Egy részben Magyarországon, részben Belgiumban élő házaspár évek óta küzd a Munkácsy Mihály utcában álló történelmi villa felújításáért. Az elért eredmények magukért beszélnek – de van még tennivaló, lehet és kell még segíteni!
Egy részben Magyarországon, részben Belgiumban élő házaspár évek óta küzd a Munkácsy Mihály utcában álló történelmi villa felújításáért. Az elért eredmények magukért beszélnek – de van még tennivaló, lehet és kell még segíteni!
Valamikor még tó állt a tér helyén. Blaha Lujza az egyik itteni házban lakott, de itt volt az ország első mozgólépcsője és Budapest első lámpás kereszteződése is. A Blaha Lujza tér története a kezdetektől a 2022-es felújításig.
A 2-es villamos végállomásának szomszédságában rejtőzik Budapest egyik legszebb ipari műemléke, a ma is működő ferencvárosi szivattyútelep.
Az ország egyik legismertebb tere a mai napon mondható 90 évesnek. 1932. október 2-a óta hívják Hősök terének.
2022 augusztusában két szerző képeiből válogatott a Fortepan – én pedig a budapesti képekből adok át ismét egy csokorral. A nemrég elhunyt Faragó György fotóriporter hagyatékát családja ajánlotta fel a fortepan.hu-nak. Fotózott áruház belsőket, Domus áruházakat, rengeteg reklám- és termékfotót készített. Gyulai Gaál Krisztián pedig játékfilmek, MTV-s produkciók tucatjainak volt operatőre, de fotózni már korábban elkezdett. Fotózta a tabáni koncertek fiataljait, de rejtett kamerával a pesti utca népét is megörökítette.
2022. március 15-én megtartották a Néprajzi Múzeum szűk körű megnyitóját. Ennek kapcsán átnéztem a Liget Budapest projekt legújabb fejleményeit.
A projekt kezdetei oda vezethetők vissza (részletesen lásd itt: A Városliget beépítésének sztorija: a kezdetek), amikor 2011-ben Szőcs Géza akkori kultuszminiszter javaslatot tett egy, a Várnegyedből az Andrássy úton át a Városligetig tartó kulturális tengely kiépítésére, röviddel azután, hogy lefújták a Szépművészeti Múzeum korábban tervezett bővítését. Akkor még csupán az egykori Felvonulási tér beépítése merült fel, ám a következő években - számos kanyarral és visszalépéssel tarkítva (részletek: A Városliget beépítésének sztorija, 2014-2016) - a projekt a Városliget beépítésének projektjévé alakult át. A 2017-18-as évek áttekintése után (részletesen lásd itt: A Múzeumi Negyed építése, 2017-2018) az elmúlt bő három év tervmódosításai, építkezései és milliárdjai következnek.
A FŐMTERV (Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat) archívumából válogatott fotókat a fortepan, én pedig ezekből közlök egy budapesti témájú válogatást. A fortepan-t idézve: "A cég fotósa, Domonkos Endre megörökített minden jelentősebb helyszínt, ahol a FŐMTERV dolgozott. Igy szemünk előtt fut el a Kádár-korszak Budapestjének számtalan építkezése, felújítása, átépítése. Villamospályák és bekötőutak építése, strandok és fürdők rekonstrukciója, a Nagykörút, Népköztársaság útja, Bajcsy Zsilinszky út átépítése. A cég tervezte az összes jelentősebb fővárosi felül- és aluljárót az Astoriától Aquincumig. De a FŐMTERV fotóarchívuma még ennél is több!" Az azonosító számra kattintva a kép nagy méretben is letölthető.
1982. február 12-én adták át a Budapest Sportcsarnokot, ami 1999. december 15-én vált a lángok martalékává. Történet a szovjet példától Puskás öcsin át a karácsonyi képeslapokig.
Eucharisztikus Kongresszus, oroszlánt formázó sziklatömb és Budapest 1945-ös pusztulása - ez alkalommal a 2021 novemberi frissítésből látható a Fővárosi Blogon egy rövid válogatás a budapesti képekből. A legtöbb, Budapesttel kapcsolatos fotó ez alkalommal a Vörös Hadsereg 1945-ös képei közül került ki. (Az azonosító számra kattintva a kép nagyban is letölthető.)
A harmincas években a tabáni házakat elbontották, a területet pedig azzal a céllal parkosították, hogy ide épülhessen fel a főváros új büszkesége, egy valóságos fürdőváros. A nagyszabású, modern terveket azonban elsodorta a második világháború.
A harmincas években még gondoskodtak arról, hogy az erősebben megépített, és műemléki szempontból jelentős épületeket megkíméljék a bontócsákányok. A megmaradt házakat aztán tovább tizedelte a világháborús pusztítás, így ma már csak mutatóba maradt egy-egy ház. A hajdani Rácvárosból állva maradt a plébániatemplom, Semmelweis szülőháza (az orvostörténeti múzeum), a Szarvas-ház, az Apród utca 10 - Döbrentei utca 9. épületegyüttese, a Döbrentei utca 15. és 17. számú házikók, a Czakó utca 15. (ma a Czakó kert működik itt), az Attila út 15. szám alatti ház alsó szintjei, valamint több bérház a Várkert rakparton és az Attila úton. A szerbek templomát 1949-ben rombolták le.