2008 november közepén feloldották az építkezés felfüggesztését elrendelő bírósági határozatot, miután a beruházó megegyezett a környék lakástulajdonosaival, házközösségeivel. Így még az eredeti határidőre, 2010 végére megépülhet a buszpályaudvart, 3 szinten 200 üzletet, új OBI barkácsáruházat, némi zöldfelületet és egy ügyfélszolgálati központot is tartalmazó új komplexum, a KÖKI Terminál. A tervek szerint új gyalogos-felüljáró is épül a területen, az átépített metróállomásról érkező utazókat pedig egy teljesen új, a metró peronjával párhuzamosan elhelyezkedő, fedett autóbusz-végállomás fogadja majd. Liftek beépítésével az akadálymentesítés is megvalósul. 500 P+R (park and ride) parkolóhely is létesül.
A régi, elbontásra került KÖKI-ről pedig itt olvashatsz bővebben.

Források:
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=387340&place=
http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=14&i=1058

A cikk szerkesztett változata megjelent a hg.hu-n is.

Az utóbbi két évtizedben mozik tucatjai tűntek el Budapestről. A visszaesés drasztikus mértékű. Egyik-másikuk bezárása nagy visszhangot váltott ki: a Broadway mozinál mozimentő csapat verődött össze, az Uránia mozi bezárását a sajtó is hosszan siratta. Eközben csendben, szinte titokban, további mozik tucatjai zártak be. A hatvanas évek "hőskora" mára szertefoszlott, és ma már az újabb bevásárlóközpontok építésénél nem feltétlenül építenek be többtermes mozit, az egytermesek pedig szinte teljesen eltűntek. Nagyon sok moziterem alakult át, kapott más funkciót. Ezek közé tartozik a 35 évet megélt Kőbánya mozi is.

A filmszínház létesítésének ideje, a hatvanas évek első fele nagy építkezések korszaka (is) volt. 1964-ben avatták fel az új Erzsébet hidat, és ebben az évben adták át a felújított Divatcsarnokot. 1963-ban nyílt meg az első aluljáró (Astoria), 1966-ban a második (Emke). A 70-es években a metrók is elérték a kerület határait. 1958-ban készítették el a terveket "Kőbánya városközpontjának rekonstrukciójára", és írták ki az építési pályázatot. A rajzokon a pártszékház és a filmszínház kiemelt helyen szerepelt. A tervezők Molnár Péter (1925-2000) és Mülbacher István (1917-1978) voltak. Molnár 1949-ben végzett a Műegyetemen, az IPARTERV alkalmazottjaként a Kőbánya mozi mellett ő tervezte az EGI székházat a Fő utcában (1968), a székesfehérvári FÁÉV sportcsarnokot (1976), és a mentők fővárosi székházát (1984) is. Munkájának középpontjában a könnyű anyagokból épített, nagy fesztávolságú szerkezetek álltak. Mesterei között tudhatta Lauber Lászlót és id. Janáky Istvánt is. Mühlbacher István 1954-ben került az IPARTERV-hez, ahol tervező, majd osztályvezető lett. Művei között említhető a Pannónia filmstúdió (1952, Gádoros Lajossal) és egy sor gyárépület terve is.

1964 augusztus 19-én este 7 órakor adták át az új mozit az új kőbányai lakótelep új lakóinak. 1945 óta ez volt az első Pesten épült új mozi, a korszak mozisainak büszkesége. A zömök kocka formájú, zárkózott épület nem csak a régi képeken, a valóságban is szürkés színű volt, a homlokzatot burkoló import "marbunit" üveggel. A váz monolitikus vasbeton szerkezet. Ezt az építési módot a számtalan szellőzőcsatorna és áttörés tette szükségessé. A nézőtér 26 méteres terét beemelt rácsos acéltartók hidalják át, változó szintmagasságokkal, ezzel létrehozva a nézőtéri mennyezet lefele domborodó ívét. "A tartó mindkét övére födém fekszik fel, közrezárva egy gépészeti szintet. Miután az emeleti oldalfalak mindegyike konzolra fekszik fel, azok könnyítése érdekében függönyfalas rendszerben, szendvicsszerű, réteges hang- és hőszigetelő lapokból készült. Sajnos ennek szerkezeti formálása a belsőkben elmaradt s a mindent elfedő vakolat nem engedi látni a tervezők ezirányú törekvéseit." - írta Molnár Péter 1965 januárjában a Magyar Építőművészetben.
 
A kívül komorabb hangulatú épület belül már sokkal színesebb. Az épületben minden volt, aminek akkoriban lennie kellett: előtér pénztárakkal, előcsarnok, ruhatár, büfé, vécék, közlekedési folyosók, vetítőterem és még orvosi szoba is. A földszint mennyezete világoskék, a többi elem sötétebb, de változatos: fekete műmárvánnyal borított oszlopok, vörös klinkertéglás falak, fekete műanyag borítású ruhatári pult jellemezték a belső tereket. A belső üvegfelületek és a márványpadló verték vissza a mennyezet csillagos égre emlékezető világítását, ezzel csillogásba borítva a belső tereket. "Ez a mozi a fényektől kel életre" - írta Urbán Mária a Budapesti Negyedben. A világítástechnikát Sárkány Imre tervezte. A nézőtérre 800 ülőhely került, 90 centiméteres sortávolsággal. A teremben érdekes méretekkel találkozhattunk: a vetítési távolság 24,8 méter, a vászon szélessége 12,4 méter, az első sor távolsága a vászontól 6,2 méter. Ez pontosan 4:2:1 arányokat ad ki!

A mozi 1965-ben. (Forrás)

Egy komolyabb hibát azonban vétettek: a Kőbánya mozi felirat nagy betűkkel szerepelt ugyan a homlokzaton, de az aktuális film hirdetésének nem volt igazán helye. A festett, fali plakátra teljesen ránehezedett a homlokzat, nagyrészt kitakarva azt - így csak egészen közelről lehetett látni, hogy mit vetítetnek éppen. Ezt a hibát később úgy javították ki, hogy a homlokzat üvegtábláira utólag felerősítettek egy neontáblasort, amelyre betűnként ki lehetett írni a film címét. És milyen filmekét! 1964-ben a mozi még valódi tömegszórakozás volt - nem kis részben annak köszönhetően, hogy a televíziós konkurencia ekkoriban még alig létezett. Csak 1968-ban indult el a hatodik napon is a tévéadás, hogy aztán évtizedekre meg is maradjon a hétfői adásszünet. A második tévécsatorna csak 1973-ban indult el. 1957 végétől már nyugati filmeket is játszhattak a mozik - persze gondosan kimért arányok és cenzúrázott filmkínálat keretei között. A magyar filmek elsősorban történelmi témájúak voltak - néhány példa: 1965: A kőszívű ember fiai I-II, 1966: Egy magyar nábob, 1966: Kárpáthy Zoltán, 1968: Egri csillagok I-II. Ezen filmek mindegyikének premier mozija volt a Kőbánya mozi.

Mivel a városban akkoriban még jóval alacsonyabb volt a mobilitás, ezért a közönség is elsősorban a környék lakóiból verbuválódott. (A BKV a havibérletet pl. csak 1969-ben vezette be!) A mozi olcsó volt, és teltházas.

Innen viszont már csak lefelé vezetett út: 1960-ban egy átlagos magyar még 14-szer ment moziba, '88-ban már csak 6,34-szer, 1999-ben már csak 2,1-szer. A hetvenes évekre betört a háztartásokba a tévé, aztán a 80-as években jött a videó, és a filmre vágyó tömegek egyre inkább otthon maradtak. Napjainkban pedig már az internetről letölthető filmek korszakát éljük, ami szintén nem kedvez azoknak, akik moziba szeretnék csábítani a közönséget. A Kőbánya mozit 1990 júliusában az amerikai Intercom vette bérbe. 1993 végére az 1990 évi nézőszám 48 százalékára esik vissza a fővárosi mozik látogatottsága. Közben sorra épültek a multiplex mozik, amik innen is elvitték a nézőket. A tendencia általános: egyre több mozi szűnik meg, alakul át. A Bástya moziból bankfiók lett, a Metró mozi több évnyi szünet után 2006-ban Ruttkai Éva Színházként nyitott újra, a Broadway moziból is színház lett - és még sorolhatnánk. Sőt, már multiplex mozi is zárt be: 2006 januárjában az Új Udvarban szűnt meg a vetítés. 2005-ben a Hollywood Multiplex ki is vonult Magyarországról.

Azóta digitális átállás és IMAX mozi nyitás is történt, úgyhogy azért a mozik sem adják fel, bár a látogatószám tendenciája továbbra sem mutat érdemi visszafordulást.

A rendszerváltás után már csak egy pénztár működött a Kőbányában. 1998-ban az Intercom visszaadta a mozit a Budapest Filmnek. Ekkor még jött egy új bérlő, de az már csak adósságokat hagyott maga mögött. A mozi 1999 áprilisában végleg bezárt. A környéke sem úszta meg változások nélkül: a pártházból irodaház lett, az úttörőházból szabadidő központ. A Kőbánya évekig állt lényegében kihasználatlanul, míg 2005-ben áttervezték, és 2006-ban ebbe az épületbe költözhetett be a Magyar ATV csatorna. A tévé legyőzte a mozit.

A mozi hűlt helye: 2006 óta az ATV székháza van az épületben. (Forrás)

Források:
http://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00024/
Magyar Építészet 1945-70. Corvina, 1972
http://retronom.hu/files/images/1965_kobanya.preview.jpg
http://pctrs.network.hu/picture/3/_/3877_1366593_n.jpg
http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=14008
http://www.pergokepek.hu/hu/imgpopup.aspx?guid=f4ce78c0-6bf8-429b-bb98-7a64f75faff1
http://www.pergokepek.hu/hu/imgpopup.aspx?guid=db056e5a-98cc-4896-bfae-1a380d4a8a52
Dráma után Tragédia. Budapest újság, 2007 február, p.22-23.

Sztrájkra készülnek december 18-án a dolgozók. Egyrészről nem irigylem a munkájukat, másrészről a járművezetők esetében csak azután támogatom a sztrájkot, hogy megtanulták bemondani a következő megállót, és beállítani a kijelzőt. Erre a többségük akkor is tojik, ha a technika rendben működik.

Amióta a költségeket nekiálltak lefaragni, már alkatrészvásárlásra sem költenek. Ennek eredményeképpen jól működő járműveket ítélnek halálra és beleznek ki, hogy alkatrészként hasznosítsák őket.

A Blikk értesülése szerint 19 Volvo busz is parlagon hever, mert a szervízgaranciájuk lejárt, azaz a BKV intézné az alkatrészellátásukat - de nem intézi. A legsúlyosabb helyzet a buszoknál (és a troliknál) alakult ki: a járművekből jelentős kiesés van a villamospótlások miatt, a meghibásodott járműveket sokszor semmivel nem tudják kipótolni, így viszont az utas akár háromszor-négyszer több időt kénytelen a járműre várni. A BKV hivatalosan mindössze annyit ismer el, hogy "a gazdaságosan nem javítható, és forgalomba már nem kerülő jáművek egyes alkatrészeit" felhasználják. A járműállomány elképesztően elavult: a metrókocsik egy része 40 éves, és már lejárta az élettartamát, a trolik oldalát már rég a rozsda marja tenyérnyi felületeken, a buszok átlagéletkora 14 év felett van. Egyedül a villamosoknál kevésbé gáz a helyzet, köszönhetően a Combino beszerzéseknek, az UV selejtezéseknek, és a metróépítés miatt kevesebb járatnak.

A vállalat állami támogatása idén 5-10 milliárd, jövőre 20-30 milliárd forinttal egészülhet ki. Olyan terv is felmerült, hogy a HÉV vonalak üzemeltetését vegye át a MÁV, de a MÁV, a HÉV és a Volán társaságok részvételével egy regionális "elővárosi közlekedési szervezet" felállítása is szerepel az ötletek között. Kocsis István vezérigazgató célja, hogy a jelenleg kb. 32 milliárdos állami normatív támogatást jövőre további 30 milliárd forinttal egészítsék ki. Ehhez jönne még a főváros 10 milliárdja, és persze a jegy- és bérleteladásokból jövő bevétel. Mindez együtt pont fedezné a kiadásokat, de az 84 milliárdosra duzzadt adósság visszafizetésére már nem jutna belőle.

Források:
http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=124158
http://www.hirszerzo.hu/cikk.megmenekulhet_a_bkv_-_milliardokat_kaphat_a_ceg_a_kormanytol.88307.html
http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=124158
 

A Kortárs Építészeti Központban 2008. december 14-én tekinthető meg utoljára egy meglehetősen elfeledett, ám rendkívül érdekes építészünk, Szabó István (1914-1988) hagyatéki kiállítása. A kiállítás kurátora, Kovács Dániel jól ismeri az életművet: diplomamunkájának témájául is Szabót választotta. Négy, a Magyar Építészeti Múzeumból kölcsönzött tervrajzot leszámítva a teljes kiállított anyag újdonságnak számít; egy 1972-es torinói szobrászati tárlatot leszámítva a javarészt a 20. század második feléből származó hagyatékot még sosem állították ki. Ennek oka talán az, hogy Szabó munkásságának két fontos területe, a kiállítások építészete és belsőépítészete, valamint a szocializmus évtizedeinek templomépítészete máig feldolgozatlan területnek mondható.
 
A kiállítás helyszíne is különleges. A Kortárs Építészeti Központ jelenlegi székháza (volt OMFB székház, 1969-71), Szabó István egyik legjelentősebb munkája ugyanis hamarosan lebontásra kerül. Nem véletlen, hogy a kiállítási anyagnak is hangsúlyos fejezete ez az épület. Az átalakítások, bontások miatt az életmű egyre fogy, illetve egyre kevésbé tekinthető autentikusnak. Részben ezzel magyarázható, hogy az anyagban kevés kivétellel nem kaptak helyet az épületek jelenlegi állapotát bemutató képek.
 
Az installáció egyszerűnek mondható, de jól illeszkedik a térbe. Különösen naplemente után, amikor a hatalmas üvegfalak térbe helyeik a fényképek, tervek hátteréül szolgáló fehér tablókat. Ezek közé kerültek azok a kisebb-nagyobb méretű művészeti alkotások, amelyek Szabó munkásságának sokoldalúságára mutatnak rá. A terembe belépve is két nagy képzőművészeti alkotását látjuk meg a terem túlsó végében, méretüknek köszönhetően ezek az elsőnek szembetűnő kiállítási tárgyak. Ötletes megoldás a farkasréti templom makettjének elhelyezése olyan vasbeton zsaluköveken, mint amilyenekből maga a templom falazata is megépült.
 
Szabó első korszakában meghatározó volt a kiállítási építészet. 1938-ban a BNV területén dolgozott. A második világháború után ő is belekényszerült a szocreál erőltetett stílusába. Az ötvenes évekből származó, a Déli pályaudvari, vasútállomást és metróállomást is magába foglaló komplexumának tervein a vastag oszlopsorok, a díszítmények egyértelműen magukon viselik a korszak stílusjegyeit. Megannyi kortársához hasonlóan Szabó sem szerette ezt a stílust, kibújni, menekülni igyekezett előle, és az ötvenes évek második felétől ő is levette ezt a „kényszerzubbonyt". Ezidőtájt kiállítási építmények során dolgozott: pavilonokat tervezett, belsőépítészeti feldadatokat oldott meg (1957: Poznan, Szaloniki, Brüsszel). Emellett képzőművészeti alkotásokat is készített, ezek egy része épületeinek homlokzatán, vagy belső tereiben került elhelyezésre. A kiállításon ilyen alkotásokból is megtekinthető néhány (pl. Pietá, Ádám és Éva), és szerepeltek az 1972-es torinói kiállításán is. A brüsszeli kiállításon készült archív felvételen látható székek hazai változatából egy példány a kiállítási anyag része - ebből mindössze egy garnitúra maradt fent, Szabóék háztartásából. A kiállítási építészet terén szerzett tapasztalatait ügyesen használta fel a Magyar Rádió Pagodájának építésénél: a szűk belső udvar adta korlátozást a befelé dőlő falak, az ívelt tető és az üvegfalak átláthatóságával oldotta fel.
1953-ból ránk maradt egy hárshegyi (sárvárligeti) étterem terve is, ez modern stílusjegyeket felvonultató épület lett volna, ha megvalósul. Későbbi épületei - pl. az inotai kultúrház, a tiszaszederkényi (ma: Tiszaújváros) Művelődési Ház (1964) - már egyértelműen a 60-as évek modern építészeti stílusában készültek. Szintén a 60-as évekből származik a legmerészebb, a leginkább földtől elrugaszkodott terv, amit akár az utópiák világába is sorolhatnánk. Az akkor még beépítetlen lágymányosi területre álmodott hatalmas sportcsarnoknak kiemelt városképi szerep jutott volna. A fenyőtoboz felépítésére emlékeztető borítású óriási kúp az olasz Pier Luigi Nervi munkáinak párhuzama.
 
Életének utolsó korszakában figyelme az egyházi építészet felé fordult. Talán legismertebb szakrális épülete a farkasréti Mindenszentek templom (1973-78). Ennek érdekessége, hogy ez volt az első, a szocializmus érájában épített új római katolikus templom. Ebből persze nem nehéz kitalálni azt sem, hogy nem állt rendelkezésére valami rengeteg sok pénz. A hiányt ötletességgel pótolta: olcsón tudott szerezni beton zsaluköveket, és ezt használta tégla helyett a falak felhúzásához. A kiállításon megtekinthető az épület eredeti makettje. A templom belsőépítészetét, díszítményeit is Szabó tervezte. 1975 és '85 között még kilenc temploma épült fel: a márkházai Krisztus Király templom, a Váci út és a Fáy utca sarkán álló Szent Márton templom, az Ildikó téri és dunaújvárosi református templomok. Az 1987-es Duna-parti ökumenikus temploma már nem épülhetett meg. Halála után még egy terve megvalósult - 1995-re készült el a tatabányai Hálaadás bányásztemplom.

Szerinted melyik épület a legcsúnyább székesfővárosunkban? A Moszkva téri metrókijárat? Netán a Nemzeti Színház? Az elbontás alatt álló KÖKI? A Pataky Művház? A Flórián Áruház? A Kálvin téri Városkapu üzletház? Vagy valami egészen más?

Ötleteidet, toplistádat írd meg kommentbe!

Azt írja az újság, hogy rendezné az áldatlan parkolási helyzetet a főváros. A fővárosnál ez minden 3-4 évben előkerül. Aztán nem történik semmi. Ezúttal Hagyó Miklós terjesztette be a javaslatot. Ennek keretében átlagosan 50 százalékkal drágulnának a parkolási díjak. A legmagasabb díjak a Várban, a legalacsonyabbak a külsőbb kerületekben találhatók. A koncepció fő célja, hogy eltüntesse az utcán parkoló gépjárműtömegeket, illetve, hogy az agglomerációból érkezőket a tömegközlekedésre sarkallja. Felmérések szerint a parkoló autósok 14 százaléka (!!!) parkol mozgáskorlátozott kártyával. Az ilyet jogosulatlanul használóknak kívánom, hogy váljanak jogosulttá. A főváros is szeretné ezt az állapotot megszüntetni - nyilván más módszerrel: kitolnák a fizető övezetek határait, és idővel a kerületi lakosok "tárolási joga" helyett 10 százalékos lakossági hozzájárulás lenne az új rend.

(Forrás)

Van mit megoldani. A belvárosi kerületekben 55 ezer férőhely van. Ezeknek 119 százalékára adtak már ki lakossági kártyát.

Ugyanakkor nem tudok szó nélkül elmenni a téma kapcsán 2 dolog mellett. Az első: az elmúlt 18 év alatt miért nem sikerült P+R parkolók rendszerét kiépíteni? Mindig arról beszélnek, hogy erre milyen nagy szükség van, de soha nem történik semmi. Hogy történhetett meg, hogy az Örs vezér terén engedélyt kapott egy már meglévő üzletközpont (Sugár) mellé egy másik (Árkád), miközben P+R parkoló részére nem maradt jó tömegközlekedési kapcsolattal rendelkező hely? Miért nincs 1000 fős P+R parkoló az M1-M7 bekötő szakasza mentén, a Váci úton, a Szentendrei úton, a Soroksári úton stb.? Azt megértem, hogy idén nincs rá pénz. De hogy két évtizede nem sikerült érdemben előrelépni, ez a főváros szégyene. A másik: ha a parkolási díjak emelésével a tömegközlekedés felé tolnák el a néptömegeket, akkor miért nem készítik fel erre először a tömegközlekedést? Ha az autók helyett a buszt, metrót stb. ajánlják, akkor miért vágták vissza a Volánbusz járatait a Megyeri híd átadása után? Miért fog átszállni 16 éves átlagos korú, ma is zsúfolt autóbuszokra az, aki eddig autóval járt? És miért emelik a jegy- és bérletárakat az infláció feletti mértékben? Jövőre 290 forint lesz egy vonaljegy, és 9000 forint egy havibérlet. Ez nem lesz vonzó alternatíva.

Pedig volna miért küzdeni ...

Kezembe került Benedek István Gábor: Földalatti történet (Kozmosz könyvek, 1982) c. könyve, amely a 2-es és a 3-as metróvonal építésének történetét meséli el. A könyv végén szerepel egy kitekintés a jövőbe, benne a 4-es metróval. Az idézetek innen származnak (dőlt betűvel).

Talán a VII. ötéves terv elején megkezdődik a két párhuzamosan haladó alagút fúrása a Bocskai út és a Kálvin tér között. (...) A déli végállomást a budafoki városközpont mellett építik meg, majd a Móricz Zsigmond körtéren állnak meg. A 4-es metró a Budapesti Műszaki Egyetemnél éri el a Dunát, hogy aztán a Kálvin téren találkozzék először az észak-déli vonallal, illetve a Csepelről a felszín alatt idevezetett HÉV-végállomással. A HÉV vonalakat úgy igazították volna a metróhoz, hogy a soroksári vonal és a csepeli vonal összekötése után mindkét HÉV feljöjjön a Boráros térig, ahonnan a kiszélesített Közraktár utcán át érte volna el a Kálvin teret, a Csarnok téren csomópont kialakításával. 1986 végéig tervezték lebontani a Kálvin téri áruházat, hogy a helyén megépülhessen a belvárosi végállomás. A 4-es metró következő megállója a Rákóczi tér, majd a Baross tér, itt érintve a 2-es vonalat. (Köztársaság téri megállóról tehát nincs szó a tervben.) Innen a pálya Zuglón át Újpalotára vezetett volna tovább.

De voltak már tervek az 5-ös vonalra.is. Északi végpontja Óbuda, a Bécsi út és a Vörösvári út kereszteződése, és úgy halad délre, pontosabban Kelenföldra, hogy közben érintse a Margitszigetet, az Élmunkás teret (átszállás a 3-as vonalra), majd a Kodály Körönd után a Baross teret (csatlakozás a 2-es vonalhoz), ezt követően a Kun Béla teret s a Klinikák elnevezésű megállót (újabb átszállás a 3-as vonalra). Az 5-ös pálya a Boráros tértől északra halad majd, át újra a Duna alatt, és a Móricz Zsigmond körtéren találkozik a 4-es vonal alagútjaival.

És innen szárnyalnak tovább a tervek, 3-5 percenként járó szentendrei HÉV-vel, új villamosvonalakkal. Ami meg is valósult ezekből, az többek között a Moszkva téri villamosvonal-összekötés, az Árpád híd 2x3 sávossá növelése és rajta az 1-es villamos átvezetése, az Árpád híd, metróállomás csomópont kiépítése a felüljáróval és a Flórián téri csomópont kiépítése. Szintén megépült a Déli vasúti híd mellett az új híd, igaz, a villamos még hiányzik róla. Említést tesznek az M0-ás gyűrűről és annak északi hídjáról is, ez legalább épülőben van, a híd el is készült. Az aquincumi hidat már akkor is meg tervezték építeni, azóta is tervezik. Az Országház mellett, nagyjából a régi Kossuth-híd vonalában olyan alagút terveit fontolgatják, amely az M3-as autópálya forgalmát a Rudas László utcán, illetve az Alkotmány utcán át a Duna alatt vezetné el a Csalogány utcába, innen a Moszkva térre, majd az Alkotás utcán az M1-es és az M7-es sztrádákhoz. Ez utóbbinál örülhetünk, hogy nem épült meg!

Weinek Leonárd plázastopot hirdetett. Ide csúszott ki lényegében a Mundo eredetileg szép ötlete. Az eredeti tervek még parkosított, a terület 30 százalékát zöldfelületnek meghagyó kerületközpontról szóltak: önkormányzattal, ideköltöztetett közfunkciókkal: a szakrendelő és a rendőrség kerületi központja is ide került volna. Csakhogy közben a beruházó egyre inkább az üzlethelyiségek és az irodák területét kívája növelni, ami ellen november 19-én a polgermeister sajtótájékoztatón tiltakozott. Ennek anyagából idézek:

Útmutató zuglói ingatlanfejlesztőknek
1. Semmilyen építkezés nem eredményezheti a zuglói zöldfelület csökkenését, erre az országos szabályoknál szigorúbban ügyelünk.
2. Ápoljuk Zugló hagyományait, ezért a beruházóknak meg kell őrizniük az egyes városrészek önálló karakterét.
3. A lakónegyedekben minden eszközzel visszaszorítjuk az átmenő gépkocsiforgalmat, ezt várjuk a nálunk építkezőktől is.
4. A kerületben a beruházóknak segíteniük kell a közösségi terek (piacok, sétálóutcák, kávéházak és más hasonló találkozó helyek) létrejöttét és megőrzését.
„Akik elfogadják ezeket a szabályokat, azokat örömmel látjuk Zuglóban, és minden eszközzel segítjük a munkájukat. Akik nem, azoknak nem tanácsolhatok mást, mint hogy keressenek maguknak egy másik kerületet, de leginkább egy másik várost!” – nyomatékosította Zugló polgármestere.

November 25-ére már egymásra is borult az Echo és az Önkormányzat. Ismét szó szerint idézek a kiadott sajtóanyagból:

Hosszú távú, tartós partnerségre készül Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata és Zugló Bosnyák téri városközpontjának területét megvásároló Echo Investment. Ennek érdekében a jövőben rendszeresen vezetői és technikai szinten is egyeztetnek a tervezett beruházással kapcsolatban – többek között erről is biztosította egymást hétfőn Budapesten Piotr Gromniak, az Echo Investment elnökének megbízásából Anna Malarczyk, a cég projekt menedzsere és Weinek Leonárd zuglói polgármester. „A zuglói önkormányzat célja, hogy Zugló új városközpontja illeszkedjen a kerület élettel teli, családbarát és közösségi értékeihez. Ehhez továbbra is az Echo Investment-et tekintjük partnerünknek” – szögezte le Weinek Leonárd a találkozó alkalmából. „Az Echo Investment kiemelt fejlesztésként kezeli a Bosnyák téri Mundo megépülését, ennek megfelelően törekedünk minden érintett elvárásának megfelelve elvégezni az új városközponttal kapcsolatos munkákat” – mondta el Anna Malarczyk.

Csak fiatalok sétálhatnak majd el az új központ előtt? Idősek, betegek, szegények miért nem szerepelnek a látványképeken? (Forrás)

Közben a Nagy Lajos király útjának tengelyén is kapkodnak a befektetők a plázaépítés (utolsó?) nagy lázában: a Mexikói úti végállomáshoz is plázát terveznek, a Bosnyák téren ugye ez van, lejjebb a Fogarasi úti Tesco (botrány, hogy ennyire bentre hipermarket épülhet Budapesten) és néhány éve az Árkáddal az utolsó telek is elveszett, ahol értelmes, jó P+R parkoló létesülhetett volna az Örs Vezér terén. A Mundo torzulása sajnos nagyon jól illeszkedik abba a trendbe, amely egyre magasabbra nyúló lakótelepekben és egyre több bevásárlóközpontban és irodaházban képes csak fejlődést látni, a zöldfelületekre pedig csak úgy tud tekinteni, mint "ingatlanforgalmi szempontból alulhasznosított" területekre.

Források:
http://www.origo.hu/ingatlan/20081119-zuglo-mundo-varoskozpont-onkormanyzati-plazastop-nem-az-uj-tervre.html
Önkormányzati sajtóközlemények

Valamikor Budapest három legjelentősebb fürdője között tartották számon a Hungária fürdőt. A hideg vizes közfürdőt 1827-ben Gamperl András selyemkereskedő építtette. 1955-ben a talaj megsüllyedése miatt a fürdőt bezárták. A szomszédos Continental Szálló 1970-ben csukta be végleg a kapuit. Azóta a műemlékvédelmisek végignézhették, hogy az egykori dicsőséget hogyan marja-bontja szét az idő vasfoga és az egymást váltó nemtörődöm tulajdonosok. 1996-ban az akkori tulajdonos már mindent elbontott volna, hogy építhessen. Bontani tudott, építeni nem. Az épület 2005 óta teljes műemléki védelem alatt áll, ám ez a védelem túl későn érkezett - mára már alig maradt valami az eredeti épületből.

A híres dombormű, alatta szecessziós felirattal (Forrás)

Források:
http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/30301/1/belfold/Ujjaeled_a_Dohany_utcai_Hungaria_furdo
http://www.fn.hu/belfold/20081127/ujjaeled_dohany_utcai_hungaria/
http://www.origo.hu/utazas/20081127-megujul-a-dohany-utcai-hungaria-furdo.html

2008-ban 4 pályázat nyerte el a címet. A 4 épületből 3-ról már volt szó ezen a blogon is.

1. Kopaszi gát (korábbi bejegyzések)

2. Richter Gedeon Kémiai Kutató- és Irodaépület (bővebben)

3. Krüll-Ung irodaház (bővebben)

4. A SOTE új oktatási központjával nemcsak egy új épület, de egy új tér is született: a Vendel tér. A tömb igen méretes, mégsem nehézkedik rá környezetére. A Tűzoltó utcában az épület jól csatlakozik a szomszédos épületekhez. A három belső udvart határoló keresztirányú szárnyak logikus rendszert alkotnak. A külső kőburkolat jól sikerült, illeszkedik környezetéhez. Kritika egyedül a padlóburkolat tartósságát érte.

+ Továbbá elismerő oklevelet nyert a budafoki víztorony (bővebben)