Pomázt és Budakalászt elkerülő út építésének előkészítését, Szigetmonostor pedig közúti helyett kerékpáros- és gyalogoshidat kap Szentendre felé.

(A felvételek a szeptember 13-iki nyílt napon, az esti képek október 1-én készültek. Forrás)

A hidat Litkai Gergely is felavatta. A jövőbeni fejlesztésekről, a tervezett új utakról egy összefoglaló táblázat itt található.

Őszintén örülök az új hídnak! Nem csak a környéken lakóknak jelent nagy segítséget, hogy nem kell az Árpád-hídig lejönniük, és onnan visszamenni, hanem egész Budapest kapott egy nagyon fontos és építészetileg is értékes új alkotást. Menj ki, nézd meg, fantasztikus ott állni a 100 méteres A betű tövében!

Források:

http://vg.hu/nyomtat.php?cikk=241860

http://www.origo.hu/itthon/20080930-atadtak-a-forgalomnak-a-megyeri-hidat.html

http://www.origo.hu/teve/20080930-felavattak-a-colberthidat-comedy-central.html
 

Furcsa fordulatokat hoz az élet: a Kormányzati Negyed elbukott, meg nem valósuló első helyezett terve díjat nyert a Holcim Foundation for Sustainable Construction (Holcim Alapítvány a Fenntartható Építészetért) európai pályázatán! Janesch Péter Madridban vehette át a díjat és a hozzá járó 100 000 dollárt.

(A kép forrása)

Közben a Financial Times cikke is arról számolt be, hogy pont az nem épül meg, ami jelentősen előrevihette volna Budapestet, és az valósulhat meg (bevásárlóközpont bővítés, irodák), amire már nincs kiugróan nagy igény. A Trigránit hajlandó volt hatalmas összeget beruházni, de a polgármester még többet akart, az építő pedig nemet mondott. Jajjanyám, annyira magyar, annyira retrográd...

Források:

http://www.fn.hu/ingatlan/20080926/dijat_nyert_meg_nem/

http://hvg.hu/gazdasag/20080927_dij_kormanyzati_negyed_madrid.aspx

http://privatbankar.hu/html/ingatlan/keresk.php?kommentar=25623

A spanyol ingaltanpiac megroppant, magával rántva a Fadesát is. A részvényük árfolyama egy hónap alatt zuhant a felére, és miután egy bank megtagadta hitelkérelmüket, csődvédelmet kértek Madridban. Az anyacég a külföldi leányvállalatoknak akár a felétől is megválhat. Jó, jó, de mi közünk nekünk mindehhez? Úgy, hogy a magyar leányvállalat nemrégiben jelent meg Budapesten.
 

Az első a Király utca elején a Central Passage volt. Szerintem az egyik legbénább új épület Budapesten. A passzázsba belépve nem az volt az érzésem, hogy de jó itt vásárolni, vagy hogy de jó lehet ide hazajönni, hanem az, hogy jé, itt a Nagyvárad téri metróállomás 40 évvel későbbi változata. A projekt már megvalósult, az utolsó lakások értékesítése folyik. A XIII. kerületben a Danubio Park lakótelepet építették a Cserhalom utcában. Ezt a projektet 59 millió euróért eladták: Fadesa helyett D&B Real Estate olvasható a táblákon, a projekt neve pedig Danubio Parkról Duna Sétánnyá változott. Csepelen a sziget északi csúcsán vásároltak be.
 

Bár korábban azt kommunikálták, hogy az anyacég csődjét a kelet-európai projektek kompenzálhatják, ma már inkább kelet-európai kivonulásról beszélhetünk: a cég a régió összes országában eladja projektjeit.

 
Az ORCO már második közleményében cáfolja, hogy likviditási gondjai lennének. Ugyanakkor a cég több mint 80%-os árfolyamesést élt át, és 200 millió euró értékben tervez eszközöket értékesíteni. A társaság több irodaházat is árul, így kérdésessé válhat a Szervita téri Zaha Hadid tervezte óriáskavics megépítése is - őszinte bánatomra, hisz egy húzóprojekt esne így ki a belvárosban. Az Avenue Gardens lakásai egy csomagban kerültek eladásra.

Források:

Repedés a spanyolfalon. Heti Válasz, 2008. augusztus 7.

http://www.napi.hu/articleprint.asp?nID=382570

http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=102543

http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=102581
 

-Túl van a táv felén a Capital Square irodaház építése a Váci út 76. szám alatt (a Dózsa György út metróállomásnál). Közel 38,5 ezer nm bruttó alapterület, 650 férőhelyes parkoló 3 mélyszinten. Az átadás 2009 nyarára várható. A beruházás becsült költsége 71 millió EUR.

Így fog kinézni. (A kép forrása)

-Szintén a Váci úti irodaházak sorát bővíti majd a Forgách utcai metróállomásnál épülő új irodaház, a Cornerstone. Az alapkőletétel 2008. július 29-én volt, az építés folyamatban van. Az A kategóriás irodaház fejlesztője, az SBI a balatoni Club Aliga tulajdonosa is egyben, de nevükhöz fűződik az Új Udvar bevásárlóközpont és a Stefánia Ház is. Az irodahelyiségek mellett a földszinten üzlethelyiségeket is kialakítanak, és egy 250 négyzetméteres bérelhető konferenciaterem is helyet kap majd az épületben. A bérlők kényelmét szolgálja majd ezen felül a parkosított belső udvar és a kávézó-étterem is. Az első szakasz átadása 2009 végére várható.

-2008. május 28-án ünnepélyes keretek között került sor a Galéria irodaház alapkőletételére. A 27 080 négyzetméter összterületű irodaház különlegességét az adja, hogy a földszinten egy hatalmas, nyilvános tér kerül kialakításra: itt kiülhetünk kávézni, beugorhatunk egy bankba vagy akár egy új művészeti galériába is. A Gestesa Magyarország 30 millió eurós beruházásának a kivitelezője a Fomento de Construcciones y Contratas - ők építették meg a Santiago Calatrava tervezte Természettudományi Múzeumot Valenciában.
 

-Július 24-én került a Központi Tervtanács elé a Bajcsy-Zsilinszky út 57. szám alatti 19. századi ház irodházzá alakításának terve, amelyet Basa Péter és Fernezely Gergely készített el. A tömb belseje felé haladva az épület egyre magasodik, igazodva a tűzfalak emelkedéséhez. A régi épületre egy visszahúzott előtető kerül. Az épületegyüttesen fedett passzázs húzódik majd végig. A homlokzat elé rozsdamentes acéhálóból készülő modern árnyékolók kerülnének, ezzel még eklektikusabbá varázsolva az eredetileg is eklektikus stílusban megépített házat. Az acélhálót és az előtető méretét érte elsősorban kritika, de összességében jónak, megvalósítandónak ítélték a tervet.
 

-A volt Úttörő Áruházat elbontották, a helyére irodaház és szálloda kerül. A 35 millió eurós építkezés 2009 tavaszára lesz kész. 2008 július elején tartották meg a bokréta ünnepséget. A szálloda 190 szobás lesz, és a First Site Hotel nevet kapta. Ehhez csatlakozik majd egy A-kategóriás irodaház.

-A Wing Zrt. a Planetárium közelében, a Könyves Kálmán körút - Benyovszky Móric - Reguly Antal utca által határolt területen építi a k3 irodaházat. 16000 négyzetméteren négy irodatorony és egy központi épület épül. Itt végre elkezdődik az, ami Nyugat-Európában már inkább standard: napkollektor elemeket szerelnek az épület falára, felhasználják az esővizet, és a korábban megszokottnál jobban szigetelik az épületet - így a ház melegvíz ellátását és fenntartását környezetbarát módon biztosítják.
 

-A Lágymányosi öböl partján, a félszigeten megvalósult fejlesztésről korábban már írtam. Most az öböl másik fele, a Budafoki út - Kelenföldi Hőerőmű - Déli vasúti híd által körbevett terület kerül terítékre: ide tervez irodaházakat építeni a WING Zrt. (korábban Wallis). A projekt első eleme az "Öböl Project PU 6.3" jelű irodaház, ennek tervei 2008. június 26-án kerültek a tervtanács elé. A több mint 100 méter hosszú, 30 méter magas tömb 15 000 nm bruttó alapterületű lesz. A ház a terület fennmaradó részének nyújt takarást, védelmet, de igyekeztek a hosszú tömböt többször megtörni, a homlokzatokat változatossá tenni, hogy az épület ne tűnjön embertelen monstrumnak. Az épület alatt 3 szinten 300 férőhelyes parkolóház kap majd helyet.

Az irodaházak kihasználtsága az elmúlt egy évben lassan csökkent, miközben a kínálat az utóbbi években lényegesen nagyobbá vált, mint az alábbi ábra is mutatja:

(A kép forrása)

 
A budapesti irodapiac mérete elérte hamarosan eléri a 2 millió négyzetmétert. Jelenleg Budapesten kb. 50 focipályányi irodaterület nincs kiadva, a kihasználatlanság foka 12,6%-os.

 
Források:

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=375867&place=

http://tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=6&submenu=onearticle&news_id=380791

http://www.octogon.hu/index.php?pa=index&sess=&lan=0&kat=10&cik=7904

http://epiteszforum.hu/node/10276

http://www.mno.hu/portal/574322

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=235254&fr=rss

http://index.hu/gazdasag/blog/2008/08/15/megharomszorozodott_az_irodakinalat_budapesten

http://www.metro.hu/itthon/budapest/cikk/270038

http://epiteszforum.hu/node/10022

http://www.hg.hu/?hg3=cikk_print&cikk_id=4754

http://origo.hu/ingatlan/20080729-irodahaz-angyalfold-sbi-red-zvi-frank-cornerstone-irodahaz.html

A Szervita tér és a Petőfi Sándor utca sarkán nemrég nyílt egy kávéház Café Martinelli néven. Miért Martinelli? A név a közeli Főpolgármesteri hivatalnak székhelyül szolgáló Városháza épület tervezőjére, Anton Erhard Martinelli-re utal. A Szervita tér korábbi neve Martinelli tér volt.

A tér építészete elképesztően sokszínű: van itt templom a 18. századból, van századfordulós eklektikus bérház, van szecessziós mini-palota - tetején Budapest legnagyobb kültéri mozaikjával, van a 40-es években épült, akkor botrányosan újszerűnek tartott bérház, és van két épület a szocializmus évtizedeiből. Az OMFB székház és a kapcsolódó parkolóház talán jövőre elbontásra kerül. Az ORCO korábban azt jelentette be, hogy egy Zaha Hadid által tervezett új irodaház épül a ma a KÉK-nek ideiglenes otthonául szolgáló irodaház helyére, az utóbbi hónapokban azonban gyanúsan nagy lett a csend a projekt körül. A másik épület a templomot öleli körül, és a Petőfi Sándor utcai posta épületéhez csatlakozik - ez a Belvárosi Távbeszélő Központ épülete. A Kulturális Örökség Napjain egy séta keretében ezzel a házzal is meg lehetett ismerkedni.
 

Az épület megépítését a Posta bővítése indokolta. A házat Jeney Lajos és Bán Ferenc tervezte. (Nota bene: ez nem az a Bán Ferenc, aki az Erzsébet téri Nemzeti Színház terveit jegyzi.) A tervezés 1971 augusztusában ért véget, az épületet 1976-ban adták át. Főbb adatai:

-Belsőépítész: Tell Márta

-Kivitelező: Középületépítő Vállalat

-Az épület térfogata összesen: 48100 m3

-Az épület alapterülete összesen: 11500 m2

-A beruházás költsége: 545 500 Ft

A korra igencsak jellemző, hogy zártkörű, titkos tervpályázaton írták elő, hogy "a templom teljes kiszabadítása indokolatlan, sőt kedvezőtlen, ezért az épület a Martinelli tér felől zártsorú jelleggel csatlakozzék a templomhoz, míg a Városház utcai oldalon megfelelő hosszúságú homlokzatot kell kialakítani, mellyel a templom szentélyét takarni kell", ill. "a templomhoz csatlakozó minden toldalékot le kell bontani". Az épületbe funkciójának okán rengeteg kábelt vezettek be, ezek három irányból - a Martinelli tér felől, a Petőfi Sándor utca felől, és a Városház utca felől érkeztek a földszinti kábelfelvezető aknán át az I. emeleten levő kábelrendezőbe, majd a II. és a III. emeleten elhelyezett géptermekbe. A két géptermi szint magasabb beltéri magassága miatt az utafront felől 3 irodai szint került kialakításra.

A szerkezet természetesen monolit vasbeton. A belső terekben meghatározóak voltak a piros fabútorok, a sötét márványburkolat, az edzett üveg, a krómacél és a Luxalon álmennyezet. A korszerűség jele volt, hogy a gépek hűtésének igényéhez kapcsolódóan nem csak a gépteremben, de az első emeleten, a tudakozóban és az étteremben is volt eredetileg légkondicionálás - ami akkoriban egyáltalán nem volt elterjedt. A ház tetején nagyon komoly gépészet van, ezt a KÉK-be érkezők a tetőteraszról "megcsodálhatják": ez nem csak a ház, de a szomszédos postaépület fűtését is biztosítja.

A Petőfi Sándor utcát a Városház utcával összekötő átjáróba került Józsa Bálint és Kovács Ferenc szobrászművészek domborműve, míg a Martinelli téri homlokzatra Bohus Zoltán és Csiky Tibor szobrászművészek készítettek krómacél művet.

Források:

http://www.postamuzeum.hu/

Magyar Építőművészet, 1977/5.

A Magyar Nemzet cikksorozata annak járt utána, hogy mi lett azzal a szoborral, amit 2004-ben Medgyessy Péter avatott fel a Sándor-palota előtti téren. A szobor már fél éve nincs a helyén. 2004 április 30-án, Magyarország Uniós csatlakozásának előestéjén avatta fel Varga Imre alkotását Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter miniszterelnök. A szobor a tetején két harangban végződött, az egyiket 1496-ban, a másikat 1596-ban öntötték (ismeretlen mesterek) Magyarországon, és a Nemzeti Múzeumtól kerültek a szoborra. A szobor felelőse a Budai Várgondnokság Kht. lett. Az alkotás az összefogást és a békét volt hivatott jelképezni. Varga Imre elmondta, hogy az alkotás soha nem is készült el teljesen. Eredetileg 7 ágon 7 harang lógott volna, és nem a Sándor-palota előtt, hanem a Sikló tetejénél állították volna fel. A járulékos elektronika sem készült el soha, az avatón valaki "beintett", hogy na akkor most kellene harangozni egy kicsit. A tervek elkészítésére és a kivitelezésre mindössze 10 nap (!) állt rendelkezésre. Az avatás után hamar feledésbe merült az alkotás, nem igazán kellett senkinek, nem foglalkozott vele senki. Olyannyira nem, hogy Vargának nem szólt senki hivatalosan az eltávolításról sem, ő is csak a sajtóból értesült a tényről, amivel - bármilyen furcsán hangzik is ez - ő maga is egyetértett. Sosem érezte igazán sajátjának a "harangvirágos" alkotást. Más sem: a gazda Miniszterelnöki Hivatal egy ideig keresett a szobor működtetésére és őrzésére vállalkozókat, de hiába. Végül kaptak az alkalmon, amikor a KÖH jelezte, hogy ásatásokat szeretnének végezni a területen, és elszállították az egészet. A virág szárai jelenleg egy monori öntödében várják sorsuk végső beteljesülését, a harangokat pedig visszavette a Nemzeti Múzeum.
  
A másik EU-csatlakozási emlékmű, az Időkerék sorsa sem sokkal fényesebb: az alkotás még áll az 56-osok terének egy sarkában, de már nem igazán érdekel senkit, az emberek szilveszterkor nem oda mennek bulizni, hogy megnézzék az átfordítást, és a működtetése körül is sok gond akadt.

Források:

http://www.mno.hu/portal/580492

http://www.mno.hu/portal/581653

http://www.mno.hu/portal/586650
 

2008 június 27-én megkezdődött a régi épületek egy részének bontása. A 19. században a környéken rengeteg malom működött, és a közelben épült meg a Fővám téri Vásárcsarnok és a ferencvárosi vágóhíd, így aztán a Duna komoly áruforgalmat bonyolított - ehhez pedig raktárok is kellettek. Eredetileg négy épületből állt az együttes, a második világháború végére csak 3 épület maradt. Az épületek nagyon rossz állapotba kerültek, az elmúlt években már életveszélyességük miatt nem is nagyon használták az épületek nagy részét semmire.

(A kép forrása)
 

Most egy magánberuházó segítségével újul meg a terület. 23 ezer négyzetméternyi épületegyüttes jön létre, a felszín alatt 250 parkolót alakítanak ki. Az épületek kulturális és szórakoztató funkciókkal népesülnek majd be, lesz itt könyvesbolt, parti sétány, egy 1050 fős rendezvényterem és kávézók, teaházak is. Az átadást 2010 nyarára tervezik - nyilván a véletlen műve csak, hogy pont az önkormányzati választások előtt :-) A nemkívánatos késések elkerülése érdekében az átalakítás felkerült a Kiemelt Fejlesztések Bizottsága listájára is. (Ez nem vicc, tényleg van ilyen bizottság!) A főváros megtartja tulajdonában az épületegyüttest, de 25 éves üzemeltetési és hasznosítási szerződést kötött a Porto Investment off-shore céggel - ők kaptak kizárólagos ügynöki tevékenységi jogot is erre az időszakra. A főváros szeretne a szomszédos Nehru part üzemeltetéséről is megállapodni a Portóval.

Források:

http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=39374&Itemid=97

http://inforadio.hu/hir/belfold/budapest/hir-209083

http://ingatlanok.hu/print/hirek/20080628/megkezdodott-a-kozraktarak-felujitasa
 

1979-ben az egykori Express Diák Utazási Iroda két ingatlanát kisajátítva épült meg a Bogdáni úti BKV végállomás, amit a BKV ma is használ. A társaság kezelői jogát azonban elfelejtették törölni a földhivatali nyilvántartásból. A 3 évtizeddel ezelőtti mulasztásra az Expressz Utazási Iroda jogutódja, az Estivo Kft. bukkant rá. A főváros 2000-ben fordult bírósághoz az ügyben. Több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat után a végső bírósági döntés a Kft-nek kedvezett: a főváros vagy fizet, vagy költözik. Ha végrehajtanák a jogerős döntést, akkor meg kelle szüntetni a buszvégállomást, a csatornázási művek ottani létesítményét, valamint a lakótelephez vezető egyes kis utcákat is. Több javaslat is felmerült a rendezésre, ezek egyike, hogy a buszpályaudvarért cserébe odaadják a Tétényi úti üzletközpontot, és vele a kelenföldi Szabó Ervin könyvtárat és a Budapesti Művelődési Központ épületét. De ez még nem minden! Mivel a BKV és a csatornázási művek jogtalanul használta a cég magántulajdonú ingatlanait, az 1996-tól napjainkig terjedő időszakra 1,1 milliárd használati díjat is követel az Estivo. Ennek kompenzálására a főváros két Ráday utcai foghíjtelket adna át az Estivónak. Ez a rövid története annak, hogy hogyan lett bizonytalan sorsú a Tétényi úton található Kelenföldi városközpont - benne a Budapesti Művelődési Központ könyvtárával, egy piaccal, üzlethelységekkel és az egykori Olimpia mozival. A tét nem kicsi: 9000 négyzetméter fővárosi és 2008 négyzetméter önkormányzati tulajdon (utóbbi tulajdonképpen a Burger King területe), azaz összesen 11000 négyzetméter. A főváros az Estivo-nak adná a központot, a kerület polgármestere pedig azt szeretné elérni, hogy a terület egésze váljon kerületi tulajdonná, hogy modernizálhassák még a 4-es metró Tétényi úti állomásának (az állomásról itt) átadása előtt. A terület ma alulhasznosított abból a szempontból, hogy a szabályozás 12-30 méteres épületmagasságot és 100 százalékos beépíthetőséget engedélyez. A kerületiek átlal megálmodott új épület földszintjén üzletek lennének, közvetlen összeköttetésben az új metróállomással. A Fővárosi Közgyűlés viszont 2008. június 26-án már úgy döntött, hogy az Estivóval cserélnek. Ezzel viszont elveszett a kerület elővásárlási joga. Így a kerületnek már csak az a lehetősége maradt meg, hogy megvegye az Estivótól, amit a főváros átad neki. Ez irányban is próbálkozott már az önkormányzat: 560 millió forintot ajánlanak az Estivónak vételárként. A Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) pedig azt javasolta, hogy írjanak ki pályázatot a városközpont fejlesztésére, amelynek első fordulóját a helyi érdekeket (könyvtár, művelődési központ, piac) figyelembe vevő tervpályázat jelentené, megelőzve az ingatlanok eladását. Beruházót semmiképp nem lesz nehéz találni: a központ értéke a metró átadása és egy új üzletközpont felhúzása után akár a 3 milliárd forintot is meghaladhatja. Jól megközelíthető helyen fekszik, a szabályozás kedvező, a 4-es metró pedig nagyon nagy vonzáskörzetet biztosíthat. A kerület már ma is dinamikusan változó: a közelben található az Infopark, az AIG Lincoln irodaház, a T-Mobile új központja, hogy csak néhány példát említsünk.

A környék lakótelepekkel történő beépítése 1967-től 1983-ig tartott. A rendezési tervet Kis Albert és Kovács Balázs készítette 1963-ban. A beépítést Jakab Zoltán és Finta József, a paneles lakóépületeket Csordás Tibor, Árkai István és Kaszab Ákos, a csúszózsalus technikával épült lakóházakat Farkasdi Zoltán tervezte. Összesen 9387 lakás készült el, több mint a felük kétszobás. A lakótelep közepére került a Budapesti Művelődési Központ. Zilahi istván és Bede József tervei alapján épült meg 1975 és 1979 között, a belsőépítész Horváth Jenő volt. A központ volt a főváros területén működő "művházak" módszertani irányítója.

Az Olimpia mozi története egy kicsit fővárosi mozitörténet is egyben. A szocializmus éveiben nagyszámú egy, vagy legfeljebb kéttermes mozi működött a fővárosban. 1965-ben 216, 1971-ben 159 fővárosi mozi üzemelt. Mára kevesebb, mint 20 "hagyományos" mozi maradt, a többi a multiplexek nyomása alatt bezárásra kényszerült. A változásokat őrzi Marco Ferreri Budapesten forgatott Ezüstnitrát c. filmje (1996). Az Olimpia a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójára nyílt meg Etele néven, összhangban a környező lakótelep-építéssel. A moziban egy virágtartó plasztika is elhelyezésre került, ez Eőry József (1934-2003) keramikus műve - egy 1980-ban készült, 14 elemes mázas samott. A rendszerváltást követő mozibezárási hullámnak áldozata lett az Olimpia mozi is. Azóta afféle rendezvényteremként hasznosítják, ki lehet bérelni. Februárban a KÉK szervezett ide konferenciát, de a Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezet is használja időnként a termet. Amíg még lehet...
Zilahy István 1917-ben született Nagymaroson. A Műegyetemen végzett 1941-ben, a háború után 1948-tól a MATI, a VÁTI, majd a LAKÓTERV tervezője. 1952-ben Ybl-díjat kapott egy dunaújvárosi iskola (1951) tervéért. Fontosabb művei: Tatai edzőtábor (1951), Dunaújvárosban az Aranycsillag Szálló (1952), a Szabadság Szálló átépítése és bővítése (1958-59), Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza (1962-64), Kelenföldi Városközpont és filmszínház (1965-66). Zilahy tanítványa volt Finta József is a Mesteriskolában, de a Műterem a hatvanas évek közepére lassan elhalt. A mester nem csak az építészetben élte ki magát, de időnként akvarellezett és rajzolt is. Az utolsó években saját építész stúdiót is alapított, de egyre idegenebbül érezte magát a változó körülmények, az egyre élesedő szakmai verseny közepette. 1993-ban hunyt el Budapesten. Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/496833
http://www.artportal.hu/lexikon/muveszek/eory_miklos/
http://www.budaihirlap.hu/portal.php?ReszletesHir=1&HirID=32750&ajanlo=RSS
http://ingatlanok.hu/articles.php?act=view&id=937
http://www.onkornet.hu/cikk.html?cikk_id=8952
http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=99493
http://www.ingatlanhirek.hu/page/hir_print.php?news_id=3561&channel_id=1
http://www.hirszerzo.hu/cikk.kelenfoldi_varoskozpontaz_ingatlanok_megdobbentoen_alacsony_aron_keltek_el.73228.html
http://ingatlanok.hu/hirek/20080721/maisz-nem-szabad-elkotyavetyelni-a-kelenfoldi-varoskozpontot
http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/31/urban.html
Ferkai András: Lakótelepek. (A mi Budapestünk sorozatban)
Zilahy István (1917-1993). In: Magyar Építőművészet, 1993/6., p.59.

Még Óbudán laktam, amikor a 60-as buszból kifelé bámulva elsuhantam egy érdekes tömb előtt. Egy társasház gangos, belső udvarát gyakorlatilag teljesen kitölti egy templom. Később alaposabban is megnéztem a helyet. Kiderült, hogy nem is templom, hanem zsigagóga működik itt. Egy kicsike a nagy Dohány utcai mellett. 1888. 08. 08-án, reggel 8 órakor adták át a francia gót stílusú épületet. Idén 120 éves - a zsidóknál pedig gyakori kívánság, hogy az illető éljen "bis hundert und zwanzig", ezért ez egy fontos évforduló.
300 fő befogadására alkalmas a hely. A zsinagóga épült meg előbb, még üres telekre, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, de a homlokzat a Duna felé nézett. 1928-ban építették köré a bérházat Jakab Dezső és Soós Aladár tervei alapján. A hitközség tagja volt Molnár Ferenc, a Pál Utcai Fiúk írója is. A gazdag támogatók között szerepelt a Goldberger család és a csepeli Weiss Manfréd báró. A neológ imaházban férfiak és nők külön, de nem elválasztva ülnek. Az askenáz imarendet követik. Orgona nincsen, viszont a gyerekeknek van játszóház!

A zsinagóga honlapja:
http://www.frankel.hu/
Forrás:
Budai polgár, 2008/17. p. 16.