Néhány hete került nyilvánosságra, hogy a 2007-2013-as időszakban az Európai Unió mely hazai fejlesztéseket támogatja. A Budapestre vonatkozó döntésekről állon itt egy rövid lista:
1) Támogatott projektek:
-Szépművészeti Múzeum: térszint alatti bővítés
-Budavári Palota: kulturális turisztikai fejlesztés
-Bp-Józsefváros Magdolna-negyed program II.
-Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: infrastruktúra fejlesztése
2) Továbbfejlesztésre javasolt, de támogatott projektek:
-Lukács Gyógyfürdő: helyet cserél az ORFI-val, átalakítások, felújítások
-Gellért Gyógyfürdő: a női termálosztály helyreállítása, a Nappali Kórház korszerűsítése, felújítások
-Széchenyi Gyógyfürdő: a szolgáltatások fejlesztése, wellness funckiók fejlesztése, gépészet korszerűsítése
-Városligeti Műjégpálya: főépület rekonstrukciója, a pálya gépészeti felújítása, a tó rehabilitációja
-Budapest Szíve Program: a Duna-korzó meghosszabbítása a Fővám térig, Roosevelt tér és Március 15. tér felújítása, 3 mélygarázs építése, a nemzetközi kikötő korszerűsítése, alsó Belgrád rakpart megépítése, A Károly körút - Deák tér - Harmincad utca - József Attila utca terület rehabilitációja, valamint a Kecskeméti utca - Egyetem tér - Károlyi Mihály utca - Ferenciek tere - Petőfi Sándor utca - Bécsi utca - Október 6. utca mentén új pesti főutca kialakítása mellett a Belváros forgalomcsillapítása
-Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma: diákotthon építése a kiemelkedően tehetséges fiatalok számára
-Korányi Projekt (külsõ klinikai tömb rekonstrukció és bõvítés)
2007 augusztus 7-én a Skála felirat emblematikus S betűjének elmozdításával megkezdődött a budai Skála bontása. Az épület alapkövét még 1973-ban tették le (november 7-én, naná). Az épület unikumnak számított a szocialista rendszeren belül: nyugatnémet, osztrák, és még skandináv holmikat is lehetett itt kapni. Akkoriban még sokszor nem valutával, hanem áruval fizettek - vécédeszkát adtunk olasz paradicsomért, raklapot CB-rádióért stb. Ez a Skála igyekezett nyugati mintákat követni: a Skála igazgatója volt Nyúl Sándor, aki szerint bejárták Nyugat-Európa egy részét, és főleg a Hertie áruházlánctól vettek át ötleteket. A megnyitó 1976 április 2-án volt. Három szinten, 20 ezer négyzetméteren, 101 pénztárral, 800 dolgozóval (!!! - ma pl. egy Media Marktban százan se dolgoznak) árultak mindenfélét. Újdonságnak számított az önkiszolgáló rendszer, a sok bevásárlókocsis élelmiszerosztály, de volt itt mozgólépcső is - az se volt még akkoriban nagyon elterjedt. Eleinte Komjáthy Ágnes volt a Skála arca, később őt "váltotta" a Skála kópé. Emlékszel még, nyájas olvasóm?
A budai volt az első Skála áruház (a második a Nyugatinál épült meg, akkor a "legkorszerűbbnek" mondott, ma már kevéssé körülrajongott stílusban), nem véletlen tehát, hogy a Skála alapítójának, egy időben első emberének számító Demján Sándort is megütötte a nosztalgia szele: elkérte a Skála alapkövét és az épület oldalára felhelyezett "S" emblémát is. A Skála-csoport (a Centrummal egyesülve, S&C-ként) a rendszerváltás után folyamatosan veszített presztízséből és piaci részesedéséből, 2005-ben eladták a Corvin áruházat, majd hamarosan a többi nagy bástya is elesett. A budai Skála az ING-hez került. A Skála logó új formában él tovább. Néhány fotót készítettem szeptember 30-án a helyszínen, még vasárnap is bontották a régi épületet:
(A felvételek 2009. szeptember 30-án készültek.)
Az ING szándékai szerint a MOM Parkhoz hasonlítható új negyed kerül a Skála és a mellette levő piac helyére. Az új helyen megduplázott, 40 000 négyzetméternyi kereskedelmi terület lesz, plusz többtermes mozi, éttermek, kávézó, mélygarázs, irodák - minden, ami egy új "városközpont"-hoz (bár ezt a szót egy picit túlzásnak érzem egy bevásárlóközpont esetében) kell. A költségeket 35 milliárd forintra becsülik. Az első bérleti szerződéseket már most aláírták - vannak, akik nem akartak kimaradni. Az élelmiszerbolt Interspar lesz, 6000 négyzetméteren, a mozi 13 termes Cinema City lesz. A parkolóhelyekből 135-öt nyilvánossá tesznek.
Érdekesség, hogy - az Index cikke szerint (link a bejegyzés alján) - a római korból származzó lakóházak, kemencék maradványai kerültek elő a földből. A leletek kora az i.e. VII. századtól a keltákig terjed. Mivel a bontás és a régészeti feltárás egyszerre zajlik a területen, a beruházók szerint ez nem okoz csúszást. A gazdag lelet nem érte teljesen meglepetésként a régészeket, mivel korábban már a telek szomszédságában feltártak 15 középkori sírt is, így sejtették, hogy errefelé sokmindent rejthet a föld.
Szeptember végén ellátogattam a Lágymányosi-híd budai hídfőjéhez. Nem az Infoparkba mentem, mint ahogy az emberek zöme, hanem a 103-as buszról a Pázmány Péter sétány megállóban leszállva átsétáltam a Lágymányosi-híd és a szomszédos vasúti híd alatt, és már meg is érkeztem a Kopaszi-gáthoz, avagy a Lágymányosi-öbölhöz. A bejáratnál őrbódé, biztonsági őr. Na, mondom, akkor ide is feleslegesen jöttem, de azért teszek egy próbát. Az őr: -Járt már itt korábban? Én: -Még nem. Azt gondoltam volna, hogy elküld a fenébe, ehhez képest a kezembe nyomott egy szórólapot, és megmutatta, hogy hol van egy kis kiállítás, amit meg lehet nézni. Kellemes csalódás volt! A park 6-22 óráig ingyenesen látogatható már most is.
A területet az 1838-as árvíz után kezdték "művelni" árvízvédelmi céllal. 1870-től kezdtek foglalkozni azzal az ötlettel, hogy hajók ki- és berakodásához használják a nyílt víznél védettebb öböl vizét. A Műegyetem építésekor az öböl északi végét feltöltötték. 1937-re három híd is épült a környéken, így a terület jobban megközelíthetővé vált, így jelentősége felértékelődött. A harmincas években az öbölből kikotort földdel töltötték fel az öböl északi végét. Ekkor már téli kikötőként működött az öböl, de szerepet kaptak a vizi sportok is. Előbb Lágymányosi tóként, majd öbölként is több funkciót kapott: strandolás, úszás, horgászás és evezés is helyet kapott itt. Az ötvenes években nagyszabású beépítések és iparosítások kezdődtek a környéken, és a hely sokat veszített fényéből. 2003-ban indult be a terület újjáalakítása.
A legelső épület kettős funkciót kapott: a mostani kis kiállítás helyén kap helyet az új hajóállomás, az épület déli fele pedig a vizirendőrségé lesz. A sziget szinte összes épületéhez hasonlóan ez is egy egyedi formájú fém váz, erre szerelték fel a borítást, a "falakat" adó lemezeket. Sok tégla nincs ezekben az épületekben. Kivételt képeznek a (még épülőfélben levő) nyilvános vécék, ezeket téglából építik. Picit furcsa, de itt elmegy.
A terveket a T2a építésziroda nyerte, a vezető tervező Turányi Gábor volt. Az épület 2 szintes, és a többi épülettel ellentétben fehér színt kapott, így szinte kivirít a környezetéből. Az épület déli felében a földszinten rendőrségi őrszoba és fegyverszoba, az emeleten parancsnoki és helyettesi iroda, valamint egy "eligazító" nevű terem kapott helyett. A vizibusz megálló az épület északi részében kapott helyet, itt utascsarnok, büfé (és csatolt helyiségei) és WC kapott helyet.
Innen körültekintve egy egészen lendületesen fejlődő város képe rajzolódik ki: a panoráma része a most megújuló öböl, a távolban a Szabadság-szobor és a Citadella látszik, majd az Infopark épületei, az 1995-ben átadott Lágymányosi-híd (ennek tövében látszik az ívelt tetős fehér épület, a rendőrörs+hajóállomás), a túlparton a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, végül a Csepel előtti utolsó partszakasz, rajta (a videó végén) a rém randa Vituki-toronyház (1976) a Kvassay úton:
Beljebb sétálva nagyon klassz parkosítást találtam. Az épületek itt is vastag fémvázasak, sok tégla nincs bennük, de ennek ellenére nem néznek ki gagyinak, sőt! Szerintem nagyon is stílusosak, a környezetükbe jól illeszkedők, és - bár igen tarka-barka színűek a külső borítások (pontosabban: "szerelt struktúrájú falszerkezetek") - egymással is összhangban vannak. Ezek az épületek mind a szórakoztatást szolgálják majd: éttermek, szórakozóhelyek (és hozzájuk kapcsolódóan illemhelyek) lesznek itt. Az épületek még üresen állnak, de jövő tavaszra itt már egy új szórakozónegyedet találhatunk majd.
A Budafoki út felöli oldalon még további beruházások jönnek, ide egy új lakópark épül majd - erről még nem találtam részletesebb információt sehol, valószínűleg még nincsenek véglegesített tervek.
A projekt épülését egyébként sok vita (ízlés szerint: botrány) övezte, ezeket itt nem részletezem, mivel ez nem illik a blog profiljába - akit ezek is érdekelnek, olvassa el a bejegyzés alján linkelt Index-es cikket.
A név a megrendelőre, a Krüll-Ung Árnyékolástechnikára utal. A vállalat a high-end, igényes kategóriában árul, ezért megrendelőként érthető volt az elvárás, hogy az új irodaközpont is megfeleljen a cég magas, megalkuvás-mentes profiljának. Érdekesség, hogy a megbízóként megjelenő Gosztonyi Miklós maga is részt vett a tervezésben, lévén ő is építész végzettségű. Így a megbízó is profi volt, és a tervezők is - Kalo Emese, Pásztor József, Szabó Eszter.
Az épület a Szentendrei út és a Duna között fekszik, a környéken iroda- és raktárépületek ugyanúgy fellelhetők, mint kertvárosias családi házak. A vegyes kép miatt nem a környezethez alkalmazkodás volt a fő cél, így szabadon szárnyalhattak a tervezők.
A ház a két utca felé helyenként "átlyuggatott", mégis tömör szürke tömbként jelenik meg. A letisztult, minimalista formavilágnak és a felhasznált anyagok minőségnek köszönhetően mégsincs olyan nyomasztó érzésünk, mint amikor egy elszürkült szocreál épületet nézünk. A belső terekhez kapcsolódó teraszok az épület túlsó oldalán kaptak helyet. Az épület a -1 felett földszinttel és 2 emelettel bír - így a magassága sem nyomasztó, annak ellenére, hogy a környező épületekhez képest lényegesen nagyobb. A földszinti és az emeleti részek a munkahelyek terei: itt vannak az irodák, a tárgyalók és egy kis teakonyha. A második emelet irodaegységéhez zöld tetőkert csatlakozik.
És ha már árnyékolástechnikával kezdtem: a házban nincs szükség légkondicionálásra (!), ugyanakkor a téli fűtési költség is alacsony szinten tartható. Hogyan? A külső falak, és a nyílászárók is messze a szabvány felett hőszigeteltek, és a zöldtetők is besegítenek a hőség csillapításában. Az irodaszintek fölötti födémekben hideg vizet keringtetnek, ami a nyári hőségben energiatakarékosan segít a hőség csillapításában. Az irodák üvegfalai, ablakai lamellás árnyékolószerkezetel védettek.
A NOL cikke szerint utolsó évadját kezdi meg az Almássy téri szabadidőközpont. Erzsébetváros önkormányzata értékesíti az épületet, az új tulajdonos pedig nem kulturális célra kívánja hasznosítani az épületet. Hogy mi lesz belőle, arról nem szól a cikk. Te tudod már esetleg?
Az eredeti épület 1914-ben, Koch Henrich tervei alapján épült. Itt volt a Gázszerelési Tárgyak Műszaki Telepe. (Ma ilyen névvel nem nagyon akarnak lakásokat eladni, így aztán átnevezték: Riverloft Apartmanház lett.) Az 1914-es évszámból sejthető, hogy nem volt hosszú életű az eredeti funkció. Az I. világháború alatt hadikórház működött itt, majd raktárként és műhelyként hasznosították. A rendszerváltás után többször is gazdát cserélt az épület, míg végül a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. tulajdonába került - ami nem csoda, hisz a szomszédos Riverside is az ő projektjük volt.
Az új épületben nekem az tetszik leginkább, hogy nagyon sokat sikerült megőrizni a régi épület téglaburkolatos, ódon hangulatából, így a régi és a modern találkozásának egy nagyon sikeres példája jött létre. 5700 négyzetmétert irodaként hasznosítottak, de van itt 27 loft lakás is. A régi, L alakú épületen a modern részek, toldások (pl. az új erkélyek) vállaltan és hangsúlyosan elkülönülnek a régi épületrészektől, csakúgy, mint az új tömb. A tervező, Tima Zoltán a Dorottya udvarnál is hasonló koncepció szerint dolgozott, és ott is remek, egyedi hangulatú új tereket hozott létre. A Riverloft színvonalát emeli a vízzel "keretezett" belső kert és az úszómedence is.
Elgondolkodtató, hogy annak idején olyan színvonalon építettek fel egy műszaki telepet, hogy ma luxus ingatlanná alakítható át...
A kormány azzal érvel, hogy a kormányzati szervek elhelyezése így lényegesen olcsóbb lesz, az ellenzék azzal felel, hogy ilyen nagy beruházásba megszorítások idején bele sem kellene kezdeni. Közben megtörtént a pályázat eredményhirdetése, és hamarosan megkezdődik az építkezés is.
A pályázatra 17-en adtak be terveket, a nyertes Janesch Péter és Kengo Kuma közös pályaműve lett - ez látható a mellékelt képeken is. A többi tervet még nem láttam, egyáltalán publikálták ezeket valahol? A nyertes pályaműnél főleg az épületet, a második helyzett Finta-tervnél főleg a környezet rendezését értékelték nagyra. Ezt a kettősséget tükrözik a jutalmak is: az első helyezett 20 millió, a második 19 millió forintos díjat kapott. A zsűriben egyébként olyan neves tagok is részt vettek, mint Hans Stimmann, Berlin volt főépítésze, Josep A. Acebillo Marin, Barcelona főépítésze és Daniel Libeskind.
A japán tervező, Kengo Kuma az utóbbi időszakban főleg a japán építészet és kertészet újraértelmezésével, modern környezetbe átültetésével foglalkozik. A magyar tervező sikeres épületei között említhető a perbáli gyermekotthon, vagy a Minusplus-os csornai általános iskola.
Az épület a korábbi grandiozitással szemben semmi olyat nem mutat fel, ami az államot, mint hatalmas erőt mutatná be: nincsenek vastag oszlopok, óriási nagykapuk, és hatalmas átriumok. Egyszerű, letisztult, és a szó tényleges és átvitt értelmében is "zöld" épület születik meg a következő években. Az épület fő "mondanivalója", koncepciójának lényege a környezet-tudatosság. Az épület falait sok helyen futónövényekkel futtatják majd be, a kisebb világítási és fűtési igény érdekében sok az üveg (ablakok, bevilágító üvegtetők, üvegfalak stb.). A pályázat a sínek lefedésének kérdését nyitva hagyta - ez egyébként is csak a projekt második vagy harmadik ütemében valósul meg - ha egyáltalán megvalósul. Időben a prioritás természetesen a minisztériumok számára épülő épületeké, ezt követi majd a környezet rendezése - Demján Sándorék a Westend II területét birtokolják a Ferdinánd-hídtól északra, a Nyugati téri posta mellett új irodaház épül Eiffel irodaház néven, és a terézvárosi önkormányzat is erre a környékre költözik. A következő években tehát a Váci útnak a Nyugati és a Lehel tér közötti szakasza és a Podmaniczky utca közötti terület jelentősen átlakul. A folytatásról azonban részletek még nem ismertek: lehet, hogy a síneket a földfelszín alá süllyesztik, lehet, hogy tetőkert lesz a sínek felett, lehet, hogy az egész (különösen egy kormányváltás után) ad acta kerül. Az épület környezetének rendezéséről az Index riportere is elbeszélgetett a tervezővel. A Heti Válasz cikke egy nagyon szép példát hoz fel: a madridi Atocha pályaudvar megújulását.
Amiről egyelőre nem igazán esett szó, az az, hogy az itt dolgozó rengeteg ember hogy fog közlekedni? Hogy fog majd több ezer új dolgozó bejárni? Autóval a ma is zsúfolt Podmaniczky utcán? Tömegközlekedéssel a mai is zsúfolt metrón? Hogy fogják a diplomáciai delegációk megközelíteni a helyet? Ez a kérdéskör egyelőre megválaszolatlannak tűnik.
A kormány határozata szerint az épületkomplexumnak 2009 május 31-éig el kell készülnie, ami igen szoros határidőt jelent. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a telek még a MÁV tulajdona, tehát az állam még meg sem szerezte a területet. A beruházót már pályáztatják, a nyertes nemcsak megépíti, de 25 éven át PPP konstrukcióban üzemelteti is majd a komplexumot. A teljes futamidő alatt jelen értéken számolva maximum 142,5 millliárd forintot fizet az állam. Az ingatlanok 2034-ben kerülnek állami tulajdonba. Az eddigi 340 ezer négyzetméter helyett az új negyedben 165 ezer négyzetméteren kapnak majd helyet a minisztériumok. A kormányzati negyed ötlete egyébként a Medgyessy-kormányt leszámítva minden kormánynál felbukkant - aztán eddig el is tűnt.
Források, képek:
HVG: Negyedben az egész, 2007.08.11, p.8. http://www.hg.hu/cikk/kormanyzati_negyed_janesch_kuma_minusplus
Az Origo cikke szerint hamarosan átszámozzák a BKV több járatát: a gyors járatok piros keret helyett E betűjelet kapnak, az azonos számmal egymás közelében közlekedő járatok egyike új számot kap majd (pl. a Keletinél van 73-as busz és 73-as troli is). A BKV a Volánnal is egyeztet, az elővárosi buszokat is érinti a 100 millió forintos változás.
A megdöbbentő a cikk olvasása közben nem ez volt, hanem néhány adat a BKV díjhátralékairól. Jelenleg 1,2 millió pótdíjbehajtási ügye van függőben a BKV-nak. A bliccelők 10 milliárd forinttal tartoznak! A legnagyobb adós 2,5 millió forintot halmozott fel tartozásként, jutalma az lesz, hogy valószínűleg elárverezik a házát. Elképesztő, nem? Nem csoda, hogy a BKV márciusban kampányt indított a bliccelők ellen. Te egyetértesz a szigorúbb ellenőrzéssel?
Ha a Határ úti metróállomástól az Europark felé indulunk, balra esik egy nagy, eddig üresen álló telek az 50-es villamos végállomása mellett. Ez a terület hamarosan beépül, és bár a telek az Europark szomszédságában van, mégis bevásárlóközpont épül ide.
A teljes bérelhető terület kb. 40 ezer nm lesz, a szokásos üzlethegyek mellett lesz itt egy 500 négyzetméteres sport- és szabadidőrészleg is, benne futtballpályával, fitnesz központtal, és futballpályával. Ilyen bevásárlóközpontban még nem épült Budapesten, ennyiben mindenképpen újdonságot jelent majd az új épület. De lesznek irodák is, 17 ezer négyzetméteren. A 2009 első félévére várható átadásig elköltenek 60 millió eurót (15 milliárd forintot).
