Vidéki nagyvárosokat járva nem nehéz észrevenni, hogy az elmúlt években sorra újultak meg a városközpontok. Szeged, Debrecen központi részein sétálóutcák, díszkövek, szökőkutak, kávéházak és fagylaltozók burjánzanak, nemrég újult meg Gyula belvárosa, és 2010-re igencsak átalakulhat Pécs is. Ezekhez képest azonban Budapest nagyobb kihívással néz szembe: Budapest legbelső területei jóval nagyobbak, mint a vidéki városokéi, így aztán (bár valószínűleg nem pusztán emiatt) a felújítása, átalakulása is jóval lassabban megy végbe.

Budapest nagyobb. Budapesten a felújított részek önálló egységeket, szigeteket képeznek a szürke, omladozó homlokzatok tengerén. (Hú de költői vagyok ma :) ) Vannak nagyon jó részek, pölö:

-Ráday utca

-Váci utca északi és déli szakasza

-Vörösmarty tér

-Korzó

-Szabadság tér

-Várnegyed

-Erzsébet tér

-Hajós utca

-Liszt Ferenc tér

-Szent István tér

-Szabó Ervin tér-Mikszáth Kálmán tér

-Károlyi kert

-Az Andrássy út

(Plusz a Millenáris, a Szent István park, Kosztolányi Dezső tér említhető a jó kis helyek között.)

A fő gond ezekkel, hogy nem érnek egymásba. Nincs olyanra lehetőség, hogy kilométereken át sétáljunk az autóforgalom zajától - bűzétől elzárva sétálóutcák rendszerén. Amint elhagyjuk a Vörösmarty teret, és mondjuk a József nádor tér felől a Lánchíd felé indulnánk, egy olyan nyomasztó árkádsoron találjuk magunkat, ahonnan csak kifutni jó.

A másik nagy probléma a közösségi terek, közparkok hiánya. Az elmúlt években a meglévő zöldfelületek minősége a Margit-szigetet és egy-két kisebb parkot leszámítva igencsak leromlott: a Városliget egyre lerobbantabb, a Népligetbe este meg már be se merészkedjen az ember.

A kerékpárutak kérdése is folyamatos viták tárgya. Itt érzem, hogy él a civil szféra: a kerékpáros szervezetek egy közös ernyőszervezet alatt összefogtak, és közösen hallatják hangjukat. Képesek nyomást gyakorolni a fővárosra, képesek a kerékpáros közlekedés fontosságát folyamatosan a főbb beszédtémák között tartani. (Legújabban a kiskörútra (nem) tervezett kerékpárút a téma.) És hogy miről is beszélnek? Mi lehetne egy élhetőbb nagyváros?

Nézd meg ezt a videót, Koppenhágáról szól!

Ehhez képest Magyarországon még mindig ott tart a közgondolkodás, hogy építsünk még 2 autós sávot mindenhová, mert majd az oldja a forgalmi dugót. Észre kellene venni: a két házsor között adott, véges mennyiségű út van, és ha ennek a többségét az autóforgalomnak adjuk oda, akkor a történet vége nem egy élhető autós város lesz, hanem egy olyan büdös-zajos trutyi, mint amilyen ma a Rákóczi út a Keleti pályaudvar és a Blaha Lujza tér között. A belváros további benzinmotor-terhelése helyett szerintem a következőket kellene tenni:

1) zöldfelületek és sétálóutcák arányának növelése: a foghíjtelkeket nem csak házépítésre, hanem parkok létrehozására is lehetne hasznosítani. A föld alatti 2-3 szintet parkolóház építésére lehetne felhasználni, a földszinti részen pedig 2-3 méter föld ráhordásával őrzött, gondozott, játszóteres parkot lehetne fenntartani. Akár a tulajdonos önkormányzat beruházásában. Csak ellen kellene állni egy picit az ingatlanhiénák nyomásának, jut is, marad is alapon.

2) P+R parkoló hálózatot kellene létrehozni: a BKV főbb, külső csomópontjainál, felépítés után az üzemeltetést a BKV venné át. Lehetséges helyszínek: Örs Vezér tere, Népstadion, Mexikói úti FAV-végállomás, Etele tér, Békásmegyer, HÉV-végállomás - és még hosszan sorolhatnánk. Mindezt olyan jegyekkel és bérletekkel, amelyek együtt tartalmazzák a helyi tömegközlekedés és a parkolóház használatának lehetőségét. Leteszem a kocsit az Örsön, bejövök metróval az Astoriához, mert ott van éppen dolgom, aztán visszamegyek metróval, és hazakocsikázom.

3) kerékpárút: 5-6 km távolságon belül nagyon jó, és a tömegközlekedéssel sebességben is egyértelműen versenyképes közlekedési mód. (És akkor most nézd meg Budapest térképén, hogy ez mekkora távolságot is jelent!) Persze ehhez biztonságosan, gyorsan használható kerékpárút-hálózatot kellene létrehozni, és nem csak sárga festékkel. Pedig a kerékpárút építése nem is különösebben drága. Inkább a koncepció, az akarat hiányzik.

4) a HÉV-hálózat továbbfejlesztése: a külső kerületek és az agglomeráció közlekedése ma botrányosan elmaradott. A néhány HÉV-vonalon kívül a mai kínálat mindössze néhány, a dugóban araszoló autóbusz. Nem csoda, hogy minden reggel több kilométeres az autók sora az M1-M7 közös szakaszán. Ezekre a településekre villamosoknak, HÉV-eknek kellene kimenniük, amelyek az autóforgalomtól elválasztva hoznák be az embereket a belvárosba. Békásmegyeren ilyen van, Budaörsön, Fóton stb. meg nincs. Az ez irányú fejlesztések simán finanszírozhatók lennének a 4-es metró százmilliárdjaiból. (A végösszeg? "Ki tudja, hol áll meg")

Jó példák pedig vannak: Bogotá (Kolumbia) városában az autós sávok lecsökkentésével gyorsbusz hálózatot és kerékpárút hálózatot építettek ki. (Vesd össze: Budapesten a kiskörúton azért akarják elvetni a kerékpárút létesítésének lehetőségét, mert akkor egy autós sávval kevesebb lenne.) Londonban az egekbe emelték a belvárosban autózás költségeit, így a belváros elviselhetetlen zsúfoltsága megszűnt, az emberek pedig visszapártoltak a tömegközlekedésre. Magyar aggyal gondolkodva egy ilyen döntést hozó polgármesternek azonnal buknia kellene. Londonban Livingstone-t újraválasztották, pedig a városi közlekedés kiemelt kampánytéma volt arrafelé is. Szöulban egy nagy, többsávos autópályát egyszerűen elbontottak a belvárosban, hogy újra láthatóvá váljon az alatta rejtőző folyó. Új folyópart, kisebb forgalom lett az eredmény (hozzáteszem: nem kis pénz elköltése után). Budapest az elmúlt évtizedek inkább a meg nem valósult, fiókban porosodó, elvetélt ötletek városa lett. Nincs gyalogoshíd a Duna felett, a kerékpáros közlekedés katasztrófa, a BKV folyamatosan a csőd szélén táncol, a HÉV hálózat csonka maradt, és ha elvesznek egy autós sávot, akkor mindenki bedugult fővárosról beszél csupán, nagyvonalúan elfeledve minden lehetséges előnyt. Persze ígéretek most is állnak hegyekben - a legújabb neve Budapest Szíve Fejlesztési Program.

Te hogy gondolod? Szólj hozzá!

Források:

http://www.criticalmass.hu/blogbejegyzes/20070412/koppenhagai-video-mindent-egy-ilyen-budapestert-teszunk

https://www.youtube.com/watch?v=a_8dGodhGtI

http://www.origo.hu/nagyvilag/20070405vakmero.html?pIdx=1

http://index.hu/belfold/budapest/bringaut0529/

http://www.origo.hu/nagyvilag/20070405vakmero.html?pIdx=2

http://www.fn.hu/trend/20070412/jrakomponalt_szivhangok/

Mint arról korábban már volt szó, a BKV extra hosszú buszok beszerzéséről gondolkozik. Valószínűleg a 4-es metró meghosszabbításaként fog majd közlekedni a Keleti pályaudvartól kifelé.

A tesztelt járművet a Volvo gyártja 7500-as modell névvel, a busz hossza 24 méter, 117 utast tud szállítani (55 ülőhellyel), és két helyen is van csuklója. Minden kerekéhez van ABS. Július 12-től a 7-es busz vonalán tesztelik egy hónapon át. A Veke cikke szerint (link alant) az egész arra jó, hogy már 2010 előtt adni lehessen valamit a XV. kerület lakóinak, a 4-es metró meghosszabbítására ugyanis nincs pénz. Szerinted jó ötlet, vagy működésképtelen újítás? Szólj hozzá!

Források, képgaléria itt:

http://index.hu/politika/belfold/budapest/volvo3216/

http://www.veke.hu/index.php?fc=cikk&par=361

Szerinted megépüljön? Szólj hozzá!

Forrás:

http://epiteszforum.hu/?q=node/5479

Az 1870-es évektől kezdve nagy építkézések sora kezdődött Budapesten, jelentősen átalakítva a várost, és létrehozva egy modern főváros sok jelentős épületét és útját. A fejlődő gazdaság a vizi közlekedés fejlődését is magával húzta, így jöttek létre a Duna partján a hatalmas malmok és rakodók. Ezekhez kapcsolódóan épültek meg 1880-81-ben a Ferencváros Dunaparti részén azok a közraktárak, amelyekről ma szó lesz. Ma 3 épület áll még, régebben a mai Nehru park is hasonló hasznosítású volt, és a 3 épület helyett is 4 állt a második világháború végéig. A háborús bombázások az egyik épületet teljesen, a többit részben tönkretették, és ezt követően indult meg máig is elhúzódó, lassú leromlásuk. A huszadik század végi állapotokat őrzik ennek a honlapnak a képei: http://www.kozraktar.hu/.

A Közraktárak kiemelt helyszínként szerepeltek a Főváros 2010-es kulturális fővárosi pályázatában is. Akkor, mint ahogy a képen is látható, uszályokat képzeltek a folyóra, persze a legmodernebb kivitelben. Ezekről tudtak volna feljönni a Közraktárakhoz a hajóval érkezők, de épültek volna vizi színpadok, stégek is. Az épület a pályázat szerint akár a megnyitó helyszínéül is szolgálhatott volna. De, mint ma már tudjuk, Pécs nyert, a terv pedig a meg nem épült Budapest képzeletbeli építészeti múzeumát gazdagítja. De nézzük a jelent, és a fényesnek ígért jövőt!

2007 április 10-én tárgyalta a Fővárosi Közgyűlés azt a PPP konstrukciót, amelynek segítségével megújulhatnának az évtizedek óta egyre csak romló állapotú közraktárak. A főváros megtartaná a tulajdonjogát, a vállakozók kulturális és kereskedelmi hasznosítási lehetőségekhez jutnának. Az építkezés 2008 őszén kezdődhet el leghamarabb. A városházi illetékesek a Dunával való kapcsolatot is szeretnék újra megteremteni.

2007. június 27-én pedig eredményt is hirdettek. A nyertes a Porto Investment nevű offshore kft lett (bár a Wallis és a TriGránit is pályázott). A felújítás költségét korábban a főváros 6 milliárd forintra becsülte, ezért kerestek beruházót. A beruházó kb. 8 milliárdos költséggel számol - ebből 7,6 milliárd az épületek helyreállítására, a fennmaradó pénz nagy része pedig a infrastruktúra- és közlekedésfejlesztésre megy majd el. Mivel az épületeket még soha senki nem újította fel, nagyon leromlott az állapotuk. A pályázat kiírásakor viszonylag szabad kezet adtak a pályázóknak, akik a meglévő épületek helyreállítása mellett más részekkel is megtoldhatták a területet - ez már csak azért is indokolt volt, hogy mélygarázs is épülhessen a helyszínen.

A győztes terv is él a lehetőségekkel: a Kas Osterhuis holland tervező nevével fémjelzett terven a közraktárak régi, 15700 négyzetméternyi épületeit egy nagy, íves, üveg és acél "kupola" köti össze, ezzel jelentősen megnövelve az összes alapterületet. Az új és a régi részek együtt 23 ezer négyzetmétert tesznek majd ki, és 250 parkolóhely is épül. "Az 1500 négyzetméteres rendezvénytermet, galériákat, könyvesboltokat, kávé- és teaházakat, valamint a partszakasz teljes hosszában elnyújtózó teraszt is magába foglaló megújult épületegyüttes átadása legkésőbb 2010. nyarára várható." - írja a hg.hu. Így tehát a kereskedelmi funkciót termelhetik majd ki azt a pénzt, amiből a kulturális funkciók és a kezdeti beruházás is színvonalasan elvégezhető.

Bár a beruházó kiléte kétségeket hagy bennem a beruházás sikerét illetően, úgy gondolom, hogy ezt a tervet meg kell valósítani, mert új életet lehelhet egy ma teljesen kihaltnak mondható területbe, ráadásul teszi ezt úgy, hogy közben akár Budapest új szimbólumát is létrehozhatja a Duna partján. Szerinted? Szólj hozzá!

Források, képek:

http://index.hu/politika/belfold/budapest/kozraktz3626/?print

http://www.hg.hu/cikk/kozraktarak_magyar_holland_modra

http://hg.hu/cikk/uvegbuborekot_kap_a_kozraktarak

http://www.oosterhuis.nl/quickstart/index.php

http://www.budapest2010.hu/index.nof?o=&nyelvid=1&k1=44&k2=36&k3=38

http://nol.hu/budapest/cikk/391498/

http://www.nol.hu/budapest/cikk/453283/

Már ma is tapasztalható jelenség, hogy a külső kerületekben található panellakások - különösen a nagyobb alapterületűek - egyre kevésbé keresettek, és egyre kevésbé tartják árukat - ezt az Otthon Centrum elemzése is megerősíti. Aggódva figyelem a jelenséget. Nem mintha egy percig is aggódnék ezekért az épületekért, a szocialista építőipar élhetetlen selejteinek tartom ezeket, de mi lesz ezekkel a városrészekkel és a benne lakókkal? Attól tartok, hogy idővel már csak azok fognak ilyen helyen lakni, akik máshová nem tudnak kimenekülni. És akkor beindul a gyors szlömösödés: ha van 10 kibírhatatlan lakó, a másik 50 fog elmenekülni a panelházból. Aztán jönnek a kifizetetlen számlák, a lezárt víz, villany, az egyre több bűncselekmény, és a spirál gyorsan megindulhat lefelé.

Pedig lehetne segíteni ezeken a telepeken is, hogy fennmaradjanak. Lehetne fűtési rendszereket korszerűsíteni, nyílászárókat cserélni - erre van is már panel program, bár a változás messze elmarad a látványostól. Érdekes ötlet a panelek szigetelése kapcsán a nagy felületek festésével is eljátszadozni - az építészfórum(.hu) számolt be ilyen ötletekről egy cikkben. A panelek szigetelésekor ugyanis a korábban látható négyzetrácsos elrendezésű lapok a szigetelő lapok takarásába kerülnek, így egységes, sima felületek jönnek létre, amelyek jól kihasználhatók festésre, vagy akár művészeti alkotások (pl. domborművek) elhelyezésére. A Világgazdaság cikkében pedig arról olvashatunk, hogy egy győri program keretében a fűtés korszerűsíthető havi kb. 2000 Ft-os plusz költség bevállalásával: a nyílászárókat újakra cserélik, a fűtést egyedi mérőssé alakítják, a költségeket pedig nagyobb részt a megspórolt energiából fedezik.

Egy érdekes (és szomorú) példa az USÁ-ból. A Koyaanisqatsi c. filmben szerepel egy teljesen elnéptelenedett lakótelep (videó: ld. lent): a Pruitt-Igoe. Az ötvenes évek elején épült, amikor még élt a szegregáció: a Pruitt a négereknek, az Igoe a fehéreknek. A tervező Minoru Yamasaki, aki később a New Yorkban 2001 szeptember 11-én elpusztult World Trade Centert is jegyzi. Ez az épületegyüttes 33, 11 emeletes lakóházból állt. 1954-ben eltörölték a szegregációt, ezután a fehér lakosság nagyon hamar elhagyta a negyedet. Az amúgy is rossz környéknek számító épületeket hamarosan a nincstelenek lepték el, és néhány év alatt teljesen lelakták, tönkretették a lakótelepet. A leromlás megdöbbentően gyorsan lezajlott. A történet vége az lett, hogy 1972 március 16-ától kezdve az összes épületet kiürítették és lerombolták. Vajon ez lehet a békásmegyeri, az újpesti, vagy éppen a rákospalotai lakótelepek sorsa is?

Szerinted mi lesz a panel lakótelepek jövője? Szólj hozzá!

Források:

http://en.wikipedia.org/wiki/Pruitt-Igoe

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=177811&fr=hk

http://maps.google.com/maps?f=q&hl=en&q=budapest&ie=UTF8&ll=47.568477,19.056473&spn=0.00624,0.014462&t=k&z=16&om=1

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=177930

http://epiteszforum.hu/files/imagelist/150_463_phpS5chqp_dani.robert.obuda.faluhaz.jpg

https://www.youtube.com/watch?v=C4qxk7KhnHs

(A kép forrása: Építészfórum)

A telekre 1791-ben kezdtek el építkezni, egy 1810-es tervlap már mutat egy U alakú épületet. A ma is álló épületet 1868-ban Leitner Márk papírkereskedő építtette, a következő évben fejezték be az építést. A belső udvart 1882-ben lefedik. 1906-ban részben átépítik, majd a következő évben Lajta Béla tervei szerint az utcai homlokzaton magyaros szecessziós portál épül. Ekkor kerül fel a "Hecht Jónás és fia" cégnév is az épületre. 1934-ben kapja meg az épület a főhomlokzat jobb oldalának 2. és 3. emeletén az erkélyeit. 1950-ben az alsó szintekre a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete költözik be, két évvel később állami tulajdonba kerül az egész épület. A hatvanas évektől nagyon leromlik az épület állapota. 1989-ben a Magyar Külkereskedelmi Bank fiókja nyílik itt, majd 2001-től megindul az épület felújítása. Az 1969-ben felkerült bronz díszek lekerülnek. A múzeumi funkció tervei 2005-ben készültek el. 2006-ban készültek el a közönségforgalmi terek és a földszinti kiállítótér.

Ez az épület tehát, bár megszenvedte a huszadik századot, sikeresen túlélte a megpróbáltatásokat, és ma újra régi pompájában tündököl.

Neked hogy tetszik? Mondd el kommentben!

Forrás:

http://epiteszforum.hu/?q=node/5500

Számos olyan tervet ismerünk a Gellért-hegy környékén is, amelyekből végül nem lett semmi. Mi minden nem épült a hegyre? Ennek jártam utána.

Ritka és szívemnek különösen kedves kezdeményezés: három kerületi önkormányzat összefogásával, (ma még hiányzó) 200 milliárd forint elköltésével Józsefváros egyetemi várost, Erzsébetváros zsidónegyedet, Terézváros pedig Pesti Broadwayt fejlesztene Budapesten. E célok megvalósításáért indították útjára az "Európa Belvárosa Budapest" hangzatos nevet viselő programot. A kezdeményező a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Alapítvány kezdeményezte. A programot 2007-2013 között tervezik megvalósítani.

A HírTV is beszámolt a projektről, most ebből idézzük a kitűzött célokat:

"Józsefvárosban található a főváros kerületei között a legtöbb egyetem, így a VIII. kerület célja európai szintű diákközpont létrehozása a programon belül. Beleértve ebbe a diákok igényeit ellátó szállodai férőhelyek, szórakozó és vendéglátóhelyek kialakítását - fejtette ki Csécsei Béla kerületi polgármester.

Erzsébetváros polgármestere a történelmi Zsidónegyed felújításáról beszélt elérendő célként. A programban a kulturális és épített értékek megőrzését vették tervbe. Emellett a hagyományosan a térségre jellemző kézműves- és vendéglátóipar, kávéházak, színházak, régiségkereskedések, antikváriumok és romkocsmák mellett a múzeumok, szállodák fejlesztését szeretnék megvalósítani - mondta Hunvald György.

Számtalan színház, az Operaház és számtalan szórakozóhely található Terézváros belső részein. A Pesti Broadway egységes fejlesztésével a terület kiterjesztése a program célja a VI. Kerületben - mondta Verók István, a kerület polgármestere."

A tervek között szerepel egy új, a három kerületet átszelő sétálutca rendszer létrehozása, közműfejlesztés, díszkivilágítások létrehozása, parkolóházak és mélygarázsok építése, valamint speciális piacok létrehozása is. A 200 milliárd forint összeszedése egyelőre még bizonytalan. A három kerület idén 15 milliárd forintra pályázik a Regionális Operatív Programon keresztül. Az önrészt az önkormányzatok állják. Hosszabb távon az EU-s forrásokon kívül számítanak az állami forrásokra és a magántőkére is.

Források:

http://www.haon.hu/hirek/Orszagos/cikk/europa-belvarosa-budapest---harom-fovarosi-onkormanyzat-fog-ossze/cn/news-20070423-03552116

http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=151022

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=127998

Az Index.hu beszámolója szerint óriási, 25 méter hosszú, dupla csuklós buszok vásárlásán gondolkodik a BKV. Ilyeneket Dél-Amerikában használnak többnyire, ahol a tömeg egyre nagyobb kapacitású járműveket igényel, viszont nincs pénz metró vagy villamos vonal építésére. (Egy példa Bogota - link a bejegyzés alján.) Két lehetséges vonal van, ahol ilyen buszokat vethetnének be: az egyik a 7-es buszcsoport, a másik ötlet pedig a 4-es metró ilyen módon történő meghosszabbítása a Keletitől a Bosnyák térig - ha a 4-es vonal második üteme mégsem épülne meg.

Duplacsuklós Ikarus kísérlet 1988-ból (Forrás)

Források, képek, további infó a témában:

http://index.hu/politika/belfold/budapest/metr37282921/

http://www.bogota-dc.com/trans/transmilenio.html

http://www.shanghaidaily.com/sp/article/2007/200703/20070314/article_309016.htm

A Margit-híd különleges helyen fekszik: nem csak a Dunán ível át, de a Margit-szigettel is kapcsolatot teremt. A híd építésére a pályázatot 1871-ben írták ki, a nyertes Ernest Gouin pályaműve lett. (Toronymagasan: 12 szavazatból 11-et szerzett meg.) Magát a hidat 1876. április 30-án avatták fel (a szigeti leágazást 1890-ben építették hozzá), de a híd díszítésére benyújtott eredeti terv nem bizonyult elég jónak, új pályázat kezdődött. A pályázatra meghívottak között nagy neveket találhatunk: Izsó Miklós, Ybl Miklós, Steindl Imre stb.

Izsó Schulek Frigyessel együtt adta be terveit, amelyeken szerepel a híd töréspontjába állítandó gótikus stílusú nemzeti emlékmű tervezete egy, a jeles honfiaknak szánt díszcsarnokkal. Több változat is készült: a legnagyobb, 66 méteres változatban a forgalom a torony alatt haladt volna el. Az első szinten, 17 méteres magasságban egy díszcsarnok került volna elhelyezésre. Lent a hét vezér, fentebb négy nagy király (Szent István, Nagy Lajos, Corvin Mátyás és naná, hogy Ferenc József) alakja ékítette volna a híd díszes központi tornyát. Bár a terv nem valósult meg, ötletei tovább éltek: Schulek a Szent István szobrot a Halászbástya mellé építhette fel, a vezérek később más tervekben is felbukkantak (ld. a milleniumi emlékmű a Hősök Terén) helyet kaptak, a gótikus stílust pedig Schulek a Mátyás templom felújításánál vihette tovább.

A híd töréspontjának központi elhelyezkedése az utókort is megihlette: 1974-ben Nagy Marianne diplomaterve foglalkozott egy ugyanoda építendő vasbeton építménnyel. Négy szintjén felül kilátó terasz, középen vendéglátó egység, alul hang- és fényjáték terem kapna helyet. És hogy az egészet ne árassza el a víz, a legalsó szint egy ponton híd lett volna, amely hajókikötőként funkcionálhatott volna.

1988-ban már nagyobb léptékű terv született: a Nemzeti Színház helyválasztásánál felmerült, hogy a Nemzetit a Margitsziget meghosszabbításaként a Dunán helyeznék el, szintén a Margit-híd töréspontjában. Az autósok a sziget felől, a gyalogosok a hídról érték volna el a nemzet színházát, de a színpadot úgy alakították volna ki, hogy a hajóval érkezők akár a hajóról is megnézhessék az előadást. A később közönségdíjat nyert terv ötletgazdája Aczél Gábor volt.

Legutóbb pedig az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázaton jelent meg hasonló terv. Finta József egy transzparens, több szintes építményt javasolt a híd töréspontjába építeni. A kb. 20-25 méter hosszú és 10 méter széles "képződmény" több funkciót is kapott volna: internetes boxok, vendéglátóegységek és kivetítők is helyet kaptak volna itt.

Források, további képek:

http://www.octogon.hu/index.php?pa=main&lan=0&kat=97&cik=4232&szov=&akat=&sti=&sess=&lakat

http://hvg.hu/itthon/20070410_budapest_virtualis_margit_hid_schulek.aspx

Frissítés 2007.05.29-én:

A híd jelene viszont egészen siralmas. A felújítást évek óta halogatják, tavaly ezen a hídon dőlt ki egy villanyoszlop, a korlátok szétrozsdásodtak, a megerősítésük dacára felújításért kiált az egész híd. Közben pedig pénzhiányra hivatkozva egyre csak halogatják a híd felújítását. (Legutóbb 1978-ban volt a hídon jelentősebb felújítás - azaz lassan 30 éve!) 2004-ben Schulek János, a Főmterv vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy egy nehezebb jármű súlya alatt bármikor megroppanhat a híd szerkezete. Félelmetes.

Pedig az ígért jövő fényes: a teljes felújítás részeként helyreállítanák az eredeti, háború előtti állapotot, azaz újra díszes kandeláberek díszítenék a hidat - most úgy igérik, hogy az M0-ás híd 2008-as átadása után kezdődne el a felújítás, átadása legkésőbb 2010-ben lenne esedékes. (Jé, ez pont egy választási év...)

Végül egy érdekesség: ha képzeletben tükrözzük a híd közepét és a Margitszigetet összekötő szakaszt és az útpályát tartó szerkezetet az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe.