Fővárosi Blog

Fővárosi Blog

Kiszervezik a fürdővállalatot

2009. március 18. - fovarosi.blog.hu

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt (BGYH) igazgatja a főváros tizenkét fürdőjét. Ezt a vállalatot tervezi kiszervezni a főváros, a BGYH csak az ingatlangazdálkodást és a kertészetet tartja meg saját kézben. Az üzemeltetésre, karbantartásra, műszaki felügyeletre, takarításra, szállításra 3-4 vállalkozást választanak ki. A kiszervezéssel 275 dolgozó munkaviszonya szűnik meg, egy részük átkerül az új munkahelyekre. A cél évi 160-200 millió forint megtakarítása, amit a fővárosi ellenzék nem tart megalapozottnak.

Ezt az 1936-os filmet a svéd közszolgálati tévé archívumában találták.
Bada i Buda: Fürdőzz Budán. (
Forrás)

Aztán február 11-én a Magyar Nemzet az alábbiakról számolt be: "Nem született eredmény a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által meghirdetett, a fővárosi fürdők beléptetőrendszereinek kiépítésére kiírt, majd megismételtetett botrányos pályázaton – értesült több forrásból a Magyar Nemzet. Teljes titoktartás övezi a társaság egy másik, hatmilliárd forintos, öt évre szóló tenderét is, amelynek megvalósítása egyes szakértők szerint feleennyi közpénzből is lehetséges." (Forrás)

Úgyhogy aggódhatunk tovább fürdőink sorsáért.

 

Források:
http://www.magyarhirlap.hu/popup_index.php?type=nyomtat&id=154903
http://www.mno.hu/portal/615176

Miről mesél Bogotá?

Kolumbia fővárosa Bogotá. 2600 méter magasan fekszik az Andokban. A város fejlődése elképesztő volt, már ami a lakosságát illeti: 1951-ben még 715 ezer lakost számoltak, napjainkban a lakosság az elővárosokkal együtt több, mint 8 milliós! Igaz, a város lakosságának 70 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Szegénység, magas fokú bűnözés és egy teljesen áttekinthetetlenül, szervezetlenül növekvő utcahálózat jellemezte a fővárost. A tömegközlekedés privát autóbusztársaságok kezében volt, akik drágán szállítottak, rossz minőségben dolgoztak, és erősen el voltak foglalva egymás kiszorításával, a konkurenciaharccal. Kerékpárutak pedig egyszerűen nem voltak. A megoldást az 1990-es években egy óriási, 8 sávos autópályarendszer kiépítésében látták - akárcsak mi a 70-es évek városfejlesztésekor. Aztán jött egy új polgármester.
 

Enrique Peñalosa az autópályaépítést, a reményteli útépítést leállította. Képzelhetitek, hogy először mekkora volt a felhördülés! De tudta, hogy mit akar. Nem iparfejlesztést akart, nem új autópályákat. Kreatív munkahelyeket, ehhez minőségi oktatást és kultúrát álmodott, és ebbe az irányba mozdította el a várost. Látva a nagyfokú nyomort, elvetette az autóutak építését. Ehelyett bevezette a TransMilenio névre keresztelt új autóbuszhálózatot. A korábbi privát busztársaságok megszűntek ugyan, de az ottaniakat bevette az új buliba, átvette őket az új társaságba. A közterületet pedig visszaadta az embereknek. Drasztikusan korlátozta a városban az autóforgalmat, a parkolási helyek visszaszorításával, és egy gyalogos-kerékpáros körgyűrű kiépítésével a kerékpárosoknak adott teret. Ezzel milliók számára adott közlekedési lehetőséget - azokat részesítve előnyben, akiknek nem telt autóra. 1998-tól a járdákon és a közterületeken mindenhol tilos lett parkolni, a szabálytalankodókat pedig szigorúan megbüntették. A csúcsforgalmi időben az autók 40 százalékának távol kell maradnia az utcai forgalomtól. Csodák csodájára még az autósok sem fordultak mind ellene, hisz az intézkedések hatására az átlagos napi utazási idő 48 perccel csökkent. A Budapesten is megrendezett autómentes napot is megartják, ott február első csütörtökjén. 2002-es adat szerint a lakosság 82,7 százaléka támogatja az autómentes napot. A kerékpárosok is kaptak egy napot: minden vasárnap hét órára lezárják a fő közlekedési utakat az autók elől, összesen 120 kilométernyi útszakaszon. Ilyenkor több mint 1,5 millió ember (!) jön ki az utakra - ki sétálni, ki kerékpározni.
 
A program során több százezer négyzetméter fákkal szegélyezett járdát, több mint 200 kilométer kerékpárutat építettek, valamint több mint 45 kilométernyi sétautat. A fejlesztéseket úgy irányozták, hogy azok ne a belső részekre koncentrálódjanak, hanem a szegény és a gazdag negyedek között teremtsenek kapcsolatot. Az egyik legnagyobb bűnfészek volt az a terület, ahol ma a Parque Tercer Milenio nevű park terül el. Mindezek eredményeképpen az emberek olyan területekhez jutottak, ahol beindult közöttük a kommunikáció. Tudtak egymásról - és csodálatos eredményként a bűnözés elkezdett jól észrevehetően visszaesni. Ahol a városlakók nagyon alacsony életszínvonalon élnek, érdemesebb a közjavak - parkok, terek, járdák - fejlesztésével húzni fel a leszakadókat, mint az egyéni boldogulásukra koncentrálni. Egy nagyváros nem a főutaktól és a toronyházaktól lesz lakható, hanem például akkor, ha egy gyermek biciklivel biztonságban mozoghat. Csökkentek a dugók, csökkent a légszennyezés, nőtt a kerékpározók aránya (0,3%-ról 5%-ra), csökkent a halálos balesetek száma, és 12%-kal csökkent az emberölések száma 1998 és 2002 között.

Tudom, Bogotá nem Budapest, és Kolumbia nem irígylésre méltó ország Magyarországhoz képest. Mégis, ebben a városban a vezetésnek volt mersze drasztikusan belenyúlni a meglévőbe. Mertek teljesen új irányba vinni a várost. És ez nekem nagyon tetszik. Neked?

Hozzászóláshoz katt a bejegyzés címére, a többi cikkhez katt a fenti fejlécre. Előtte viszont nézd meg ezt a videót:

Bogotá

Források:
http://epiteszforum.hu/node/11749
http://www.epiteszforum.hu/node/11547

Domus, azaz ház

Idén ünnepli 60 éves fennállását a Domus - már ha hozzávesszük az elődjét is.

domus-regi1.jpg

A Domus Áruház újkorában

Az 1949-ben alapított Bútorértékesítő Vállalat utódjaként, 1974-ben nyitotta meg első áruházait. 16 áruházból álló hálózatot hoztak létre az országban. Többek között Kaposvár, Miskolc, Kecskemét, Veszprém, Eger, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Pécs, Szolnok, Szeged, Győr, Debrecen, Székesfehérvár gazdagodott Domus áruházzal. A rendszerváltás után lassú felmorzsolódás lett a Domus sorsa: van, amelyik ma hipermarketként üzemel, van, amelyik kínai áruházzá vált. (Ma 7 áruház van: Budapest, Gyõr, Kecskemét, Siófok, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém, plusz a webáruház.) A zászlóshajónak számító, legelső és legnagyobb Domus megépülte óta profilváltás nélkül és folyamatosan üzemel.

domusaruhaz-1974-fortepan_hu-41171.jpg

A budapesti és a székesfehérvári Domus tervezői az IPARTERV-nél Lázár Antal (1941- ) és Reimholz Péter (1942- ) voltak. Lázár Antal főbb munkái között találjuk a máig befejezetlen lágymányosi Tüskecsarnokot, a népligeti autóbusz pályaudvart, a Corvinus Egyetem új tömbjét, és a BME Q épületét (építés alatt, tervezés: 2007) is. Reimholz Péter a már említetteken kívül főbb művei között említhetők: Videoton gyár (Székesfehérvár, 1975-91), Magyar Iparművészeti Főiskola kollégiuma (1991), Hapimag apartmanház a Budai Várban (1992), a Siemens 3/A irodák (1999, Lázár Antallal), a Collegium Budapest Raoul Wallenberg épülete (2000) és a Sun Palace (2007-2008).

Mies van der Rohe 1967-es írása szerint az építészet alapja a funkció, a szerkezet és a forma egysége, de ezt egy negyedik dimenzióként kiegészíti a rugalmasság, az átalakíthatóság igénye. Ezt pedig sűrű alátámasztások nélküli tágas terekkel lehet kielégíteni. A tervezők olyan épületet álmodtak ide, amely képes részlegesen megváltozni: új belső térelosztással működni. Az áruház belső tereit jól ketté lehet választani: az eladóterek rugalmasan alakítható módon épültek meg, míg a kiszolgálóhelyiségek nem flexibilis módon, vasbetonból és téglából készültek el. A kiszolgáló és a kiszolgált terek kettéválasztása Louis I. Kahn és Tange Kenzo építészetében is megfigyelhető, az ő építészetük (is) szolgáltatott Reimholzéknak példákat.Az eladótér rugalmas berendezési lehetőségének alapjai a nagy fesztávot átívelő födémek, amelyek a teret tágassá, törések nélkülivé teszik. A rugalmasság igénye ugyanakkor a megrendelői bizonytalanságból is eredt: a Domus lánc ugyanakkor volt kialakulóban, mint amikor az áruházat kellett megtervezni és kivitelezni, így sok volt a megválaszolatlan kérdés. Ez azonban a tervezőknél nem meghátrálást kényszerített ki, hanem ötletességgel előremenekültek: az elvárt rugalmasságot beépítették az új épületbe.

domus-regi5.jpg
Az épület két fő oldalán kétféle arcát mutatja. A Hungária körúti oldalon felfelé haladva szintenként kifelé lépcsőző főhomlokzat mintha a magyar származású Marcel Breuer Whitney Museum-ának (1963-66) szelídebb újrafogalmazása lenne. A konzolos szerkezetek sokszor könnyű és szinte súlytalan hatásúak. A terhelést a függőleges oszlopok viselik, az oldalfalak változatosan, könnyedén alakíthatóak, mivel nem teherhordók. Ez teszi lehetővé a fal emeletenkénti kifelé lépcsőzését, a fizikai törvényeknek látszólag ellentmondó homlokzatot. A konzolok a vasbeton kínálta építészeti szabadságot hirdetik. A bátorság mögött természetesen a megfelelő ellensúlyok és támaszok jól kiszámított rendszere áll. Az építés során készített archív felvételeken jól látszanak a vasbeton magok, és az ezek nyílásaiba 3 méterenként betolt 21 méter hosszú acél gerendák, amelyek a födémek tartói. A Lehel úti vasbeton magba személyzeti lépcsőház, öltözők, személyzeti étkező és egy trafóház került, a középső magban felvonók, mozgólépcsők és lépcsők találhatók, míg a Tar utcai magban kisebb irodahelyiségeket és toaletteket helyeztek el. Ezzel a kialakítással a magok közötti területek rugalmasan alakíthatóak.

A Lehel út felé a homlokzat szerény mértékben megtörik. Ennek érdekes történelmi oka van: az áruház építésekor még élt egy olyan terv, hogy kétszintessé alakítsák a Róbert Károly körutat, és a felső szintről ezen a sarkon kanyarodott volna le egy sáv a Lehel útra. Az áruház ehhez igazodva lett a Lehel út felé enyhe törésű, a körút felé pedig lépcsőző - helyet kellett hagyni a soha meg nem épült felüljáró lehajtójának. Ha ez megépült volna, a járdát is be kellett volna szorítani az épület alá, ezért a Tar utca felé eső pengefal alja vasbeton helyett téglából készült, hogy áttörhető legyen. (Ma ebben a nyílásban bankautomata található.) Az oldalsó homlokzatokon látható "vonalkódos" ablakkiosztás (Nota bene: 1974-ben Magyarországon még nem is használtak vonalkódot...) napjaink építészetében ismét népszerű lett, gondoljunk csak Daniel Liebeskind ferdén vágott vékony ablakaira, vagy akár az Akácfa utca 60. alatti, Reimholz Péter tervezte automata parkolóház ablaksorára. A burkolat is igyekezett a belsőt letükrözni: a semleges csarnokokat szerelt lapburkolat, a keskeny plasztikus részeket mozaik burkolta. Sajnos a mozaik 6-8 év elteltével elkezdett leválni, ezt eternit lapokból álló glasal burkolatra cserélték. Eltűnt az óriási, 48 méter hosszú (!) fényújság is, és az eredetileg üvegtéglás lépcsőház is sima üveglaposra változott. Ezzel együtt is a kivitelezés minősége messze meghaladta a kor színvonalát, különösen színvonalasra sikerült a kiratatként is szolgáló bejárati portálsor. A mai feliratok, reklám-molinók már inkább belerombolnak az összképbe, nem illeszkednek az épülethez.

Az épület nemzetközi szinten is pozitív visszhangjára példa, hogy az NSZK-ban kiadott Deutsche Bauzeitschrift két oldalas illusztrált cikkben számolt be az épületről. (1976/6. szám)

Az itt árusított termékekről pedig itt egy korabeli Domus reklám:

 

Források:
http://www.infobazis.com/?id=57040&page=detail
http://www.fotex.hu/page/companies/domus
http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=1823&Itemid=128
http://hu.wikipedia.org/wiki/Reimholz_P%C3%A9ter
http://www.architecahungarica.hu/ah_hu/ah_hu_epiteszek.php?linkid=85
http://arch.eptort.bme.hu/10/10simon.html
http://www.mn.mno.hu/portal/520900
Szegő György - Haba Péter: 111 év, 111 híres ház. B+V Lap- és Könyvkiadó, 2003, p. 176
Magyar Építőművészet, 1974/6. p. 56-59.
Magyar Építőművészet, 1977/1. p. 60-61

Kossuth téri fejlemények

2008. június 26-án a Fővárosi Közgyűlés elfogadta azt a megállapodás-tervezetet, amelyben az érintett Országgyűlés Hivatala és Budapest megállapodik a tér rendezéséről. A park alatt mélygarázs, valamint látogatóközont épül, a felszínen a forgalom csillapítása mellett park épül (a meglévő helyére). A beruházást a Parking Kft. bonyolítja le, cserébe a mélygarázs és a látogatóközpont üzemeltetésének hasznából szerezheti vissza a pénzét. A fővárosi közjegyző azonban jelezte, hogy a Parking Kft.-vel kötendő megállapodás helyett közbeszerzési pályázatot kell meghirdetni. Erre az volt a válasz, hogy ha nemzetbiztonsági kérdést is érint a beszerzés - márpedig a parkolóház kialakítása, az országgyűlés munkájának biztosítása feltétlenül érint ilyeneket -, akkor a közbeszerzés elhagyható.

http://index.hu/cikkepek/0708/belfold/kossuth_ter_kepek_nyertes//.gdata/gpb_Dia1.JPG
Ilyen lesz a park. (Forrás)

A kivitelezés szeptemberben el is kezdődhet. A mélygarázs 540 férőhelyes és 4 szintes lesz a föld alatt, ennek megépítésére 6 milliárd forintos keretet határoztak meg. Az még nem eldöntött, hogy csak az országgyűlés használhatja-e majd a parkolót, vagy kerületi lakosoknak is nyitott legyen. Viszont a honatyáknak sem lesz itt ingyenes a parkolás, beeee!

Aztán áprilisban majd elkészülnek a korlátok és kerítések végleges tervei, jövő nyáron pedig a mélygarázs fölötti parkosításnak is nekifoghatnak. 2010 végére így egy rendezett, parkosított, mélygarázzsal ellátott téren randalírozhatunk sétálhatunk majd. A kis medencékbe pedig bedobálhatjuk az akkora kivont pénzérméinket.

 

Források:
http://index.hu/politika/belfold/budapest/koss9613
http://www.rendernet.hu/main.php?page=latvany_kossuth-ter&lang=hu
http://index.hu/belfold/budapest/2009/02/25/szeptemberben_feltorik_a_kossuth_teri_betont/
http://www.rendernet.hu/main.php?page=latvany_kossuth-ter&lang=hu

Graffiti: bűn vagy művészet?

Speciális graffitioldószert fejlesztettek ki a szegedi egyetem kémia tanszékén. Azt mondják, hogy ezzel az anyaggal harmadannyi pénzbe kerülne eltüntetni a falfirkákat. Így is 700 millió lenne, csak Szegeden. Országosan pedig még megbecsülni sem lehet. (TV2 Tények, 2008. október 04.)
 

(A videó forrása)

De vajon pusztítsuk-e? Művészet ez, vagy bűnözés? Street art, vagy rongálás?

A firkaláz hazánkban a rendszerváltás után robbant be, és mindig is tinédzser műfaj volt. A 90-es évek elején a tag-ek még azt jelezték, hogy az illető kinézte magának a falat egy későbbi nagyobb alkotáshoz. Ma már inkább "területfoglalást" jelent - itt jártam, ez az én területem. Vagyis inkább hogy a miénk: a nevek mögött egyre inkább csoportok állnak, akik magukat cégnek nevezik (pl. FVF, CK...). A firkák elsősorban nem a nagyközönségnek készülnek, hanem azoknak, akik képesek értelmezni őket. A csoporthierarchiában betöltött szerepüket az is jelzi, hogy ki mer minél extrémebb helyeket megcsinálni. Így aztán másznak háztetőkre, mennek őrzött telepekre is. Egyikük a metró 30 méteres szellőzőaknájában halt meg néhány éve. Nagy álom köreikben, hogy egyszer "megcsináljanak" egy repülőgépet Ferihegyen.

https://m.blog.hu/ke/kepgyar/image/saenredam.jpg

Pieter Saenredam 1644-es festményén egy templom falára firkálnak. (Forrás)


A falfirkák több milliárd forint kárt okoznak Budapestnek. A graffitisek nem kímélik a társasházakat, az üzleteket, a padokat, a közlekedési eszközöket, a buszmegállókat és a hirdetőoszlopokat sem. A BRFK ifjúságvédelmi osztályán már saját graffiti ügyosztály is van. Ők a csoportok működését dokumentálják, és keresik a cégek tagjait. A pár tízezer forintos károkat meghaladó cégekre utaznak, a nagyobb halakat szeretnék lefülelni. Akit elkaptak, eddig többnyire meg is tört a kihallgatásokon, és beismerték tetteiket. A bandák egyre erőszakosabbá, pofátlanabbá kezdenek válni. Ennek egyértelmű jele volt egy villamos kisiklatása.

"Ez nem rendpártiság. Észre kell vennünk, hogy nem lehet mások magántulajdonán alkotni. Az egymásnak üzengető szubkulturális csoportok menjenek a francba. Szórakozzanak otthon. Ez a jelenség egyáltalán nem az esztétikáról szól."
(Bojár Iván András)


Szegeden él (élt?) a hazai street art talán legaktívabb képviselője. 2006-ban indult be a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, és a sok ötletes, vicces felirat hamarosan országos hírnevet hozott a szerzőnek. Akit eddig kétszer akartak beperelni: egyszer a Fiat egy óriásplakát átalakítás miatt, egyszer a MÁV a direkt nem takarítjuk a vonatokat feliratos papírok miatt.


Az MKKP szegedi alkotásai (Forrás)

Budapesten pedig néhány hónapja tevékenykedik egy NBG (Nemzetüdv Bizottság GUERILLAZ) nevű csapat. Telefonfülkén "Neo Exit" matrica, Metró 4(0 év múlva) felirat, időjárás-szabályozó automata, BKV busz hátulján Tolni felirat jelzik, hogy merre jártak. Az egyik legelgondolkodtatóbb: Magyarországot formázó papírdarab, rajta a felirat: "Normális vagyok, ments ki innen!!!"

Külföldön a máig ismeretlen Banksy a leghíresebb művész. Vagy elkövető. Ahogy tetszik. Nála visszatérő téma a graffiti világa mellett a patkány, mint motívum. De a Tesco szatyros is egész érdekes jelenet, ha figyelembe vesszük, hogy milyen jelképpé nőtte ki magát a Tesco-s nylonszatyor hazánkban. Az omladozó vakolatok alkotta egyedi formák őt is megihlették - hasonlókat találunk az MKKP-nél is. Banksy össze nem illő elemek egymás mellé rakásával gondolkodtatja el a nézőt: rózsaszín szalagos harci helikopter, smiley a rendőr rohamsisakja alatt, éhező kisgyermek a mekis bohóc mellett. Világunk rákfenéivel, a graffiti tiltott mivoltával foglalkozik elsősorban. Nem diktál, elgondolkodtat. Ízelítő:


(Forrás)

Na, ez a street art műfaja három példán keresztül. A graffiti világáról az Angyalföldi Helytörténeti gyűjtemény kiállítást szervezett, ami 2009. május 10-ig tart nyitva a Váci út 50. szám alatt, a Lehel térnél.

Furcsa világ ez, annyi szent. Egyrészről magam is fel vagyok háborodva, amikor nem látok ki a busz ablakán, úgy össze van karcolva. Vagy ha a házam falára firkálnak. Vagy a buszmegállóra firkálnak fel 3-4 hatalmas betűt, csak úgy, jelzendő, hogy itt jártak. De a street art is létezik - az a művészeti forma, amelyik nem a hagyományos utat követi, viszont meg akar nevettetni, vagy éppen el akar gondolkodtatni. És a kettő között nehéz éles határt húzni.

 

Források:
http://mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=18219
http://www.nepszava.hu/OnlineCikk.asp?ArticleID=1144730&printer=1
http://hvg.hu/print/20090120_graffiti_kiallitas_angyalfoldon.aspx

Design Terminál: mozduljon már meg Állam bácsi!

Továbbra is csak húzódik az Erzsébet téri autóbusz-pályaudvar Design Terminállá alakítása.

Az épület a Nyíri István - Lauber László tervezőpáros egyik legismertebb munkája. Együtt terveztek egészen a második világháború végéig. Lauber 1930-ban megépült Fehérvári úti autószervize Budapest egyik első modern épülete volt. Talán legismertebb művük, a Kékgolyó utcai ötemeletes bérház legfelső szintjén a városban először létesült tetőkert. Az V. kerületi Irányi utcában hétemeletes lakóházuk. Nyíri tervezte a Mecsek Szállót (1935-37), majd a tervezőpáros készítette el a Szabadság tér déli végében a ma az UniCredit banknak is otthont adó Pénzintézeti Központot (1938-40). Fontos alkotásuk a Telefongyár Rt. Hungária körúti irodaháza is. Egyszerű megjelenésű, de nagyon átgondolt modern épületek jelzik munkájuk alaposságát.

http://retronom.hu/files/images/19_engels.preview.jpg
Az Erzsébet tér 1973-ban. (Forrás)

Az Erzsébet téri buszpályaudvar talán a legismertebb modern épület hazánkban. A korszakból ez az első épület, amit műemlékké nyilvánítottak. De úgy is első volt ez az épület, hogy hasonlóan nagy forgalmú autóbusz-pályaudvart korábban nem építettek az országban. A helyszín az első tervek szerint még a Liszt Ferenc tér lett volna, később felmerült a túloldali Jókai tér is. Végül a mai helyén épült meg, az egykori Engels téren.

http://www.pestiest.hu/kepek/65/65512_normal_20buszpalyaudvar.jpg

http://www.pestiest.hu/kepek/65/65511_normal_20buszpalyaudvar_029.jpg

A tervezők a feladatot a kor magas színvonalán oldották meg - igényes formálással, jó arányokkal, változatos anyaghasználattal. A nagyobbik, indulási épületet kettős, emeleti csomagfolyosóval ellátott fedett peron köti össze a kisebb, érkezési épülettel. (Akkoriban ugyanis a csomagokat külön kezelték, és a busz tetejére pakolták fel, ezért húzódik ott fent végig a korlát.) A vasbeton szerkezetű épületrészt az egyik sarokban befelé dőlő üvegtéglafal töri meg, körülötte rusztikus hatású kőlapokkal burkolták a falat. A belső terek a nagy méretű ablakoknak köszönhetően világosak, jól benapozottak. A belső terek eleganciáját a vörös márványpadló, a krétakő falak és a finom részletek (korlátok, ajtók) teremtik meg.

Az épület 2001-ben zárt be. Egy 2005-ös pályázati kiírás után 2006-ban álltak neki a nagyobb épületrész felújításának, ennek tervezői a TeamPannon építészei, Golda János és Madzin Attila voltak. 2004-ben már azt írták, hogy 1 év múlva megnyithat a hazai design központja. 2005-ben is azt írták, hogy majd talán 1 év múlva, és ma is azt írják. Ebből a huzavonából lett elege azoknak, akik az alábbi közleményt tették közzé:

Tisztelt Kiss Péter kancelláriaminiszter úr! Az Erzsébet téri volt buszpályaudvar átépítése nyomán létrejövő Design Terminál megnyitásának kitűzött időpontja 2006. március 30. volt; azóta működhetne a főváros közepén a szakma által is türelmetlenül várt design központ. Ezzel szemben, több mint két és fél évvel a nyitás tervezett időpontja után az épület használatba vételére még mindig nem kerülhet sor, sőt jelen pillanatban a Design Terminál megnyitásának időpontjára még ígéret sincs.
A felújítás befejezése óta eltelt csaknem három évben az épület üresen állt, ezalatt a sajtóból csupán vizsgálatokról és a használatbavételi engedély csúszásáról lehetett értesülni. Az intézmény hiányát kézzelfoghatóvá teszi, hogy bár 2009-et az Európai Unió a kreativitás és innováció évének nyilvánította, e területek hazai reprezentációja megoldatlan. A szakma képviselői számára nyilvánvalónak tűnik, hogy hosszú távon a Design Terminál lehetne az innováció, a kreatív ipar, a design találkozásának, a nemzetközi fejlemények és a hazai eredmények bemutatásának helyszíne, a magyar szakmai élet katalizátora. Az átadás elmaradása miatt jelenleg ezek a funkciók betöltetlenek. A Design Terminál sorsának eddigi alakulása és mindenekelőtt bizonytalan jövője a szakma képviselői számára több kérdést vet fel:

Mi az oka annak, hogy az érvényes kormányhatározat ellenére a design központ nem nyílhat meg? Milyen érdekek akadályozzák, hogy csaknem hat évvel a program meghirdetése, és három évvel az épület átépítésének befejezése után üzemelni kezdhessen a Design Terminál? Ki a felelős azért, hogy Budapest közepén egy komoly anyagi áldozatok árán átalakított épület évekig üresen áll?
Mivel az elmúlt években a Miniszterelnöki Hivatal semmilyen nyilvános információt nem adott az épület használatba vételéről és jövőbeli működtetéséről, kérjük, válaszában tájékoztassa a design szakma képviselőit a Design Terminállal kapcsolatos tervekről.
Köszönettel az áláírók:
Szigeti Szilvia, textiltervező iparművész
Lovas Cecília, főszerkesztő, DesignRoom
Lőrincz Attila, Magyar Grafikai Stúdiók Egyesülete, elnökségi tag
Mascher Róbert, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének elnöke
Bojár Iván András, művészettörténész, főszerkesztő, Octogon
F. Kovács Attila, építész, belsőépítész
Orlai Balázs, formatervező művész
Kara György, tervezőgrafikus
Zalavári József, formatervező művész
Osvárt Judit, főszerkesztő, H.O.M.E. Magazin
Zsótér László, rektorhelyettes, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Kukorelli Péter, formatervező művész
Dr. Szentpéteri Márton, tanszékvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Pataky Dóra, okleveles építész tervező művész
Lelkes László, a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasága elnöke
Kopek Gábor, rektor, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Ferkai András, építészettörténész
Vadas József, művészettörténész
Péter Vladimir, ötvösművész
Droppa Judit, egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Antalóczy Tímea, intézeti tanszékvezető, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Martinkó József újságíró, designkritikus
Prof. emer Lengyel István, egyetemi tanár, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Renner Zsuzsanna, főigazgató, Iparművészeti Múzeum

Források:
http://www.es.hu/index.php?search=text&text=butas%E1gunk+eml%E9km%Fbve
111 év, 111 híres ház c. könyv, p. 120
http://www.hg.hu/blog/6328-miniszteri-intezkedest-varnak-a-design-terminal-ugyeben
http://www.pestiest.hu/cikk/41379/kivul_forma_belul_design
http://www.epulettar.hu/modules/hir/Default.aspx?id=2454

Felújítják a Kodály Körönd felét

A Kodály Körönd már évtizedek óta siralmas állapotokat mutat. Gyönyörű falfestések, gipszstukkók potyognak a járdákra és a belső udvarokra. Míg az Oktogon az elmúlt években szépen ki lett tatarozva, a Kodály Körönd álmát aludta. Most elkezdett ébredezni.

Az Andrássy út 83-85-87-89 számok alatti, a körönd egyik felét adó eklektikus-romantikus stílusú épületegyüttes 1884-ben épült, Kauser József tervezte. Kauser felkapott építész volt a Habsburg birodalomban, Budapesten a Szent István Bazilika és az Operaház tervezésében is részt vett.

Az Andrássy Palace Gardens névre keresztelt projekt az MKB Bank finanszírozásával, a Reneszánsz Zrt. kivitelezésében, Arie Yom-Tov izraeli befektető cégének beruházásában valósul meg. Megújul a teljes homlokzat, a tető és a belső közös terek, továbbá új lifteket kapnak a háztömbök. Mögöttük pedig parkosítanak majd. A vevők között van magyar, ír, spanyol és angol is. A tetőn panorámás, tetőkertes napozóteraszt is kialakítanak, összesen kb. 4 milliárd forintot költenek el a projektre. A belsőépítészeti tervezést Kardos Olivér vezeti. A 87-89 alatti ház tetőterében, a negyedik és az ötödik emeleten építkeznek, a 83-85. szám alatti házban a harmadik emelet és a tetőtér épül be.

Az építkezés 2009 tavaszán el is indul. Az átadás után portaszolgálat, panorámás napozóterasz, borospince, jakuzzi, és 64 db, 50-220 nm-es lakás várja a lakókat. Akik szépet kaszálhattak már eddig is: induláskor 3200, ma már 5200 euró itt egy négyzetméter!

Források:
http://www.napi.hu/articleprint.asp?nID=395601
http://www.piacesprofit.hu/?r=22938
http://nol.hu/belfold/az_andrassy_utra_nem_er_el_a_valsag
http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=109551

 

Bécsi Corner

Ha a 17-es villamossal jön az ember Óbuda felől a Bécsi úton, a Kolosy teret erős 10 km/h csúcssebességgel elhagyva, balra nézve rossz állapotú, régi épületeket láthat egy nagy telken. A területet a Lajos utca, a Szépvölgyi út és a Bécsi út fogja közre, délről a kis Sajka utca határolja. Itt épül a Bécsi Corner.

Az épületegyüttes legnagyobb tagja az 1874 és 1876 között épült klasszicista iskolaépület, a volt Újlaki Iskola. Mögötte, a Bécsi úton bújik meg az 1700-as évek végén épített barokk serház (Bécsi út 29.), amely a felújítások végére eredeti formáját nyeri majd vissza. A serház alatt nagy pince nyúlik a Bécsi útig. A Sajka utca - Bécsi út sarkon földszintes, régi házikók állnak, ezeket is felújítják, itt éttermek nyílnak majd. A Lajos utca felé eső részen, a buszmegállónál új irodaházat húznak fel. A volt iskolai épület is irodaház lesz, így a Lajos utcai homlokzaton végig irodák futnak majd végig. A kisebb épületekben és a serházban a minőségi vendéglátásé lesz a szerep - így újra sört csapolhatnak majd az egykori serházban. A belső kert és az éttermek nyitottak lesznek a nagyközönség számára is, beléptetőrendszert csak az irodaházak kapnak.

A beruházó Big George's két éve szerezte meg az üresen álló telket az önkormányzattól, és a szomszédos épületeket tulajdonosaiktól. A régészeti feltárás már lezajlott, a helyszínen néhány sírgödröt és faragott sírkövet találtak.

A régi iskola irodaházzá alakításakor igyekeznek a régiből minél többet megőrizni, hogy az emeleti tárgyalók egyedi hangulatúak legyenek. A tetőn pedig egy kis japánkertet is kialakítanak. Az új irodaház téglaburkolatával igyekszik majd a szomszédos volt iskolaépülethez igazodni, az elsőtől a negyedik emeletig irodák lesznek, a földszinten üzletsor, alatta mélygarázs. A Sajka utca felől 130 gépkocsinak háromszintes mélygarázs épül. Az irodaház több mint 10 000 nm alapterületű lesz, a vendéglátóipari egységek közel 3000 nm-t tesznek majd ki. Az átadás 2009 nyarára várható.

http://baubid.hu/baubid-static/csatolt/1198862555026-00004201-bc1.jpg

Források:
http://becsicorner.aapril.hu/
http://baubid.hu/baubid/portal/iodisp?nev=1198862555026
http://www.biggeorges-nv.hu/index.php?m=project&id=11
 

Városi séták: Beyond Budapest

http://www.beyondbudapest.hu/pictures/cica.jpg
"Olyan, mintha a nyolckerben nem lennének zárt ajtók. Bárhova indulsz és bármire számítasz, biztos, hogy nem oda és nem úgy érkezel majd, mint képzelted."


Az ajánlott séták:

NYÓCKER SZERETETTEL - Szép vasárnap délelőtti túra,egyénileg bejelentkező vendégeknek

A SZÜRKÜLET PALOTÁI - Könnyed esti séta, csak csoportoknak

A NYÓCKER MÁLLÓ POMPÁJA - Délelőtti kalandozás, csak csoportoknak

KORTÁRS MŰVÉSZET INSTANT - Ínyencség, előzetes megrendelésre, csak csoportoknak

ÉLŐ TÖRTÉNELEMÓRA - Interaktív foglalkozás, középiskolás osztályoknak

2009. február 5-én a Coxpön Ambient-ben beszélgettem Domján Manóval és Baglyas Gyurival, azaz a Beyond Budapesttel. Korábban már jártam két józsefvárosi sétájukon, és mindkettő nagyon jó élmény volt.

-Hogy kerültetek a kerületbe?

-Kerestük a legolcsóbb albérletet :-) Szociális munkát tanultunk, úgyhogy ehhez is jól passzolt Józsefváros. A Kálvária téren béreltünk lakást. Egyedül nálunk volt a lakásban vécé. Ma ez Budapest egyik legszegényebb környéke. A beköltözést végig is nézték a lakók a gangos bérházban. Soha nem volt semmi gondunk a lakókkal sem a házban, sem a környéken. 1 évig laktunk ott, aztán kiköltöztünk a kerületből.

-Honnan jött a túraszervezés ötlete?

-Az élménytúrák ötlete onnan jött, hogy amerikai diákok mentorai voltunk, és nekik mutattuk be a várost. Talán ez volt az egész gyökere. Egyre jobban megismertük a várost, aztán erre a tudásra tudtunk valamit felépíteni.

-Mikor indult be a dolog?

-2007 júniusában indult el az első józsefvárosi túra. Persze igyekszünk igazodni is ahhoz, hogy mik az ügyfelek igényei (építészeti téma, roma téma stb.), meg hogy mi van nyitva éppen, hova lehet bemenni. Igyekszünk mások lenni, mint a "kövessék az esernyőt" típusú vezetések, vagy a buszos városnéző túrák. Személyesebb, egyedibb túrákat szeretnénk csinálni.

-Hogy bukkantatok rá az érdekes arcokra?

-A séták beindulását egy fél-egy éves kutatómunka előzte meg. Becsöngettünk a lakásokba, érdeklődtünk az üzletekben, és egy csomó érdeklődő, érdekes embert sikerült így összeszedni. Ma már nem csak mi keresünk új embereket, hanem már ők is ránktalálnak időnként. Legújabban a Festetics-palotából (Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem) kerestek meg, hogy oda is be lehet vinni embereket. Itt még egy saját kis vezetett túrába is belecsöppenhettünk az egyik portás jóvoltából. Elindultunk túrát vezetni, aztán végül mi vettünk részt egy vezetésen :-)

-Hogy találtatok rá Éva nénire?

-Ő külön eset egy kicsit. Nem csak azt akarjuk bemutatni, hogy milyen épületek állnak, hanem a kerületben élő embereket is. Az egyetemen ismertünk meg valakit, akin keresztül sikerült eljutni hozzá. Fantasztikus nő: rengeteget mesélt már a romákról, az ő világukról, arról, hogy nekik mi a szép az életben. Odaadó, jólelkű. Kevesen engednek be vadidegen csoportokat a lakásukba, nála ezt is sikerült elérni.

-Híresek vagytok már a kerületben?

-Sokan vannak, akik már ismeretlenül is ránk köszönnek, még ha névről nem is ismernek minket. A kutatások, épületbejárások is viszik a hírünket. A különböző újságokban már több mint 50-szer szerepeltünk interjúval, cikkekkel.

-Mik a további tervek?

-Vannak ötletek, de még tesztelés alatt, úgyhogy nem tudjuk, hogy ebből mi valósul majd meg.

-Maradtok a Józsefvárosban?

-Hogyne.

-Terveztetek bővítést?

-Mi angol és magyar nyelven tudunk vezetést tartani, úgyhogy úgy lehetne fejlődni, hogy több nyelven is legyen vezetés. A közönség is nő, de azért még van tere a fejlődésnek, bővítésnek.

-Ki a fő célcsoport? Hogy találnak rátok?

-Eredetileg azt gondoltuk, hogy főleg turisták jönnek majd, de valójában nagyon sok a magyar vendég. És itt sokkal jobban fel kell készülni: a magyarok nyilván jobban képben vannak a nevekkel, a történelemmel. Új célcsoportként pedig a gimis diákokat szeretnénk bevonni: hogy az, amit a suliban tanulnak, élővé váljon. Ugyanakkor ők a legnehezebb ügyfelek is: nehéz a figyelmüket megtartani, nehezebben jön a hála, a pozitív visszajelzés. De ugyanakkor az egyik legszerethetőbb célcsoport is. Többnyire a magasabban kvalifikált emberek jönnek. Sok a külföldiek között is az olyan, aki Magyarországhoz valamilyen módon kötődik. Ofer Vardi, Tel Avivban él, a nagyapja a Teleki téren volt hentes. Ő most ismert szakács Izraelben, és a karácsonyi menüjét Éva néni receptjei alapján állította össze. A karácsonyi süteményhez a receptet pedig a Horváth Mihály téri templom háta mögötti Cukrászdából kapta. A cukrászdának ez a neve, ennyi van csak kiírva. Így is működik :-)

-Tudtok a hasonló sétaszervezőkről? Külföldi példák?

-Más sétaszervezőkkel nem annyira, inkább olyan kapcsolataink vannak, akik egy-egy témára szerveznek túrát a segítségünkkel. Arról már hallottunk, hogy Amszterdamban létezik egy szociológus pap túraprogramja, azoknak, akik ott megszállnak.

-Köszönöm az interjút!

Ha a Józsefváros kapcsán eddig csak a gettó meg a cigány szavak jutnak eszedbe, fizess be egy ilyen túrára! Miután végigjártad a Palotanegyedet, a régi házakat, és beugrottál esetleg még Éva nénihez is, másképp fogod látni a kerületet. Továbbá hallgasd február 27-én, pénteken reggel 7-től 8-ig a Tilos 90,3-at, mert pont erről lesz szó a hetiBeton c. műsorban!
 

Mi legyen Osztyapenkó szobra helyén?

A legvitatottabb szobor Budapesten a főváros, a XII. és az I. kerület között pingpongozott Turul-szobor. A második világháború áldozatainak emlékére emelték 2005-ben, azóta folyamatosan politikai vita tárgya. A vitában állást foglalni itt és most nem kívánok, arra van több tucat politkai témájú fórum és blog. Az eddigi történet röviden: 2005-ben felavatták, majd utólag kértek rá fennmaradási engedélyt. A főváros ellenállása miatt az építési hatóság ezt nem adta ki. 2008 márciusában a bíróság úgy döntött, hogy a szobrot el kell távolítani. Júliusban viszont az I. kerületi jegyző megadta a fennmaradási engedélyt, amit viszont a közigazgatási hivatal semmisített meg. A megsemmisítés ellen a XII. kerület önkormányzat lépett fel - itt tartunk most, a tárgyalás március 3-án folytatódik.

Budapest talán legrövidebb életű szobráról, a Sándor-palota előtt a Medgyessy-kormány által felállított, soha be nem fejezett, majd elhordott Összefogás harangjairól korábban már írtam.

Budapest legújabb szobra pedig a 2009. január 21-én felavatott Bonfini szobor a Várban, nem messze a Vadászkúttól. Az eredeti, Farkas Zoltán által készített szobrot öntötték újra Fáskerti István és munkatársai.

http://retronom.hu/files/images/oszta.preview.jpg
Osztyapenkó kapitány szobra - és hűlt helye (Forrás)

 

Egyes szobrok tájékozódási ponttá is emelkedtek. Miközben a budapestiek nagyobb hányadának valószínűleg fogalma sincs arról, hogy ki volt Osztyapenkó, a szobor helye fontos támpont volt az autós közlekedésben.

Ilija Osztyapenkó kapitány a "felszabadító" szovjet sereggel érkezett Budapestre. 1944 december 29-én érte halálos lövés - az akkori közlések szerint a nácik lőtték le. Ennek ellentmond, amit halálának körülményeiről a Retronóm fórumán ezt találtam:

"A Pesti oldalon elindított parlamentere, Steinmetz Miklós kapitány Vecsés határában aknára futott, Osztyapenko százados viszont eljutott a Kis-Gellérthegy alatti Szikla-központig, ámde Pfeffer-Wildenbruch tábornok, Budapest védelmének parancsnoka elutasította a megadást. Visszafelé az oroszok gyilkos aknatüzet zúdítottak saját parlamenterükre: Osztyapenko és egy őt visszakísérő német altiszt meghalt.

A későbbi harcokban súlyosan megsebesült, a vári kazamatákban fogságba esett Erich Klein százados (Günter Pape vezérőrnagy hadosztályában szolgált) csak öt évvel a történtek után, 1949. december 24-én került a Don menti Rosztovban az MGB különbírósága elé: ellene a vád a szovjet parlamenter meggyilkolása volt. Klein, aki embereivel fedezte Osztyapenkót, megveretése dacára is ragaszkodott ártatlanságához. Vádlói tisztában lehettek az üggyel, hiszen a kiszabott halálbüntetést kegyelemből 25 év kényszermunkára változtatták. A kommunizmus bukása után a századost ártatlannak mondta ki az Orosz Föderáció legfelső bíróságának semmisségi ügyekkel foglalkozó tanácsa."

A szobrot 1951-ben avatták fel, Kerényi Jenő készítette. Még a pesti humor is megemlékezett róla: "ott, ahol az utat ketté osztja-penkó"... 1991 óta a Szoborparkban látható. A helye azonban a helyi képviselőtestület szerint továbbra is szoborért kiált. 2008 elején már volt egy ötletpályázat, ekkor körbe forgó panorámatoronytól az óriási szőlőfürtig nagyon sok javaslat született - ezek azonban minden valószűség szerint meg is maradnak az ötletek szintjén. Esélyesebbnek tűnik az Értékmegőrzők Szentimrevárosi Egyesületének kérésére 2008-ban Gyorgyevics Miklós képviselő által benyújtott javaslat, mely szerint a helyen Szent Kristóf szobrát kellene felállítani. A hagyomány szerint Kristóf testes, nagy ember volt, aki segített egy folyón átkelni a vándoroknak - egy alkalommal egy kisgyermek képében magának Jézusnak is. A Magyar Autóklub érméjén is Szent Kristóf szerepel.

Te mit javasolnál, nyájas olvasóm: milyen szobor legyen az Osztapenkó helyén? Kattints e bejegyzés címére, és írd meg kommentbe!
 

süti beállítások módosítása