A képzőművész megrendelő lehetett az a "szikra", amely az épület tervezésénél "lángra kapva" egy egészen egyedi, stílusos és modern házat hozott létre. Az íves cink felületeket fa és üveg elemek tagolják, a függőleges külső falrészek kőburkolatot kaptak. A domboldalhoz is alkalmazkodni kellett, ezt az épület részeinek tagolásával, "elcsúsztatásával" ötletesen sikerült megoldani. Az elhelyezést a telken belül úgy sikerült megoldani, hogy az utca forgalmához se legyen túl közel az épület, ugyanakkor panorámás legyen még a földszinti lakás is. Az épület felszín alatti része rejti a teremgarázsokat, a földszinten 4 nagy, kertkapcsolatos lakás kapott helyet, az elsőn 3 lakás van (ebből 2 két szintes, belső lépcsős). A lakásokhoz csak folyosók és 2 lift épült, klasszikus lépcsőház így nem is került kialakításra. A főbb számok:
Több éves csúszással, többszörös tulajdonos-, építész- és koncepcióváltással, de nagy nehezen azért csak halad a Rácz fürdő áttervezése, bővítése. Ha a továbbiakban minden jól halad, jövő év végére át is adhatják. Sőt, még egy új sikló is épülhet a fürdő és szálloda komplexumhoz.
A fürdő már Zsigmond korábban is létezhetett, majd a török időkben Kücsük Ildzsaszi ("kis fürdő") néven futott, de igazi virágzásának az Ybl Miklós tervei alapján végrehajtott átépítés utáni időszak tekinthető. Ekkor (1864-1870) volt a legnagyobb a fürdő. A II. világháborúban megsérült, az új Erzsébet-híd építésénél kisebbre vett épület most újra átalakul. Az átépítés projektje a tervezés fázisával 1998-ban, azaz kb. egy évtizede indult.A projektben több kevesebb időt eltöltött már a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Rt., a Rác Nosztalgia Kft., a Kempinski hotellánc, a Kaszab Építész Stúdió, a Magyar Építő Rt., az olasz Baglioni csoport, a Budapesti Építészműhely és még sokan mások - a teljes történetet itt most nem kezdem el bocolgatni.Az épületben helyet kaphat majd a már elpusztult Ybl zuhanycsarnok - igaz, újragondolt, modern formában, nem műemlékes hitelességgel.
A Citadellára felvezető sikló terve is az átépítéshez kapcsolódik. A tervet a Roth Építészműterem és a TAAT Építészműterem részvételével dolgozták ki. Egy fülkében 40 utas fér majd el, a menetidő 7 perc lesz. Kapcsolódó építészeti elemekként alul buszparkoló, felül fogadóépület épül. A tervezéskor figyelembe vették a domborzati és a növényzeti viszonyokat, így 30-40 fa kivágával "megúszható" a beruházás. A pálya első harmada a Hegyalja út alatt lesz megépülte után. A Citadella környékéről pedig végleg kitiltanák az autóbusz forgalmat.
Ugye nem csak engem zavar? Engem legalább is borzasztóan. Felújítanak egy épületet, lefestenek egy villamosmegállót, és az egésznek egy-két hét múlva semmi nyoma, mert az egész tele van plakátozva: autósiskolák, eladó ingatlanok, nyelviskolák és egyéb kisvállalkozások hada lepi el ajánlataival a frissen felújított részeket. Nem hiszem el, hogy ezen ne lehetne változtatni!
A főpolgármester is tud a problémáról, időnként fel is veti, hogy változtatni fog ezen - aztán csak nem történik semmi. Legutóbb április közepén javasolta Petrétei József igazságügyi miniszternek, hogy a plakátozókat és a megrendelőt is 30 ezer forint helyett 100 ezer forintos büntetés érje. Aki a lejárt hirdetését 5 napon belül nem szedetné, annak a főváros kiszámlázná az eltakarítás költségeit. A városháza azt is szeretné, ha nem csak a helyi önkormányzat vagy a közterületfelügyelet, hanem a rendőrség is eljárhatna ilyen esetben.
A problémára a főváros mellett a civil szféra is felfigyelt: a Szeretem Budapestet Mozgalom is felfigyelt: a vadplakátokon szereplő cégeket levélben keresik fel, a kerületek segítségét kérik, újsághirdetésekben hívják fel a figyelmet a probléma elleni küzdelemre stb.
Egy másik szervezet, a Lát-Kép Gondolatalapító Egyesület is a környezetkultúra fejlődéséért indított mozgalmat. Az egyesület letakarítja azon házak faláról a graffitiket, akik vállalják, hogy a megtisztított felületeket a továbbiakban folyamatosan gondozzák, letisztítják. Ők tisztították meg a Corvinus Egyetemet, a Testnevelési Egyetemet, és a Budai Irgalmas Rend Kórházának homlokzatát.
Nem csak egyesületek, hanem cégek is foglalkoznak már a graffitik eltávolításával, sőt, ma már olyan csomag is rendelhető, ami az egyszeri megtisztítás utáni védőréteg felrakása után havi rendszerességű graffiti eltávolítást is tartalmaz - így egy egyszeri beruházás után nem is magas összeg megfizetésével a falfelületek rendszeresen letisztíttathatók.
Van aki a megoldást a szigorú fellépésben látja, van aki az üzletek tulajdonosainak felelősségét is felveti. A Rendőrség szerint fontos az "elterelés", azaz szabadon összefirkálható területek kijelölése (ilyet láttam pl. Óbudán a Filatorigátnál a volt harisnyagyár falán)...
Te mit tennél a probléma megoldására? Szólj hozzá!
Nemsokára megnyitja kapuit a régi, lerobbant Garay piac helyén a Garay Plaza. Lesz benne piac, bankfiók, de még lakás is. A -1 szint az őstermelőké és a húsboltoké, a földszint a lakossági szolgáltatásoké, az első szint az irodáké és szolgáltató egységeké lesz. Ezek felett, a "tornyokban" lesznek kialakítva a lakások. A tornyok között több mint négyezer (más forrás szerint 5600) négyzetméternyi tetőkert is helyet kap majd. A legalsó 4 szint pedig a parkolóház helye lesz. A piac közvetlen építészeti előzményeinek a Fény utcai piac és a Rajk László féle Lehel Csarnok mondhatók. (De ne feledkezzünk el eleink csarnokairól sem: Fővám tér, Batthyány tér stb.)Kicsit furcsa, hogy a piaci rész ilyen mélyre került, attól tartok, hogy túl sötét terek jöhetnek itt létre, pláne, ha szűkre szabják a folyosókat, közlekedő tereket. A beruházó a Pendola Holding Center Kft. (hogy ezt a nevet ki bírta kitalálni???), a költség valamivel 10 milliárd forint felett végződik. Az épületben 26 lift lesz. A helyszín a Murányi - Péterffy Sándor - Garay - Cserhát utcák által határolt terület - itt volt a régi piac is.
Vidéki nagyvárosokat járva nem nehéz észrevenni, hogy az elmúlt években sorra újultak meg a városközpontok. Szeged, Debrecen központi részein sétálóutcák, díszkövek, szökőkutak, kávéházak és fagylaltozók burjánzanak, nemrég újult meg Gyula belvárosa, és 2010-re igencsak átalakulhat Pécs is. Ezekhez képest azonban Budapest nagyobb kihívással néz szembe: Budapest legbelső területei jóval nagyobbak, mint a vidéki városokéi, így aztán (bár valószínűleg nem pusztán emiatt) a felújítása, átalakulása is jóval lassabban megy végbe.
Budapest nagyobb. Budapesten a felújított részek önálló egységeket, szigeteket képeznek a szürke, omladozó homlokzatok tengerén. (Hú de költői vagyok ma :) ) Vannak nagyon jó részek, pölö:
-Ráday utca
-Váci utca északi és déli szakasza
-Vörösmarty tér
-Korzó
-Szabadság tér
-Várnegyed
-Erzsébet tér
-Hajós utca
-Liszt Ferenc tér
-Szent István tér
-Szabó Ervin tér-Mikszáth Kálmán tér
-Károlyi kert
-Az Andrássy út
(Plusz a Millenáris, a Szent István park, Kosztolányi Dezső tér említhető a jó kis helyek között.)
A fő gond ezekkel, hogy nem érnek egymásba. Nincs olyanra lehetőség, hogy kilométereken át sétáljunk az autóforgalom zajától - bűzétől elzárva sétálóutcák rendszerén. Amint elhagyjuk a Vörösmarty teret, és mondjuk a József nádor tér felől a Lánchíd felé indulnánk, egy olyan nyomasztó árkádsoron találjuk magunkat, ahonnan csak kifutni jó.
A másik nagy probléma a közösségi terek, közparkok hiánya. Az elmúlt években a meglévő zöldfelületek minősége a Margit-szigetet és egy-két kisebb parkot leszámítva igencsak leromlott: a Városliget egyre lerobbantabb, a Népligetbe este meg már be se merészkedjen az ember.
A kerékpárutak kérdése is folyamatos viták tárgya. Itt érzem, hogy él a civil szféra: a kerékpáros szervezetek egy közös ernyőszervezet alatt összefogtak, és közösen hallatják hangjukat. Képesek nyomást gyakorolni a fővárosra, képesek a kerékpáros közlekedés fontosságát folyamatosan a főbb beszédtémák között tartani. (Legújabban a kiskörútra (nem) tervezett kerékpárút a téma.) És hogy miről is beszélnek? Mi lehetne egy élhetőbb nagyváros?
Nézd meg ezt a videót, Koppenhágáról szól!
Ehhez képest Magyarországon még mindig ott tart a közgondolkodás, hogy építsünk még 2 autós sávot mindenhová, mert majd az oldja a forgalmi dugót. Észre kellene venni: a két házsor között adott, véges mennyiségű út van, és ha ennek a többségét az autóforgalomnak adjuk oda, akkor a történet vége nem egy élhető autós város lesz, hanem egy olyan büdös-zajos trutyi, mint amilyen ma a Rákóczi út a Keleti pályaudvar és a Blaha Lujza tér között. A belváros további benzinmotor-terhelése helyett szerintem a következőket kellene tenni:
1) zöldfelületek és sétálóutcák arányának növelése: a foghíjtelkeket nem csak házépítésre, hanem parkok létrehozására is lehetne hasznosítani. A föld alatti 2-3 szintet parkolóház építésére lehetne felhasználni, a földszinti részen pedig 2-3 méter föld ráhordásával őrzött, gondozott, játszóteres parkot lehetne fenntartani. Akár a tulajdonos önkormányzat beruházásában. Csak ellen kellene állni egy picit az ingatlanhiénák nyomásának, jut is, marad is alapon.
2) P+R parkoló hálózatot kellene létrehozni: a BKV főbb, külső csomópontjainál, felépítés után az üzemeltetést a BKV venné át. Lehetséges helyszínek: Örs Vezér tere, Népstadion, Mexikói úti FAV-végállomás, Etele tér, Békásmegyer, HÉV-végállomás - és még hosszan sorolhatnánk. Mindezt olyan jegyekkel és bérletekkel, amelyek együtt tartalmazzák a helyi tömegközlekedés és a parkolóház használatának lehetőségét. Leteszem a kocsit az Örsön, bejövök metróval az Astoriához, mert ott van éppen dolgom, aztán visszamegyek metróval, és hazakocsikázom.
3) kerékpárút: 5-6 km távolságon belül nagyon jó, és a tömegközlekedéssel sebességben is egyértelműen versenyképes közlekedési mód. (És akkor most nézd meg Budapest térképén, hogy ez mekkora távolságot is jelent!) Persze ehhez biztonságosan, gyorsan használható kerékpárút-hálózatot kellene létrehozni, és nem csak sárga festékkel. Pedig a kerékpárút építése nem is különösebben drága. Inkább a koncepció, az akarat hiányzik.
4) a HÉV-hálózat továbbfejlesztése: a külső kerületek és az agglomeráció közlekedése ma botrányosan elmaradott. A néhány HÉV-vonalon kívül a mai kínálat mindössze néhány, a dugóban araszoló autóbusz. Nem csoda, hogy minden reggel több kilométeres az autók sora az M1-M7 közös szakaszán. Ezekre a településekre villamosoknak, HÉV-eknek kellene kimenniük, amelyek az autóforgalomtól elválasztva hoznák be az embereket a belvárosba. Békásmegyeren ilyen van, Budaörsön, Fóton stb. meg nincs. Az ez irányú fejlesztések simán finanszírozhatók lennének a 4-es metró százmilliárdjaiból. (A végösszeg? "Ki tudja, hol áll meg")
Jó példák pedig vannak: Bogotá (Kolumbia) városában az autós sávok lecsökkentésével gyorsbusz hálózatot és kerékpárút hálózatot építettek ki. (Vesd össze: Budapesten a kiskörúton azért akarják elvetni a kerékpárút létesítésének lehetőségét, mert akkor egy autós sávval kevesebb lenne.) Londonban az egekbe emelték a belvárosban autózás költségeit, így a belváros elviselhetetlen zsúfoltsága megszűnt, az emberek pedig visszapártoltak a tömegközlekedésre. Magyar aggyal gondolkodva egy ilyen döntést hozó polgármesternek azonnal buknia kellene. Londonban Livingstone-t újraválasztották, pedig a városi közlekedés kiemelt kampánytéma volt arrafelé is. Szöulban egy nagy, többsávos autópályát egyszerűen elbontottak a belvárosban, hogy újra láthatóvá váljon az alatta rejtőző folyó. Új folyópart, kisebb forgalom lett az eredmény (hozzáteszem: nem kis pénz elköltése után). Budapest az elmúlt évtizedek inkább a meg nem valósult, fiókban porosodó, elvetélt ötletek városa lett. Nincs gyalogoshíd a Duna felett, a kerékpáros közlekedés katasztrófa, a BKV folyamatosan a csőd szélén táncol, a HÉV hálózat csonka maradt, és ha elvesznek egy autós sávot, akkor mindenki bedugult fővárosról beszél csupán, nagyvonalúan elfeledve minden lehetséges előnyt. Persze ígéretek most is állnak hegyekben - a legújabb neve Budapest Szíve Fejlesztési Program.
Mint arról korábban már volt szó, a BKV extra hosszú buszok beszerzéséről gondolkozik. Valószínűleg a 4-es metró meghosszabbításaként fog majd közlekedni a Keleti pályaudvartól kifelé.
A tesztelt járművet a Volvo gyártja 7500-as modell névvel, a busz hossza 24 méter, 117 utast tud szállítani (55 ülőhellyel), és két helyen is van csuklója. Minden kerekéhez van ABS. Július 12-től a 7-es busz vonalán tesztelik egy hónapon át. A Veke cikke szerint (link alant) az egész arra jó, hogy már 2010 előtt adni lehessen valamit a XV. kerület lakóinak, a 4-es metró meghosszabbítására ugyanis nincs pénz. Szerinted jó ötlet, vagy működésképtelen újítás? Szólj hozzá!
2007 május 2-án a világ egyik leghíresebb építésze, Hani Rashid mutatta be tervét: a Váci út 190-re tervezett irodaházat. A terv megrendelője az ORCO ingatfejlesztő társaság. Az épület két egymás felé kissé összehajló toronyból, és a köztük elhelyezkedő üvegtetős átriumból áll. A rombusz alakú tornyok felfele haladva "csavarodnak", ezeket szintén rombuszhoz hasonló formájú vázszerkezetek merevítik. Az átrium nyitva állna a járókelők számára, így kijárat nyílna a Duna-part felé.A tervező szerint az épület két tornya Budát és Pestet jelképezi, de az épület formálásakor inspirálólag hatott rá a Budai Vár és az Iparművészeti Múzeum is.
Az 1870-es évektől kezdve nagy építkézések sora kezdődött Budapesten, jelentősen átalakítva a várost, és létrehozva egy modern főváros sok jelentős épületét és útját. A fejlődő gazdaság a vizi közlekedés fejlődését is magával húzta, így jöttek létre a Duna partján a hatalmas malmok és rakodók. Ezekhez kapcsolódóan épültek meg 1880-81-ben a Ferencváros Dunaparti részén azok a közraktárak, amelyekről ma szó lesz. Ma 3 épület áll még, régebben a mai Nehru park is hasonló hasznosítású volt, és a 3 épület helyett is 4 állt a második világháború végéig. A háborús bombázások az egyik épületet teljesen, a többit részben tönkretették, és ezt követően indult meg máig is elhúzódó, lassú leromlásuk. A huszadik század végi állapotokat őrzik ennek a honlapnak a képei: http://www.kozraktar.hu/.
A Közraktárak kiemelt helyszínként szerepeltek a Főváros 2010-es kulturális fővárosi pályázatában is. Akkor, mint ahogy a képen is látható, uszályokat képzeltek a folyóra, persze a legmodernebb kivitelben. Ezekről tudtak volna feljönni a Közraktárakhoz a hajóval érkezők, de épültek volna vizi színpadok, stégek is. Az épület a pályázat szerint akár a megnyitó helyszínéül is szolgálhatott volna. De, mint ma már tudjuk, Pécs nyert, a terv pedig a meg nem épült Budapest képzeletbeli építészeti múzeumát gazdagítja. De nézzük a jelent, és a fényesnek ígért jövőt!
2007 április 10-én tárgyalta a Fővárosi Közgyűlés azt a PPP konstrukciót, amelynek segítségével megújulhatnának az évtizedek óta egyre csak romló állapotú közraktárak. A főváros megtartaná a tulajdonjogát, a vállakozók kulturális és kereskedelmi hasznosítási lehetőségekhez jutnának. Az építkezés 2008 őszén kezdődhet el leghamarabb. A városházi illetékesek a Dunával való kapcsolatot is szeretnék újra megteremteni.
2007. június 27-én pedig eredményt is hirdettek. A nyertes a Porto Investment nevű offshore kft lett (bár a Wallis és a TriGránit is pályázott). A felújítás költségét korábban a főváros 6 milliárd forintra becsülte, ezért kerestek beruházót. A beruházó kb. 8 milliárdos költséggel számol - ebből 7,6 milliárd az épületek helyreállítására, a fennmaradó pénz nagy része pedig a infrastruktúra- és közlekedésfejlesztésre megy majd el. Mivel az épületeket még soha senki nem újította fel, nagyon leromlott az állapotuk. A pályázat kiírásakor viszonylag szabad kezet adtak a pályázóknak, akik a meglévő épületek helyreállítása mellett más részekkel is megtoldhatták a területet - ez már csak azért is indokolt volt, hogy mélygarázs is épülhessen a helyszínen.
A győztes terv is él a lehetőségekkel: a Kas Osterhuis holland tervező nevével fémjelzett terven a közraktárak régi, 15700 négyzetméternyi épületeit egy nagy, íves, üveg és acél "kupola" köti össze, ezzel jelentősen megnövelve az összes alapterületet. Az új és a régi részek együtt 23 ezer négyzetmétert tesznek majd ki, és 250 parkolóhely is épül. "Az 1500 négyzetméteres rendezvénytermet, galériákat, könyvesboltokat, kávé- és teaházakat, valamint a partszakasz teljes hosszában elnyújtózó teraszt is magába foglaló megújult épületegyüttes átadása legkésőbb 2010. nyarára várható." - írja a hg.hu. Így tehát a kereskedelmi funkciót termelhetik majd ki azt a pénzt, amiből a kulturális funkciók és a kezdeti beruházás is színvonalasan elvégezhető.
Bár a beruházó kiléte kétségeket hagy bennem a beruházás sikerét illetően, úgy gondolom, hogy ezt a tervet meg kell valósítani, mert új életet lehelhet egy ma teljesen kihaltnak mondható területbe, ráadásul teszi ezt úgy, hogy közben akár Budapest új szimbólumát is létrehozhatja a Duna partján. Szerinted? Szólj hozzá!
Már ma is tapasztalható jelenség, hogy a külső kerületekben található panellakások - különösen a nagyobb alapterületűek - egyre kevésbé keresettek, és egyre kevésbé tartják árukat - ezt az Otthon Centrum elemzése is megerősíti. Aggódva figyelem a jelenséget. Nem mintha egy percig is aggódnék ezekért az épületekért, a szocialista építőipar élhetetlen selejteinek tartom ezeket, de mi lesz ezekkel a városrészekkel és a benne lakókkal? Attól tartok, hogy idővel már csak azok fognak ilyen helyen lakni, akik máshová nem tudnak kimenekülni. És akkor beindul a gyors szlömösödés: ha van 10 kibírhatatlan lakó, a másik 50 fog elmenekülni a panelházból. Aztán jönnek a kifizetetlen számlák, a lezárt víz, villany, az egyre több bűncselekmény, és a spirál gyorsan megindulhat lefelé.
Pedig lehetne segíteni ezeken a telepeken is, hogy fennmaradjanak. Lehetne fűtési rendszereket korszerűsíteni, nyílászárókat cserélni - erre van is már panel program, bár a változás messze elmarad a látványostól. Érdekes ötlet a panelek szigetelése kapcsán a nagy felületek festésével is eljátszadozni - az építészfórum(.hu) számolt be ilyen ötletekről egy cikkben. A panelek szigetelésekor ugyanis a korábban látható négyzetrácsos elrendezésű lapok a szigetelő lapok takarásába kerülnek, így egységes, sima felületek jönnek létre, amelyek jól kihasználhatók festésre, vagy akár művészeti alkotások (pl. domborművek) elhelyezésére. A Világgazdaság cikkében pedig arról olvashatunk, hogy egy győri program keretében a fűtés korszerűsíthető havi kb. 2000 Ft-os plusz költség bevállalásával: a nyílászárókat újakra cserélik, a fűtést egyedi mérőssé alakítják, a költségeket pedig nagyobb részt a megspórolt energiából fedezik.
Egy érdekes (és szomorú) példa az USÁ-ból. A Koyaanisqatsi c. filmben szerepel egy teljesen elnéptelenedett lakótelep (videó: ld. lent): a Pruitt-Igoe. Az ötvenes évek elején épült, amikor még élt a szegregáció: a Pruitt a négereknek, az Igoe a fehéreknek. A tervező Minoru Yamasaki, aki később a New Yorkban 2001 szeptember 11-én elpusztult World Trade Centert is jegyzi. Ez az épületegyüttes 33, 11 emeletes lakóházból állt. 1954-ben eltörölték a szegregációt, ezután a fehér lakosság nagyon hamar elhagyta a negyedet. Az amúgy is rossz környéknek számító épületeket hamarosan a nincstelenek lepték el, és néhány év alatt teljesen lelakták, tönkretették a lakótelepet. A leromlás megdöbbentően gyorsan lezajlott. A történet vége az lett, hogy 1972 március 16-ától kezdve az összes épületet kiürítették és lerombolták. Vajon ez lehet a békásmegyeri, az újpesti, vagy éppen a rákospalotai lakótelepek sorsa is?
Szerinted mi lesz a panel lakótelepek jövője? Szólj hozzá!
A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum ma a Szent István tér 15. szám alatt található. Innen egy bank költözött ki, ennek helyére került a gyűjtemény. A földszinten új bejáratot alakítottak ki, és néhány helységet is átalakítottak. A főbb kapcsolódó funkciók: ruhatár, jegypénztár és információ, bolt és kávézó, valamint egy rendezvényterem számára is helyet találtak. Érdekesség a látvány-raktár: ez egy olyan raktár, ahová csak egy üvegfalon át lehet betekinteni, bemenni csak külön engedéllyel lehet.
(A kép forrása: Építészfórum)
A telekre 1791-ben kezdtek el építkezni, egy 1810-es tervlap már mutat egy U alakú épületet. A ma is álló épületet 1868-ban Leitner Márk papírkereskedő építtette, a következő évben fejezték be az építést. A belső udvart 1882-ben lefedik. 1906-ban részben átépítik, majd a következő évben Lajta Béla tervei szerint az utcai homlokzaton magyaros szecessziós portál épül. Ekkor kerül fel a "Hecht Jónás és fia" cégnév is az épületre. 1934-ben kapja meg az épület a főhomlokzat jobb oldalának 2. és 3. emeletén az erkélyeit. 1950-ben az alsó szintekre a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete költözik be, két évvel később állami tulajdonba kerül az egész épület. A hatvanas évektől nagyon leromlik az épület állapota. 1989-ben a Magyar Külkereskedelmi Bank fiókja nyílik itt, majd 2001-től megindul az épület felújítása. Az 1969-ben felkerült bronz díszek lekerülnek. A múzeumi funkció tervei 2005-ben készültek el. 2006-ban készültek el a közönségforgalmi terek és a földszinti kiállítótér.
Ez az épület tehát, bár megszenvedte a huszadik századot, sikeresen túlélte a megpróbáltatásokat, és ma újra régi pompájában tündököl.
