A Budai Várnegyed rekonstrukciójának első szakasza 1984-ben zárult le, ekkorra alakították ki a Vár épületében a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár tereit. 1994-ben kezdődött meg a Sándor-palota rekonstrukciója, és már ebben az évben elkezdtek a volt Honvéd Főparancsnokság felújításával is foglalkozni.

2008. július 25-én a kormány a terület rendbetételét a kiemelt projektek közé sorolta. Ekkor volt egy pályázati nyertes terv (Kis Péterék építészirodájától), amely ellen a kerület és a lakosok is tiltakoztak, és egy nagyon szoros határidő, ha EU forrásokat is reméltünk a projekthez. Április 15-ig kész dokumentációval, részletes tervvel és költségvetéssel kellett az EU előtt állni. Így aztán jött az ötlet, hogy akkor ne legyen pályáztatás, mert akkor gyorsabb. Szerencsére erre a szakma hördült fel olyan hangosan, hogy ez az ötlet megbukott, és azóta Kis Péterék újabb terve lett a legújabb befutó egy oszlopsoros ráépítéssel.

(A kép forrása)

Közben persze az április 15-iki határidő tarthatatlanná vált, így aztán a határidőt 2008 decemberéig kitolta a kormány, valamint 30 jogszabályt módosítottak, hogy a kiemelt nagyberuházásokat - köztük a Dísz tér rendezését - felpörgessék. Még így is feszes a határidő, pedig ha ezt a kitolt határidőt sem tudjuk tartani, végleg elesünk 10 milliárd forintnyi EU támogatástól. És akkor marad az a helyzet, amit Katona Tamás, a kerület volt polgármestere úgy foglalt össze, hogy "cirmos baromság".
 

Ha megvalósul Kis Péterék legfrissebb, oszlopcsarnokos terve, akkor a legfelső szinten, az oszlopok között szobrok kapnak helyett, és itt egy "városi agóra" jellegű tér jön létre, alatta pedig az állami protokoll által is használható turisztikai, illetve kiállítási funkciójú helyiségek jönnek létre.
 

Ha innen csak egy picivel arrébb sétálunk, észrevehetjük, hogy időközben átadásra került a Szent György tér sokáig ásatás alatt álló területe. Itt egykor 3 nagy épület állt: a királyi istálló, a Teleki-palota és Habsburg József főherceg luxusistállója és kertje. Az ásatások 1998-ban kezdődtek meg. Mára a terület 2/3-át állították helyre. A várfal mentén folytatták a Tóth Árpád sétányt. A rekonstrukció során főleg kőből és téglából építkeztek. A pincékben több kutat is restauráltak. A pincerendszer várhatóan október elejétől lesz látogatható.

A helyre voltak már ötletek: az Antall-kormány kormányzati negyedet álmodott ide. 1997-ben az volt a terv, hogy inkább az istállók és a Teleki-palota előtti házsort állítsák helyre. 1999-ben magántőke bevonásával tervezték a terület rendezését. 2004-ben egy határozat szerint állami reprezentációs célokra is használták volna a területet - a beruházásba itt is bevonva a magántőkét. A jelenlegi tervek szerint 10 milliárd állami forint mellé 13 privát érkezne a már rendezett részre, hogy végül három új épülettömb építésével turisztikai célú fejlesztés valósuljon meg. A még feltárás alatti rész legalább a feltárás végéig állami felügyelet és tulajdon marad.

Források:

Vár: elkerülhető a kudarc. Budapesti7Nap, 2008 május 11., p.4.

http://www.epiteszforum.hu/node/8828

http://nol.hu/kultura/cikk/462935/

http://www.nol.hu/budapest/cikk/487848
 

A Studio Metropolitana által kezdeményezett program a helyi önkormányzatoknak igyekszik segítséget nyújtani a közterek megújításához, karban tartásához. A nevezetes turistacélpontok helyett itt a lakóközösségek, a budapestiek terei kerültek középpontba. Ma sok olyan közterület van, amelyhez a környékén lakók nem kötődnek, senki nem gondozza, sőt, némelyikük nem is biztonságos. Nem célpontok, csak terek, amiken áthaladunk. Amiben igazán újszerű, és számomra szimpatikus a program, az az, hogy a tervezést "interaktív" módon, azaz az érintettek bevonásával valósítják meg. 13 köztér újulhat így meg. A pályázat februárban zajlott le. A fővárosi nyertesek:

-VI. ker., Hunyadi tér és vásárcsarnok

-VIII. ker., Mária utca - Gutenberg tér - Kőfaragó utca - Gyulai Pál utca köztérrendszer

-XVI. ker., Veres Péter út környéke

-XVII ker., Csaba Vezér tér és Piac tér

-XVIII. ker., Pestszentimre városközpontja

-XIX. ker., Kós Károly tér

-XX. ker., Szent Erzsébet tér

-IV. ker., Tulipán kert

-XI. ker., Költők parkja

-XVIII. ker., Kondor Béla sétány, Havanna lakótelep

(Vidéken Vác, Göd, Pomáz nyert).
 

A pályázatok elbírálásakor előnyt élveztek azok, akik fel tudták mutatni, hogy már vannak kapcsolataik a helyi közösségekkel, illetve azok szervezetivel, és ahol a köztér fontos szerepet tölt be a közösség identitásában.

A megvalósítás 2010 tavaszáig tart majd. A közelmúltban ennek kapcsán tartott egy egynapos tréninget Budapesten a Project for Public Spaces (PPS) nevű New York-i szervezet. A munka megszervezését, az önkormányzatok támogatását a Studio Metropolitana végzi. Remény van arra, hogy olyan terek szülessenek, amelyeket a lakók magukénak éreznek és amelyért felelősséget is vállalnak, az önkormányzatok pedig olyan tapasztalatot szerezhetnek a tanulási folyamat során, amelyet tovább tudnak adni, illetve fel tudnak használni a többi köztér megújításakor.

Források:

http://www.studiometropolitana.hu/

http://epiteszforum.hu/node/9360

Korszerű, automatizált parkolóházat avattak az Akácfa utca 60. szám alatt. A hírekben több helyen is felbukkant, hogy Magyarországon először, de ez így ebben a formában nem igaz: ilyen rendszerű már működik Szegeden és egy hasonló Budapesten is, az Osváth utcában.

2,5 milliárd forintos beruházással 341 új parkolóhely létesült, a várható megtérülési idő 15-20 év. Ha hagyományos parkolóház épült volna, akkor csak 140 autó férne itt el. A beparkolás annyira automatizált, hogy ha közben bárki besétál, akkor a rendszer letilt. (Ezért a sajtónak is csak "félautomata" működést prezentáltak.) A másik budapesti robot-parkolóházban azokat a tálcákat cserélik, amelyekre az autók parkolnak, itt viszont magukat az autókat mozgatják. A kivétel, illetve a betárolás kevesebb mint 2 perc alatt megtörténik. A finanszírozó jelen esetben a VIT Nyugdíjpénztár volt.

A parkolóház-építés egyébként a növekvő gépkocsiforgalom, az emelkedő közterületi parkolási díjak és a kevés parkolóház miatt Budapesten ma jó üzlet, van, aki a telítődő irodaház piacnál is szebbnek látja. Becslések szerint a belvárosi autóforgalomnak akár a harmadát is azok az autósok jelentik, akik éppen parkolóhelyet keresnek! Ugyanakkor az automatizált, gépesített parkolóházak, bár nagyon helytakarékosak, rendkívül költségigényesek is (a karbantartás miatt), ezért a jövőben sem várható széles körű elterjedésük. Budapesten ma 140 mélygarázs és parkolóház működik (az irodaházak dolgozói mélygarázsait is beleszámítva), míg P+R parkolóból csak 17 pesti és 9 budai létesítmény létezik. Itt kellene nagyot előre lépni ahhoz, hogy az autósok már a város szélén tömegközlekedésre vagy bicajra váltsanak, és ne jöjjenek be a belvárosba autóval.

Források:

http://epiteszforum.hu/node/9930

http://belsoseg.blog.hu/2008/07/09/parkolohaz_meg_egyszer

http://www.origo.hu/ingatlan/20080711-budapesti-parkolas-parkolohaz-melygarazs-pr-parkolo-a-fovarosban.html
 

(A kép forrása)

A Magyar Posta - őszinte sajnálatomra - eladásra hirdette meg a Krisztina körúton található Postapalotát. Sándy Gyula tervei alapján 1925-ben építették a díszes téglaburkolatú, saroktornyos épületet, amely a Moszkva tér felől felnézve jól látható dísze a környéknek. Trianon után a felpörgő infláció és megugró munkanélküliség közepette eleink kevés pénzből ilyen központot húztak fel, látván a távközlési technológia fejlődését, komoly jövőjét. A téglával pedig olcsón, de érdekesen lehet épületeket díszíteni. A második világháborúban súlyos találat érte a házat, de 1947-ben már visszaköltözhetett az igazgatóság.

2008. március 3-án a WING Zrt. egyedüliként nyerte meg a pályázatot. Az épület egy része felett a Magyar Telecom rendelkezik, de a Posta teljesen kivonul a tulajdonában állt épületből, hogy ehelyett "albérletbe" költözzön. A palota a jövőben szállodaként és irodaként is funkcionálhat, erről még nem született döntés. A kerület változtatási tilalmat rendelt el, és folyamatban van a műemlékké nyilvánítás is, valószínűleg ezért volt csak egy jelentkező. (Vagy mert eleve rá szabták a pályázatot? Nem tudom.) Gerő János (WING Zrt.) úgy nyilatkozott, hogy több évbe is beletelik, mire kialakul az épület új funkciója. Az épület amolyan magyar állami módon lerobbant, legalább 5 milliárd forintot visz majd el a felújítás-átalakítás. Ígérik, hogy tekintettel lesznek a műemléki jellegre, az épület múltjára, kiemelt városképi jelentőségére.

A WING nevéhez fűződik a Borjúvásárcsarnok átalakítása a Közvágóhíd és a Hungária körgyűrű mellett (Máriássy ház), és a Millenáris Ház, illetve Egerben a dohánygyár átalakításával létrehozott Agria Park. Tapasztalatuk így már van abban, hogy hogyan kell egy épület funkcióváltását megvalósítani.

Források:

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=230939&fr=rss

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=374618&place=

http://www.c3.hu/~eklektik/moszkvater/hamory.html
 

Nemcsak felújítják, de ki is szélesítik az északi összekötő vasúti hidat. A felújítás után lesz rajta kerékpárút és gyalogos sáv is. A vonatoknak továbbra is csak egy vágányuk lesz, ezen viszont akár 120-szal is repeszthetnek majd a vonatok. Az egész pálya magasabban lesz, mint a régi, így nagyobb hajók is elférnek majd alatta. A munka június 21-én kezdődött, és 14 milliárd forintot elköltése után 2009 nyarára készülhet el teljesen a felújítás. Az első vasúti szerelvény viszont már szeptember 22-én átgurulhat a hídon. Így mindössze 3 hónapig kell kishajózni, vagy az Árpád híd felé kerülni. A felújítást végző Északi híd 2005 konzorciumot a Hídépítő Zrt. és a Közgép Zrt. alkotja. Az új acélelemek egyenként 500 tonnásak, a főhíd közel 700 méter hosszú, ehhez csatlakozik még a Váci út felőli oldalon egy 185 méteres szakasz.
 

Érdekesség, hogy a felújítás tervezésekor jöttek rá arra, hogy még a hidegháborús korszak szemléletében több elemet eltitkoltak a tervrajzokról - így például csak "egyéb hídvizsgáló berendezés" név alatt futottak robbantónyílások.
 

A felújítás előtt egy kis programmal búcsúztak a régi hídtól, erről egy beszámolót itt lehet olvasni.

Források:

http://lotusz.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=47431

http://www.hirszerzo.hu/cikk.120-szal_tephetnek_a_vonatok_az_uj_eszaki_osszekoto_vasuti_hidon.73114.html

http://www.nol.hu/budapest/cikk/499319/
 

500 barlangkutató és természetbarát adott be petíciót, amelyben a Lukács fürdővel szemben található egykori "török fürdő" területének beépítését ellenzik. Szerintük az új fürdőszálló veszélyezteti a világ egyik legnagyobb (!) hévizes barlangját, a 2002-ben felfedezett Molnár János barlangot. A törököt azért írtam idézőjelben, mert nem a törökök építették, csak a török építészet stílusában készült el az épület 1896-ban a Frankel Leó úton. A fürdőt 1965-ben zárták be annak leromlott állapota miatt, ekkor bontották el a régi építések zömét, azóta csak a romos állapotú törökfürdő-utánzat áll. A fürdő Magyarország első vasbeton kupolás építménye, ezért műemléki védettségű. Emiatt építési ügyekben nem a kerületi építésügyi hatóság, hanem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) az illetékes.
 

A telken a Dakar ralikról ismert Szalay Balázs cége építene szállodát. A telket koncesszióba kapta a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGyH) Zrt.-től. Az ál-törökfürdőt helyreállítanák, mellé pedig 13 szobából és 3 apartmanból álló szálloda kerülne. (Szalay Balázsé a szomszédos Malomtó étterem is.)
 

A tiltakozók, köztük Leél-Őssy Szabolcs, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke azzal érvelnek, hogy a barlangrendszer feltárása még nem fejeződött be, így nem lehet tudni, hogy az alapozás hogyan és milyen mértékben befolyásolná a vízforrásokat. A búvárok már a 60-as években is jártak a barlangrendszerben, de 2002-ben is találtak újabb, további feltárásra váró ágakat. A feltárt járatok hossza már megközelíti a 6 kilométert! A kutatók attól tartanak, hogy mindez hozzáférhetetlenné és veszélyeztetetté válik, ha megépül a szálló. Szalayék cége ezt cáfolni igyekszik, azzal érvelve: ők is végeztek felméréseket, szerintük nyugodtan lehet építkezni, és ígérik, hogy a barlang bejárata továbbra is hozzáférhető marad.

A fürdőszállóra a KÖH már megadta az építési engedélyt, amelyet a barlangászok és természetvédők megfellebbeztek. Az ügy júliusban kerül bíróság elé. A barlang az állam tulajdona, a telek a főváros tulajdona a BGyH Rt. kezelésében, amit Szalayék cége 99 évre bérelt ki. A 4000 négyzetméteres telekre épülő szálloda + fürdő komplexum 5-600 millió forintból épülne meg.

Jómagam a Halastó kórus előadásán jártam a helyszínen 2008 július 6-án, akkor készültek az alábbi képek:

Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/491085/

http://index.hu/politika/belfold/bar0508/

http://www.ingatlanmagazin.com/4068/Birosag_elott_a_Malom_to_ugye_video
 

Automata kerékpárkölcsönző rendszer bevezetését tervezik Budapesten is. Az egész rendszer egyetlen Combino villamos árából megvalósítható lenne. Ilyen rendszer működik már többek között Rómában, Párizsban, Bécsben, Barcelonában, Stockholmban, Washingtonban és Koppenhágában. Ha az érintett kerületek és a főváros meg tud állapodni, Bodor Ádám kerékpárügyi főbiztos szerint akár egy éven belül bevezethető a rendszer, és még EU-s forrásra is lehet pályázni. A tipikus felhasználó metróval, HÉV-vel érkezik a belvárosba, és ott száll bicajra, hogy az utolsó, rövidebb szakaszt így tegye meg a célig. A díj pedig exponenciálisan nő, ezzel arra buzdítva a felhasználót, hogy célratörően, és ne egész napos városnézésre használja a kerékpárt. A beindulást részben az hátráltatja, hogy a reklámfelület Budapesten viszonylag olcsó, így a reklámbevétel itt alacsonyabb, mint más városokban, másrészt pedig a lopások kiszűrése jelent akadályt. Annak ellenére, hogy a kerékpárok egyedi méretezésű alkatrészekből készülnek, hogy azok más kerékpárokra ne legyenek átszerelhetők.
 

A kerékpáros közlekedést nagyon is megérné fejleszteni. Egyre nagyobb probléma Budapesten is a légszenyezettség növekedése, az állandósuló dugók, a belső városrészek egyre túlterheltebbé válása. Ezen enyhíthetne, ha jelentősen növekedne a kerékpározók aránya. Csakhogy ez először beruházásokat és bátorságot igényel. Beruházást normális, használható kerékpárutak építésébe, és bátorságot, hogy vezetőink oda merjenek állni a közvélemény elé azzal, hogy a 3 sávos út ezentúl csak 2 sávos lesz, mert egy sávot fasor és kerékpárút (vagy parkolóhely és kerékpárút) számára szabadítanak fel. Pedig csak eleinte jön egy nagy felháborodás, aztán hamar megszokják az emberek (ld. Andrássy út). Egyáltalán nem értek egyet azzal hogy "Nem érdemes komolyabb összeget kerékpárút építésére fordítani, mert az eddig kialakított mintegy 140 kilométeres hálózatot is csak kevesen használják." (Demszky Gábor, 2005) A kialakított hálózatot egységessé, biztonságossá és fejlett infrastruktúrájúvá kell fejleszteni, és akkor jön a csoda: nem csak a Critical Mass lesz egyre népszerűbb, hanem tömegek állhatnak át kerékpározásra. De ehhez beruházások és akarat kell! Két példa arra, hogy nagyon is szükség van még feljesztésekre:

1) Bicajtúra Budapesten, a rakpart mentén: http://index.hu/kultur/eletmod/bicoduna/

2) A 10 legveszélyesebb kereszteződés: http://index.hu/politika/belfold/budapest/halallista06/

Párizsban 1995 és 2006 között 370,9 km kerékpársáv és kerékpárút épült az addig meglévőkhöz. A város évente 4 millió eurót költött kerékpáros promócióra. (Budapest a legerősebb évben kb. 500 ezer eurót.) A legnagyobb gát Budapesten, hogy nem a kerékpáros, hanem az autós közlekedést igyekeznek még ma is kiszolgálni, miközben nem veszik észre ennek tarthatatlanságát, átkait. A politikának pedig mintha csak akkor lenne fontos a kerékpáros, amikor elég nagy tömeggé nőtte már ki magát, nem törődve azzal, hogy ők is tehetnének a kerékpáros tömeg növelése érdekében.

A jelenlegi állapotokra utal az is, hogy a BKV és a Kerékpáros Klub közös kampányt indít a városi kerékpározás biztonságának növelése érdekében. De legalább történik valami, és egyértelművé vált az elmúlt években, hogy a kerékpáros közledést egyre többen választják. Remélem, hogy az infrastruktúra is hamarosan elkezdi ezt lekövetni!

Források:

http://epiteszforum.hu/node/9672

http://www.greenmedia.hu/gspencer/

http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=21282

http://www.hirszerzo.hu/cikk.egyre_tobben_ulnek_kerekparra_budapesten_ami_nagyon_jo_tendencia_.73090.html

http://index.hu/kultur/eletmod/bicoduna/

http://index.hu/politika/belfold/budapest/halallista06/
 

Ha minden bejön, rossz világ jöhet a graffitisekre. Korábban már volt szó a legdurvább esetről: 2008 márciusában egy köteg újságpapírral kisiklattak egy villamost, majd féltucat fiatal teleszórta graffitikkel a kisiklott szerelvény egyik kocsiját. A legfrissebb hír pedig az, hogy elkaptak egy 20 év körüli fiatalt, aki közel 160 (!) graffitiért felel.

Az önkormányzat városarculati irodája és a BKV közötti együttműködés keretében ősztől együtt lépnek fel a graffitik ellen. Az első kerület polgármestere és a legnagyobb ellenzéki párt is a szigorítást szorgalmazza. A kerület programja 3 részből áll: megelőzés (iskolai kampányok), a helyreállítás (graffiti eltávolítás), és a szankcionálás (Btk. módosítással). A helyreállítás eddig sorra elbukott mindenfelé, ugyanis a megtisztított felületek hamarosan újra össze lettek firkálva. A Btk.-t pedig úgy módosítanák, hogy a graffitizés ne a rongálás kategóriájába essen, hanem képezzen önálló tételt, önálló definícióval. Ehhez kapcsolódna a szankcionálás szigorítása is: kisebb elkövetés esetén az eltávolításra kötelezés és pénzbírság, nagyobb vétség esetén akár több éves szabadságvesztés lenne hivatott elrettenteni a firkálókat. A nagyobb vétség 200 000 ft feletti kár, illetve kulturális intézmények vagy a világörökség részét képező építmények esetén állna fent.

A probléma tényleg elképesztő méreteket öltött. A Budapest újság fotósorozatot közölt a Nagykörút házainak nagykapuiról - egyetlen kapu sem volt falfirka mentes. Korábban próbálkoztak azzal is, hogy az eltávolítás kötelezettségét a tulajdonosra hárítsák, ez a terv azonban elbukott. Ennek mondjuk örülök is, azért ne a kárt elszenvedőre terheljük már a kárt.
 

Ehhez kapcsolódóan a vadplakátozás ellen is fel kellene lépni. A graffitinél a legnagyobb gondot abban látom, hogy az elkövetők elfogása, vagy kép alapján azonosítása igen nehéz. Te mit tennél? Mire helyeznél hangsúlyt?

Források:

http://index.hu/kultur/pol/graff0708/

http://www.nethirlap.hu/cikk.php?cikkid=29656

http://zoom.hu/belfold/bortonbe-graffitizokkel

http://inforadio.hu/hir/belfold/budapest/hir-211255

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=349370
 

2008. június 12-én beemelték az M0-ás északi hídjának, a Megyeri hídnak az utolsó elemét is. Hamarosan az M3-astól egészen a Szentendrei útig mehetünk majd a körgyűrű északi felén. Ugyanakkor sokan aggódnak is az új szakaszok miatt.
 

Újpest polgármestere (Dercze Tamás) szerint az új szakasz nagy forgalmat hozhat a már ma is igencsak zsúfolt kerületi utakra, ezért a bejövő sávok szűkítését, a teherautó forgalom erős korlátozását és egy elkerülő utat szeretne. A főváros nem tervezi, hogy elkerülő utat adna a kerületnek. Ugyanakkor az ide (mármint az M0-ra) áramló forgalom részben tehermentesítheti a Hungária körgyűrűt és az Árpád hidat. Utóbbira a Margit híd felújítása alatt nagyon is szükség lesz. Az előzetes becslések szerint a Megyeri hídon napi 58 000 jármű halad majd át, de a Margit híd lezárása miatt annak forgalma az Árpád hídra, az Árpád híd forgalma pedig az M0-ra tolódik fel, így a forgalom 62-64 ezresre nő majd. A budai oldalon pedig a körgyűrű továbbépítését támadják, vagy éppen hiányolják. Itt a fő gondot az jelenti, hogy a Megyeri hídról Óbudára érő forgalom nagy része a ma is zsúfolt Szentendrei útra kerülhet át, mivel a körgyűrű még évekig nem halad tovább az M1 felé.

Közben a déli oldalon is nekiállnak a munkának. EU-s közlekedésfejlesztési pénzeket is bevonva, két új híd építésével, kb. 75 milliárd forintra becsült összköltséggel végig kétszer három sávos (plusz leállósáv) autópályává fejlesztenék az M0 legkorábban megépített szakaszát (az M1 és az M5 között), ahol most szűk sávokat, és 80 km/h-s korlátozást találhat a napi 50 000 arra autózó. A beruházás jövő év elején indulhat, és 2011-re fejeződhet be. Tehát először alámerülhetünk a lezárások, sávszűkítések és elterelések mocsarába, hogy aztán 2011-re 2x3 sávnyi új beton- és aszfaltcsodán motorozhassunk mosolyogva (és muslincás fogsorral) az új M6 felé.
 

Az északi oldalon a 10-es és 11-es utakat összekötő szakasz 2014-re készülhet el, benne egy 5,5 kilométeres alagúttal. (Mert hát hatalmas hegyeink vannak, ugye.) Az utolsó, az M1-esig tartó szakasz átadása viszont csak 2020 után várható. De akkor már mindenki űrhajóval fog járni. (Fekete Pákó úhajóval.)

Tudtad? A Budapestet megkerülő körgyűrűre már 1943-ban is készült terv.

Források:

http://www.ingatlanmagazin.com/ujprint/4429

http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20080417-ujpest-utat-szeretne-a-megyeri-hid-melle.html

http://index.hu/gazdasag/magyar/0msz080320/

http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=159709&fr=hs

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=349997#null
 

A budapesti Duna északi szakaszán két nagy (fél)sziget található, ami ma is zöldfelület, és a jövőben is az maradhat: a XIII. kerületben a Népsziget, a IV. kerületben pedig a Palotai-sziget. A két terület találkozásánál a Duna öblének kikotrását, a hely helyreállítását tervezik. A IV. kerületi önkormányzatot megkereste egy hajós cég, amelynek a kotrásról már előrehaladott tárgyalásai voltak a vízügyi hatóságokkal, és már jogerős vízjogi létesítési engedéllyel is rendelkezik. Ők kotorják majd vissza a Palotai-öböl azon részét, amely a szennyvíztisztító gátjáig tart, és ők alakítanak ki a sziget déli végén egy kihajózási ágat is. Így a Palotai-sziget déli részéből valódi sziget válhat. A terület természetvédelmi terület marad, ahová nem lehet sem építkezni, sem autóval behajtani, mindössze egy gyalogoshídon lehet majd bejutni.
 

A téma kapcsán jegyeznék meg néhány adatot közparkjainkról. A Városliget 750 ezer négyzetméternyi zöldfelülete a Főváros kezelésében van, csak közigazgatásilag tartozik a XIV. kerülethez. A park fenntartását a fővárosi Főkert végzi - a területre 22 emberük jut. A Főkert emberei egyetlen hét alatt Budapest területén kb. 70-80 ezer pillepalackot szednek össze (csak a Városligetben kb. 14 ezret)! A költségvetésük majd harmadát szemétszedésre kénytelenek fordítani, annyira szemetelnek a parkokat látogató magyarok (és egyebek). A cégnek már volt több megoldási javaslata is: a parkbeli üdítőárusoktól (akik 300 forintért adnak fél liter kólát) a közterület-foglaláson túl a szemétszedésért is kérjenek pénzt, vagy hogy ne lehessen a közparkokban vissza nem váltható palackban italt árulni. Ezeket az ötleteket sorra elvetették. Legújabban Zugló próbálná a Városligetet sorompókkal és erősebb rendőri jelenléttel védeni. Pedig már az is sokat jelentene, ha parkok látogatói kulturáltabban viselkednének...

Források:

http://www.ingatlanmagazin.com/ujprint/tartalom/4426/Uj_sziget_lesz_Ujpesten/1.html

http://www.nol.hu/budapest/cikk/493058

http://www.nol.hu/budapest/cikk/493059