Egykor talán Toldi Miklós fegyverei díszítették, ma is a Várnegyed egyik kapuja. Itt jutnak be a Széll Kálmán tér felől érkező BKV buszok is. A nagy múltú, de nem is olyan öreg Bécsi kapu története.
A Bécsi kapu 1940 körül (fortepan.hu)
Egykor talán Toldi Miklós fegyverei díszítették, ma is a Várnegyed egyik kapuja. Itt jutnak be a Széll Kálmán tér felől érkező BKV buszok is. A nagy múltú, de nem is olyan öreg Bécsi kapu története.
A Bécsi kapu 1940 körül (fortepan.hu)
Februárban ismét frissült a fortepan. A Budapesttel kapcsolatos képekből adok át egy kis válogatást. A fortepan leírása szerint: „Ebben a válogatásban bűnügyi helyszíneket láthatnak a hetvenes évek eleji fővárosból. A gyűjtemény feldolgozására Budapest Főváros Levéltárától kaptunk lehetőséget, ahol több tízezer, csak negatívkockákon fennmaradt hasonló fotót őriznek. A képek készítői a Rendőr Főkapitányság Bűnügyi Technikai Oszályának ismeretlen fotósai voltak. Válogatásunkban 1971-ből és 1972-ből láthatnak összesen 1000 felvételt.” Az összes kép forrása: Budapest Főváros Levéltára / BRFK helyszínelési fényképei. A kép azonosító számára kattintva a felvétel nagy méretben is megnézhető.
283149: A Bosnyák téren álló templom belső tere 1972 körül. A templom elődje a szomszédjában épült fel 1923-ban, ezt 1957-ben elbontották – de akkor már állt a most is látható templom. Alapkövét 1941-ben az a Meszlényi Zoltán tette le, akiről az új kelenföldi templomot nevezték el. A félig elkészült templomot 1946-ban Mindszenthy József hercegprímás áldotta meg. Tervezője Rimanóczy Gyula volt. 1620 négyzetméteres alapterületével a Bazilika után ez Budapest második legnagyobb temploma, akár 3000 főt is be tud fogadni.
Fantasztikus panorámát kínál a Horváth-kertre és a Várra, mégis közutálat tárgya: ez az Alagút utcai toronyház, amely újra és újra példaként került elő, ha felszínre tör a magasház építészet körül évtizedek óta tartó vita. Irány az Alagút utca 3.!
Sétáljunk végig Buda egyik legjelentősebb útvonalán, a Fő utcán! A Batthyány tértől eljutunk egy műszaki bravúrral megemelt templomig. (Második rész.)
A Batthyány tér mindig is fontos csomópontja volt Budának. Az Aquincumból Camponába vezető Duna menti római hadiútból itt ágazott ki a Pannónia belsejébe vezető út. A török hódoltság után vásárokat tartottak itt. 1834-ben katonai őrházat emeltek ágyúgolyók tárolására - így már érthető a tér régi neve is: Bomba tér. A nagy forgalom nyomán sorra nyíltak a fogadók is a környéken. De itt, a tér mögött álltak a postakocsik is - nem véletlen a Gyorskocsi utca elnevezése sem.
Sétáljunk végig Buda egyik legjelentősebb útvonalán, a Fő utcán! A Clark Ádám tértől eljutunk egészen a Szilágyi Dezső térig. (Első rész.)
A Clark Ádám tér az Alagút és a Lánchíd megépítésével vált a budai oldal nagy forgalmú csomópontjává 1857-re. A terület felértékelődését jelzi, hogy sorra jelentek meg az üzlethelyiségek, paloták - ezeknek ma már csak egy része áll. A 19. század derekán még egy színház is működött itt, egy katonai kaszárnyában. Az Alagút tetején Ellypse néven egy kis kioszkban kávéházat nyitottak - ma nyitott terasz van a helyén. A tér déli oldalán Klusemannék palotája és a Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztérium épülete állt - ma már egyik sem látható. Északon, a Dunánál a Lánchíd Társaság emeltetett fényes palotát - ez az egy ma is áll. A ház lakója volt egykor Reitter Ferenc is. Később a Fővárosi Közmunkák Tanácsa használta a palotát - innen költöztek át aztán a Madách térre. 2008-ban irodaházzá alakították át.
100 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a 2023-ban felújított Corvin Áruház. Egy díszes épület gazdag története plakátokkal és filmhíradóval.
2021 és 2023 között lezajlott a Lánchíd nagy felújítása. Mi mindent újítottak meg, mi változott? Egy nagy sztori próbaterheléssel, LEGO Leóval és horgonykamrával.
Már a Budapest Szíve program megvalósításakor, 2009 környékén elkezdtek foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehetne a Széchenyi teret és a Lánchidat jobban visszaadni a gyalogosoknak, mit lehetne kezdeni a mostani lehetetlen forgalmi helyzettel – gondoljunk csak a rakpart felől a 2-es villamos pályáján keresztül feljövő, majd a Lánchíd felé az egész teret körüljáró autókra, vagy arra, hogy a két hídfő terén és a hídon keresztül a szomszédos hídhoz képest töredék mennyiségű autó jut át, mégis az autóforgalom uralja a híd és környezete jelentős hányadát. 2011-ben tették közzé a fővárosi megrendelésre született, soha meg nem valósított terveket a Széchenyi tér átalakításáról. A gondolkodás a híd és környezete átalakításáról tehát már jó ideje tart. 2015-ben a Magyar Kerékpáros Klub javasolta az autóforgalom megszüntetését a hídon. Érvelésükben elhangzott: „A BKK tavalyi [értsd: 2014-es] adatai alapján naponta közel 38 ezren mennek át valamilyen járművel a Lánchídon, ezeknek 57 százaléka autó, így a becslések szerint naponta 21 ezer 600-an választották ezt a közlekedési módot – autónként 1,2 utassal számolva. Naponta körülbelül 14 ezren keltek át a hídon valamelyik menetrend szerint közlekedő busszal, amelyeknek többsége a dugóban áll. Ezek az utasok a járműhasználók 37 százalékát jelentik. Hat százalék a közlekedőknek az az „őrült”, aki naponta átteker a hídon – ez 2400 kerékpárost jelent.” Az ő javaslatuk az volt, hogy a Lánchíd legyen gépjárművektől mentes, a tömegközlekedést, a taxikat és a megkülönböztető jelzést használó járművek kivételével. Az autósok sem járnának feltétlenül csak rosszul ezzel a megoldással, hisz az észak-déli irányú haladást gyorsítaná a keresztező irányban araszoló autóforgalom kiiktatása. A következő években számos javaslat született különböző megoldású forgalomcsillapításokra, átalakításokra.
10 évvel ezelőtt zárt be végleg a Vidámpark. Egy nagy sztori végére ért Budapest: Angol Park, Vurstli, körhinta és hullámvasút - van, ami odalett, van, ami fennmaradt. Te melyik játékot szeretted a legjobban?
A Lánchíd, mint minden, ember által épített szerkezet, időnként felújításra szorult. Az alábbiakban az 1914-es és a második világháború utáni újjászületésről is lesz szó, de a két háború közötti időszak történéseit is górcső alá vesszük.
Az 1849-ben átadott híd 26 éven át a főváros egyetlen hídja volt, és később is nagy forgalmat bonyolított központi elhelyezkedésének köszönhetően. A 19. század végi felmérések már rámutattak a híd tervezési problémáira és a szerkezet öregedéséből adódó felújítási igényekre. Kisebb javításokon, karbantartásokon kívül más munkálatokat nem végeztek el azonban addig, amíg 1903-ban át nem adták az Eskü téri hidat, azaz a régi Erzsébet hidat – ez vehette át ugyanis a Lánchíd forgalmát a felújítás idejére. A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban elkészíttették a híd átépítésének terveit.
Valamikor Ferihegy jól ismert díszei, elemei voltak azok a színes madárkák, amelyek a 2A terminál mennyezetéről lelógatva üdvözölték az utazásra induló utasokat. Mi lett velük, hová kallódtak el, és hogy menekült meg egy részük? Ennek jártam utána.