Viszont történt csoda is. Az egyik ház földszinti udvari lakásába 100 év után először sütött be a nap a szomszéd épület lebontása után. "Reggel felkelek, és mondom a kurvaéletbe, villanynál aludtam el? Aztán látom, hogy besüt a nap, azért van ilyen világos. Én 30 véve nem láttam reggel napsütést. 100 éves a ház, azóta nem volt itt nap. Már a végén sajnálom is hogy el kell innen mennünk."
A teljes cikk:
http://index.hu/politika/belfold/budapest/prater8158/
2007 végének főbb hírei a Corvin Sétány épüléséről (http://www.corvinsetany.hu/):
2007 szeptember: 2009 végén adják át a Klépierre beruházásában épülő bevásárlóközpontot a Corvin Sétányon. A központ 35 ezer négyzetméter üzlethelyiséggel, összesen 60 ezer négyzetméter bérbeadható területtel rendelkezik majd, alatta 1200 férőhelyes teremgarázs lesz. A Corvin Atrium irodákat is tartalmaz majd, 24 ezer négyzetméteren. A Corin sétány Kelet-Európa legnagyobb városrehabilitációs projektje, és a lakások annyira kelendőnek bizonyultak, hogy még a tervezett szálloda helyére is inkább lakásokat építenek. Két éven belül uszoda, fitness-központ, majd 2012-ig három Liszt Ferenc térnyi területen vendéglátó- és szórakoztatóegység épül majd. (Források: 1, 2) A harmadik lakóépület lesz a Cordia City Garden ház. A fő eladási érv a 10 teniszpálya nagyságú belső kert. Szükség is lenne rá, de szerintem ez nem lesz igazi kert. Ha mélygarázs kerül alá, akkor itt bokroknál nagyobb növények nem fognak tudni meggyökerezni. És a prospektusokban szereplő "intim nyugalmat" nehéz elképzelni egy 9-10 emeletes lakóház belső udvarán. Pedig valóban nagy szükség lenne ilyen "intim nyugalomra". A 28-155 nm területű lakásokhoz egy 3000 nm-es sportcentrum is készül - ez már sokkal jobban hangzik!
2007 október 13: kimentem a helyszínre, megnéztem a munkálatokat. Az utolsó bontások folyamatban voltak, az első épületek már épültek:
2007 november 30: Elbontják a kultikus szórakozóhellyé vált West Balkán épületét. Az intézmény nem szűnik meg, csak a Futó utcából átköltözik a Nagytemplom utcába.
2007 Szeptember: a győztes és a második helyezett kihirdetése után a fő építészeti vita a sínek lefedése körül zajlik. Janesch Péterék a sínek lesüllyesztésével a "földszinten", Fintáék a sínek lefedésével az "emeleten" kötnék be a Városligetet egy sétányon keresztül egészen a Nyugati pályaudvarig.
2007. október 15: Csúszik a kormányzati negyed versenymegbeszélése, a Sedesa visszalépett a projekt kivitelezéséből.
2007. október 15: "A kormányzati negyed építése kapcsán elbontanák a Nyugati téri felüljárót, és a Ferdinánd hidat is. A 14-es és 47-es villamosok vonalát meghosszabbítanák. Szélesebb lesz a Podmaniczky út." - számol be az elképzelésekről az Index cikke.
2007. október 17: A Stop.hu összefoglalót közöl a budapesti meg nem épült alagúttervekről - annak kapcsán, hogy a Ferdinánd-híd helyett alagutat javasol a főváros a kormányzati negyed építéséhez kapcsolódóan.
2007. október 18: a közlekedés átalakításának terveiről számol be az Index.hu. A legdrágább változat szerint a Nyugati pályaudvar fejállomásból megállóvá alakulna, ehhez alagutat kellene építeni onnan egy másik pályaudvarig, ennek költsége viszont kb. a 4-es metróéval hasonló nagyságrendű. Más verzió szerint Rákosrendezőre "húzódna vissza" a vasúti közlekedés, a Nyugati épülete pedig más funkciót kaphatna - ez esetben viszont a vonattal érkezők nagyjából kint is ragadnának, Rákosrendező környékén ugyanis nagyon rosszak a közlekedési lehetőségek. A Ferdinánd-híd helyett alagút kötné össze a Váci utat és a kiszélesített Podmaniczky utcát. A VEKE is támogatja a 47-49-es villamosok összekötését a 14-es villamossal, ehhez azonban a Nyugati téri buszpályaudvart mindenképpen fel kellene számolni, sőt, a Nyugati téri felüljáró megszüntetése is szóba került. A villamos vagy a Váci úton, vagy a Podmaniczky utcán haladna.
2007. október 31: A MÁV határidőre kiürítette területeit és átadta azokat az államnak - sajtóközlemény.
2007. november 13: Hétfőn (12-én) aláírta a kormányzati negyed épületének tervezői szerződését a nemzetközi építészpályázat győztese, a Janesch Péter vezette csapat és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI). A tervezéshez Janeschék projektcéget alapítottak. A Team 0708 Kft., amelynek neve az eredmény kihirdetési idejére és a munkára szolgáló két évre reflektál, egy Kecskeméti utcai irodaház két emeletét foglalja majd el. Az Index.hu cikke.
2007. november 14: "Egy MSZP-s bizottsági tag tartózkodása miatt elutasította a fővárosi önkormányzat szakbizottsága a a szabályozási keretterv módosítását, ami elengedhetetlen a kormányzati negyed megépítéséhez. A képviselők nehezményezték, hogy fontos kérdésekre nem kaptak választ." Az Index.hu cikke.
2007. november 20: " Megkezdődhetnek a kormányzati negyedhez kapcsolódóan a Nyugati pályaudvar területfelszabadítási, bontási munkálatai, miután a MÁV Zrt. közbeszerzési eljárását az újbaroki VÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. elnyerte nettó 446 millió forintos ajánlatával" - a teljes cikk itt olvasható.
2007. december 01: Egy KDNP-s hatodik kerületi képviselő helyi népszavazás kiírását kezdeményezte, mivel aggályosnak tartja, hogy úgy épül meg a kormányzati negyed épülete, hogy közben a kapcsolódó közlekedési beruházások csak később, és bizonytalan forrásokból valósulnának meg - írja a Magyar Nemzet.
2007. december 04: Mégsem a pénzügyminiszter, hanem a Pénzügyminisztériumban helyet foglaló Suchman Tamás lesz a kormányzati negyed felelőse.
2007. december 05: Most derült ki (hogy miért csak most?), hogy a kormányzati negyedet át kell tervezni, mert az egyik, a főváros tulajdonában álló telek a fővárosi törzsvagyonhoz tartozik, és nem egyesíthető a többi telekkel. A kormányzat nem várja ki a jogi procedúrát, inkább áttervezteti a kormányzati épületet. Közben a Merkantil-konzorcium visszalépett a kivitelezésre kiírt pályázatról.
Ha találsz még cikkeket, léci tedd be a linket egy hozzászólásba! Köszi!
A 4-es metróról már volt szó korábban, most a 2007 végi eseményeket sorolom kronológiai sorrendbe. A linkekre kattintva a cikkek megnyithatók a további részletek elolvasásához.
2007. szeptember 4: beomlott a Tétényi úti állomás egy része
2007. szeptember 13: Délelőtt a 4-es metró alagútját építő egyik pajzs áttörte a Tétényi úti állomás falát - az Index cikke videóval.
2007. október 17: A Kelenföldi végállomás tervéről számol be az Index.hu
(A terv pár napot élt csak, ld. október 25-nél.)
2007. október 18: "Skardelli György építész szerint életveszélyes megoldásokat is javasol a beruházó a metróépítésen, a Kálvin tér felszíni rendezésénél. Az Ybl-díjas építész ezért kiszáll a tervezésből és az építésből, ha a tervek módosulnak." A teljes cikk itt olvasható.
2007. október 25: A Népszabadság cikke szerint 2011-re csúszhat az átadás, mivel elhúzódik az alagútfúrás, gondok vannak a Fővám téri metróállomás építése körül, és meghosszabbítják a próbaüzem idejét is. A másnapi beszámoló szerint nagy indulatokat kavart, hogy több döntéshozó is csak az újságcikkből értesült az újabb késésről. Délutánra sajtótájékoztató is lett, ahol bejelentették: 18 milliárd forint értékben csökkentik a kapcsolódó beruházásokat: nem lesz szökőkút és park a Fővám téren, nem lesz P+R parkoló és új autópálya-csomópont Kelenföldön (szerintem ennek a törlése a legnagyobb állatság), a Kálvin térnél pedig 2-vel kevesebb mozgólépcső és eggyel kevesebb Kiskörút-felújítás lesz. Mindezek célja az, hogy a Jaspersnél (az EU gazdasági tanácsadó testülete) átmenjen a 4-es metró projekt, azaz javuljon a megtérülési mutató. Ez a nap nem a 4-es metróé volt...
2007. október 26: "A 4-es metró 2010-re elkészül ugyan, de csak 2011 júniusától szállíthat utasokat" - a NOL.hu beszámolója a sajtótájékoztatóról. "Az újabb pénzügyi tartalék forrását úgy teremtik elő, hogy több kapcsolódó felszíni beruházást - összesen 18 milliárd forint értékben - egyszerűen elhagynak. Ezek közé tartozik a Thököly út rendbetétele (amit a főpolgármester már többször megígért, a metrótól függetlenül), a Kelenföldi pályaudvarhoz tervezett P+R parkoló, a Fővám téri állomásnál két mozgólépcső, valamint a Kiskörút kerékpárúttal kiegészített átépítése. Demszky szerint arról van szó, hogy e kiegészítő beruházásokat nem a metróépítéssel együtt számolják el, de azokat is meg fogják valósítani, magántőke segítségével." A sajtótájékoztató apropóját az adta, hogy 25-én a második fúrópajzs is elérte a Tétényi úti metróállomást. A cikk végén egy érdekes összefoglaló is olvasható az eddigi csúszásokról.
2007. December 14: A BKV "fokozná a nyomást", azaz szorosabb határidőket szeretne a Fővám téri állomás kivitelezésénél, a kivitelező Hídépítő viszont akár kiszállni is kész a projektből, ha még szorosabb határidőket kap - írja a Népszabadság cikke.
A KÉK (http://www.kek.org.hu/) szervezésében ismét volt egy városnéző séta. Ezúttal a SÍN kulturális központba lehetett ellátogatni Budapest XVIII. kerületébe. Én 2007 december 9-én, vasárnap jártam ott.
Eredetileg textilgyárnak épült az az épületegyüttes, amit az 1920-as években a Fugger család építtetett. A második világháborúban nem érte nagyon nagy kár az épületet, kisebb belövésekkel megúszta az ostromot. Többen a gyár pincéiben vészelték át a legnehezebb napokat. Az ötvenes évek során államosították, a kispesti textilgyár hulladékfonója (magyarul: mackóruhák gyártója) lett. A 80-as évek második felében váltott profilt az épület: 1986-tól kezdve kezdődött itt el a díszletgyártás, de csak 1988-ban állt fel teljesen az üzem. Volt itt minden, ami filmek, színházi darabok, vagy akár operák díszleteinek elkészítéséhez kellett: asztalos műhely, szobrászműhely, lakatosok, festők. A nagy csarnokban (1300 nm), ahol korábban a textilipari gépek sorakoztak, a festők kaptak helyet. A mellette álló másik, kisebb csarnokot megmagasították, hogy itt tudják felállítani a díszleteket. A díszletállító torony sem kicsi, 20x20 méter az alapterülete. Sőt, még a világítást is hozzá "próbálták": így lehetett igazán jól látni, hogy az adott díszlet hogy fog mutatni a színpadon. Ebben a nagy teremben ottjártunkkor egy kis bábszínház-előadást láthattak a gyerekek. Magyarország minden területére szállítottak innen díszleteket - a csúcson 80-120 fő dolgozott itt. A rendszerváltás után a kultúrára (is) egyre kevesebb pénz folyt, így aztán a megrendelések is megcsappantak. 1996 és 1998 között zajlott le a "lassú halál": a Kistext-től a fővároshoz került az üzem. Ma is a főváros a többségi tulajdonos. 2006-ban újra élet költözött az épületbe: ekkor alakult meg a Sín Kulturális Központ.
És a jövő? Az épületet kulturális háttérintézménnyé szeretnék fejleszteni. Ehhez Kis Péterék irodája (ld. például a Szent György tér átépítése, Állatkert rekonstrukció stb.) készített tervet. Nagy színházterem épülne a nagyterem egy részének és a díszletállító torony terének egybenyitásával. A csarnok melletti, régebben óvodának használt téglaépületben festők műtermei kapnának helyet. De a szobrászoknak is kialakítanának műtermeket. Ez a hely tehát nem a Millenárishoz hasonló kiállítási központtá, hanem inkább egy művészek (és művészetek) találkozóhelyéül szolgáló intézménnyé válhat. Már ha lesz rá pénz...
Ez volt a nagy csarnok, ahol a textilgyártás folyt.
Melyik együttes is énekelte ezt? Valahol már hallottam...
A beszélgetés résztvevői: Lóky Tamás (Sín, ügyvez. ig.), Schiff József (gépész volt a díszletgyári időkben), és Csaba Tímea (a KÉK önkéntese, építész)
Az a bizonyos "derékba tört" krokodil, amiről a NOL.hu újságírója is beszámolt.
Ez az épület valamikor óvoda volt. A tervek szerint festők műtermei kapnának itt helyet.
A díszletállító torony részlete.
A Népszabadság tudósítója a szombati bejáráson volt jelen, az ő beszámolójuk itt olvasható.
Megvan ugyanis a szervezeti és az anyagi támasza is annak, hogy a Liszt Ferenc alapította intézmény épülete és oktatása is megújuljon. Az építészeti munka stratégiai tanácsadói Rajk László és Zoboki Gábor lesz. A többlépcsős építkezés összköltségét 10,5 milliárd forintra becsülik - ebből 9,3 milliárd forint támogatás, aminek 80%-a EU-s forrásokból jön össze. A főépület átalakítása 2008 végén kezdődhet meg, és 2011 végéig tarthat. Az akadémia rangja pedig az oktatás nemzetközivé tételével, és a hangversenyrendezés színvonának növelésével emelkedhet - ebben a korábban a Richternél dolgozó Furka Beáta és Bill Rylance lesznek az intézmény segítségére.
Forrás:
http://www.hg.hu/cikk/zeneakademia__jo_uton_a_vilaghir_fele&pageIdx=1
Források:
http://www.studiometropolitana.hu/cgi-bin/projekthirek/index2_hu.php?t=1&s=0&id=741
http://epiteszforum.hu/?q=node/2200
Az Építészet Hónapja programsorozat részeként lehetőség nyílt megtekinteni a Kőbányai Sörgyárak alatt tekergőző pincerendszer egy részét. Az erősen korlátozott létszám miatt én már sajnos nem lehettem ott, pedig biztosan nagy élmény lehetett az óriási alagutakban sétálni. Így aztán ebben a bejegyzésben az Index.hu beszámolójára támaszkodom.
Az 1834-es árvíz utáni helyreállításkor erről a területről bányásztak mészkövet, de később a Lánchíd, az Akadémia és az Országház is részben innen származó mészkőből épült. Mindezek eredményeképpen több mint 20 kilométer hosszú, 180 ezer négyzetméter alapterületű járatrendszer maradt a föld alatt. Egyes helyeken 10 méteres belmagasságú termek is vannak itt a föld alatt. A levegő 13-15 fokos, párás. Ez a klíma pont kapóra jött Dreher Antalnak, aki 1862-ben megvette a Kőbányai Sörgyárak telepét, és pinceként használta a föld alatti tereket. Úgy mesélik, hogy a második világháború idején a németek Messerschmitt vadászgépeket szereltek itt össze. Jelenleg egyes termekben gombát termesztenek, de a hely nagy része üresen áll, műemléki védettség nélkül - az ugyanis csak a felszín egyes épületeire vonatkozik. A Dreher-villa egykori pompáját a második világháború pusztításai után az ötvenes években beköltöző munkásőrség tette végleg tönkre. De az 1. számú telephelyen lévő malátaszárító is nagyon rossz állapotban van.
2003-ban még optimistább volt az önkormányzat. A NOL beszámolója szerint:
"S hogy mi lesz a Dreherek hajdani gyárában, ha egyszer az egész Kőbánya tulajdonába kerül? Az önkormányzat az üzemben kulturális centrumot, az alsóbb területeken pedig lakóparkot szeretne kialakítani. Bár a tervek szerint pár épületet elbontanának, a teljes együttes már csak azért sem kerülhet bontócsákány alá, mert néhány üzemcsarnok homlokzata műemléki védettséget élvez. Így aztán még az is előfordulhat, hogy egyszer megvalósul a tizenöt év előtti álom, és a nagyközönség barlangvasúton csalinkázhat a mozi és a tekepálya között, hogy aztán beüljön egy jó hideg sörre; hol másutt, mint Dreheréknél." (Forrás)
Te mire használnád ezeket a földalatti tereket? Ötletelj!
2005 októberében újra a MAZSIHISZ és a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdona lett a lepusztult épületegyüttes, és beindult a megújulás: a zsinagógát eredeti pompájában szeretnék helyreállítani, a mellette álló épületben pedig a zsidó népi kultúrát bemutató kiállítás, valamint ehhez kapcsolódóan étterem, múzeumi bolt is nyílik majd. 1988-1991 között az Alba Regia már részleges felújításokat elvégzett a homlokzaton és a felső szinteken. A földszint azonban siralmas látványt nyújtott: bedeszkázott ajtói között hajléktalanok mocska bűzölgött. Felújításra vár a bejárati rész, az előcsarnok, a belső terekben a beázások hagytak nyomot. Hiányzik a karzatok gipsz díszítése és festése. De lesz itt még aranyozás is, a vas tartószerkezetek kapnak ilyen nemes bevonatot. A zsinagóga berendezésének legfontosabb elemei: a bíma (tóraolvasó asztal), a tóraszekrény és a szószék az 1988-91-es átalakításkor megsemmisültek, ezeket fotók alapján kell újra megalkotni.
A napokban jártam arrafelé, be lehet menni, meg lehet nézni a földszinti belső tereket. A belépődíj szerény 500 Ft.
A zsinagóga címe: VII., Rumbach Sebestyén utca 11-13.
Forrás:
http://epiteszforum.hu/hu/node/7068
a) a tér jelentős beépítése, magántőke bevonásával, kihasználva a kiváló megközelíthetőséget
b) sok zöldfelület létrehozásával nyugodt környezetet teremteni
c) a közlekedési rend átalakításával elsősorban a gyalogosoknak kedvezni.
Dr. Nagy Gábor Tamás (I. ker. akkori polgármestere), Mitnyán György (XII. ker akkori polgármestere), Horváth Csaba (II. ker. akkori polgármestere) és a főváros kellett volna, hogy egyezségre jussanak. A kampány hevében volt is nagy egyetértés, egy terv 2006 április 19-én került a Tervtanács elé megvitatásra.
2006 szeptemberében jóváhagyták a Moszkva tér átépítéséhez szükséges kerületi szabályozási tervet - írta a NOL.hu. A mellékelt képről is látszik, hogy a felszín sok zöldfelülettel épült volna át, a tömegközlekedést levitték volna a felszín alá. A 18-as és a 61-es villamosok összekötését tervezték, az 56-os villamost végállomása a felszín alá került. A metrót is átrajzolták: a Széna tér felé új kijáratot, a Budagyöngye felé új leágazást (!) terveztek. És akkor most jöjjön a jelen álmodozása.
"Három szinten alakítanak ki gyalogos- és zöldfelületet a Moszkva téren; a föld szintje alatt, illetve lefedett aluljárórendszerben, a tér felszínén, valamint a Várfok utca és a tér szintje közötti, ferde rámpán" - számolt be a Népszabadság Budapest melléklete a legújabb elképzelésekről. A nagykörúti villamosok végállomása nem változna, de a Szilágyi Erzsébet fasor - Krisztina körút irányban összekötnék a villamosokat, így ezek a Moszkva téren nem "végállomásoznának", csak egy megállóval áthaladnának. Az autóforgalom körforgalomszerűen járná körbe a teret. Az autóbuszállomás és a felszín alatti parkoló a tér északi felén kapna helyet. A rendezés költsége 13,4 milliárd forint, a beruházás legkorábban 2 év múlva indulhatna el. A megvalósulás legfőbb akadálya a pénzügyi korlátok mellett a tér "szerencsétlen" helye: 3 kerület határpontja, így három kerületnek és a fővárosnak kellene egy álláspontra jutnia, együtt kellene finanszírozniuk és végigvinnük a projektet. Ezidáig ez nem sikerült: már több nekiveselkedést is "túlélt" a tér jelenlegi állapota. A főváros EU-finanszírozásban gondolkodik, úgy, hogy a főváros önrészét az állam venné magára, mivel a fővárosnak nincs erre pénze. A tér átépítését már 1964-ben is felvetették, de a forgalmi rendezésre csak 1999-ben dolgoztak ki tanulmánytervet. A tavalyi kampányban is téma volt a tér rendezése - az átépítés szükségességében tehát egyetértés van, a tényleges megvalósítás mégis újra és újra elúszik. A tér átépítése nem került be a második Nemzeti Fejlesztési Tervbe, a szükséges milliárdokat sehol sem különítették el.
A jelenlegi polgármesterek:
I. kerület: Dr. Nagy Gábor Tamás
II. kerület: Láng Zsolt
XII. kerület: Pokorni Zoltán
Na, őket kellene a főváros vezetésével és a GKM-mel egy asztalhoz ültetni, és addig ott ültetni őket, amíg készen nem állnak a tér rendezését megoldani.
Források:
http://www.nol.hu/budapest/cikk/468762/
http://www.nol.hu/budapest/cikk/416528/
http://www.nol.hu/budapest/cikk/434292/
http://www.nol.hu/budapest/cikk/468762/
http://www.epiteszforum.hu/node/1772
http://www.epiteszforum.hu/node/592
