Ebben a bejegyzésben annak próbálok utánajárni, hogy milyen új kisebb-nagyobb utcai tárgyak vesznek minket körül a közeljövőben.

A legnagyobb vitát az utóbbi időben a postaláda téma váltotta ki. A Magyar Posta 2008-ban nekikezdett a szerintük elavult, a városvédők szerint viszont nagyon is értékes régi postaládák cseréjének. Az új ládák kétségkívül silányabbak, gyengébb anyagúak - egyik alkalommal magam mentem be a Petőfi Sándor utcai postára, hogy szóljak nekik: tárva-nyitva áll a vadonatúj postaláda az épület falán, simán kiveheti bárki a bedobott leveleket. Kb. úgy viszonyul a régihez az új, mint a 2-es metró állomásainak régi és új változata. A régi, felújítandó, de eredetileg igényesnek mondható állomások / postaládák helyére új, de nagyon gagyi, olcsó anyagokból elkészült új kerül. A nagy postaláda üzlet bonyolítói a H-Safes.
 

A Fővárosi Csatornázási Műveknél oldalbeömlős víznyelők telepítését kezdték meg - egyelőre kísérleti jelleggel. Külföldi filmekből is ismerős lehet a megoldás: nem az aszfaltba "telepítik" a lefolyót, hanem a szegélykőbe "integrálják". A cinikusabb énem azt mondatja velem, hogy így legalább csökkenhet az olyan lefolyók száma, amelyek még véletlenül sincsenek egy szintben az úttesttel. Reális énem azonban tudja, hogy az új megoldást is lehet rosszul kiépíteni :-) No de félre a rosszmájúsággal, bizalmam az ősi erényben. A nagy esőzéseknél leömlő víz rengeteg hordalékot is visz magával, és ez könnyen eldugaszolja a jelenlegi lefolyókat - tulajdonképpen erre keresnek megoldást az FCSM munkatársai. Az esővíz a szennyvízzel együtt távozik - például az Erzsébet-híd közelében, az Ördög-árok végeként a Dunába. És egy újabb érdekes adat: Budapesten 80 ezer, szinte kizárólag felső beömlésű víznyelő rács található. Ezeket nem leváltaná, hanem kiegészítené az új rendszer.
 

Az Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. pályázatot írt ki a köztéri parkoló automaták újjátervezésére. Az automaták funkciója természetesen nem változik, de az újaknak tartalmazniuk kell annak üzenetét, hogy "a díjfizetés mobiltelefonnal könnyebben megy". A pályázóktól azt kérik, hogy a terv legyen vidám, kommunikatív, formabontó, elgondolkodtató, bátor, merész, kihívó, kedves, szeretni való és újító. A beadási határidő 2008. július 10 volt, ezt 17-éig meghosszabbították. Már lehet szavazni, a legjobb pályaművekből pedig kiállítás nyílik majd a Gödörben szeptember 5-én. (A kiállítás szeptember 14-ig lesz megtekinthető.) Én a "Park and Bike 2"-re, illetve a "Város"-ra szavaztam, neked melyik a kedvenced?

A XIII. kerület pedig új köztéri padok kiválasztásához kéri a lakosok ajánlását. Zalavári József formatervező bútorai közül lehet választani. Egy-egy példányt a Gyermek téren ki is helyeztek: van Budapest pad, Deák pad és Korzó pad.

(A kép forrása)

Hamarosan egy új típusú szemetes is felbukkanhat Budapesten. A pályázatot a MOME és az Öko-Kord közösen írta ki. A pályázók modelljeinek prototípusait megtekinthetjük majd a Design Hét keretében, és már szavazni is lehet (szeptember 15-ig) az Öko-Kord honlapján. A kukák mindegyike szelektív hulladékgyűjtő. (Csak ne pakolnák az emberek a szemetüket a szelektív hulladékgyűjtő mellé...)

Itt jegyzem meg: Budapest szép portáljairól, nagykapuiról pedig kiállítás volt látható a Gödörben. A kiállítás már bezárt, de a honlapja még él, ajánlom figyelmetekbe!

Tudsz még hasonló pályázatokról, utcai tárgyakról, érdekességekről? Írd meg kommentbe, bővítsük együtt a listát!

Források:

http://www.mtv.hu/magazin/cikk.php?id=284734

http://www.nol.hu/budapest/cikk/495401

http://www.fcsm.hu/article/article.php/37/54

http://www.epiteszforum.hu/node/9765

http://www.hg.hu/?hg3=cikk_reszletes&cikk_id=4628

http://oko-kord.hu/

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=233459&fr=rss

http://www.metro.hu/bulvar/cikk/277027
 

Korábban már beszámoltam a Kossuth tér átépítésére kiírt pályázatról, és az arra beadott pályaművekről. A nyertes az s73 építésziroda lett.
 

2008 júniusának végén a fővárosi közgyűlés elfogadta a rendezési tervet. Egymilliárd forintot különítettek el erre a célra. Eredetileg 2006 végén merült fel az ötlet, amit a főváros és az V. kerület is támogatott. A tér megújulását a Budapest Szíve projekttel kapcsolják össze. A főváros 5 évre ingyenes használatba adja a tulajdonában álló teret az Országgyűlés Hivatalának.

Az eredeti tervek szerint a mezőgazdasági tárca az új kormányzati negyedbe (korábbi államkert hírek és tervek itt) költözött volna, a Kossuth téri épületbe pedig a Miniszterelnöki Hivatal költözött volna. Az épület átalakítása, modernizációja még azután is napirenden van, hogy az államkertet lefújták - a Mérték Építész Stúdió dolgozik az irodaházzá alakítás tervein.

Egyelőre kevés biztosat tudni a mélygarázsról is. A 100 százalékban fővárosi tulajdonú Parking Kft. lenne a beruházó, de szerződést még nem kötöttek. A parkoló úgy épül majd meg, hogy 20 méternél ne legyen közelebb egyik épülethez sem, és vastag vasbeton falai egy bent felrobbantott autó nyomását is felvegyék. A mélygarázs a tervek szerint képviselők és civilek számára is nyitott lesz. A Főpolgármesteri Hivatal szerint a felújítás 1,23 milliárd Ft állami, és 2,44 milliárd Ft magántőkét igényel. A mélygarázst a beruházó 20 évre kapná meg használatra. Megjegyzem: más forrás a parkra 1,2 milliárdot, a parkolóházra és a látogatóközpontra együtt 3,6 milliárd forintot említ. A végső összeg pedig minden előzetes becslés felett szokott végződni.

A látogatóknak a felszín alá építendő, új látogatóközpontról még semmi konkrétum. Nem lehet tudni, hogy hogy fog kinézni, és hogy mennyiből és ki fogja megépíteni.

Persze első lépés a mélygarázs megépítése, ezután jöhet a felszíni rendezés. A tér átadásának céldátuma így folyamatosan kitolódik: 2010 március 31., majd 2010 december 31. - de ez sem tekinthető igazán véglegesnek.
 

Pedig a főváros tényleg megérdemelné már, hogy rendezett legyen az egyik legfontosabb tere. Évente turisták százezrei viszik hírét, hogy mit láttak itt. Remélem, hamarosan kevesebb szétrepedezett aszfaltról, és egy nagyon szép parkról szólnak a hírek. No és a parlamentbe való bejutás rendszerét is érdemes lenne újragondolni: ha egy csoport a fél 10-es vezetésre érkezik, akkor hol tölti el az időt fél 10-ig? Ma egyszerűen álldogálnak a téren - ha esik, ha fúj. Remélem, hogy az új látogatóközpont ezt is megoldja.

Források:

http://www.nol.hu/budapest/cikk/485544/

http://www.nol.hu/budapest/cikk/486223/

http://www.origo.hu/itthon/20080414-nyartol-epitik-at-a-budapesti-kossuth-teret-melygarazs.html

http://index.hu/politika/belfold/budapest/koss9613/
 

Beépül, átépül a Hajógyári sziget déli része. az ÁPV 2003 végén a Plaza Centers 100%-os tulajdonában álló Ercorner Kft.-nek adta el a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 66,8%-os üzletrészét, 4,6 milliárd forintért. 2008-ban Az Álom Sziget-Entertainment Zrt. megszerezte a kaszinókoncessziót is. A tervek szerint 2012-re készül el a komplexum, 525 milliárd forintból (!). A területen már elindult a Hadrianus palota romjainak feltárása, és a beruházó Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. az árvízvédelmet szolgáló résfal építését is elkezdte.

(A kép forrása)

Lesz itt több mint száz játékasztal és több mint ezer játékgép a kaszinóban, lesz egy 3500 férőhelyes konferencia-központ, 3000 szoba és 1000 apartman a szállodában, és 5500 mélygarázs férőhely. Cserébe a beruházó több közcélú fejlesztést is megvalósít. A sziget északi részét, amely továbbra is beépítetlen marad, parkosítják. Felújítják és átépítik a Sziget fesztiválok főbejárataként híressé vált K hidat. Kiépítenek egy új alagutat, amely a Bogdáni út vonalában megy be a szigetre. Összekötik az Árpád fejedelem útját a budai alsó rakparttal, és új lehajtót építenek az Árpád-hídról.
 

Budapesten három játékkaszinó működik (a játéktermeket, kisebb szerencsejáték-helységeket nem számítva), ők úgy nyilatkoztak, hogy az új beruházástól nem félnek, mert inkább arra számítanak, hogy a növekvő szerencsejáték piacból ők is gazdagodhatnak majd.

A Védegylet amiatt aggódik, hogy csökken a zöldterületek aránya, nő a környezetterhelés, és a ki- és behajtóknál akár közlekedési káosz is várható, ezért nem támogatják a beruházást. Az egykori Limes részét képező Hadrianus palota romjainak területe nevesítve szerepel az örökségvédelmi törvényben, mint állami tulajdonból ki nem adható műemlék. Helytartói székhelyként funkcionáló ókori római épületegyüttesből nagyon kevés maradt fenn Európában. A palota Aquincumhoz tartozott, ahol a 2.-3. század forulóján 10-12 ezren is laktak. A sziget valamikor két részből állt, a palota az Óbudához közelebb eső részen állt. A régészeti feltárást a Budapesti Történeti Múzeum végezteti el, de pontos ütemterv még nincs se a feltáráshoz, se az építkezéshez. A próbafeltárás idén novemberben érhet véget. Az állam opciós jogával élve visszavásárolja a Hadrianus palota területét. A terület visszavétele a beruházást nem akadályozza meg, mivel a tervezők már eleve számoltak ezzel a lehetőséggel. Sőt, a 2003-as eladáskor vállalták, hogy finanszírozzák a feltárásokat.

A hajógyárat még Széchenyi István alapította az 1800-as években, és egészen 1991-ig működött. Az ipari terület értékes épületeit is meg kívánják tartani. A beruházó magas színvonalú márkák üzleteit tervezi elhelyezni az átalakított, de megőrzött épületekben. A Közlekedési Múzeummal együttműködve egy hajózási, hajógyártási állandó kiállítást is létrehoznának a helyszínen. Így a Hadrianus palota, a hajógyár és az új épületek eklektikus, és remélhetően hangulatos elegye lesz majd látható a Hajógyári sziget déli részén.

A projekt honlapja:

http://www.dreamisland.hu/

Források:

http://www.nol.hu/budapest/cikk/493218/

http://www.ingatlanmagazin.com/3800/Alomsziget_vagy_budai_kozlekedesi_kaosz_es_kornyezetterheles/3.html

http://www.nol.hu/budapest/cikk/493982/
 

A Budai Várnegyed rekonstrukciójának első szakasza 1984-ben zárult le, ekkorra alakították ki a Vár épületében a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár tereit. 1994-ben kezdődött meg a Sándor-palota rekonstrukciója, és már ebben az évben elkezdtek a volt Honvéd Főparancsnokság felújításával is foglalkozni.

2008. július 25-én a kormány a terület rendbetételét a kiemelt projektek közé sorolta. Ekkor volt egy pályázati nyertes terv (Kis Péterék építészirodájától), amely ellen a kerület és a lakosok is tiltakoztak, és egy nagyon szoros határidő, ha EU forrásokat is reméltünk a projekthez. Április 15-ig kész dokumentációval, részletes tervvel és költségvetéssel kellett az EU előtt állni. Így aztán jött az ötlet, hogy akkor ne legyen pályáztatás, mert akkor gyorsabb. Szerencsére erre a szakma hördült fel olyan hangosan, hogy ez az ötlet megbukott, és azóta Kis Péterék újabb terve lett a legújabb befutó egy oszlopsoros ráépítéssel.

(A kép forrása)

Közben persze az április 15-iki határidő tarthatatlanná vált, így aztán a határidőt 2008 decemberéig kitolta a kormány, valamint 30 jogszabályt módosítottak, hogy a kiemelt nagyberuházásokat - köztük a Dísz tér rendezését - felpörgessék. Még így is feszes a határidő, pedig ha ezt a kitolt határidőt sem tudjuk tartani, végleg elesünk 10 milliárd forintnyi EU támogatástól. És akkor marad az a helyzet, amit Katona Tamás, a kerület volt polgármestere úgy foglalt össze, hogy "cirmos baromság".
 

Ha megvalósul Kis Péterék legfrissebb, oszlopcsarnokos terve, akkor a legfelső szinten, az oszlopok között szobrok kapnak helyett, és itt egy "városi agóra" jellegű tér jön létre, alatta pedig az állami protokoll által is használható turisztikai, illetve kiállítási funkciójú helyiségek jönnek létre.
 

Ha innen csak egy picivel arrébb sétálunk, észrevehetjük, hogy időközben átadásra került a Szent György tér sokáig ásatás alatt álló területe. Itt egykor 3 nagy épület állt: a királyi istálló, a Teleki-palota és Habsburg József főherceg luxusistállója és kertje. Az ásatások 1998-ban kezdődtek meg. Mára a terület 2/3-át állították helyre. A várfal mentén folytatták a Tóth Árpád sétányt. A rekonstrukció során főleg kőből és téglából építkeztek. A pincékben több kutat is restauráltak. A pincerendszer várhatóan október elejétől lesz látogatható.

A helyre voltak már ötletek: az Antall-kormány kormányzati negyedet álmodott ide. 1997-ben az volt a terv, hogy inkább az istállók és a Teleki-palota előtti házsort állítsák helyre. 1999-ben magántőke bevonásával tervezték a terület rendezését. 2004-ben egy határozat szerint állami reprezentációs célokra is használták volna a területet - a beruházásba itt is bevonva a magántőkét. A jelenlegi tervek szerint 10 milliárd állami forint mellé 13 privát érkezne a már rendezett részre, hogy végül három új épülettömb építésével turisztikai célú fejlesztés valósuljon meg. A még feltárás alatti rész legalább a feltárás végéig állami felügyelet és tulajdon marad.

Források:

Vár: elkerülhető a kudarc. Budapesti7Nap, 2008 május 11., p.4.

http://www.epiteszforum.hu/node/8828

http://nol.hu/kultura/cikk/462935/

http://www.nol.hu/budapest/cikk/487848
 

A Studio Metropolitana által kezdeményezett program a helyi önkormányzatoknak igyekszik segítséget nyújtani a közterek megújításához, karban tartásához. A nevezetes turistacélpontok helyett itt a lakóközösségek, a budapestiek terei kerültek középpontba. Ma sok olyan közterület van, amelyhez a környékén lakók nem kötődnek, senki nem gondozza, sőt, némelyikük nem is biztonságos. Nem célpontok, csak terek, amiken áthaladunk. Amiben igazán újszerű, és számomra szimpatikus a program, az az, hogy a tervezést "interaktív" módon, azaz az érintettek bevonásával valósítják meg. 13 köztér újulhat így meg. A pályázat februárban zajlott le. A fővárosi nyertesek:

-VI. ker., Hunyadi tér és vásárcsarnok

-VIII. ker., Mária utca - Gutenberg tér - Kőfaragó utca - Gyulai Pál utca köztérrendszer

-XVI. ker., Veres Péter út környéke

-XVII ker., Csaba Vezér tér és Piac tér

-XVIII. ker., Pestszentimre városközpontja

-XIX. ker., Kós Károly tér

-XX. ker., Szent Erzsébet tér

-IV. ker., Tulipán kert

-XI. ker., Költők parkja

-XVIII. ker., Kondor Béla sétány, Havanna lakótelep

(Vidéken Vác, Göd, Pomáz nyert).
 

A pályázatok elbírálásakor előnyt élveztek azok, akik fel tudták mutatni, hogy már vannak kapcsolataik a helyi közösségekkel, illetve azok szervezetivel, és ahol a köztér fontos szerepet tölt be a közösség identitásában.

A megvalósítás 2010 tavaszáig tart majd. A közelmúltban ennek kapcsán tartott egy egynapos tréninget Budapesten a Project for Public Spaces (PPS) nevű New York-i szervezet. A munka megszervezését, az önkormányzatok támogatását a Studio Metropolitana végzi. Remény van arra, hogy olyan terek szülessenek, amelyeket a lakók magukénak éreznek és amelyért felelősséget is vállalnak, az önkormányzatok pedig olyan tapasztalatot szerezhetnek a tanulási folyamat során, amelyet tovább tudnak adni, illetve fel tudnak használni a többi köztér megújításakor.

Források:

http://www.studiometropolitana.hu/

http://epiteszforum.hu/node/9360

Korszerű, automatizált parkolóházat avattak az Akácfa utca 60. szám alatt. A hírekben több helyen is felbukkant, hogy Magyarországon először, de ez így ebben a formában nem igaz: ilyen rendszerű már működik Szegeden és egy hasonló Budapesten is, az Osváth utcában.

2,5 milliárd forintos beruházással 341 új parkolóhely létesült, a várható megtérülési idő 15-20 év. Ha hagyományos parkolóház épült volna, akkor csak 140 autó férne itt el. A beparkolás annyira automatizált, hogy ha közben bárki besétál, akkor a rendszer letilt. (Ezért a sajtónak is csak "félautomata" működést prezentáltak.) A másik budapesti robot-parkolóházban azokat a tálcákat cserélik, amelyekre az autók parkolnak, itt viszont magukat az autókat mozgatják. A kivétel, illetve a betárolás kevesebb mint 2 perc alatt megtörténik. A finanszírozó jelen esetben a VIT Nyugdíjpénztár volt.

A parkolóház-építés egyébként a növekvő gépkocsiforgalom, az emelkedő közterületi parkolási díjak és a kevés parkolóház miatt Budapesten ma jó üzlet, van, aki a telítődő irodaház piacnál is szebbnek látja. Becslések szerint a belvárosi autóforgalomnak akár a harmadát is azok az autósok jelentik, akik éppen parkolóhelyet keresnek! Ugyanakkor az automatizált, gépesített parkolóházak, bár nagyon helytakarékosak, rendkívül költségigényesek is (a karbantartás miatt), ezért a jövőben sem várható széles körű elterjedésük. Budapesten ma 140 mélygarázs és parkolóház működik (az irodaházak dolgozói mélygarázsait is beleszámítva), míg P+R parkolóból csak 17 pesti és 9 budai létesítmény létezik. Itt kellene nagyot előre lépni ahhoz, hogy az autósok már a város szélén tömegközlekedésre vagy bicajra váltsanak, és ne jöjjenek be a belvárosba autóval.

Források:

http://epiteszforum.hu/node/9930

http://belsoseg.blog.hu/2008/07/09/parkolohaz_meg_egyszer

http://www.origo.hu/ingatlan/20080711-budapesti-parkolas-parkolohaz-melygarazs-pr-parkolo-a-fovarosban.html
 

(A kép forrása)

A Magyar Posta - őszinte sajnálatomra - eladásra hirdette meg a Krisztina körúton található Postapalotát. Sándy Gyula tervei alapján 1925-ben építették a díszes téglaburkolatú, saroktornyos épületet, amely a Moszkva tér felől felnézve jól látható dísze a környéknek. Trianon után a felpörgő infláció és megugró munkanélküliség közepette eleink kevés pénzből ilyen központot húztak fel, látván a távközlési technológia fejlődését, komoly jövőjét. A téglával pedig olcsón, de érdekesen lehet épületeket díszíteni. A második világháborúban súlyos találat érte a házat, de 1947-ben már visszaköltözhetett az igazgatóság.

2008. március 3-án a WING Zrt. egyedüliként nyerte meg a pályázatot. Az épület egy része felett a Magyar Telecom rendelkezik, de a Posta teljesen kivonul a tulajdonában állt épületből, hogy ehelyett "albérletbe" költözzön. A palota a jövőben szállodaként és irodaként is funkcionálhat, erről még nem született döntés. A kerület változtatási tilalmat rendelt el, és folyamatban van a műemlékké nyilvánítás is, valószínűleg ezért volt csak egy jelentkező. (Vagy mert eleve rá szabták a pályázatot? Nem tudom.) Gerő János (WING Zrt.) úgy nyilatkozott, hogy több évbe is beletelik, mire kialakul az épület új funkciója. Az épület amolyan magyar állami módon lerobbant, legalább 5 milliárd forintot visz majd el a felújítás-átalakítás. Ígérik, hogy tekintettel lesznek a műemléki jellegre, az épület múltjára, kiemelt városképi jelentőségére.

A WING nevéhez fűződik a Borjúvásárcsarnok átalakítása a Közvágóhíd és a Hungária körgyűrű mellett (Máriássy ház), és a Millenáris Ház, illetve Egerben a dohánygyár átalakításával létrehozott Agria Park. Tapasztalatuk így már van abban, hogy hogyan kell egy épület funkcióváltását megvalósítani.

Források:

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=230939&fr=rss

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=374618&place=

http://www.c3.hu/~eklektik/moszkvater/hamory.html
 

Nemcsak felújítják, de ki is szélesítik az északi összekötő vasúti hidat. A felújítás után lesz rajta kerékpárút és gyalogos sáv is. A vonatoknak továbbra is csak egy vágányuk lesz, ezen viszont akár 120-szal is repeszthetnek majd a vonatok. Az egész pálya magasabban lesz, mint a régi, így nagyobb hajók is elférnek majd alatta. A munka június 21-én kezdődött, és 14 milliárd forintot elköltése után 2009 nyarára készülhet el teljesen a felújítás. Az első vasúti szerelvény viszont már szeptember 22-én átgurulhat a hídon. Így mindössze 3 hónapig kell kishajózni, vagy az Árpád híd felé kerülni. A felújítást végző Északi híd 2005 konzorciumot a Hídépítő Zrt. és a Közgép Zrt. alkotja. Az új acélelemek egyenként 500 tonnásak, a főhíd közel 700 méter hosszú, ehhez csatlakozik még a Váci út felőli oldalon egy 185 méteres szakasz.
 

Érdekesség, hogy a felújítás tervezésekor jöttek rá arra, hogy még a hidegháborús korszak szemléletében több elemet eltitkoltak a tervrajzokról - így például csak "egyéb hídvizsgáló berendezés" név alatt futottak robbantónyílások.
 

A felújítás előtt egy kis programmal búcsúztak a régi hídtól, erről egy beszámolót itt lehet olvasni.

Források:

http://lotusz.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=47431

http://www.hirszerzo.hu/cikk.120-szal_tephetnek_a_vonatok_az_uj_eszaki_osszekoto_vasuti_hidon.73114.html

http://www.nol.hu/budapest/cikk/499319/
 

500 barlangkutató és természetbarát adott be petíciót, amelyben a Lukács fürdővel szemben található egykori "török fürdő" területének beépítését ellenzik. Szerintük az új fürdőszálló veszélyezteti a világ egyik legnagyobb (!) hévizes barlangját, a 2002-ben felfedezett Molnár János barlangot. A törököt azért írtam idézőjelben, mert nem a törökök építették, csak a török építészet stílusában készült el az épület 1896-ban a Frankel Leó úton. A fürdőt 1965-ben zárták be annak leromlott állapota miatt, ekkor bontották el a régi építések zömét, azóta csak a romos állapotú törökfürdő-utánzat áll. A fürdő Magyarország első vasbeton kupolás építménye, ezért műemléki védettségű. Emiatt építési ügyekben nem a kerületi építésügyi hatóság, hanem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) az illetékes.
 

A telken a Dakar ralikról ismert Szalay Balázs cége építene szállodát. A telket koncesszióba kapta a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGyH) Zrt.-től. Az ál-törökfürdőt helyreállítanák, mellé pedig 13 szobából és 3 apartmanból álló szálloda kerülne. (Szalay Balázsé a szomszédos Malomtó étterem is.)
 

A tiltakozók, köztük Leél-Őssy Szabolcs, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke azzal érvelnek, hogy a barlangrendszer feltárása még nem fejeződött be, így nem lehet tudni, hogy az alapozás hogyan és milyen mértékben befolyásolná a vízforrásokat. A búvárok már a 60-as években is jártak a barlangrendszerben, de 2002-ben is találtak újabb, további feltárásra váró ágakat. A feltárt járatok hossza már megközelíti a 6 kilométert! A kutatók attól tartanak, hogy mindez hozzáférhetetlenné és veszélyeztetetté válik, ha megépül a szálló. Szalayék cége ezt cáfolni igyekszik, azzal érvelve: ők is végeztek felméréseket, szerintük nyugodtan lehet építkezni, és ígérik, hogy a barlang bejárata továbbra is hozzáférhető marad.

A fürdőszállóra a KÖH már megadta az építési engedélyt, amelyet a barlangászok és természetvédők megfellebbeztek. Az ügy júliusban kerül bíróság elé. A barlang az állam tulajdona, a telek a főváros tulajdona a BGyH Rt. kezelésében, amit Szalayék cége 99 évre bérelt ki. A 4000 négyzetméteres telekre épülő szálloda + fürdő komplexum 5-600 millió forintból épülne meg.

Jómagam a Halastó kórus előadásán jártam a helyszínen 2008 július 6-án, akkor készültek az alábbi képek:

Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/491085/

http://index.hu/politika/belfold/bar0508/

http://www.ingatlanmagazin.com/4068/Birosag_elott_a_Malom_to_ugye_video
 

Automata kerékpárkölcsönző rendszer bevezetését tervezik Budapesten is. Az egész rendszer egyetlen Combino villamos árából megvalósítható lenne. Ilyen rendszer működik már többek között Rómában, Párizsban, Bécsben, Barcelonában, Stockholmban, Washingtonban és Koppenhágában. Ha az érintett kerületek és a főváros meg tud állapodni, Bodor Ádám kerékpárügyi főbiztos szerint akár egy éven belül bevezethető a rendszer, és még EU-s forrásra is lehet pályázni. A tipikus felhasználó metróval, HÉV-vel érkezik a belvárosba, és ott száll bicajra, hogy az utolsó, rövidebb szakaszt így tegye meg a célig. A díj pedig exponenciálisan nő, ezzel arra buzdítva a felhasználót, hogy célratörően, és ne egész napos városnézésre használja a kerékpárt. A beindulást részben az hátráltatja, hogy a reklámfelület Budapesten viszonylag olcsó, így a reklámbevétel itt alacsonyabb, mint más városokban, másrészt pedig a lopások kiszűrése jelent akadályt. Annak ellenére, hogy a kerékpárok egyedi méretezésű alkatrészekből készülnek, hogy azok más kerékpárokra ne legyenek átszerelhetők.
 

A kerékpáros közlekedést nagyon is megérné fejleszteni. Egyre nagyobb probléma Budapesten is a légszenyezettség növekedése, az állandósuló dugók, a belső városrészek egyre túlterheltebbé válása. Ezen enyhíthetne, ha jelentősen növekedne a kerékpározók aránya. Csakhogy ez először beruházásokat és bátorságot igényel. Beruházást normális, használható kerékpárutak építésébe, és bátorságot, hogy vezetőink oda merjenek állni a közvélemény elé azzal, hogy a 3 sávos út ezentúl csak 2 sávos lesz, mert egy sávot fasor és kerékpárút (vagy parkolóhely és kerékpárút) számára szabadítanak fel. Pedig csak eleinte jön egy nagy felháborodás, aztán hamar megszokják az emberek (ld. Andrássy út). Egyáltalán nem értek egyet azzal hogy "Nem érdemes komolyabb összeget kerékpárút építésére fordítani, mert az eddig kialakított mintegy 140 kilométeres hálózatot is csak kevesen használják." (Demszky Gábor, 2005) A kialakított hálózatot egységessé, biztonságossá és fejlett infrastruktúrájúvá kell fejleszteni, és akkor jön a csoda: nem csak a Critical Mass lesz egyre népszerűbb, hanem tömegek állhatnak át kerékpározásra. De ehhez beruházások és akarat kell! Két példa arra, hogy nagyon is szükség van még feljesztésekre:

1) Bicajtúra Budapesten, a rakpart mentén: http://index.hu/kultur/eletmod/bicoduna/

2) A 10 legveszélyesebb kereszteződés: http://index.hu/politika/belfold/budapest/halallista06/

Párizsban 1995 és 2006 között 370,9 km kerékpársáv és kerékpárút épült az addig meglévőkhöz. A város évente 4 millió eurót költött kerékpáros promócióra. (Budapest a legerősebb évben kb. 500 ezer eurót.) A legnagyobb gát Budapesten, hogy nem a kerékpáros, hanem az autós közlekedést igyekeznek még ma is kiszolgálni, miközben nem veszik észre ennek tarthatatlanságát, átkait. A politikának pedig mintha csak akkor lenne fontos a kerékpáros, amikor elég nagy tömeggé nőtte már ki magát, nem törődve azzal, hogy ők is tehetnének a kerékpáros tömeg növelése érdekében.

A jelenlegi állapotokra utal az is, hogy a BKV és a Kerékpáros Klub közös kampányt indít a városi kerékpározás biztonságának növelése érdekében. De legalább történik valami, és egyértelművé vált az elmúlt években, hogy a kerékpáros közledést egyre többen választják. Remélem, hogy az infrastruktúra is hamarosan elkezdi ezt lekövetni!

Források:

http://epiteszforum.hu/node/9672

http://www.greenmedia.hu/gspencer/

http://www.168ora.hu/cikk.php?cikk=21282

http://www.hirszerzo.hu/cikk.egyre_tobben_ulnek_kerekparra_budapesten_ami_nagyon_jo_tendencia_.73090.html

http://index.hu/kultur/eletmod/bicoduna/

http://index.hu/politika/belfold/budapest/halallista06/