2008. november 8-án különleges programon vehettem részt: megtekintettük a 4-es metró épülőben levő Fővám téri állomását. Az egész környék tiszta káosz: a Gellért tér metróépítés miatt félig elkerítve, a Szabadság híd felújítása még jövő tavaszig eltart, a Fővám téren metróállomás építés zajlik. Utóbbi helyszínen még nem jártam, de korábban már voltam más 4-es metrós állomásokon:
A Fővám téri állomás az egyik legproblémásabb. Itt történt meg, hogy a kivitelező nem vállalta az állomás eredeti tervek szerinti megépítését, a talajviszonyokból adódó kockázatra hivatkozva. Az állomást ezért úgy tervezték át, hogy az alsó peronszintet valamelyest "kihúzták a partra", azaz az új rajzok szerint már nem nyúlik olyan mélyen a Duna alá. (Ehhez képest még olyan javaslat is volt a vonal tervezésekor, hogy legyen egy közös Gellért tér - Fővám tér állomás, két kijárattal.) A lenti fotók egyikén látszik is az áttervezés miatt feleslegessé vált résfal, amit nem kis munka (és pénz) volt megépíteni, majd visszabontani. A fal több mint egy méter vastag, a padlólemez 4 méter vastag vasbeton - van itt annyi beépített anyag, hogy az egészen lenyűgöző!
Kb. itt fogunk majd átszállni az első mozgólépcsőről a másodikra:
A Fővám térnél is ugyanaz történt, mint a Gellért térnél: miután a megrendelő kinyilvánította, hogy az állomás peronja feletti szinteken nem szeretne se parkolóházat, se üzlethelyiséget látni (állítólag biztonsági és tűzvédelmi okokból), ezen szintek födémjei a tervrajzokon látszólag véletlenszerű rácsszerkezetté alakultak. Sőt, ha a legújabb módosítási javaslat is átmegy, akkor ez az állomás több természetes fényt kaphat majd az egyetem előtt elhelyezendő felülvilágítókon át. Ezekből ugyanis nem kettő, hanem három épülne. Remélem, átmegy a módosítás, sokkal jobb hangulatú tér születhetne így jelentős többletköltség nélkül - a nyílás ugyanis most is megvan hozzá. Itt az állomás nem alagútfúrással, hanem mélyítéssel épül - azaz kiásták az állomás üregét. Először a 40-46 méter mély (!) résfalak készültek el, majd lefelé fokozatosan haladva mindig az aktuális "padlószinten" épülthettek meg a vízszintes tartófödémek rácsai. A fúrópajzs még nem ért ide, de már készülnek a fogadására: mint a képeken is látható, a résfalakat átütve előbányásszák az alagutat, így a fúrópajzs ebbe az előre kifúrt alagútba fog beérkezni, amikor ideér.
Az állomás látványrajza a 4-es metró honlapján: két sor mozgólépcső, dupla rácsszerkezet. (Forrás)
A Fővám tér is átalakul: a képsorozat végén látni az eredeti sínek maradványait, ami alá már épül a 2-es villamos új, hamarabb lesüllyesztett pályája. A villamosból egy aluljáró szintre jutunk ki, és innen lehet majd lemenni egy mozgólépcsőn a metróállomás alsó szintjére, majd rövid séta után egy másik lépcső vezet tovább a peron szintjére. A két lépcsőre azért van szükség, mert a peron szint ferde szögben van a felszínhez és a felső állomási szinthez képest, a mozgólépcső viszont nem tud kanyarban menni. A Fővám tér alatt láthatóvá válnak majd azok az egykor a rakparthoz tartozó maradványok is, amelyeket az építkezés során találtak meg.
Az állomásokon a felülvilágítókon túl majd színes csempeborítások is igyekeznek űzni a nyomasztó pincehangulatot. Átadásának várható időpontja mindig az aktuális év + 6 év. És akkor következzenek végre a fotóim:
Mint arról korábban írtam, a KÉK kiállítást szervezett épület makettekből. Hétvégén meg is néztem, az alábbi videó egy kis beszámoló - fókuszban Budapest, természetesen :-)
A kiállítás november 30-ig tekinhető meg, pénteken 17-20 óráig, szombaton és vasárnap 13-17 óráig (tehát november 14-15-16, 21-22-23, és 28-29-30.), 500 Ft belépődíj ellenében. Ha ez az időpont valakinek nem felel meg, a +36 (20) 285-2641-es telefonszámon külön időpontot is lehet egyeztetni csoportos látogatás esetén. Közérdekű híreket hallottak, most vízállásjelentés következik.
Az elmúlt években felgyorsult a Ferihegyi repülőtér fejlesztése. 2008 november 11-én átadták az új közelkörzeti radarállomást (TAR), és befejeződött a fejlett földi mozgásellenőrző rendszer (A-SMGCS) fejlesztése is. Ezekre 30 millió eurót költöttek, 50%-os EU-s támogatással, 50%-ban a HungaroControl finanszírozásában. A kőröshegyi és püspökladányi radar cseréje és a magyar MATIAS (automatizált és integrált légiforgalmi irányító rendszer) fejlesztése is megvalósult. A fejlesztések az elkövetkezendő 15 évre lehetnek elégségesek.
Sugárzunk a boldogságtól, kész az új radar. (Forrás)
A 2A és 2B terminál közötti részt pedig teljesen átépítik és kibővítik - ez lesz a SkyCourt. Egy része, a 300 méteres ideiglenes átszálló folyosó és az 1580 nm-es poggyászosztályozó csarnok már meg is épült. A különleges épületekhez 240 tonna acélt használtak fel. A repülőgépek új beállóhelyeket kapnak, ezeket várhatóan 2009 márciusától már használhatják. Ez az előtér speciális betonozást kíván, hiszen egy feltankolt repülőgép akár 300 tonnát is nyomhat. Ezért a kivitelezést egy speciális, Wirtgen SP500 típusú géppel végzik el. Mindehhez külön csatornarendszer és esővízgyűjtő is kapcsolódik majd.
Október 27-én elkezdődött a kifutópályák rekonstrukciója is. 400 000 nm bazaltbeton pályát takarítottak le, és a fényrendszer teljes cseréjére is sor került. 70 köbméternyi olyan anyagot szállítottak el, amit a repülőgépek "radíroztak oda". Az 1-es és a 2-es kifutópályát is felújították. Ezzel egyidejűleg az új szabványnak megfelelően szűkebb lett a leszállópálya. Ez a felújítás 3 millió euróba került, és 35 tonna festék kellett a jelek újbóli felfestéséhez.
A reptéren 7 emeletes, 250 szobás szálloda is épül, ennek a beruházója a Budapest Airport Zrt. Az 1500 négyzetméteres konferenciaterülettel is rendelkező 4 csillagos szálloda átadását 2012-re teszik, és az Airport City üzleti és kereskedelmi központ része lesz, közvetlen kapcsolattal a 2B terminállal. A célcsoport természetesen az üzleti célú turizmus, így nem meglepő a szobák nagyobb mérete: az átlagos szoba 30 négyzetméteres lesz. Az épület legfelső szintjéről az egész repteret jól be lehet majd látni a sky bar-ból. A Budapest Airport hotel teljes területe 17 649 nm lesz. Jelenleg a kivitelező kiválasztásánál tartanak, az építkezés 2009-ben indulhat.
2012-ig összesen 65 milliárd forintot kívánnak a repülőtér fejlesztésére fordítani, és 2010-re a jelenlegi visszaesés után legalább 5 százalékos növekedéssel számolnak. Így Budapest lassan behozhatja jelenlegi lemaradását a reptéri fejlesztések terén pl. Swechat-hoz képest.
Ki volt Ferihegy névadója? Hogy lehet, hogy egy tök lapos, sík területet úgy hívnak, hogy "hegy"? És ki volt az a Feri? Nos, Feri teljes neve Mayerffy Ferenc Xaver volt. Német származásáról árulkodik eredeti neve: Franz Mayer. 1776-ban született és Vecsésen voltak szőlőbirtokai. "Ferinek" korábban serfőzdéje is volt, később barack termesztésével is foglalkozó, gazdag földbirtokos lett. Ő adta birtokának a Ferihegy nevet. 1940-ben kezdtek bele a repülőtér fejlesztésébe, ekkor egyengették el azokat a buckákat, amik miatt addig Ferihegy "hegy" volt. Aztán a második világháborúban porig bombázták a területet. 1948-50 között építették újjá a repteret, a polgári forgalom 1950-ben indult meg ismét.
Korábban már volt szó arról, hogy a Tüskecsarnok üresen álló épületének ügyét az állam végre szeretné megnyugtatóan lezárni - azaz új funkciót és befektetőt találni a félkész állapotú épületnek. A meghirdetett pályázat határideje 2008. június 24. volt. A pályázati dokumentációt ketten kérték ki, de végül csak egyetlen pályázat érkezett be. Ez nyert 2008 augusztus 28-án, de aztán a pályázó kénytelen volt visszalépni. A több mint 10 éve befejezetlenül álló csarnokot és a hozzá tartozó ingatlant az állam vagyonkezésbe adta volna a KÉSZ Kft. cégének az Atlantis Congress & Events Hall Kft.-nek, az pedig az épületet kongresszusi központjá alakította volna és így üzemeltette volna. A rekonstrukció költségét 8-9 milliárd forintra becsülték. A konferenciaközpont mellett 200 szobás konferenciaszállót terveztek, a 2010-re elkészülő komplexumra összesen 15 milliárdot szántak. A pályázó azért volt kénytelen visszalépni, mert a hitelszerződés aláíráshoz megszűnt a bankok támogatása. Így aztán 2008. október 22-én a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács lezárta a pályázati eljárást. Közben az érintett egyetemek (ELTE, Műegyetem) irreálisan magas anyagi követelésekkel álltak elő az ő létesítményeikkel közös ingatlanon álló félkész csarnokkal kapcsolatban. (Az egyetemek tálalásában ez úgy hangzik, hogy kénytelen voltak visszalépni, mert nem kaptak megfelelő ajánlatot. Az Atlantis képviselője szerint ez szemenszedett hazugság. Magyaroszágon vagyunk, 2008-ban...) Úgyhogy most az állam valószínűleg velük kezd majd el a háttérben egyezkedni, hogy kivegye őket a pakliból, mielőtt újabb pályázatot ír ki. Azt mondjuk nem is értem, hogy az állam miért írja elő a leendő a beruházókkal, hogy állami tulajdonú intézményekkel egyezkedjen. Először az államnak és az egyetemeknek kellett volna tisztázni az egymás közötti ügyeket, és utána írni ki pályázatot, nemdebár?
A csarnokot 1994-ben kezdték el kiállítótérnek megépíteni - amikor még úgy volt, hogy lesz Expo'96. Az Expo után egyetemi sportközponttá alakították volna az épületet. Aztán az Expo lefújása (1995) után néhány évvel, 1998-ban az építkezés leállt, és immár 10 éve egy torzót nézegetnek az arra járók. Az építésre annak idején 4-5 milliárd forint ment el, azóta az őrzésre még 1 milliárd hufocskánk. Cserébe az épületet egyetlen egyszer használták - filmforgatásra. Pedig terveztek már ide tornász vébét és úszó EB-t is - csak éppen nem lett belőlük semmi. Tavaly pályázatot írtak ki, és itt vissza is értünk a cikk elejére.
Közben a Hungexpo területén elkészült a konferenciák megtartására is alkalmas új G csarnok. Egy másik konferencia-központ viszont a főváros ellenállása miatt megbukhat, ez a SYMA csarnok mellett épülne meg.
Korábban már volt szó arról, hogy Zugló új városközponttal gazdagodik. A Csömöri út - Rákospatak utca - Bosnyák utca - Mosztár utca által határolt területen modern, többfunkciós városrész építésébe kezdenek. Az első, nagyon tömbszerű épülettervet a Tervtanács elutasította, ezután átdolgozták a tervet, így egy jobban bejárható, oldottabb térszerkezet építése kezdődik meg 2009-ben. A terveket a Bánáti és Hartvig Építésziroda készítette, együttműködésben a lengyel Mofo Architects-szel.
40 milliárd forintos beruházással 65 ezer nm kereskedelmi terület és 30 ezer nm iroda épül meg, de épül egy önkormányzati tömb is. ezekhez összesen 2500 (ebből 400 P+R) parkolóhely létesül. A beruházó Echo Investment az átadást 2011-re ígéri. A kerületi önkormányzatban az ellenzék kifogásolja, hogy az első változatokhoz képest ma már szó sincs városközpontról, inkább csak egy újabb plázának nevezhető a Mundo. A szakrendelő és a rendőrség is ide költözött volna az önkormányzat irodáival együtt, de ma már csak az önkormányzat költöztetéséről van szó, a többi terület iroda és üzlethelyiség lesz. A változás mögött valószínűleg az önkormányzat anyagi helyzetének romlása állhat, ugyanis egy októberi sajtótájékoztatón a lengyel fejlesztő, az Echo Investments képviselője már arról számolt be, hogy az Echo saját része a finanszírozásban a korábban tervezett 20 százalék helyett 30-35 százalékra nő. A bevárló- és szórakoztató központ az első irodatoronnyal együtt 2010 végére épülhet meg, a három különálló irodaépület építése 2011-ben kezdődik. Az építkezés során új gyalogos sétányt alakítanak ki a Nagy Lajos király útja felől, kiszélesítik a Csömöri és a Rákospatak utcát, a Rákospatak utca - Szugló utca - Bosnyák utca kereszteződésben pedig körforgalmat alakítanak ki. A legfrissebb látványtervek alapján a főbejárat porticust kapott, előtte egy kis köztér létesül. (Persze senki nem fog kiülni két nagy forgalmú, zajos út kereszteződésébe, de a rajzon jól mutat, és Nagy Fekete Autóval érkezőknek bizonyára jó parkolóhely is lesz a kis tér.) A legnagyobb változás, hogy egyetlen óriástömb helyett több kisebb egységből áll össze a központ, az egységek között üvegtetővel fedett közlekedőkkel. A homlokzatot homokszínű kővel és üvegfalakkal burkolják majd. A 2160 autót befogadni képes parkolóknál zöldhomlokzatot is alkalmaznak, és 400 helyet P+R parkolás céljára tartanak fenn - ezek mindenképpen üdvözlendő fejlemények.
A templom homlokzatával szemben található villamos remíz kulturális központtá alakulhat, és a másik oldalon szomszédos sportközpont fejlesztése is megvalósulhat - legalább is ezeket is tervezi a kerület. A szomszédos piac sorsa továbbra is bizonytalan: a kerület azt szeretné, hogy a Fény utcához hasonlóan itt is fedett csarnokba költözhessenek az árusok, ám erre se pénz, se terv nincsen. A tanuszodát a tervek szerint felszámolják.
Számomra az aggályos a beruházás körül, hogy az új központ magassága meghaladja a 30 métert, miközben a környékén 10-12 méteres házak állnak, továbbá a zöldfelületek nagysága is jelentősen lecsökken. Nota bene: ez a folyamat már évek óta folyik Zuglóban, mely egyre inkább elveszíti csendes kertvárosi jellegét.
A Mundo építési területét 2008. október 1-én átadták a beruházónak.
"Ha át akar menni: nyomja meg a gombot..." - mindannyian találkoztunk már a képen látható nyomógombos megoldással. Az ötlet nem rossz: a belsőbb részeken ezzel a megoldással nem kell mindig lámpát váltani, akár van gyalogos, akár nincs a zebránál, a külső városrészeken pedig, ahol a gyalogos átkelőhely nem csatlakozik semmilyen kereszteződésbeli lámpához, a gyalogosok lámpája szinte azonnal átvált, amikor egy-egy gyalogos nagy ritkán arra jár. Elméletben tök jól hangzik. És számos fejlett országban sikerrel alkalmazzák ezt a korszerű eljárást. (Népszabi stílus 1982-ből :-) )
Idehaza ez persze elképzelhetetlen. Nálunk ez úgy szokott menni, hogy megcsináljuk dupla áron, utána az első hónapban jellemzően buta tekintetű és alulinformált alkalmazottakkal őriztetjük, majd néhány nap vagy hét után egyszerűen a sorsára hagyjuk. A Nemzeti Gödröt hagyjuk lerohadni, a Megyeri hídon lekapcsoljuk az éjszakai világítást, és ami elromlik, azt nem javítja meg senki.
Az Origo utánajárt ezeknek a nyomógomboknak. A rendszer karbantartásáért a forgalmi jelzőlámpákért is felelős Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat (FKF) felelne, de a gyalogos átkelőhelyeket nem ellenőrzik. Egyetlen lehetőség maradt: ha a tisztelt lakosság bejelentést tesz. Ehhez persze ki kellene táblázni, vagy legalább matricázni, hogy hogyan lehet hibabejelentést tenni, de ez hiányzik. Most megadom az elérhetőségeket:
Központi ügyelet Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. VIII. ker. Alföldi u. 7. E-mail: fkfzrt@fkf.hu Tel: (1) 471-1860 * *Hibabejelentés.
Tudtok olyan helyet, ahol olcsón lehet nagy mennyiségben matricát gyártatni? Mert akkor csináltatnék egy ilyen hibabejelentős matricát, és végigszórnám vele a fél várost. Előre is köszi a segítséget, ha megírod kommentbe!
A Megyeri híd átadásakor a program része volt a díszkivilágítás felkapcsolása is. Szerencsés megoldás volt, hogy a tervezés része lett az éjszakai kivilágítás is. A 88 kábelt és a pilonokat körülbelül 80 nagy erejű reflektor világítja meg, a hídtest két oldalán fénycsík fut végig, a pilonokban futó üvegfalas szervízfolyosókat fehér-narancs fények emelik ki - ez volt az októberi állapot.
A fények csak egy hónapig voltak élvezhetők: novemberben már nem kapcsolják fel őket, csak kivételes alkalmakkor. Ami egyrészt érthető, mivel a híd nem része a belvárosi panorámának, másrészről viszont sajnálom, mert a környék számára a híd új viszonyítási pont: két A betűt formázó pilonja messze kimagaslik a környező építményekből és a tájból. Novembertől tehát már csak az autópálya kandeláberei, illetve a pilonok tetején a vörös irányfények világítanak. Ezzel párhuzamosan megszűnt a híd éjszakai őrzése is, úgyhogy hamarosan a firkálók és a rongálók eshetnek neki a hídnak.
Fotóim a hídról - nappal és éjszakai kivilágításban.
2008. október elsejétől új buszjárat is indult 204-es számmal a hídon át, a Békásmegyeri HÉV állomást kötve össze a 3-as metró északi végével. Igaz, többnyire félóránként megy, tehát érdemes a menetrendet előre megnézni. A Volán viszont szépen visszavágta a járatait, ezek nem jönnek be az Árpád-hídig, csak Újpest-Városkapuig, újabb átszállásra kényszerítve egy csomó utast. Sajnos amúgy magyarosan az átadás után a táblák kihelyezése nagyott késett, rengeteg tanácstalan autós kötött ki például egy új lakóparkban az új Ezred utcában.
(Új kategória indul: az Ajánlóban Budapestről megjelent kiadványokról, illetve érdekes programokról olvashat majd a Nyájas Olvasó.)
A KÉK 2008. november 7–9-ig Budapesten rendezi meg "100 szoba - 100 makett" címmel az I. Nemzetközi Építészeti Makett Fesztivált. A helyszín a Szervita téren a volt OMFB székház (amihez parkolóház is csatlakozik), a templommal pont szemben. Egész hétvégén lesznek programok: péntek este 17-tól kezdődnek az építészeti témájú előadások, szombaton délelőtt építészeti séták lesznek, délután pedig a makettek formájában bemutatott épületekről lesznek előadások. Többek között a CET-Közraktárak projekt (ONL) is bemutatkozik.
A kiállítás 2008. november 7–30-ig lesz megtekinthető. A KÉK non-profit szervezet, folyamatosan várja az önkénteseket, a támogatókat, és 2009-re egy új épület is kellene nekik, ahol meghúzhatják magukat, mert a jelenlegi épületet jövőre lebontják, hogy ott felépülhessen egy Zaha Hadid tervezte új épület. Szóval már csak azért is érdemes eljönni, mert a volt OMFB székház idén utoljára látható!
Akár Budapest egy új jelképe is válhat egy halom romos raktárépületből. Furcsán hangzik, de igaz. A közvetlenül a Duna partján elhelyezkedő ferencvárosi közraktárakból egykor négy állt, de a második világháborús bombázásokban az egyik épület teljesen megsemmisült.
A Porto Investment Hungary Kft. a Fővárosi Önkormányzattal kötött PPP szerződése alapján közel 31 millió eurós (kb. 8 milliárd forint) beruházást hajt végre. Ennek ellenértékeként az átadástól számított 25 évig szabadon hasznosíthatja az új létesítményt. Az építésziroda a holland-magyar Oosterhuis & Lénárd, a tulajdonos a Fővárosi Önkormányzat, a finanszírozó bank az MKB, a bérbeadást pedig a Cushman & Wakefield végzi. Az új létesítmény összterülete megközelíti a 31 000 négyzetmétert, a hasznosítható terület kb. 12 500 nm lesz, benne egy 1200 fős rendezvényteremmel, 250 parkolóhelyes mélygarázzsal, galériákkal, könyvesboltokkal, éttermekkel, kávéházakkal és a Duna mentén közel 200 méter hosszan húzódó teraszokkal. A CET elnevezés részben a helyi időzónára (Central European Time), részben az új épületrész tetejének cet formájára utal. Az első változathoz képest új készült: a bálna orrát lekerekíteni kényszerültek, és a burkolás rendszere is változott. A lényeg így sem változott: az épületek közötti részt hatalmas, íves üvegtető fedi majd, amiről akár a fent említett méretes állatra, akár a folyó hullámzására is asszociálhatunk.
A szabályozási előírások a megmaradt három épület legalább 60%-ának a megtartását írják elő. Az épületek északi oldalán kb. 20 méternyit vissza fognak bontani, hogy a hely megközelíthetőségét egy új 20 x 50 méteres térrel javítsák. A harmadik (déli) raktárépület pedig szinte teljesen elbontásra kerül. Tulajdonképpen az eredeti homlokzatot 20 méternyit hátranyomják, bele az épületbe - valahogy így kell elképzelni a leendő megjelenést. Így is jelentős építészeti kihívást jelent a modern épületrészek megfelelő illesztése a korhűen helyreállítandó régi épületrészekhez. (Megjegyzem, nem a tervezőasztalnál, hanem a kivitelezésnél szokott ez elbukni.) A tömör, téglafalas két oldal közé ékelődik be az üvegfalas bejárati rész. (Megjegyzem, ha a bálna feje, azaz az üvegtető legmagasabb pontja a túloldalon van, akkor a bálna melyik részén fogunk is bemenni?) Az üvegtető íveltsége az a fő formai elem, ami kívülről ikonikus megjelenést ad a központnak, belülről pedig benapozott, de az időjárás viszontagságaitól védett, egyedi hangulatú teret teremt. A tetőszerkezet minden acél, alumínium és üveg eleme más és más, ugyanakkor a számítástechnika fejlettségének köszönhetően gazdaságosan előállítható. Ezekhez az anyagokhoz kell úgy kapcsolni a régi épület fáit és tégláit, köveit, hogy az egész "működjön", azaz az épület szerves egységet alkosson. A bálna teste 160 méter hosszú lesz, az üvegtető fesztávja 18 méter. A tető az épület észak felőli végén a raktárépületek tetőihez igazodva háromszög keresztmetszetű, de fent kifelé dőlő. Dél felé haladva ez folyamatosan görbévé alakul, majd a raktárépületeken mintegy 80 méternyit túlnyúlva hatalmas üvegbúrát formáz - a bálna fejét. Az üvegtest második szintjén kap majd helyet a rendezvényterem, ez felett étterem nyílik majd - minden bizonnyal pazar kilátással. A célcsoportot elsősorban a környező kulturális és oktatási intézmények fiatal, egyetemi korosztálya jelenti. A projekthez talán a szomszédos Nehru park fejlesztését is hozzáadják, erről azonban még csak tárgyalások folynak a főváros, a kerület és a Porto között.
Az építkezés - bontás formájában - 2008. június 27-én ténylegesen el is kezdődött: Demszky maga vert le néhány téglát, ünnepélyes keretek között. (Elég nevetségesen hangzik, de a PR az PR.) A megnyitót korábban 2009 végére tervezték, most 2010 nyarára várják. Úgy aggódom, csak le ne késsék szegénykéim az önkormányzati választásokat, mint a 4-es metrónál. Mindenesetre a non-standard építészet első hazai példájaként megépülő CET-ért október 28-án Kas Oosterhuis az Autodesk díját vehette át. Az indoklás szerint az "Autodesk Revit BIM Experience Award" elnevezésű díjat az épületinformációs modellezés innovatív felhasználásáért ítélték oda. A non-standard építészetet Kas egy fa lombjához hasonlította, ahol minden levél hasonló, mégis mindegyik egyedi. Az épületen az üvegfelületek lesznek ilyenek: mindegyik háromszögletű darabokból áll össze, de különböző méretű és alakú.
Ami a projekttel kapcsolatban igencsak megoldatlan, az a hely megközelíthetősége, építészeti felvezetése. Egy kulturális központot ideális esetben nem úgy szokás megközelíteni, hogy a Fővám tér felől, mondjuk a 4-es metró új megállójától elsomfordálok egy húgyszagú kis sikátoron, átverekedem magam több tucat parkoló autón, majd szinte életveszélyes körülmények között átvágok az alsó rakpartról feláramló autók tömegén. Ennél jóval nagyvonalúbb, elegánsabb megközelítési módra volna szükség - és akkor a CET akár a Váci utca déli részének meghosszabbításává is válhatna, ahol egy tömbben találunk vásárcsarnokot, egyetemi tömböket és egy éjjel-nappal virágzó kulturális központot. A környék megközelíthetőségének javítása érdekében az is felmerült, hogy létesítsenek BKV hajóállomást az épület mellett, azonban a BKV és a főváros anyagi helyzetét ismerve ez minden valószínűség szerint álom marad.
A másik aggályom a funkció érvényesítésével kapcsolatos.A Tűzraktér példája is mutatja, hogy a piaci szereplő ezerrel fog nyomulni a piaci érdekei szerint. Lesz, aki kordában tartsa? Van olyan a PPP szerződés, hogy a központ tényleg kulturális maradjon? Vagy idővel a rendezvényterem már csak céges konferenciák helyszíne lesz, a kávézók pedig megfizethetlen árú, elit helyekké válnak, zsírbunkó biztonsági gorillákkal? A projekt honlapjának "Kulturális hasznosítás" című fejezete nem nyugtatott meg: a szöveg inkább tűnik mellébeszélésnek, mint világos koncepciónak. Valami modernt és előremutatót álmodnak, de hogy ez miben fog testet ölteni, az előttem nem világos. Talán előttük sem, mert a színháztól a zenén és a filmen át a street art-ig mindent megemlítenek. Én azért bizakodó maradok. Egy nagyon jó központ lehetősége benne van ebben a tervben.
A KözraktárakAz 1848-49-es forradalmat követően, különösen az 1867-es kiegyezés után az ország gazdaságára komoly fellendülés volt jellemző, ami Budapesten a kereskedelem fellendülését is magával hozta. A Duna ekkoriban még nem volt szabályozott, Reitter Ferenc vezetésével csak később épültek ki a rakpartok. A folyóparton élénk kereskedelem folyt, hajókba pakoltak be, vagy onnan ki ezerféle árut a haltól a lisztig. A főváros hamar ráébredt, hogy ennek fenntartása megfelelő raktározási kapacitásokat is igényel, de a megvalósítás és a helyszín végleges kijelölése sok évbe telt. Végül 1875-ben az a döntés született, hogy a vámház alatt kell a raktárakat elhelyezni. Nemzetközi pályázatot írtak ki a felépítésre, ez azonban olyan gyenge eredménnyel zárult, hogy a főváros végül magára vállalta az építtetést. Újabb nyilvános pályázatot írtak ki, de már csak a tervezésre. És itt döbbenj meg, nyájas olvasóm: a nyertes pályamű 1877-ben a "Budapest jövője" című lett! :-) A győztes munka tervezői Krajovics Lajos és Basch Gyula voltak. A pincék és a Duna között alagutak, a padlás magasságában vashidak biztosították a kapcsolatot. 1879-ben 4 raktár megépítése mellett döntöttek, a kivitelezés 1881 szeptember 30-ig tartott. A raktárakhoz kapcsolódott az Elevátor, ami a gőzhajókból szivattyúzással rakodta át a gabonát. A szerkezet a második világháborúban több szomszédos raktárépülettel együtt megsemmisült.
Egy 1938-as rendezési terv szerint a Fővámháztól kiindulva egy déli irányú utat nyitottak volna, hogy a raktárak Duna felőli oldalán sétányt lehessen kialakítani. A második világháború ezt a tervet elsodorta. A terület mai állapota lényegében 1966-ra alakult ki: elbontották a négy raktár közül azt az egyet, amit menthetetlenné tettek a bombázások, az Elevátor és a szomszédos raktárak helyén pedig ebben az évben nyílt meg a Nehru park.
Mint arról tavaly év végén már volt szó ezen a blogon is, beindul a Zeneakadémia felújítása. A részletes projektjavaslatot 2008. július 29-én nyújtották be az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóságának. 2008. október 22-én írta alá a Zeneakadémia, a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága és a kulturális miniszter a támogatási szerződést. A kb. 10,5 milliárd forintos összegből 9,5 milliárdot az EU fedez, a maradék bő 1 milliárdot a magyar állam állja. Az intézmény ennél jóval szerényebb körülmények között kezdte meg működését. 1875-ben alapították Országos Magyar Királyi Zeneakadémia néven. Az oktatás eleinte Liszt Ferenc Hal téri, majd Andrássy úti lakásán folyt. (Ma vajon ki tenne ilyen felajánlást bármelyik művészeti ágban?) 1877 és 1879 között Láng Adolf tervei alapján felépült az Andrássy út 67. szám alatt (a Vörösmarty utca sarkán) a ma régi Zeneakadémia néven emlegetett neoreneszánsz épület. 1879-től már itt folyt az oktatás. A mai Liszt Ferenc téren álló épületbe 1907-ben költöztek át, ekkor a régi épületet eladták, és csak az 1980-as években vásárolták vissza. Ekkkor már az Akadémia mellett az épület használói között találjuk a Liszt Ferenc Társaságot, a Magyar Kodály Társaságot és a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot is.
Az intézményben tanult többek között Kurtág György és Kocsis Zoltán, de a tanárok között is találunk közismert neveket: Lehotka Gábor (orgona), Rácz Aladár (cimbalom) stb. Az első igazgató Liszt Ferenc halála után pedig Erkel Ferenc volt. 1971 óta egyetemi rangú intézmény, de az Egyetem szót csak 2000 óta viseli a nevében. 2007 szeptembere óta már népzenész képzés is zajlik itt.
A rekonstrukció első részében a Wesselényi utca 52. alatt található egykori ipariskolát alakítják át: közösségi helyeket, gyakorlóhelyeket, hök-irodát, hot spot pontot, étkezdét hoznak létre. A főépület felújítása közben hiányzó tantermeket is itt igyekeznek pótolni. Az épület keletkezéséről nincsenek adatok, de 1873-ban már elemi népiskola működött itt, 1931-ig. 1944. december 29-én ebben az épületben végeztek ki a német fasiszták több mint 80 embert, köztük a Visegrádi utcai ellenállókat és a Vilmos-laktanya Kiska-alakulatának tagjait.
2009 őszétől pedig a műemlék főépület felúítása következik. Itt főleg technikai újításokat terveznek, új színpadtechnikával, nagyobb öltözőkkel, a hangszerek szállításához is megfelelő méretű liftek beépítésével, klimatizált hangszerraktárral és korszerűbb stúdiótechnikával. A Kisteremben is lesznek munkálatok, az operatanítás és kamaraopera előadások számára alakítják itt át a teret. Az átadáskor a Kisteremben süllyesztős, zenekari árkos színpad is volt, ezt később megszüntették. Az előtérben Zichy István magyaros témájú freskója látható.
A rekonstrukció terveit a Mányi Építész Stúdió készítette. Bővülnek majd a közönségforgalmi terek, és akadálymentessé válik az épület. A gépészetet és az elektromos rendszereket teljesen kicserélik. Az átalakításokkal 2011 végére, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára készülnek el. (Vagy kellene elkészülni? Majd meglátjuk.) Hajrá!
Liszt Ferenc tér 8. Az épületet Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) építészpárosa tervezte. Az első rajzok még egyértelműen lechneri szecessziós épületet mutattak, de a kormány nyomására barokkos stílusban át kellett dolgozniuk a terveket. Végül egy eklektikus épület épült fel 1904 és 1907 között: a homlokzaton egyiptizáló, barokkos és szecessziós motívumok sorakoznak. A hangversenyterem hatalmas karzatának tartószerkezetét Zilinszky Szilárd tervezte - ez volt az első magyarországi középületben alkalmazott nagy fesztávú vasbeton szerkezet. A 25 méter hosszú, 23 méter széles és 16 méter magas termet ma is Európa egyik legjobb akusztikájú termeként tartják számon. A vasbeton szerkezetnek köszönhetően az oldalerkélyek tartópillér nélküliek. A páholyok felett, illetve a falakon található domborművek Telcs Ede alkotásai. Az oldalablakok mellett hat darab üvegezett felülvilágító is beengedi a természetes fényt. A belső térben márvány, mozaik, freskó és ólmozott üvegablak tobzódik előttünk elképesztő gazdagságban. Ami közös bennük, az az angol arts and crafts mozgalom ösztönző ereje. Az előcsarnok falán a Zsolnay-féle eozin technikával készült díszítmények láthatók. Az épülettel egyidőben készült el (1907) az ország első koncertorgonája a nagyobbik teremben. Ezt 1965-ben váltotta fel a ma is használt orgona.
