Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

A meg nem épült Budapest: Gellért-hegyi tervek

2007. június 14. - fovarosi.blog.hu

Számos olyan tervet ismerünk a Gellért-hegy környékén is, amelyekből végül nem lett semmi. Mi minden nem épült a hegyre? Ennek jártam utána.

Tovább

Európa Belvárosa Budapest program

Ritka és szívemnek különösen kedves kezdeményezés: három kerületi önkormányzat összefogásával, (ma még hiányzó) 200 milliárd forint elköltésével Józsefváros egyetemi várost, Erzsébetváros zsidónegyedet, Terézváros pedig Pesti Broadwayt fejlesztene Budapesten. E célok megvalósításáért indították útjára az "Európa Belvárosa Budapest" hangzatos nevet viselő programot. A kezdeményező a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Alapítvány kezdeményezte. A programot 2007-2013 között tervezik megvalósítani.


A HírTV is beszámolt a projektről, most ebből idézzük a kitűzött célokat:


"Józsefvárosban található a főváros kerületei között a legtöbb egyetem, így a VIII. kerület célja európai szintű diákközpont létrehozása a programon belül. Beleértve ebbe a diákok igényeit ellátó szállodai férőhelyek, szórakozó és vendéglátóhelyek kialakítását - fejtette ki Csécsei Béla kerületi polgármester.


Erzsébetváros polgármestere a történelmi Zsidónegyed felújításáról beszélt elérendő célként. A programban a kulturális és épített értékek megőrzését vették tervbe. Emellett a hagyományosan a térségre jellemző kézműves- és vendéglátóipar, kávéházak, színházak, régiségkereskedések, antikváriumok és romkocsmák mellett a múzeumok, szállodák fejlesztését szeretnék megvalósítani - mondta Hunvald György.


Számtalan színház, az Operaház és számtalan szórakozóhely található Terézváros belső részein. A Pesti Broadway egységes fejlesztésével a terület kiterjesztése a program célja a VI. Kerületben - mondta Verók István, a kerület polgármestere."


A tervek között szerepel egy új, a három kerületet átszelő sétálutca rendszer létrehozása, közműfejlesztés, díszkivilágítások létrehozása, parkolóházak és mélygarázsok építése, valamint speciális piacok létrehozása is. A 200 milliárd forint összeszedése egyelőre még bizonytalan. A három kerület idén 15 milliárd forintra pályázik a Regionális Operatív Programon keresztül. Az önrészt az önkormányzatok állják. Hosszabb távon az EU-s forrásokon kívül számítanak az állami forrásokra és a magántőkére is.


Források:

http://www.haon.hu/hirek/Orszagos/cikk/europa-belvarosa-budapest---harom-fovarosi-onkormanyzat-fog-ossze/cn/news-20070423-03552116

http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=151022

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=127998


 

Óriásbuszok a 7-es busz vagy a 4-es metró második ütemének vonalán?

Az Index.hu beszámolója szerint óriási, 25 méter hosszú, dupla csuklós buszok vásárlásán gondolkodik a BKV. Ilyeneket Dél-Amerikában használnak többnyire, ahol a tömeg egyre nagyobb kapacitású járműveket igényel, viszont nincs pénz metró vagy villamos vonal építésére. (Egy példa Bogota - link a bejegyzés alján.) Két lehetséges vonal van, ahol ilyen buszokat vethetnének be: az egyik a 7-es buszcsoport, a másik ötlet pedig a 4-es metró ilyen módon történő meghosszabbítása a Keletitől a Bosnyák térig - ha a 4-es vonal második üteme mégsem épülne meg.


Duplacsuklós Ikarus kísérlet 1988-ból (Forrás)


Források, képek, további infó a témában:

http://index.hu/politika/belfold/budapest/metr37282921/

http://www.bogota-dc.com/trans/transmilenio.html

http://www.shanghaidaily.com/sp/article/2007/200703/20070314/article_309016.htm


 

A meg nem épült Margit-híd

A Margit-híd különleges helyen fekszik: nem csak a Dunán ível át, de a Margit-szigettel is kapcsolatot teremt. A híd építésére a pályázatot 1871-ben írták ki, a nyertes Ernest Gouin pályaműve lett. (Toronymagasan: 12 szavazatból 11-et szerzett meg.) Magát a hidat 1876. április 30-án avatták fel (a szigeti leágazást 1890-ben építették hozzá), de a híd díszítésére benyújtott eredeti terv nem bizonyult elég jónak, új pályázat kezdődött. A pályázatra meghívottak között nagy neveket találhatunk: Izsó Miklós, Ybl Miklós, Steindl Imre stb.


Izsó Schulek Frigyessel együtt adta be terveit, amelyeken szerepel a híd töréspontjába állítandó gótikus stílusú nemzeti emlékmű tervezete egy, a jeles honfiaknak szánt díszcsarnokkal. Több változat is készült: a legnagyobb, 66 méteres változatban a forgalom a torony alatt haladt volna el. Az első szinten, 17 méteres magasságban egy díszcsarnok került volna elhelyezésre. Lent a hét vezér, fentebb négy nagy király (Szent István, Nagy Lajos, Corvin Mátyás és naná, hogy Ferenc József) alakja ékítette volna a híd díszes központi tornyát. Bár a terv nem valósult meg, ötletei tovább éltek: Schulek a Szent István szobrot a Halászbástya mellé építhette fel, a vezérek később más tervekben is felbukkantak (ld. a milleniumi emlékmű a Hősök Terén) helyet kaptak, a gótikus stílust pedig Schulek a Mátyás templom felújításánál vihette tovább.


A híd töréspontjának központi elhelyezkedése az utókort is megihlette: 1974-ben Nagy Marianne diplomaterve foglalkozott egy ugyanoda építendő vasbeton építménnyel. Négy szintjén felül kilátó terasz, középen vendéglátó egység, alul hang- és fényjáték terem kapna helyet. És hogy az egészet ne árassza el a víz, a legalsó szint egy ponton híd lett volna, amely hajókikötőként funkcionálhatott volna.


1988-ban már nagyobb léptékű terv született: a Nemzeti Színház helyválasztásánál felmerült, hogy a Nemzetit a Margitsziget meghosszabbításaként a Dunán helyeznék el, szintén a Margit-híd töréspontjában. Az autósok a sziget felől, a gyalogosok a hídról érték volna el a nemzet színházát, de a színpadot úgy alakították volna ki, hogy a hajóval érkezők akár a hajóról is megnézhessék az előadást. A később közönségdíjat nyert terv ötletgazdája Aczél Gábor volt.


Legutóbb pedig az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázaton jelent meg hasonló terv. Finta József egy transzparens, több szintes építményt javasolt a híd töréspontjába építeni. A kb. 20-25 méter hosszú és 10 méter széles "képződmény" több funkciót is kapott volna: internetes boxok, vendéglátóegységek és kivetítők is helyet kaptak volna itt.


Források, további képek:

http://www.octogon.hu/index.php?pa=main&lan=0&kat=97&cik=4232&szov=&akat=&sti=&sess=&lakat

http://hvg.hu/itthon/20070410_budapest_virtualis_margit_hid_schulek.aspx


Frissítés 2007.05.29-én:


A híd jelene viszont egészen siralmas. A felújítást évek óta halogatják, tavaly ezen a hídon dőlt ki egy villanyoszlop, a korlátok szétrozsdásodtak, a megerősítésük dacára felújításért kiált az egész híd. Közben pedig pénzhiányra hivatkozva egyre csak halogatják a híd felújítását. (Legutóbb 1978-ban volt a hídon jelentősebb felújítás - azaz lassan 30 éve!) 2004-ben Schulek János, a Főmterv vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy egy nehezebb jármű súlya alatt bármikor megroppanhat a híd szerkezete. Félelmetes.

Pedig az ígért jövő fényes: a teljes felújítás részeként helyreállítanák az eredeti, háború előtti állapotot, azaz újra díszes kandeláberek díszítenék a hidat - most úgy igérik, hogy az M0-ás híd 2008-as átadása után kezdődne el a felújítás, átadása legkésőbb 2010-ben lenne esedékes. (Jé, ez pont egy választási év...)

Végül egy érdekesség: ha képzeletben tükrözzük a híd közepét és a Margitszigetet összekötő szakaszt és az útpályát tartó szerkezetet az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe.


 

Tüskecsarnokból Tüskerendezvényközpont?

Mint arról már korábban is szó volt, több mint tíz éve áll üresen egy sportcsarnok Lágymányoson. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) turisztikai szakállamtitkára április 24-én az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának ülésén bejelentette: már az idén elindulhat az épület befejezése. Amely egyben funkcióváltást is jelent majd, ugyanis nem sportlétesítményként, hanem konferenciaközpontként hasznosítanák a létesítményt. Az átalakítás előkészítése jelenleg előkészítés alatt van :)


Ehhez képest számomra elég korainak tűnik a 2009 tavaszára tervezett átadás, még akkor is, ha az építmény jelentős része már áll. A kormány szerint a mielőbbi befejezésre kell fektetni a hangsúlyt, mert a jelenlegi állapot egyre inkább fenntarthatatlanná válik, a konferenciaturizmusban pedig nagy lehetőséget látnak, míg az ellenzék szerint a sport funkciót megtartva uszodaként kellene hasznosítani az épületet.


Ha megépül, ez lesz a kevés, több ezer fő befogadására is képes konferenciaközpontok egyike Budapesten.


Források:

http://index.hu/gazdasag/magyar/kong070424/

http://epiteszforum.hu/?q=node/5403

http://www.magyarorszag.hu/kereses/portalkereso?query=T%C3%BCskecsarnok

 

Új irodaház a Roosevelt téren

A Lánchíd pesit hídfőjénél az MTA és a Gresham palota között helyezkedik el az eredetileg Hofer Miklós építész által tervezett, kifelé lépcsőző irodaház, amelyet csak "Spenótháznak" becéztek annak színe miatt. A felfele haladva kifelé növekedő épületet 2007-re átalakították - szerintem az átalakulás kifejezetten jól sikerült, a városképbe ma sokkal inkább illeszkedik a Roosevelt tér 7-8. alatti irodaház. A korábbi vízszintes hármas tagolást függőleges hármas tagolást váltja fel. 2001-2002-ben volt egy meghívásos, nemzetközi tervpályázat, ezen nyert Turányi Gábor, aki a Duna-parthoz jobban illeszkedő léptéket tartotta fontos célnak az átalakításkor. Az eredeti tervek szerint még hangsúlyosabb lett volna a hármas tagolás, a két nagy bejárat fölötti épületrész az eredeti terv szerint nem épült volna be. Aztán jött a megrendelő, elmondta, hogy neki kell az a hely is, azt is be akarja építtetni irodák számára. Így egy kevésbé karakteres, kissé kockább épület jött létre. Hogy mégsem lett teljesen "panelos" kockaház, azt a homlokzat színvonalas kialakításának köszönheti (csiszolt kőburkolatok, üvegfalak). Egyszer szívesen felmennék a legfelső szintre - ott vannak a nagy tárgyalótermek, és nyilván innen nyílik a legszebb kilátás a Dunára és a Várra. A tervező elmondása szerint az egyedi, sok töréssel tagolt legfelső szint a város gazdag tetőszerkezeti kialakításait igyekezett modern formában megismételni.


Az épület főbb adatai:

-27550 négyzetméter alapterület

-Építési év: 2006

-szintek: Fszt. + 8 emelet


A belső terek a luxus kategóriájú környezetben elvárható módon, tágasak. A belső udvarokat, tereket üvegtetővel fedték le. A modern, letisztult formák, az egyszerű elegancia itt is érvényesül.

Egy szocreál randaság átalakulása mindenesetre befejeződött, az állványzatok mögül - mint egy bábból előbújva - új épület született. Az új lény megítélését az olvasóra bízom...


Források:

Unokáink is látni fogják, 2007. 05. 06.-i adás (11:30), m2

http://www.eston.hu/ajanlatok/iroda/11159.jpg

 

Dunaparti Budapest

2003 óta lendületesen zajlik a Dunaparti területek megújulása / beépítése. Ezek közös jellemzője, hogy mivel a belváros már csontra beépült, mindegyik a Nagykörút vonalán kívülre esik. Az első fecskék a Duna-Pest Rezidenciák és a Marina Part első üteme voltak 2003-ban. A legkedveltek területek a XIII. és a III. kerület dunaparti részei, de a dél-pesti területek is egyre népszerűbbek lettek az elmúlt években. Sok a külföldi vevő is, ír, angol, spanyol befektetők is felfedezték már ezt a piacot. A Duna panorámájáért jellemzően 15-20 százalék felárat kell fizetni.

Vegyük sorra a legnagyobbakat!


1. Mediterrán lakópark (XX. kerület, Vízisport utca, 650 lakás): eddig 12 épületét adták át. A közelben uszoda épül, és már elkészült a jégcsarnok.


2. Dunagyöngye lakópark (XX. kerület, Vízisport utca, 132 lakás): az épületek a Dunától 100 méterre állnak, közvetlenül a Dunára néző lakás nincs.


3. Duna City (IX. kerület, Kvassay út - Soroksári út, 2300 lakás): közel 33 hektáron (!), 2300 lakás, 158 ezer négyzetméter iroda és 65 ezer négyzetméter kereskedelmi ingatlan, valamint konferenciaközpont és hotel is épül. Idén készül el az úthálózat és a közművesítés. Különlegesség, hogy loftházak és a vízfelületre épített úszóházak is épülnek majd.


4. Duna-Pest Rezidenciák (IX. kerület, Lechner Ödön fasor, 340 lakás): A Nemzeti Színház közelében álló épületekben uszoda, sportcentrum, és még bortrezor is található. A Dunára nézésért 30-35 százalékkal kell többet fizetni.


5. Castrum-ház (IX. kerület, Lechner Ödön fasor, 55 lakás): A szerintem igazán egyedi megjelenésű épületben az első 3 szinten irodák lesznek, a felső szinteken kapnak helyet a lakások. Az árak sem alacsonyak: 520 ezer forinttól közel egymillióig tartanak négyzetméterenként.


6. RiverLoft (XIII. kerület, Révész utca, 175 loftlakás): Az épületek a Margitszigetre, illetve a budai hegyekre néznek, az építkezés 2004 decemberében kezdődött.


7. Sun Palace (III. kerület, Nagyszombat utca, 550 lakás): A közelben található az óbudai amfiteátrum, közel a HÉV, de az autós közlekedés sem túl nehézkes. A Dunára néző lakások 20-45 százalékkal magasabbak az utcai fekvésűeknél.


8. Marina Part (XIII. kerület, Meder utca, I. ütem: 224, II. ütem: 273 (átadva), III. ütem: 350 (többsége átadva), IV. ütem: 299 lakás (épül)). A legújabb ütem az igazi prémium: itt lesz konferenciaszoba, faxolási és internetezési lehetőség, bortrezor, és klubhelyiség is.


9. Prestige Towers (XIII. kerület, Meder utca, 126 lakás): A lakótornyok közvetlenül a Duna partján állnak, előttük már megújult a kikötő, amelyhez új fogadóépület is épül. (Prestige Towers volt az első név, ma Prestige City néven fut ugyanaz a projekt.)


10. Nánási Kert (III. kerület, Nánási út, 112 lakás): A Római-part beépülését sajnálatosnak tartom, jobban örülnék a vizisport funkció erősítésének ezen a területen. Az ingatlanosok viszont kőkeményen nyomulnak itt is, dacára az árvízvédelem megoldatlanságának. Ebben a projektben minden lakáshoz épül erkély, illetve a földszinti lakásokhoz saját kertrész.


11. Római Wellness Otthon (III: kerület, Nánási út, 130 lakás): A Római-part sajnálatos beépítésének másik nagyobb projektje. Öt épület épül, és némi vigaszt jelent, hogy egy romos állapotú műemlék csónakházat is felújítanak, és fitneszteremmel, közösségi helyiséggel egészítenek ki.


12. Nánási83 lakókert (III. kerület, Nánási út, 14 lakás): Minden appartmanhoz terasz, tároló és parkolóhely is tartozik, a teremgarázsban pedig csónakok is elhelyezhetők. Egész emberi léptékűnek tűnik ez az utolsó projekt.


Mindezen példákat áttekintve, átbogarászva ön hogy gondolja: ez a fejlődés örömteli jele, vagy a túlzottan beépített Budapest épül most be még jobban? Írd meg kommentben!


(Felhasznált forrás: HVG Ingatlan melléklet, 2007 áprilisi szám)

 

Az UV villamosok utolsó napjai

A BKV 2007 október végéig teljesen kivonja az UV villamosokat. Első ütemben a Combinók megjelenésével kezdődött el a folyamat. A Combinók folyamatosan érkeznek, a Ganz villamosok pedig folyamatosan váltják ki a régi, elavult UV villamosokat. A régi modellek még kb. másfél évig lesznek forgalomban.


A régi járműveket a BKV elárverezi, de néhány példányt a szentendrei Tömegközlekedési Múzeum kap meg, egy példányt pedig korábban Bécs városának adtak. Egy példányt a Kada utcai Általános Iskola kapott meg.

A tavaly 50 éves villamosokat a BKV ZRt. egy kis ünnepség keretében köszöntötte a Jászai Mari téren 2006. március 31-én (a 3200-as pályaszámú motorkocsi állományba vételének 50. évfordulóján).


1939-ben mutatta be a Ganz gyár a "Stuka" becenevű motorkocsiját, ezek 1940-től futottak. Ezek közül hármat, amelyek a háborúban súlyosan megsérültek, "Szellem" becenéven újítottak meg, ezek lettek az UV-k elődjei.

A tömegközlekedésben a forgalom viszont egyre nőtt, így egy kocsi egyre kevésbé volt elegendő. Át kellett tervezni a modellt - vagy csuklósra, vagy több kocsi összekötésével távvezérelhetőre. Így jelent meg az "U" típusú modell távvezérelhető, "V" változata - innen az UV rövidítés. Az első ilyen szerelvényt 1956 április 3-án mutatták be. 1956 és 1965 között 375 darab ilyen villamos készült a Ganz gyárban.


Kezdetben szólóban a 2-es villamos vonalán közlekedtek, majd két kocsis összeállításban a 28-as, 48-as és 63-as vonalakon is megjelentek. Később közlekedtek ilyen villamosok egy sor viszonylaton: 42, 63, 4, 6, 47, 49, 50, 52, 52/A, 66 stb.


Nekem leginkább a nosztalgikus hangulatuk miatt tetszettek ezek a (hamarosan végleg kiiktatott) járművek: szépek a kis izzók, a fa burkolatok, ablakkeretek, székek. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy bizony nagyon eljárt felettük az idő: a kocsik nem fűthetőek, az ablakok sokszor beragadtak, és iszonyatos csattogással, nagy zajjal közlekednek ezek a modellek. Az üzemeltetésük drága, áramot nem táplálnak vissza a hálózatba, és már hosszú évek óta csak bontásból van hozzájuk alkatrész. Cseréjükre tehát nagyon is megért már az idő.


A modell emlékére a VEKE (Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület) gondozásában megjelent "Az UV villamosok – 50 év parádé” című könyv - megrendelhető a http://veke.hu honlapon.


És ha a könyv nem lett volna elég: április 18.-ig két hét alatt a BKV licitjén mind a 66 darab, eladásra felkínált UV motor-, illetve pótkocsi elkelt. (Tavaly 20 db kelt el.) Magánszemélyek, civil szervezetek, alapítványok és kisebb cégek is tettek árajánlatot. Van, aki sörözőnek vette, van aki csak a kerti törpéjét szerette volna valami nagyobbra cserélni. Mindez annak ellenére, hogy az önkormányzat engedélye nélkül még a saját kertünkbe se tolhatjuk be a kiselejtezett járgányt. Az elszállításról bővebben itt olvashatunk.

 

 

Források:

http://www.veke.hu/index.php?fc=cikk&par=271

http://varosikozlekedes.freeweb.hu/villamos/uv.php

http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070420elkeltek.html

http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=148789

http://varosikozlekedes.freeweb.hu/villamos/uv.php

http://www.villamosok.hu/tipus/uv.html


 

Andrássy úti luxus az ORCO-tól

Az Andrássy út megújulását sok ingatlanügyi botrány kíséri, de az eredmény összességében még így is pozitívnak mondható. E megújulás egyik legújabb példája az Andrássy út 68. szám épülete. Egy iskola kiköltöztetése után az ORCO csoporthoz került az ingatlan, az új tulajdonos pedig nagy átalakításba fogott: a ház visszanyeri régi fényét, és 2007 októberében megnyílhat az Avenue Gardens luxus apartmanház. Az ingatlan teljes építési területe műemlékvédelem alatt áll. Az épülettömb részei az Amadeus (régi ház), Bartók, Chopin, Debussy és Erkel (új épületrészek) neveket kapták (gyengébbek kedvéért: A, B, C, D, E épületrészek).


Avenue GardensÖsszesen 6620 négyzetméteren 77 luxuslakás épl majd, 48-185 négyzetméterig terjedő alapterületekkel. A magas lakásárakat kifizető vásárlók nem csak egy luxusnak számító helyszínt kapnak cserébe (a közelben található a Nagymező utca, a Liszt Ferenc tér, és az Operaház is), hanem egy sor kiemelt szolgáltatást is:

-wellness centrum úszómedencével, jacuzzival és szaunával

-24 órás recepció és biztonsági szolgálat-mosoda és takarító szolgálat

-mélygarázs 117 parkolóhellyel (77 lakáshoz!)

-luxus üzletek a földszinten

-japánkert az udvarban, kertészet

-gyorsjavító szolgálat

-vegytisztító szolgálat stb.

A lakásokban wireless internetet, klímatizálást és kábeltelevíziós csatlakozást is biztosítanak.


Források, képek:

http://www.hg.hu/cikk/luxus_lakoingatlan_az_andrassy_uton

http://www.avenuegardens.hu/

http://www.octogon.hu/index.php?pa=index&sess=&lan=0&kat=-1&cik=5999

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=168433&fr=te

 

A Kálvin tér rendezése

Budapest egyik "állatorvosi lova" a Kálvin tér. Eredetileg Széna térnek hívták, majd a mai Széna térre költözött a lovak takarmányának árusítása. Eredetileg itt állt a Danubius-kút, ami ma az Erzsébet téren áll, mivel kellett a hely az egyre forgalmasabb közlekedés számára. Mára hihetetlenül komplex, sokarcú, és mégis arctalan része városunknak: a Református Nagytemplom, a mellette álló régi házak és a közeli Nemzeti Múzeum a történelem megőrzendő emlékei - méltatlan környezetben: a 80-as évek modernjének számító Korona szálló, a forgalmas, zöld területektől megfosztott forgalmi csomópont és legújabban két új, enyhén szólva is vitatott irodaépület nem nyújtanak sem egységes, sem kellemes látványt. (Plusz itt található a híres Pataki Ági-mozaik, a Fabulon reklámja.)


A problémát ismét a felszínre hozta a 4-es metró Kálvin téri állomásának építése, a tér egy kisebb részét le is zárták már a forgalom elől. Harmadszor került a fővárosi tervtanács elé a kérdés, és a tervtanács végül - nem kis viták után - elfogadta a (többek között a Budapest Sportarénát is tervező) Skardelli György és munkatársai által javasolt tervet. Eszerint a Baross utca gyalogos utcává csendesedik a Szabó Ervin könyvtárig, és a Kálvin Center épülete előtt a jelenlegi keskeny gyalogos szakasz helyett nagyobb ív kanyarodik ki egészen az Üllői útig. A Kecskeméti utca szintén gyalogos utcába vált át a Magyar utcai kereszteződés után. A jelenlegi növénydézsákat a Kiskörút menti fasor folytatása váltja fel.


Ha minden jól megy, az építkezés 2007 októberében kezdődhet meg.


Ön hogyan rendezné a teret? Mit hiányol onnan a leginkább? Írja meg kommentbe!


Források:

http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=MUBIRALAT0328&article=2003-0714-0948-05IUFU

http://www.metro4.hu/nyomvonal_allomasok_07_kalvin.php

http://www.hg.hu/cikk/futurisztikus_lenyek_a_kalvin_teren

http://est.hu/cikk/45633/kalvin_teri_setaosvenyt_nyes_skardelli

http://www.octogon.hu/index.php?pa=main&lan=0&kat=-60&cik=&szov=&akat=&sti=&sess=&lakat=



 

süti beállítások módosítása
Mobil